Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

Kedd, 1983. április 12. 81 3 Magyar pártkiildöttség Berlinben Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével magyar pártküldöttség utazott Berlinbe, hogy részt vegyen azon a nemzetközi tudományos konferencián, amelyet Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából rendez a Német Szocialista Egységpárt. A küldöttség tagja Huszár István, a Központi Bizottság tagja. a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója. ífógépben a cukorgyárfás Elektronikus számítógép igazításokat, hanem adatait tartja nyilván a magyar cu- lehívhatják a cukorgyárak kórtermeiéi minden adatát; is. A gépre bízták egyebek a Cukoripari Szolgáltató Val- között az elszámolást; a terlalat budapesti központjában meló által leadott cukorrégépesílették a2 ügyvitelt. A pát ugyanúgy nyilvántartja a Videoton—30 típusú számítógép beállításához szükséges költséget a cukorgyárak vállalták. összesen 1,7 millió forintot fordítottak a korszerű készülék, mint például azt, hogy mennyit fizetett érte a cukorgvár. A teljes elszámolást két-három nan alatt kapják kézhez az érdekeltek. A ügyviteli rendszer kiépítésé- gép tévedhetetlen, ennél fogre. A berendezés egyetlen va a reklamációk száma is gomb lenyomása után olyan minimálisra csökkent. Az bonyolult, összetett adatso- adatok körét újabban tovább rokat közöl, amelyek összeállításához nagyszámú tisztviselőre lenne szükség. A gép nemcsak a szolgáltatási központnak ad útbaA cemen A hazai cementipar hely- A cementipar egyike a legzetéről ós feladatairól tár- energiaigényesebb iparágakgyalt hétfői ülésén az Építő-, nak. s ezért a bálapátfalvi Fa- és Építőanyag-ipari Dol- gyárban már tavaly foldgázgozók Szaikszervezetének el- zal fűtötték a kemencéket. nöksége. Gyakorlatilag a Cement és Mészművek munkáját vizsgálták, hiszen ennek gyárai állítják elő az összes hazai cementet, égetett mészből pedig az ország teljes termelésének kétharmad részét. Egyebek között megállapították, hogy az utóbbi két évben erősödött a cementkereslet idényjellege. Ennek következtében az év eleő és utolsó negyedében csökkenteni kellett a termelést — ami kapacitáskihasználási gondokat okozott —, a nyári építési szezonban pedig minden lehetőséget meg kellett ragadni, hogy a berendezések a legnagyobb teljesítménnyel dolgozhassanak. A cementipar rugalmas készletezési és értékesítési megoldásokkal, a berendezéseit gondos karbantartásával, üzemkészségének fenntartásával gondoskodott á kiegyensúlyozott ellátásról. Annál is inkább, mert tavaly hazai termeléssel pótolták importszállítási elmaradásokat, s a tervükön felül 220 ezer tonna cementet szállítottak a belkereskedelemnek, a lakosság részére. Az idén i.« enyhítették a készletezési Problémákat, árengedményes elővásárlási akcióval, amely szerint ez év januárjában és februárjában 44 ezer tonnával több cementet vásárélt a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában. A számítások szerint az idén is a múlt évihéz hasonlóan alakul & lakosság cementfelhasználása, s ennek megfelelően gondoskodnak a zavartalan ellátás feltételeiről. fűtőolaj helyett, a váci gyárban pedig ez év végére oldják meg a kemencék átállítását a gazdaságosabb energia felhasználására. bővítették, a Videoton—30 már nemcsák a termelőüzemeiket tartja ..emlékezetében", hanem 1700 táblát — földterületet is —. ezzel értékes információhoz juttatva a gazdaságokat és nemkülönben a feldolgozókat. A vállalat terve szerint a cukorgyárak bérelszámolását is beprogramozzák majd a berendezésbe, és más megbízatásokat is elvállalnak. A beruházás gyorsan kifizetődik. csak az elmúlt évi mérlegbeszámolók készítésének „gépesítésével" négyszázezer forintot takarítottak meg az üzemek. Számítások NAPJAINKBAN a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés megannyi területén megnövekedett az emberi tényező szerepe. Mielőtt azonban a mai kérdésekre térnénk, vessünk rövid visszatekintést az ember és szerepe megfogalmazására a filozófiatörténetben. Tudjuk, hogy a görög szofistáknál az ember jelentette a kultúra központját. Protagorasz minden do— | log mértékévé léptette elő. i Demokritosz szerint az ember a nevelés, az oktatás eredménye a nevelés átalakítja az embert, de ezen átalakítás által természetet teremt" — írja. A platóni ember a lélek halhatatlanságának képzete. Arisztotelész munkáiban az anyag az ember teste, a forma az ember lelke, és mindez a világhierarchia csúcsa. A francia materialista Montaigne úgy látja, hogy „a császárok és a csizmadiák lelkét egyazon öntőmintába mártják". Descartes emberszerint egy év alatt megté- f^énye a „Gondolkodom, riü a beruházás. Emlékünnepség 0 A volt koncentrációs táborok felszabadításának 38. évfordulója alkalmából a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága vasárnap emlékünnepélyt rendezett a Magyar Néphadsereg művelődési házában. Gáspár Gyula, a NÜB alelnöke megnyitójában emlékeztetett: 38. éve, hogy a szovjet hadsereg győztes csapatai a szövetséges erőkkel egvüti megsemmisítették a náci hordákat, s megnyíltak a koncentrációs táborok kapui. A Nemzetközi Ellenállási Szövetség kezdeményezésére a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadulásának napján minden évben világszerte felidézik az áldozatok emlékét, és az antifasiszta küzdelem bátor tetteit. Az ünnepség szónoka — Sárközi Sándor, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének alelnöke — beszédében egyebek között a következőket mondotta: — Vannak nevezetes események, dátumok, amelyek örökre beíródnak az emberiség történetébe. Ezek közé tartozik 1945. április 11., amikoris a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyai Áramszünet volt Szegeden A múlt hét végén a vasárnap kétszeresen is munkát adott a DEMÁSZ szegedi üzemigazgatósága dolgozóinak. Pihenőnapról lévén szó, ügyeletest kellett volna írni, de a hibák természetére tekintettel, nem csupán az ügyeletben levő dolgozók, hanem az egyébként pihenőidejüket töltő vezetők is rövid időn belül „talpon" voltak. Délután 3 óra 20 perckor Üjszeged egy kisebb területén, az Odessza lakótelepen szünetelt az áramellátás, s a hibavizsgálat és az áramellátás újbóli megindítása nem egészen egy órát vett igénybe. Délután 4 óra 12 perckor a lakosság már nem észlelt semmit az áramellátási zavarból. A hibát természetesen még csak ezután kezdték kijavítani, amelyet, mint Kovács János, a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatóságának vezetője elmondta, a régi Tisza-híd lábánál észlelték (10 ezer szekrényeg'y tíz kilovoltos voltos) összekötő ben. Este 9 óra 17 perckor a város kétharmada borult sötétségbe. Mint kiderült, az évtizede zavartalanul üzemelő étzaki aláilomás (a gedói iskola mellett) egyik 10 kilovoltos gyűjtősínjéről le' ágazó megszakító mennydörgés- és villámlásszerű jelenségtől kísérve berobbant. A hiba „behatárolása", a sérült rész leválasztása után, 21 óra 44 perckor sikerült az áram nélkül maradt fo» gyasztók 90 százalékát bekapcsolni, a teljes fogyasztói területet pedig 22 óra 2 perckor tudták ismételten áram alá helyezni. Az üzemigazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint a vasárnap előfordult műszaki hiba ritka jelenség, előfordulásának valószínűsége egy az ezerhez. A technikai okokat a szakértők vizsgálják. fegyveres felszabadító harcukkal megakadályozták 22 ezer életben maradt társuk meggyilkolását. Ebben a bátor akcióban egy magyar illegális csoport is részt vett Soha többé fasizmust — fogadták meg az életben maradt foglyok, s esküjük a békéért és a haladásért küzdő erők jelszava lett. Akik túlélték a borzalmakat, továbbra is vállalták a harcot a haladásért, a békéért, hogy gyermekeik, unokáik soha ne ismerjék meg a fasizmust, a háború borzalmait. Az emlékezéssel — hangsúlyozta Sárközi Sándor — nem a sebeket akarjuk feltépni, de figyelmeztetnünk kell az emberiséget, hogy napjainkban is ezreket és ezreket gyilkolnak le, öregeket gyermekeket, apákat és anyákat. A fasizmus teljes megsemmisítéséért vívott harc nincs befejezve. Sok országban ma is reakciós, nyíltan terrorista diktatúra van hatalmon. A második világháború óta olyan békét élünk, amelynek szinte minden napjára jutott valahol a földön helyi háború, sok halottal. A békét óhajtó emberek remélik, hogy olyan politikai döntéseket kényszerítenek ki. amelyek korlátozzák az amerikai konfrontációs politikát, s hasznosak lesznek az enyhülés szempontjából. Hazánk békeszerető közvéleménye örömmel és reménységgel üdvözli az új, következetes szovjet békekezdeményezéseket, mert azok valamennyiünk jövőjét és békéjét szolgálják — hangsúlyozta Sárközi Sándor. tehát vagyok." Hobbes i munkáiban azt olvashatjuk, j hogy ,,a természet egyenlő testi és szellemi képességekkel ruházott fel minket, s bár az egyik embernek a másiknál olykor nyilvánvalóan izmosabb a teste és fürgébb a szelleme, ennek ellenére mindent összevetve az ember és ember közti különbség nem annyira jelentős, hogy ilyen alapon az egyik ember osztályelőnyöket követelhessen magának, amelyekre egy másik éppoly joggal igényt ne tarthatna". Fichte munkáiban a cselekvő ember mellett foglal állást. Természetesen az ember szerepe jelentős helyet kap a marxizmus—leninizmus klasszikusainak munkáiban is. Marx megállapítja, hogy a személyiség lényege „... nem az elvont fizikai természete, hanem társadalmi minősége". Ebből következően „... először az emberi természetet általában kell megvizsgálnunk, és azután a minden korszakban történelmileg módosult emberi természetet". Vagyis Marx az ember konkrét, történelmi folyamatokban betöltött szerepét tartja fontosnak, figyelembe véve a társadalmi viszonyok specifikumát, és a mindenkori munkatevékenység feltárását. ' A „Gazdaságfilozófiai kéziratokban" Marx leszögezi, hogy az ember számára „a termelés az ó dolgozvatevékeny nembeli élete. Általa jelenik meg a természet az ő műveként és az ő valóságaként". Marx elemzésében afc emberi civilizáció létrehozásában- döntő szerepet játszik a munka, az alkotás. Az ember a munMa nyílik Négy szakkiállítás Ma. kedden nyílik a kőbányai vásárvárosban a négy tavaszi nemzetköz; szakkiállítás, Ebből az alkalomból hétfőn sajtótájékoztatót tartott Schriffert Ferenc, a BNV igazgatója. Mint elmondta, ezúttal 10. alkalommal rendezik meg az Agromasexpót, melyen 14 ország összesen 162 kiállítója mutatja be az élelmiszeripari és és 15. között a Mipel nemmezőgazdasági gépgyártás zetközi ipari elektronikai és legújabb eredményeit, műszerkiállítást. Hazánkon Ugyancsak most került sor kívU1 12 orszá csaknem 80 a 11. nemzetközi műanyag- ,..,,.... , ,. , és gumiipari kiállításra. a kiallltola mutatja be az iparHungaroplastra. melyen ha-' ág legutóbbi két év során el•zánfckal együtt összesen 11 ért fejlődését. .ország csaknem száz kiállítója sorakoztatja fel a műanyagipar legújabb termékeit. A Limexpo '83-on, a 6. nemzetközi könnyűipari gépkiállításon 13 ország 86 kiállítója mutatja be a legújabb textil- és ruházati gépeket. cipőipari berendezéseket. Hatodik alkalommal rendezik meg az idén április 12. kában — írja — „bizonyul ... csak valóban nembeli lénynek". A marxizmus—leninizmus klasszikusai értékelték a történelem, a kirsadalom és az emberi tevékenység kölcsönhatását is. Marx szerint „mint ahogy maga a társadalom az embert mint embert termeli, úgy a társadalmat az ember termeli". Lenin arra utal, hogy „az egész történelem az egyének cselekedeteiből tevődik öszsze, akik kétségtelenül cselekvők". A MUNKÁSMOZGALOM, a marxizmus—leninizmus eszméjének fejlődéstörténete gyakorlatában sokoldalúan bontakozik ki az emberi tényező . és a művelődés kapcsolata is. A marxizmus —leninizmus klasszikusai nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a, spontán munkásmozgalomban állandóan növekedjék a „tudatos elem" szerepe, hiszen a munkásmozgalom nem egyszerűen valaminek a tagadása, hanem a jövő új társadalmának igenlése is, amelynek megtervezése, megvalósítása ( viszont növekvő műveltséget igényel. Az ember minőségileg új helyzetbe került a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével. A mind többoldalúan fejlett, tehetségét a reális lehetőségek szerint kibontakoztató embereszmény kapott polgárjogot századunk húszas éveitől a szovjet fejlődésben. Ebben a műveltség mindenkor megkülönböztetett szerephez jutott. Elegendő utalni arra a dekrétumra, amelyet Lenin a tömegek. a gyermekek iskoláztatásáról a polgárháború közepette, 1919. december 26-án írt alá. Az azóta elért eredményekhez vezető munkában különös jelentősége volt az értelmiségnek, soraiban az oktatás és a művelődés dolgozóinak. A szocialista forradalom mindent ' megtett azért. hogy a régi értelmiség minél nagyobb része vállaljon szerepet az új társadalom építésében. Lenin több munkájában szembeszállt azokkal, akik a „proletkult" jegyében a civilizáció művelődési értékeinek minden korábbi eredményét tagadták. A szocializmus kultúrpolitikája magába szívja az emberi művelődés történetének értékeit, és ezeket hasznosítva alkot újakat, az új körülmények között. HAZÁNK felszabadulás utáni történelmére visszatekintve is tanulságos vázlatosan áttekinteni a pedagógusok és népművelők munkakörülményeinek, iskolázottságának,' nemek szerinti összetéielének, összességében tevékenységének vonulatát. Közismert tény, hogy az emberi tényezőt illetően a felszabaduláskor alacsony általános és szakműveltséget örököltünk a régi rendszertől. Kiemelkedő tudósaink zöme nem itthon, hanem külföldön dolgozott és alkotott. Nem véletlen, hogy a tucatnyi magyar Nobeldíjas közül egyedül SzentGyörgyi Albert kapta a legmagasabb tudományos elismerést itthoni, a szegedi egyetemen elért kutatási sikerei elismeréseként. A kultúra iránt érdeklődő polgárság nagy részének érdeklődése nyugati orientációjú volt, ugyanakkor jelentős volt azok tábora, akik a munkás-paraszt kultúra értékeit kutatták, és küzdöttek az elnyomottak műveltségének javításáért. Közülük nem kevesen a társaáréi dalom művelődési egyenlőtlenségeit és igazságtalanságait vizsgálva jutottak el az alapvető osztályellentétek felismeréséig, és váltak a progresszió harcosaivá, nemcsak a kultúrában, hanem szélesebb értelemben is. A felszabadulás után óriási változások bontakoztak ki, amelyekben a kezdeti időszak ellentmondásai mellett is a pozitív tényezők a meghatározók. 1938 és 1981 között hazánkban az óvodák száma négyszeresére, az óvónőké pedig húszszorosára növekedett. Es amíg 45 évvel ezelőtt csupán minden negyedik gyermek járt óvodába, ma az óvodai vagy iskola-előkészítő ellátást általánossá tettük. Hasonló képről adhatunk számot az általános iskolai pedagógusok létszámának alakulásánál is. Amíg 1938ban közel 45 tanuló jutott egy pedagógusra, ez a szám mostanára 16-ra csökkent, eredményeként annak, hogy időközben az iskolák száma kétszeresére, a tanulóké négyszeresére, a pedagógusoké pedig közel ötszörösére növekedett. A szakmunkásképzésben csupán az utóbbi évtized statisztikai mutatói is minőségi változást jeleznek. Amíg tíz évvel ezelőtt egy elméleti oktatóra 60 tanuló jutott, egy szakoktatóra 50, mostanára ez a szám mindkét esetben 34-re csökkent. Ugyancsak' közel felére, 56rói 30-ra alakult az egy főhivatású nevelőre jutó tanulók száma is. Időközben jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettségű pedagógusok száma, amely az elméleti oktatóknál 95 százalék, és a szakoktatók 80 százaléka is legalább középfokú iskolái végzettséggel rendelkezik. A főhivatású nevelők háromnegyed rész® is felsőfokú diploma birtokosa. Hasonló mennyiségű és minőségű változások következtek be a gyermekvédelem, a mozgássérültek és a gyámügyi munka területén is. Jelentős eredménvek születtek a közművelődés személyi ellátottsága tekintetében is, annak ellenére, hogy az itt dolgozók soraiban még ma is indokolatlanul magas a képesítés nélküliek száma. Hiszen egyik oldalról jelentős az. hogy több mint 15 ezer népművelő tevékenykedik a közművelődésben, ugyanakkor e jelentős létszám közel egyharmada nem rendelkezik a megfelelő előírások szerinti iskolai végzettséggel. A NYOLCVANAS népszámlálás alapján a pedagógusok helyzetéről már alaposabb vizsgálatokat felmutató képpel is rendelkezünk. E szerint a diplomás létszámnál nagyobb ütemben nőtt az utóbbi tíz évben a pedagógiai végzettséggel rendelkezők száma. Hiszen 1970-ben mintegy 87 ezren voltak, s számuk mostanára 150 ezerre emelkedett. Ezzel a legnépesebb diplomás réteg lett, s ma közel minden harmadik diplomás pedagógus, csaknem 60 százaléka 40 évesnél fiatalabb, s minden harmadik 30 év alatti. Település szerinti összetételüket tekintve 30 százalékuk a fővárosban, további közel ennyi a községekben él. Az oktatásügy dolgozóinak több mint 95 százaléka a felszabadulás után szerezte diplomáját KONCZ JÁNOS (A cikk befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)