Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! o. szám 1,40 forint Ölést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 12-re, mára összehívták. A Politikai Bizottság a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Szerződés Hétfőn aláírták a cv„j.,_' plodoimport és a Hungarofruct magánjogi szerződését j az idei szállításokra. Az ál- ' lamkozi szerződésen alaT^ó kontingensek 600 ezer tonna friss és feldolgozott zutUség és gyümölcs szállítását teszik lehetővé a Szovjetunióba 1983-ban, 238 millió rubel értékben. Piacon a friss paradicsom Éjjel meg fűtenek . Vége a retekszezonnak. Január végén még azt írtuk, Röszkén több millió csomó retket vetettek el szerződés nélkül, s a szövetkezet elnökhelyettese úgy fogalmazott: reménykedünk, hogy az illetékesek talán mégis tudnak piacot szeremi az árunak. Nos, mire a cikk megjelent, már eldőlt, hogy valóhan tudtak. Olyannyira, hogy akkor meg a megtermelt mennyiségnél több is elkelt volna. 4,2—4,5 millió csomó retket szoktak évente eladni a röszkeiek, idén öszszesen 2,5 milliót adtak el. Részben azért, mert jó néhány termelő nem mert nekivágni a bizonytalannak, és nem vetett retket. Az időjárás sem fogadta kegyeibe a gazdákat, sok retek kirepedt, fogyasztásra alkalmatlanná vált Röszkén egyébként most kezdik fölvásárolni a hajtatott csomós sárgarépát, a napokban vitték az első szállítmányt belőle. A szegedi Felszabadulás Tsz algyői üvegházában viszont most kezdődik a paradicsomszüret. 3—4 mázsányi volt az első tétel, a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer keretében értékesítik. Szegedi magánkereskedők és vállalatok is jelentkeztek az újdonságra. Megkérdeztük, mennyi az ára az „első fordulóban", tehát mekkora összeget kap érle a termelő. 180 forint kilója. Ez persze még az újdonságnak kijáró felár, s érdemes megnézni, mennyi lesz belőle, mire a fogyasztóig ér. Természetesen a következő hetekben növekszik a mennyiség, a jövő héttől Algyőről is 10—15 mázsás tételekben szállítják a primőrparadicsomot. A kígyóuborkát már hoszszú ideje szedik és szállítják. 40—45 dolgozó szedi különben a termést a 6,5 hektáros üvegházban, további húszan „manipulálják", vagyis osztályozzák és rekeszekbe rakják. Bár mostanában kellemes az idő, éjszakára még mindig fűteni kell az üvegházat. Az utolsó szállítmányokat készítik elő hegyes erős paprikából. Helyén, 1 hektáron április végére telepítik a szegfűt. Ebből leszedhető virág legkorábban őszre lesz, a zömét majd a jövő évi nőnapra időzítik. Hegyes erős paprikát nem vetnek egyelőre az üvegházba. Nem áll ugyanis megfelelő fajta a rendelkezésre. Amelyiknek a hozama nagyobb, amiatt gazdaságos lenne, annak nincs megfelelő ellenálló képessége. A hajtatott körülmények között vírusbetegség támadja meg. és tönkreteszi. Van ellenállóbb fajta is, azt viszont a gyengébb hozama miatt nem lehet rentábilisan termeszteni. Befejeződtek a magyar—iraki gazdasági tárgyalások Losonczi Pál és Lázár György fogadta Hasszan Alit A magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság április 9—11. között Budapesten tartotta meg IX. ülésszakát, Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Haszszan Alinak, a forradalmi parancsnokság tanácsa tagjának, kereskedelmi miniszternek, a vegyes bizottság társelnökeinek vezetésével. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta az iraki küldöttség vezetőjét. Hasszan Ali találkozott Púja Frigyes külügyminiszterrel és Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. A szívélyes, baráti légkörű és at együttműködés szellemében megtartott tárgyalásokon tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, s áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet és a világgazdaság kölcsönös érdeklődésre számottartó időszerű kérdéseiről. Elítélték az egyetemes békét veszélyeztető imperialista törekvéseket, amelyek növelik a feszültséget Európában és a közel-keleti térségben egyaránt. Állást foglaltak a feszültség csökkentése, a békés megoldások érdekében teendő erőfeszítések folytatása mellett. Mindkét részről megelégedéssel állapították meg, hogy a vegyes bizottság 1982 márciusi nyolcadik ülésszaka óta tovább mélyültek és szélesedtek a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság kapcsolatai, s azok keretében jelentősen fejlődött a gazdasági együttműködés. Kifejezték kormányaik szándékát a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés további fejlesztésére. Megvizsgálták annak általános és konkrét lehetőségeit, a fejlődést befolyásoló nehézségek megoldásának módozatait. A létrejött megállapodások elősegítik az együttműködés elért eredményeinek megőrzését és a kapcsolatok fejlesztését a jövőben is. A vegyes bizottság kilencedik ülésszakának eredményeit a felek jegyzőkönyvben rögzítették. amelyet Marjai József és Hasszan Ali írt alá. Hasszan Ali és kísérete hétfőn elutazott Budapestről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Pereszlényi Zoltán, hazánk bagdadi és Ismail Hamoudi Hussein, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. Somogyi Károlyné felvétele A Tolbuhin sugárúti öregek otthonának tizenkét lakója már kényelmesen elhelyezkedett űj fészkében. Az első napok friss tapasztalata egyelőre csak azt mondatta velük: minden kedvükre való. Az újabb jelentkezők öröme sem várat sokáig magára: most intézik költözéssel járó ügyeiket, s május elsejével ők is lakói lesznek a minden kényelemmel berendezett, biztonságos éveket ígérő intézménynek. De aki csak most gondolta meg magát, még mindig jelentkezhet a szegedi városi tanács egészségügyi osztályán. Képünkön: öregek új otthona. KödcsináSó Vízen és gyárkéményben Magyar-szovjet számítástechnikai együttműködés Számítógép-hálózatok kialakítására. távadatfeldolgozó rendszerek és eszközök létrehozására tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötött az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Forgalom a kikötőben Az ország legnagyobb épí- A MAHART Csepeli Kitett kikötője a csepeli. Min- kdtői Üzemigazgatóság dokk, . . ,, , jaban tavaly ismét megjeden atrakasara alkalmas, Jentek a Duna-tengeri haévente mintegy kétmillió ton- jók. A kikötő nagy konténa árut mozgatnak. nerforgalmat is lebonyolít. és a Magyar Tudományos Akadémia a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságával. Az együttműködés 1986-ig szóló programjában, 11 témában, nyolc magyar, 15 szovjet intézet és vállalat vesz részt, összehangolva kutatási és fejlesztési tevékenységüket. Az egyezményt Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Gurij Marcsuk miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnöke írták alá. Évek óta hangzik a figyelmeztető szózat: ne szennyezzük környezetünket. mert magunknak ártunk vele. Nagyon vigyázzunk, mert jóvá, tehetetlen károkat okozhatunk. Evek óta haltjuk'-mégis. itt is. ott is szennyezünk. Már-már kezdünk belenyugodni, hogy olyan velejárója ez ipart fejlődésünknek, mint a cipőben járásnak a tyúkszem. Azt hiszem, ott kezdődik áz igazi baj. ha belenyugszunk. Azt mondja valaki, kirándulni vitte a családját. Mit láttak? Amerre csak menték, mindenütt szemetet. Annyi szemetet termel az emberiség, maholnap ki sem látszik belőle. Tudnánk rajta változtatni? Biztosan, tudnánk, ha komolyan veónénk, hogy szemétben élni nem jó. A városi buszok valamikor tetejükön köpték ki a füstöt Akkor. amikor óránként ment egy vagy kettő. Nem tudni, miért, talán azt a kétméternyi kipufogócsövet spórolták el, mddern korunkban minden busz a földet füstöli. Dehogy a földel! Ott áll anyuka, kisded magzatával a járdán, várja, amíg a pirosból zöld lesz. Ott állnak a buszok is. bár nem a járdán. Jön a Piros, indul a busz. és a kisded eltűnik a füstben, babakocsistól. Mikor szokja meg szerencsétlen az élet viszontagságait, ha nem füstöljük föl egészen kicsi korában? Nagyvonalúak lettünk, kicsire nem adunk. Arra a kiesj csőre se. Veszedelmes halpusztulásokról hallunk. Szennyvíz került a folyóba, elfogyott belőle az oxigén, nem tehet mást a hal, fölfordul tőle. Ez már olyan állapot, észre szoktuk venni; a kárt mázsákkal is lehet mérni. Tiszta fejben azonnal fölmerül a kérdés: nem lehetne változtatni ezen? Megelőzni a bajt? Mindenre egyetlen orvosságot találni nehéz. Van azonban egy igen egyszerű eljárás. Szegeden született az ötlet. Szegeden gyártják a szerkezetet is, amely szennyvizek tisztítására, halastavak levegőztetésére is alkalmas. Sót, a vegyi szennyeződések közömbösítésére is. Mészáros Lajos. nyugalmazott egyetemi docens a feltaléló, és a fáradhatatlan propagáló is. Szerkezetét húsz országban. szabadalmaztatta. .Mtgprobálom elmondani a lényegét. Vegyünk példának valami hihetetlenül piszkos vizet. A .kendergyárét vagy a papírgyárét. Valahová el kell vezetni, engedjük bele a folyóba. Ha útjába állítunk egy villanymotoros forgókefét, rögtön változik a helyzet. A motor teljesítményétől függően vizet porlaszt a forgókefe. valóságos ködburát képez a víz fölött. Mire a ködszemek újra leérnek, oxigénnel telítődnek. A szennyezés egy része oxidálódik, és ártalmatlanná válik, ez a közvetlen haszna, de más is történik: levegőhöz jutnaik a bomlasztó baktériumok, és el tudják végezni áldásos tevékenységüket. Már az is előny, ha a vizet kavarja a forgókefe. És a vegyi anyagok? A savak például? A vonaíagitátornak nevezett forgókefe a létezhető legfinomabban keveri össze a közömbösítő anyagokkal, káros hatásuk tehát kiküszöbölhető. A halastavak akkor gazdaságosak. ha kis területen sok halat nevelhetünk. Határt szab az a puszta tény, hogy a halak egymás elöl szívják el a levegőt. Az éjszakák. hajnalok a legveszélyesebbek. mert akkor a növények asszimilációs melléktermékeként keletkező oxigén is hiányzik. Vegyük me-* gint a villanymotort a ködcsináló forgókefével, használjunk akár többet ls, ahogy a szükség kívánja, és a halak szinte körülülik, mint népgyűlésen a hallgatók a szónokot. Az mór csak. döntés kérdése, hogy a tó fenekéről szívják-e föl a vizet a készülékek vagv a felszínéről, ahhoz külön gépre nincsen szükség. Okádja a füstöt a gyárkéménv, már a látványtól elkezdünk köhögni. Vegyész tudja legföljebb, miből áll az a füst, de aligha van benne adalék, ami nekünk ne ártana. Meg kell szűrnünk a füstöt mindenképpen, de honnan vegyük a pénzt a szűrőkre? Folynak már kísárletek a szegedi ködesinálóval kémény tetején Ls. Az elgondolás igen egyszerű: Mire a ködharangon átjut a .iüst, ' kímosódik béi'sie r%szennyező anyag, és kioldódhat a légnemű vegyületek egy része is.. Ahogy a pipás ember a csutora belsején látja. mennyi minden van a füstben, ez is látható lesz, ha elvezetik a vizet. Csakhogy ez el$ö , látásra bumeráng: megtisztítottuk a levegőt, és. újra szennyezzük a vizeket? A gyári mocsok ülepíthető, levegőztethető, közömbösíthető. akár egy másik ködcsináló közbeiktatásával is. A Dunai Vasműben kísérletképpen a cián füstből való kivonására is használják ezt a szerkezetet. Egyszerű vegyipari . gépként alkalmazzák a dunaújvárosi papírgyárban: gyantaszappant állítanak elő vele. Folynak a kísérletek szerte az országban. A szegedi központú vízügyi igazgatóság Szentesen és Battonyán próbálja- ki, a Körös vidéki pedig Békésen, Gyulán és Bíharugrán. Tavaly az osztrák tudományos akadémia limnológiai kutatóintézete kért egyet, és a Mondseen működtette, halastó levegőztetésére. A készüléket 2,4 méterre emelték a tó felszíne fölé, a víz oxigénje literenként 10 miligrammal növekedett, közel a telítettségi szinthez. Az újszegedi kendergyár kiömlő szennyvize körülbelül kétszáz vegyszert és fekáliát is tartalmaz. Kísérletképpen áthajtották a szerkezeten, a szennyezettség foka igen hamar csökkent. Ezerféle más veszély is fenyegeti környezetünket, a gondosság és a kötelező óvatosság mellett is szükség van egyéb eljárásokra is. A Szegedi Vas- és Fémipari Isz által gyártott forgókefés kis gépezet — talán ebből a rövid ismertetőből is kiderül — hasznos segítője lehet a körülöttünk levő természet tisztaságának őrzését vagy visszaállítását szolgáló igyekezetünkben. Horváth Dezső