Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

73. évfolyam 78. szám 1983. április 2., szombat Ara: 1,40 forint Hazánk fölszabadulásának 3Q. évfordulója Koszorúzás a Széchenyi téri szovjet hősi emlékmiinél. Jobbról balra: Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Lajos, a járási pártbizottság titkára Az MSZMP Szeged városi és szegedi iárási bizottsága, a Szeged megyei városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére tegnap, pénteken délután koszorúzást ünnepséget rendezett a Széchenyi téri és a Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékműveiknél, valamint a Belvárosi temetőben a román hősi emlékműnél. Valamennyi emlékműnél koszorúztak az MSZMP Qsongrád megvei. Szeged városi s szegedi iárási bizottságának. • a Csohgrád megvei ,és\a Szeged- megvei : város tanácsának, a fegyveres testületeknek, a Hazafias Néofrontnak az SZMT-nek és a KlSZ-nek a képviselői. A Széchenvi téren a Kárász utca felőli emlékműnél helyezték el a megemlékezés koszorúit a román testvérmegyei küldöttség tagjai, majd az olajipari, a SZOTE. az ipari szövetkezetek képviseletében a Medikémia Ipari Szövetkezet dolgozóinak képviselői. A Széchenvi téren a Takaréktár utca felőli szovjet hősi emlékműnél elhelyezték a megemlékezés virágait a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a szegedi Felszabadulás Tsz dolgozóinak képviselői is. A Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékműnél koszorúztak még a Szetka és a Szegedi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. valamint az Űi Élet Tsz képviselői. A Belvárosi temetőben a román hősi emlékműnél a politikai. társadalmi szervezetek. fegyveres testületek képviselőivel eevütt elhelyezték koszorúmat a romániai Temes megve. a Csongrád megvei SütőÍDari Vállalat. a Dél-alföldi Erdő- és ; Fafeldolgozó'-Gazdaság és a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet küldöttei. Az ünneoség a szovjet hősi emlékműveknél a magyar és a szovjet, a román hősi emlékműnél a magvar és a román himnusszal kezdődött és az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Kedves színfoltja volt a koszorúzásnak. amikor a hivatalos ünnepség után fiatalok, a munkásmozgalom régi harcosai, a város lakossága virágokat helyeztek el az emlékművek talanzatára. Az ünnettség végén katonai és munkásőr egységek tisztelgő menetben vonultak el az emlékművek előtt. Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére az M&KMP Szeged városi és szegedi járási bizottsaga, a Szeged megyei városi tanács, a Hazafias Népfront. Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, az MSZBT, szegedi tagcsoportjai tegnap, pénteken este díszünnepséget rendeztek a szegedi Zenés Színházban. A színházteremben ott voltak a megye és Szeged politikai, társadalmi életének vezető képviselői, munkások, parasztok, értelmiségiek, az ünnep alkalmából kitüntetett dolgozók, a munkásmozgalom régi harcosai, a megye országgyűlési képviselői.Az elnökségben helyet foglalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB' tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Papp Gyula, a Szeged megyei városi tanács elnöke, Szabó Lajos, a szegedi járási pártbizottság titkára, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, dr. Barna Sándor ezredes, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Bárdos Károlyné, a szegedi alsófokú oktatási intézmények pártbizottságának titkára, Bedő Katalin, a Radnóti gimnázium KISZtitkára, Bódi György, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Hídvégi István alezredes, ,a" honvéd- helyőrség politikai helyettes vezetője, Kalivoda lrnre, a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, Kiri Szilveszterné, a Szegedi RuAz ünnepség elnöksége; űr. Csákány Béla beszédét mondja hagyár pártbizottságának titkára, Koczkás Ferenc, a Munkásőrség megyei parancsnoka, Kónya Andrásné, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz brigádvezetője, dr. Kristó Gyula, a JATE rektora, Kurucz Gyula, az ATIVIZIG KISZ-bizottságának titkára, Lacsán Mihályné, nm:i>isn}Ozg(al|«ji..yé-. térárfja, Molnár Sándor, á népfront Vnégyei bizottságár nak titkára,.Murányi György, a mórahalmi tanács elnöke, Patik Imre, az Üllés és Vidéke Afész elnöke, Pál fi Sándor, a MAHART párttitkára, Pásztiné Mészáros Éva, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára, dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora, dr. Szendrei János, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola igazgatója, dr. Szilágyi Júlia, az MSZMP oktatási igazgatóságának nyugalmazott .vezetője, dr-. T&koly,. Fereijc, a munkásmozgalom veteránja, valamint az ideig-; lenesen hazánkban állomásozó szovjet fegyveres testület .meghívott- képviselői és Élena Pugna. a Román Kommunista Párt Temes megyei bizottságának titkára. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, majd Fodor István, az ünnepség elnöke, a szegedi járási hivatal vezetője köszöntötte a résztvevőket. Dr. Csákány Béla, az MSZMP ,§zeged. yánpsi.:,jj.jzt>ttságáaak tagja mondott beszédet jet az ünnepség első része az Internacionáléval fejeződött be. Ezt követően, a megemlékezés után művészi műsor következett, a Szeged Táncegyüttes lépett feL Átadták az Állami és a Kossuth-díjakat 0 r Uj Kiváló és Érdemes művészek Bensőséges ünnepséget rendezett pénteken a Parlament kupolacsarnokában a Minisztertanács: hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat, valamint a Kiváló és Érdemes Művész címeket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Aczél György és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt a Központi Bizottság, a kormány, az Állami és Kossuth-díj Bizottság több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk sok jeles személyisége. A megjelenteket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, az Állami és Kossuth-díj Bizottság elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte: ezekben a napokban országszerte milliók emlékeznék a 38 évvel ezelőtti április 4-re, arra a napra, amelyen hazánk felszabadult. Az 1945 óta eltelt jelentős történelmi korszak, emberek és népek sorsát átalakító idő nagyságát az évek számánál hívebben fejezik ki megváltozott életkörülményeink, állampolgáraink tudatának fejlődése. hazánk tekintélyének nemzetközi súlya. A kitüntetések átadását követően a Minisztertanács fogadást adott. Az Állami és Kossuth-díjasok, az ú.i kiváló és érdemes művészek névsorát a 2. oldalon ismertetjük. A Csongrád megyei kitüntetettekről összeállításunk a 3—4—5. oldalon. Dr. Csákány Béla, az ünnepség szónoka elöljáróban a sorsforduló, felszabadulásunk történeti jelentőségét hagnsúlyozta: — Forradalmi elődeinket 1919-ben is legyűrte a külső ellenség és a belső reakció. Üjabb emberöltőnek kellett eltelni, amíg elérkeztünk ahhoz a nagy fordulathoz, melyre április 4-én emlékezünk: hazánk fölszabadulásához. A második világháború végzetes örvényéből szabadult ki országunk 1945. április 4-én és a társadalmi haladás új távlata tárult fel előtte: az osztályok nélküli társadalom lehetőségének felépítése. Ma, 38 évvel a fényes szelek első tavasza után emlékezni gyűltünk öszsze: emlékezni a mélységekre, melyekből felemelkedtünk, a Vörös Hadseregre, amelynek katonái a szabadságot elhozták nekünk, a magyar ellenállók önfeláldozására. a haláltáborokban legyilkoltakra. a csatatereken értelmetlen halállal elpusztultakra. Emlékezni az újjáépítés kezdeteire, a reménytelenségből kisarjadt bizakodásra, s azokra, akik vállalva munkát és felelősséget, mellükre tűzték a nemzetiszínű, vörös csillagos jelvényt, 1944 és 45 kommunistáira, a munkásmozgalom és a baloldali mozgalmak velük együtt küzdő harcosaira. Amikor április 4-ét ünnepeljük, legtöbbször arról esik szó, hogyan tudtunk élni az ezen a napon kapott lehetőséggel, milyen gyümölcsöket termett a szabadságnak 1945 tavaszán kizöldelt fája. Azt azonban, hogy mekkora nemzeti ünnepünk ez a nap, úgyis világossá tehetjük, ha az 1945. április 4-ét megelőző esztendőt idézzük fel, azt a mélységet, amelybe a magyar népet az 1944. március 19-i időszakban uralkodó osztályának önző vaksága, s az európai történelemben működő erők sodorták. Az ünnepség előadója szólt a katonai, politikai eseményekről, ismertette az ország felszabadításának katonai krónikáját is: — Október elején Malinovszkij serege áttöri a németek és az őket támogató magyar csapatok DélkeletMagyarorszagon kiépített állásait. Megindul a Vörös Hadsereg vasáradata, a T—34-esek, a gépesített tüzérség, a teherautók folyama napokon keresztül hömpölyög nyugat felé. A német légierő éjszakánként még visszamerészkedik, próbálja megrongálni az utánpótlási vonalakat de a szovjet katonák lendületét nem tudja megtörni. Néhány nap alattfelszabadul a Tiszántúl déli része, október 11-én pedig városunk, Szeged. A frontáthaladás utáni napokban nyugalom van. Lassan oldódik a feszültség, a félelem. A munkásmozgalom katonái, az illegalitásból kilépő kommunisták, a parasztság legjobbjai, a haladó értelmiség felemelt fejjel, nyíltan vállalhatják az ügyet, amelyért korábban üldöztetés, börtön, deportálás és halál járt. A megmaradottak szabadon folytatják a szervezést, a felvilágosítást. Október 18án a szabad szakszervezetek nagygyűlést tartanak. A fronton túli országrészben eközben az ország vezetői" utolsó esélyüket játsszák el arra, hogy az ország valamennyire is emelt fővel kerüljön ki á világégésből. Dr. Csákány Béla így idézte fel a hazai ellenállási mozgalmat: — Ám, ha az országot tönkretevő rendszer megdöntésére vagy néhány más európai ország partizánmozgalmához hasonló méretű ellenállásra a lelki bénultság nem is ad lehetőséget, személyek, csoportok, kisebb alakulatok 1944-ben már fegyvert fognak a nemzet igazi érdekeiért. A jugoszláv partizánok soraiban küzd a magyar Petőfi brigád. Salgótarján környékén Nógrádi Sándor, a Kárpátokban Úszta Gyula partizáncsoportja harcol. Budapesten a Magyar Kommunista Párt ifjúmunkásokból robbantócsoportokat hoz létre, amelyek nyilas pártházakat, nt.net' parancsnokságokat pusztítanak el. A magyar hadsereg néphez hű tábornoka, Kiss •János és tisztjei. Nagv Jenő és Tartsav Vilmos szervezik az ellenállást és életüket adják a hazáért. Az ünnepség szónoka beszédét ezzel a gondolattal fejezte be: — A szabadság eljövetelét megelőző év. melyen a történelem filmjét átpergettük, az elkésett cselekvések éve volt. A határozatlanság, a késedelmesség miatt kudarcra ítélt lépések egyenesen következtek az akkori magyar uralkodó osztály szűk látóköréből, saját érdeke észszerű felmérésére is képtelen gondolkodásából. A késedelmet hazánk történetében sokszor követte tragikus bukás: Mohács, Nagyrtiajtény, Világos. E bukások tragikuma nem a harcok okozta pusztításokban állott; annál sokkal súlyosabb volt a nyomukban járó, a népet sújtó évszázados elnyomás. 1944 késedelmei tragikus pusztulást okoztak emberi életben és nemzeti vagyonban. 1945. április 4-e azonban csak az uralkodó osztályok számára hozott bukást. A nép számára ez a nap az anyagi és szellemi felemelkedés kiindulópontját, a szocialista fejlődés biztos lehetőségét, a Szovjetunióval való barátság kezdetét, s nem utolsósorban a béke első napját jelenít Romba döntve, meggyalázva, de megszabadult országunk a hazai urak ezeréves elnyomásától és a német gyarmatosítás sok évszázados törekvésétől. Egy történelmi folyamat lezárult, s vgy gyökeresen új vette kezdetét. Harmincnyolc éve ennek, ami történelmi leptékben nem hosszú idő, de egyegy emberélet útjának nagyobbik része. A felszabadulás évének sok harcosától kellett azóta fájdalommal megválnunk. A fényes szelek nemzedéke jóval túl van már élete delén, önmagunk számára örök ifjúságot nem kívánhatunk. De mit kívánhatnánk méltóbbat hazánk számára mai ünnepén, mint azt, hogv maradjon. örökké ifjú, tudjon mindig megújulni, megőrizve gyarapítva, s ha kell, megvédve kivívott eredményeit. Éljen és viruljon édes hazánk, a szocialista Magyarország! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!