Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

73. évfolyam 78. szám 1983. április 2., szombat Ara: 1,40 forint Hazánk fölszabadulásának 3Q. évfordulója Koszorúzás a Széchenyi téri szovjet hősi emlékmiinél. Jobbról balra: Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Lajos, a járási pártbizottság titkára Az MSZMP Szeged városi és szegedi iárási bizottsága, a Szeged megyei városi ta­nács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága ha­zánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére teg­nap, pénteken délután ko­szorúzást ünnepséget rende­zett a Széchenyi téri és a Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékműveiknél, valamint a Belvárosi temető­ben a román hősi emlékmű­nél. Valamennyi emlékmű­nél koszorúztak az MSZMP Qsongrád megvei. Szeged városi s szegedi iárási bi­zottságának. • a Csohgrád megvei ,és\a Szeged- megvei : város tanácsának, a fegy­veres testületeknek, a Ha­zafias Néofrontnak az SZMT-nek és a KlSZ-nek a képviselői. A Széchenvi téren a Ká­rász utca felőli emlékműnél helyezték el a megemlékezés koszorúit a román testvér­megyei küldöttség tagjai, majd az olajipari, a SZOTE. az ipari szövetkezetek kép­viseletében a Medikémia Ipari Szövetkezet dolgozói­nak képviselői. A Széchenvi téren a Takaréktár utca fe­lőli szovjet hősi emlékműnél elhelyezték a megemlékezés virágait a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát, a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola és a szegedi Felszaba­dulás Tsz dolgozóinak kép­viselői is. A Dugonics temetőben le­vő szovjet hősi emlékműnél koszorúztak még a Szetka és a Szegedi Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet. valamint az Űi Élet Tsz képviselői. A Belvárosi temetőben a román hősi emlékműnél a politikai. társadalmi szer­vezetek. fegyveres testületek képviselőivel eevütt elhe­lyezték koszorúmat a romá­niai Temes megve. a Csong­rád megvei SütőÍDari Válla­lat. a Dél-alföldi Erdő- és ; Fafeldolgozó'-Gazdaság és a szegedi Móra Ferenc Ter­melőszövetkezet küldöttei. Az ünneoség a szovjet hősi emlékműveknél a magyar és a szovjet, a román hősi em­lékműnél a magvar és a román himnusszal kezdődött és az Internacionálé hang­jaival fejeződött be. Kedves színfoltja volt a koszorúzás­nak. amikor a hivatalos ün­nepség után fiatalok, a mun­kásmozgalom régi harcosai, a város lakossága virágokat helyeztek el az emlékművek talanzatára. Az ünnettség végén katonai és munkásőr egységek tisztelgő menetben vonultak el az emlékművek előtt. Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére az M&KMP Szeged városi és szegedi járási bizottsaga, a Szeged megyei városi ta­nács, a Hazafias Népfront. Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, az MSZBT, szegedi tagcsoportjai tegnap, pénteken este díszünnepsé­get rendeztek a szegedi Ze­nés Színházban. A színház­teremben ott voltak a me­gye és Szeged politikai, tár­sadalmi életének vezető képviselői, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, az ünnep alkalmából kitünte­tett dolgozók, a munkásmoz­galom régi harcosai, a me­gye országgyűlési képviselői.­Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB' tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, Papp Gyula, a Szeged me­gyei városi tanács elnöke, Szabó Lajos, a szege­di járási pártbizottság titkára, dr. Ágoston Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra, dr. Barna Sándor ezre­des, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője, Bárdos Károlyné, a sze­gedi alsófokú oktatási intéz­mények pártbizottságának titkára, Bedő Katalin, a Radnóti gimnázium KISZ­titkára, Bódi György, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Hídvégi István alezredes, ,a" honvéd- helyőrség politikai helyettes vezetője, Kalivoda lrnre, a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, Kiri Szilveszterné, a Szegedi Ru­Az ünnepség elnöksége; űr. Csákány Béla beszédét mondja hagyár pártbizottságának tit­kára, Koczkás Ferenc, a Munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Kónya Andrásné, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz brigádvezetője, dr. Kristó Gyula, a JATE rektora, Kurucz Gyula, az ATIVIZIG KISZ-bizottságá­nak titkára, Lacsán Mihály­né, nm:i>isn}Ozg(al|«ji..yé-. térárfja, Molnár Sándor, á népfront Vnégyei bizottságár nak titkára,.Murányi György, a mórahalmi tanács elnöke, Patik Imre, az Üllés és Vi­déke Afész elnöke, Pál fi Sándor, a MAHART párttit­kára, Pásztiné Mészáros Éva, a KISZ szegedi járási bizott­ságának titkára, dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora, dr. Szendrei János, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola igazgatója, dr. Szilágyi Jú­lia, az MSZMP oktatási igazgatóságának nyugalma­zott .vezetője, dr-. T&koly,. Fereijc, a munkásmozgalom veteránja, valamint az ideig-; lenesen hazánkban állomá­sozó szovjet fegyveres testü­let .meghívott- képviselői és Élena Pugna. a Román Kommunista Párt Temes megyei bizottságának tit­kára. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdő­dött, majd Fodor István, az ünnepség elnöke, a szegedi járási hivatal vezetője kö­szöntötte a résztvevőket. Dr. Csákány Béla, az MSZMP ,§zeged. yánpsi.:,jj.jzt>ttságáaak tagja mondott beszédet jet az ünnepség első része az Internacionáléval fejeződött be. Ezt követően, a megem­lékezés után művészi műsor következett, a Szeged Tánc­együttes lépett feL Átadták az Állami és a Kossuth-díjakat 0 r Uj Kiváló és Érdemes művészek Bensőséges ünnepséget rendezett pénteken a Parla­ment kupolacsarnokában a Minisztertanács: hazánk fel­szabadulásának 38. évfordulója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat, valamint a Kiváló és Érdemes Művész címeket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Aczél György és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizott­ság tagjai. Ott volt a Központi Bizottság, a kormány, az Állami és Kossuth-díj Bizottság több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk sok jeles személyisége. A megjelenteket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, az Állami és Kossuth-díj Bizottság elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte: ezekben a napokban országszerte milliók emlé­keznék a 38 évvel ezelőtti április 4-re, arra a napra, ame­lyen hazánk felszabadult. Az 1945 óta eltelt jelentős tör­ténelmi korszak, emberek és népek sorsát átalakító idő nagyságát az évek számánál hívebben fejezik ki megválto­zott életkörülményeink, állampolgáraink tudatának fejlő­dése. hazánk tekintélyének nemzetközi súlya. A kitüntetések átadását követően a Minisztertanács fogadást adott. Az Állami és Kossuth-díjasok, az ú.i kiváló és érdemes művészek névsorát a 2. oldalon ismertetjük. A Csongrád megyei kitüntetettekről összeállításunk a 3—4—5. oldalon. Dr. Csákány Béla, az ün­nepség szónoka elöljáróban a sorsforduló, felszabadulá­sunk történeti jelentőségét hagnsúlyozta: — Forradalmi elődeinket 1919-ben is legyűrte a külső ellenség és a belső reakció. Üjabb emberöltőnek kellett eltelni, amíg elérkeztünk ah­hoz a nagy fordulathoz, melyre április 4-én emléke­zünk: hazánk fölszabadulá­sához. A második világhábo­rú végzetes örvényéből sza­badult ki országunk 1945. április 4-én és a társadalmi haladás új távlata tárult fel előtte: az osztályok nélküli társadalom lehetőségének felépítése. Ma, 38 évvel a fényes szelek első tavasza után emlékezni gyűltünk ösz­sze: emlékezni a mélységek­re, melyekből felemelked­tünk, a Vörös Hadseregre, amelynek katonái a szabad­ságot elhozták nekünk, a magyar ellenállók önfeláldo­zására. a haláltáborokban le­gyilkoltakra. a csatatereken értelmetlen halállal elpusz­tultakra. Emlékezni az újjá­építés kezdeteire, a remény­telenségből kisarjadt bizako­dásra, s azokra, akik vállal­va munkát és felelősséget, mellükre tűzték a nemzeti­színű, vörös csillagos jel­vényt, 1944 és 45 kommunis­táira, a munkásmozgalom és a baloldali mozgalmak ve­lük együtt küzdő harcosaira. Amikor április 4-ét ünnepel­jük, legtöbbször arról esik szó, hogyan tudtunk élni az ezen a napon kapott lehető­séggel, milyen gyümölcsöket termett a szabadságnak 1945 tavaszán kizöldelt fája. Azt azonban, hogy mekkora nem­zeti ünnepünk ez a nap, úgy­is világossá tehetjük, ha az 1945. április 4-ét megelőző esztendőt idézzük fel, azt a mélységet, amelybe a ma­gyar népet az 1944. március 19-i időszakban uralkodó osztályának önző vaksága, s az európai történelemben működő erők sodorták. Az ünnepség előadója szólt a katonai, politikai esemé­nyekről, ismertette az or­szág felszabadításának kato­nai krónikáját is: — Október elején Mali­novszkij serege áttöri a né­metek és az őket támogató magyar csapatok Délkelet­Magyarorszagon kiépített ál­lásait. Megindul a Vörös Hadsereg vasáradata, a T—34-esek, a gépesített tü­zérség, a teherautók folyama napokon keresztül hömpö­lyög nyugat felé. A német légierő éjszakánként még visszamerészkedik, próbálja megrongálni az utánpótlási vonalakat de a szovjet ka­tonák lendületét nem tudja megtörni. Néhány nap alatt­felszabadul a Tiszántúl déli része, október 11-én pedig városunk, Szeged. A front­áthaladás utáni napokban nyugalom van. Lassan oldó­dik a feszültség, a félelem. A munkásmozgalom katonái, az illegalitásból kilépő kom­munisták, a parasztság leg­jobbjai, a haladó értelmiség felemelt fejjel, nyíltan vál­lalhatják az ügyet, amelyért korábban üldöztetés, börtön, deportálás és halál járt. A megmaradottak szabadon folytatják a szervezést, a felvilágosítást. Október 18­án a szabad szakszervezetek nagygyűlést tartanak. A fronton túli országrészben eközben az ország vezetői" utolsó esélyüket játsszák el arra, hogy az ország vala­mennyire is emelt fővel ke­rüljön ki á világégésből. Dr. Csákány Béla így idézte fel a hazai ellenállási mozgalmat: — Ám, ha az országot tönkretevő rendszer megdön­tésére vagy néhány más európai ország partizánmoz­galmához hasonló méretű el­lenállásra a lelki bénultság nem is ad lehetőséget, sze­mélyek, csoportok, kisebb alakulatok 1944-ben már fegyvert fognak a nemzet igazi érdekeiért. A jugoszláv partizánok soraiban küzd a magyar Petőfi brigád. Sal­gótarján környékén Nógrádi Sándor, a Kárpátokban Úsz­ta Gyula partizáncsoportja harcol. Budapesten a Ma­gyar Kommunista Párt if­júmunkásokból robbantócso­portokat hoz létre, amelyek nyilas pártházakat, nt.net' parancsnokságokat pusztíta­nak el. A magyar hadsereg néphez hű tábornoka, Kiss •János és tisztjei. Nagv Jenő és Tartsav Vilmos szervezik az ellenállást és életüket ad­ják a hazáért. Az ünnepség szónoka be­szédét ezzel a gondolattal fejezte be: — A szabadság eljövetelét megelőző év. melyen a tör­ténelem filmjét átpergettük, az elkésett cselekvések éve volt. A határozatlanság, a késedelmesség miatt kudarc­ra ítélt lépések egyenesen következtek az akkori ma­gyar uralkodó osztály szűk látóköréből, saját érdeke ész­szerű felmérésére is képte­len gondolkodásából. A késedelmet hazánk tör­ténetében sokszor követte tragikus bukás: Mohács, Nagyrtiajtény, Világos. E bu­kások tragikuma nem a har­cok okozta pusztításokban állott; annál sokkal súlyo­sabb volt a nyomukban já­ró, a népet sújtó évszázados elnyomás. 1944 késedelmei tragikus pusztulást okoztak emberi életben és nemzeti vagyonban. 1945. április 4-e azonban csak az uralkodó osztályok számára hozott bu­kást. A nép számára ez a nap az anyagi és szellemi felemelkedés kiindulópont­ját, a szocialista fejlődés biz­tos lehetőségét, a Szovjet­unióval való barátság kez­detét, s nem utolsósorban a béke első napját jelenít Romba döntve, meggyaláz­va, de megszabadult orszá­gunk a hazai urak ezeréves elnyomásától és a német gyarmatosítás sok évszáza­dos törekvésétől. Egy törté­nelmi folyamat lezárult, s vgy gyökeresen új vette kez­detét. Harmincnyolc éve en­nek, ami történelmi lepték­ben nem hosszú idő, de egy­egy emberélet útjának na­gyobbik része. A felszabadu­lás évének sok harcosától kellett azóta fájdalommal megválnunk. A fényes sze­lek nemzedéke jóval túl van már élete delén, önmagunk számára örök ifjúságot nem kívánhatunk. De mit kíván­hatnánk méltóbbat hazánk számára mai ünnepén, mint azt, hogv marad­jon. örökké ifjú, tud­jon mindig megújulni, meg­őrizve gyarapítva, s ha kell, megvédve kivívott eredmé­nyeit. Éljen és viruljon édes hazánk, a szocialista Ma­gyarország! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents