Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

5 Vasárnap, 1983. április 10: Don Carlos Operabemutató a Zenés színházban Bukott zenekritikákkal tele a padlás. Köztük alighanem előkelő hely illet egy hírneves francia komponistát. aki a Don Carlos 1867-es párizsi bemutatójáról (ahol mellesleg ott ült a díszpáholyban III. Napóleon is) a következő butaságot vetette papírra. .,Verdi nem olasz többé. Wagnert utanozza.' A csatát elvesztette, operája agonizál." Tesséic kapaszkodni: e ka«pitál.s bakot Ceorges Bizet lőtte. Hanem a maestrónak másért fájt a feje. Az opera terjedeime és bizonyos szövegkönyvi fogyatékosságai okán, ezért átdolgozta többször, sót, halála utánra is maradt változat, Franz Werfelé. Így összesen hét verzióról tudunk, vagyis akad csemegéznivalója a zenetudománynak. Hát még ha hozzávesszük, mily szívesen hason1 ítgatják az operát Schiller politikai drámájához, ilietve mindkettőt a történelmi hűséghez. Az inláng jegyese tudniillik nem Valois Erzsébet volt, hanem Habsburg Anna. akit viszont valóban Fülöp vett aztán nőül; a férfias, patrióta hevű Carlos a valosógoan gyengeelméjű volt es ócna. bár tényleg pályázott Németalföldre, s szembeszegült királyapjával. Még Verdinél sem makulátlan kép.et Fosa, hiába a szabadságeszme nagy politikus mártírja, nemegyszer viszszafogja a biztató fejleményeket, vagy éppen késve érknzik — állítólag fontolgatta a mester, egyszerűen kihagyja (csak hát akkor mit kap a hallgató csodálatos búcsúja vagy a szabadságkettő" helyett). De ne ragozzuk! A művészet örök titokfalaiba ütközünk. amitől lélektani képtelenségeinek dacára remekmű Corneille Cidje, s amivel kusza, homályos fordulatoktól hemzsegő cselekménye sem árthat jó pár Verdi-operának, a Don Carlos-nak sem. Mert ha csupán í ülöpöt vesszük, operai porti éja nyomasztó ambivalencia. Ezt a mélyen konzervatív, vaskezű uralkodot, középkori figurát, a híres d-moll monológban esendő emberré rajzolja el Verd" aki még Posa szenvedélyes kritikáját sem hajlandó királyi fülekkel meghallani. Híven a mű lényegi küzdelemforrásához, az egyéni érzelmek és a társadaimi meghatározottság. ha tetszik, politikum konlliktusához. Mert erről van itt szó. S a tragikum, hogy a küzdelem eleve egyoldalú. kilátástalan: az inkvizíció árnyékában az államhatalom is tehetetlen, maga alá gyűri az emberi lélek vívódásait, kíméletlenül befagyasztja az érzelmeket. elkárhoztat magányosságra. Ezért hát. hogy szime valamennyi figura — az egv föinkvizítort leszámítva — jellemzésén bizonyos kettősség hullámzik végig: hol viselkednek, hol ped,g éreznek. Fülöp barátjának kéri Posát, aztán az inkvizíció kezére adja; Eboli elárulja Erzsébetet, hogy rögvest menteni siessen Carlos-t; Posa Flandriáért tüzeli föl az infánst, majd kardjai kéri, amint az Fülöpre tamad stb. Vagyis a pohuka és a politika ..hordozóinak" nagy drámája feslik elő, az emberé. Aki egyszerre képviselője a hatalomnak és kiszolgáltatottja, támasza és áldozata. S így mi különbség a király meg az elbocsátott udvarhölgy között? Eszmegyökerei ily mélységekig ereszkednek Verdi Don Carlos-ának. Szerencsére erről is sz.ólna a szegedi előadás. A feltételes mód oka (nem először, valószínűleg nem utojjára) a szándék és megvalósulás helyenként bántó diszharmóniája. Magyarán: a Zenés színtláz alkalmatlansága e föladatra. Mert addig nincs gondja a rendező Horváth Zollannak. míg a darab magányossagérzetét kell kifejeznie. Hanem amint ez szembesül a hatalom megnyilatkozásaival, elvész a hatás. Pedig Varga Mátyás díszlete' mindent elkövetnek leplezni a fullasztó térszűkét. A rozsdabarnaaranyvörös tónusú színpadkép artisztikusan sugall pompát és lefojtottságot, kellemet és szigort, misztikát és méretarányosságot. Még levegőt is enged közibé. ahol a szereplőket Vágvölgyt Ilona többnyire feketében — a föinkvizítort kontrasztos fehérben — járatja. Am míg a díszlet nem föltétlenül tárgyiasítja a baroks zsúfoltságot, inkább csak fölkelti annak illúzióját, adcig Horváth rendezése el nem kerülheti a kulminans jelenetek, színpadhelyzetek itt-ott. komikus külsőségekben elfulladó realizálásai. Az autodaféra gondoloK főleg, az operának erre a grandiózus forrponljára! Amikor pár csenevész eretnek zsugorodik az emelvényre lépő Fülöp labaihoz. hogv aztán elégetésüket szerzetesek egy-egy gyertyája jelkepezze, ami legföljebb arra lenne elégséges, hogv alagvújtsanak a máglyának. (Az egész eretnekügyet szerencsésebb volna hátravinni, s onna.n asszociálni nagyvonalúbb megoldaisal.) Ebben az operában sainos túl sokan vannak a színpadon ahhoz, hogy elférjenek, elegen mégsincsenek, meit a kórusok bizony erőtlenek. A bemutató zenei képe sem mentes azoktól az esetlegessegektől, mint a színpadi. Ncha Pál Tamás érzékeny műgonddal fogta-vezette a társaságot. Jó helyre tetíe a drámai hangsúlyokat. ahol kevésnek találta a hangi hatást, vastagított a zenekaron vagy meghajtotta a tempót, máskor er.gSdte „szépen énekelni" a szereplőket, sőt bebesegít e1t a frazírozáshoz, dallaml'ormáláshoz (a szabadságkettőst például nem kiabállatta, hanem muzikálisan „fölrakta". Az egvéni teliesíimények hullámzóak, egy-egy szerepen belül is. Először jutott premierhez a friss szerzemény Németh József, akinek Posája a leginkább adekvát. Tartalmas baritonja, ha nem spórol, kehő intenzitású, méltósága. tartn«a van: néha ugyan alacsonyan intonál, egeszében v.szont rokonszenvet ébresztő, ideális Rodrigo. iGregor Józsefet akarvaakaiatlan más mérce illeti, ö is tudja, Jézus-hanggal Sátánt énekelni legföljebb azért lehet, mert a menynyek ura mindenható: Fülöp „királyi szólamának" drámaiságáért az uralkodó „emberi arcával" kárpótol, s olvan csodamonológot varázsol elénk, hogy esendőbbet, szebbet elképzelhetetlen. Rcít Csaba címszerepe hősiesen állja a sarat, Lengyel llaikó Ebolija viszont sokat lebeg, Kenesey Gábor főinkvizítora meg erőtlen. Abigélje és -Leonórája után halványabb Erzsébet Misura Zsuzsa, a középhangokkal cámad vesződsége. ám Iont meggyőző, hatásos. Tetszett Szakály Péter Károly császára, Laczi Júlia Tebaldója, Bárdi Sándor és Bálint Ilona is. A premier azt a furcsa érzést keltette, hogy nekiláttak egy szép családi ház építésének,, s mire a tetőhöz értek, elfogyott a muníció. Sebaj, úgyis itt a nyár ... Nikolénj i István Divatos szavunk, a környezetvédelem jut eszembe, amikor mai Postaládánk levéltermését átböngészem. Jóllehet nem a szokásos — bár igazából soha meg nem szokható — jelenségeket tűztek tollhegyre e heti társszerzőink, mégis valahogy saját emberi környezetünk védelme mutatkozik szükségesnek ezek olvastán. Mert hát mondjuk meg őszintén, vajon csak az utca tisztasága, a szemétlerakó helyek szabályszerű kipostaláda társszerzőnk az olvasó itt tárolták a Fáklya Filmszínházban, nem szabályosan — a lépcsőházban. Bizony, ez sok esetben gátolta teli haz eseten a ki-bejárást, munkavédelmi szempontból teljesen szabálytalan, de nem volt mas mód. Szerencsére baleset nem történt. Így természetesei örültem a cikk olvasásakor, hogy nem kell tovább idegeskedni, mert soha nem tudtam, hogy kinek jön film és mikorra. Azt is szeretném elmondani, hogy én egy füzetet, és kértem, hogy legalabo írják be a film címét, es azt, hogy hová viszik. (Ha véletlen keresik, HO netyeK szaoaiyszeru KI- ez az önkényeS kategorizá- az 5-os jelzésű trolipótló XZ 'AWÍ X jeloleset es azok helyenek Iás. de ides„rolhatónak ér- autóbusz, a 60. 60Y. 70, 71, 5tl.e" S„h T -m erabcri kapcsoIatalnkat 71Y jelzésű hely, autóbusz- ^séfsa^ XuÖX . .. nor Egymás megbccsulcse, a jarat, a korábbinál osszesnyezetvédelmi gondolkodás tapinlat> a lnasok iránti fi_ sépeoen kisebb követési időalapjan allo okologiai szem- gyeimesscg — ez is az, ame- közökkel. Ezek a járatok a lelet irányítottá telteket le- lyik Környezetünkben, mint Komócsin Zoltán téren és het nagyító ala venn.? Ko- „fcihalóban levő" fajta, vé- a Széchényi téren megálló- X tuai7m logv'égváltolán rantsem: Engedtessék meg delemre szorul. hellyel rendelkeznek, s így ?tt 4rt a film) Erre v^at II - " IL aZ al*zóköz°?ség ,eze(ket kozóan én soha semmiféle • Három műszakban igeKnybe vehetl'~ ,olv®íuk tájékoztatást, se utasítást abban a valaszlevelben, J L--.m-.rr, ,»ntit5i Min Levélírónk. Plenter La- galmal kérőnek lehet cini- amelyet a városi tanács vb áfa azof ideselked em hosv josne (Csongrádi sgt. 114., kusan válaszolni, lehet visz- építési és közlekedési osz- T m kér 9. em., 50.) férjével együtt szautasitani, és lehet csak- tálya a panaszosnak közvet- X eofa,Zíiit ki három műszakban dolgozik, azértis hangoskodni, ezt így lenül is elküldött. V. S. s természetesnek venné, ha nem tiltja semmilyen szí- észrevetelére a választ azért a fárasztó munka után ha- goru jogszabály. Az emberi közöljük nyilvánosan is, zatér otthonába. pihenni jóérzés viszont igen. Az mert többeket érdekelhettudjon. A dolgok elképzelt íratlan szabályok megkíván- nek a hidzárral kapcsolatos, rendje-módja szerint erre ják, ne csupán követeljünk s úgy látszik, gyakran islehetöség is volna, ha — másoktól jó szándékkal métiendó közlekedési infornézve a másik létét, megér- mációk mini olvasónk frja*— a fö lőttük lakó is méltányolni többek is legyünk. A han tudná pihenni vágyásukat, goskodó szomszédnak csu Am ez nem így van. s bi- pán a Petőfi-verset kíván zonyára alapos oka van ol- nánk eszébe juttatni: amelyvasónknak, hogy az egyéb- ben ugye — mint tudja ték. Ez soha nem derült ki a mai napig sem. Ezért is örültem a kirendeltség létrejöttének. még úgy is, hogv acigozóink szociális létesítménye rovására alakították ki az irodát. Miután a mai napig meg ült heti Postaládában cégtablaja _ sincs kitéve az A - nt Az előadás elmaradt címmel leltük közzé a népfront 2. számú tarjáni bizottságairodának, így szinte minden esetben a takarítónők vezetik et azt, aki keresi a ki—. -„.. , tói érkezett, s a Fáklya mo- rendeltseget, többek között kent egymás között elintéz- még a duhaj legénvek is el- zi dolgozóit is érintő leve- a postasekat is többször " " . . let tíofgesang Péterné odakalauzoltak. Tudtommal hetó panasszal hozzánk for- hallgattak arra, amikor dult, s valójában tőlün\ beteg édesanya nevében üzemvezető válaszában várja, kérjük meg a magnó- emelt szot a „kéretlen látó- melynek bevezetője a mozi ott e»y adminisztrátor a kirenoeltségvezetőn kívül bömboitető szomszédot, ve- gató". gye tekintetbe, egy társasmunka társainak v,alóban Hasonló, az emberi tapin- számottevő társadalmi munházban más normák ural- tatlanságról es bánásmódról káit részletezi — a Postakodnak. mint az egyedülál- ,rt levelet B. F.-ne szegedi lúdaban is szóvá tett eset dolgozik. Nem tudom. miképp történhetett meg. hogy nem vették ők át a filmet. Én e:ről a filmről csak az lóban. Természetesen a nyu- olvasónk is. Irtják a fákat „Megdöbbenve látjuk na- kálatok előtt többet dolgopok ota, hogy a szegedi Zsi- zik a fürész és a talajgyanagoga déli oldalán irtják a lu. mint á körülményekhez fakal. Azonkívül, hogy Sze- rugalmas geden is különösképpen kell kereső szakember. Hallota meg meglevő iákat óvni, tunk már példát olyan, löfontos, hogy ennek a kert- lünk északabbra fekvő őrnek a fái között értékesek szagokban ahol különös is vannak" — írja dr. Hódi gonddal vigyáznak arra, ha Gabriella (Jósika u. 5/B). csak lehet, egyetlen fa se Leveleoől az is kitűnik, hogy essen áldozatul az urbanizáaz előkészületekből sejtne- cióval járó munkálatoknak, tő, hogy tatarozást kezde- Márpedig ezekben az orszánek az épületen, de felteszi gokban jóval több fa van, a kérdést, vajon nem lehet- mint minálunk. Olvasónk ne-e az ottani értékek fel- szerint is a kert megóvása áldozása nélkül elvégezni , . , ezeket a munkákat. Való ^mesak esztetikai, de korigaz, hogy nálunk minden nyezetvedelmi szempontbol valamirevaló építési mun- is fontos. azt olvastuk: „E lap újságból értesültem, és nem ről március 6-i számában értesült az olvasóközönség, hogy moziiröda nyílt Szegeden. Vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy nem foglalfordítottam hátat senkinek. Több mint egy hónapja üzemel a kirendeltség. es ha nincs is kiírva, a közönség csak megszokja lassan. Fáklya .... . . koziK a belvárosi nagy mo- hogV bejárata lorulményekhez ügyeivel, programjaival Filmszínház utan levő vasalkalmazkodást ... \ "... kantmái van." és jegyeladással sem. Több mint két éve a jelenlegi kirendeltség filmjeit kapunál van." összeállítottá Igriczi Zsigmond Apróbb esetek M. Sándorné felgyöi, Mó- A kar okozója nevének és ra utcai levélírónk észrevé- cintenek hátrahagya»a néltele ismerős téma a Postá- kül távozott a helyszínről, ládában: akit gyermeke, írja K. Pálné szatymazi olvagy a maga betegsége ott- vasónk. Kígyót-békát kiahon tart, de napi néhány bálni persze nem lehet a prányi munkára képes len- gépkocsi lökhárítójának bene, igen nehezen jut bedől- horpasztójára. ugyanis kugozói munkához. A levélíró tyával ütközött levélírónk. munKakonyve például még .,Cascónk nincs — kárunkat mindig a csongrádi házi- mcgieríti-e a biztosító?" ipari szövetkezetnél van, de Megkérdeztük; csak akkor, munkát már hónapok óta ha a kutya tulajdonosát isnem kap. A tanácsnál nem merné a károsult, s az eb kapott levélírónk tanácsot, gazdájának lenne valamiés sajnos mi sem vagyunk lyen biztosítása. okosaDbak. Hirdetesek fel- Mi kérdezzük, miért rejvételévei sem az újságírók, tözködik a névtelenség hohanem a Csongrád megyei mályaba a szatymazi gazLapkiadó Vállalat hirdeté- vezetek iránt érdeklődő leSi osztályának munkatár- véliró, az oldalason levő sai... Elnézését kérjük te- hús es zsír arányát helytehát, de még utólagos fizeté- lenítő olvasó, az utcai ransi igerete ellenére sem te- dalirozókról elmélkedő, s a hetünk közzé hirdetést az szabványboríték hiányát ön nevében. szóvá tevő levelező? Válaszol az illetékes Egv február 27-én kima- a járat nem tud átjárni Űjradt 35-ös járat ügyében szegedre. A terelés miatt vizsgálatot folytatott a Vo- meghosszabbodott fiO, 60Y, Ián üzemigazgatója. Vala- 70, 7/ es HY-os jelzésű auszá'DÓl megtudtuk.' hogy „az tóbuszjaratokra ujabb járalközpontbeli szolgálaltevőt müveket kellett beállítani szóbeli ligyelmeztetésben ré- ahhoz, hogy a korábbi köszesítjük. mert mulasztást vetési időközöket a Volán követett el, amikor a napi 10. sz. Vállalat biztosítani jelentésében a tartalék au- tudja. A többlet járitiiűtobusz foglalkoztatását nem igényt a 22-É.S jelzésű játünLelte fel". Agócs László ratroi, valamint az idaiglefebruár 27-én közzétett pa- nesen szünetelő Il-es járatnaszát is kivizsgálta Balogh ról kellett átcsoportosítani. Imre üzemigazgató: „sem az a hiányolt, átszállás nélküellenór. sem az ügyintéző li utazást Tarján városrész nem követett el szabályta- és Újszeged térsége (MÁV lanságot, mindketten a sze- Rendelőintézet, gyermekmély- es poggyászdíjszabás kórház, Rózsa Ferenc gimnázium. MTA. Sportuszoda 20. patagrafusa szerint jár- g(b ( k'özött tak el. „A 17-es jelzésű megfelelő gyakorisaggal közlekedő autó- 14-es jelzésű autóbuszjárat buszjárat megszüntetésére biztosítja átszállás nélkül, nemcsak amiatt volt szük- Újszeged és a Belváros község. mert a belvárosi hidon vetlen kapcsolatát biztosítja Hídtörténelem A szegedi közúti hidat január 17-i száma közöl1944. október 7-én német te „... ezer és ezer kéz és magyar katonák őriz- kell. hogy biztosan állja ték. Már korábban a köz- a zajlp jég ostromát a úti hidat és a vasúti ösz- gálád módon elpuszított szekötő hidat is aláaknáz- híd helyett az a híd, ták, és azok felrobbantása amely összeköti a Tisza október 10-re volt kitűz- két partját", ve. Október 9-én délután A közmunkára szóló 6 óra tájban érkezett uta- mozgósítás 16—55 eVes sitás szerint a hidak fel- féi fiaknak és 18—35 éves robbantását előbbre kell nőknek szólt. .Az újjáépihoznt. A hidak felrobban- tési minisztérium 1946tásanak pontos idejéről ban kiadott rendelete a viták keletkeztek. Voltak, természetben teljesítendő akik este 9 órában, má- újjáépítési közmunkát tosok pedig 10 órában jelöl- vaöbt intézkedésig útépíték a robbantás idejét. Október 9-én, a sötétedés beállta után hatalmas robbanás reszkettette meg Szeged levegőjét. A Tiszapart közeieben levő házak ablakai betörtek, a híd a Tiszába zuhant. Egyik mérnöki jelentésből kitűnik, hogy 1944. októtesi célokra engedte át. A közmunka-kötelezettek a munkára szerszámmal hívandÓK be. Saját szerszámaik használata esetén részükre térítést kell fizeini. mégpedig talicska és hozzávaló két darab szei számért munkaóránként 14. egy szerszámért ber 9-én a közúti hid fel- pedig napi 20 fillért, roböantásával egyidejűleg A közúti Tisza-híd 1948. a hídon levő villanykábel november 21-én készült elszakadt, s ezzel az új- el. s Gerő Ernő köziekeszeged. áramszolgáltatás desügyi miniszter ünnemegszűnt. pelyes keretek között adSzegeden az egyik leg- ta át a forgalomnak. E nagyobb nehézséget okoz- híd építésére 1 millió 395 ta a tiszai hid elpusztuló-, ezer 492 forint állami besa. A város közgyűlése ruhazási összeget fordí1945. március 10-en foglalkozott a tiszai szemelyi komp használatával, s erre havi 7400 pengő kiadató szavazott még. Kezdetben kompon, pár nap múlva a szovjet katonák segitscgével, a város lakosságának munkájával épílelt pontonhídon lehetett közlekedni. Az úi ideiglenes hidon a szovjet harckocsik, a katonaság tottak A hid elkészültével az elbocsátott hidmunkósok felirti esték, a városi tanácsot. hogy foglalkoztatásukról a jövőben is gondoskodjon. Miután elhel.vezesüket nem állt módjUKbar. biztosítani. így a hidavatási ünnepségre készült emléklapokból 50 dai ab 1 forintos. 50 darab 3 forintos és 50 darab 5 és a lakosság is átkelhe- forintos lapot osztottak ki tett. A téli jégzajlás erő- azzal, hogy amennyiben sen megrongálta a pon- azokat a város lakossága tonhidat, és veszélyessé közölt értékesíteni tudják, vált a tiszai közlekedés, a befolyó összeget osszák Erre tekintettel a szovjet szét a munkások között, katonai parancsnokság a A hidak ki vannak téváros vezetőségével kénytelen volt a közmunkára való mozgósítást elrendelni. Már az első napon megvolt a nagy segíteni akarás mert a hídnál a közmunkában sokan lapátolták a földet, hordták a követ A .Délmagyarország ve az idő viszontagságainak, bár szerkezetük vasból és betonból készül, bizonyos időszakonként felújításra szorulnak, ez a muni-ca folyik most a közúti hídon. Komoly Pál Szeged, Jósika u. 43.