Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

to f Í16.0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 84. szám 1983. április 10., vasárnap Ara: 1,40 forint M SZ MPSZE G E D VÁROSI B I Z O T T S Á GÁNAK LAPJA __ -í Egyensúly L

éptékváltás a beruházási piacon. Most már nem a farka csóválja a kutyát, hanem a kutya a farkát. Kezd helyreállni az a természetes állapot, amikor nem a megrendelő fut az építőipar után, hanem a vállalatok keresik megélhetésüket. A múlt hónapban tartott zárszámadó közgyűlésen, amikor gratulaltam a Szegedi Építőipari Szövetkezet elnökének a tavalyi 41 millió forintos nyereséghez, érdekes módon az egyértelmű boldog öröm kifejezése helyett inkább aggodalmat fedeztem fel arcán. Sóhajok között mondta, nagyon nehéz lesz az idei esztendő. A szövetkezetiek is keresik a felvevő piacot olyannyira, hogy a lakóház-felújítás, karbantartás,, építés mellett a szegedi járásban vállalják a gázvezetékek lefektetését. Ha ez a néhány száz millió forintot termelő kisvállalat is komolyan megérzi az élet új kihívását, a versenyszellem igazi megjelenését, akkor mit csinál, tehet egy olyan nagy cég, amelynek milliárdot érő eszközeire kell megrendelőt találni, vagy éppen felkutatni. Nagyon frappánsnak érzem a DÉLÉP vezérigazgatójának megjegyzését, aki erre a mai helyzetre a következő formulát alkalmazza, illetve dolgozta ki vállalatának stratégiáját: „Nem tehetünk mást, mint különböző színű mezekben lépni a pályára, mert csak így tudunk labdába rúgni, a játéktéren megjelenni" A focihasonlatot folytatva ehhez csak annyit tennék hozzá: hiszem, hogy ma már Magyarországon minden építőipari szervezet rákényszerül a versenyre. És ez azt jelenti, mindenkinek mindenféle dologgal kell foglalkoznia. Ki gondolná például, hogy az olyan nagy vállalat, mint a DÉLÉP, családi ház alapozását, betonozását is vállalja. Néhány évvel ezelőtt egy hasonló témájú írásban azon keseregtem, meddig tart még a kivitelezők egyoldalú monopóliuma. Mert csak ő az úr a piacon, és az építtető „bocsánat, hogy élek" gondolattal kénytelen tudomásul venni, nem most, hanem csak később kerül rá a sor. Akkor sok szakember azt jósolta, hogy a kereslet és a kínálat ollója 1981-ben csukódik össze. Nos, az a bizonyos két acélszár napjainkban közelített egymáshoz, és a beruházási piacon többé-kevésbé kialakult az egyensúlynak nevezhető állapot. Naiv dolog lenne azt hinni, tökéletes, konfliktusmentes helyzet Áll elő ezen a terepen, ugyanis az élet mindig újabb és újabb igényeket szül, és a vállalatok csak késéssel tudnak válaszolni. Ám hogy a többé-kevésbé ideális szituáció létrejöhetett, az nemcsak az építőipar technikai, műszaki fejlődésének, szervezettsége javulásának, hanem a megváltozott beruházási politikának is köszönhető. Pontosabban fogalmazva az történt, amire a pénzügyek alakulásából számítani lehetett: gazdaságunk, egyensúlyra törekedve, kénytelen csökkenteni a beruházásokra fordítható összegeket. Így a helyi tanácsok kevesebb állami lakást, intézményt opíttetnek. Tanácsülésekről szóló tudósításainkban beszámoltunk arról, hogy hány millióval lett soványabb a város erszénye a VI. ötéves terv eredeti várakozásaihoz képest. Ilyen feltételek között a kivitelezők szusszanhatnak egv kicsit, illetve az új helyzetre ekképp válaszolnak. A kisebb vállalatok nagyobb 'erővel vesznek részt ** a lakóház-felújításban, és Szeged öreg épületeinek gyors újraöltöztetése miatt érzett örömünk valamennyiünk szívét megdobogtatja A belvárosi üres telkek beépítésére a CSOMIÉP meghonosította az alagútzsalus technológiát, és kidolgozta a födémcserés lakóház-felújítás új módszerét, a DÉLÉP pedig berendezkedett a monolitbeton építkezésre. Csongrád megye legnagyobb kivitelezőjének az a gondja, hogy a házgyár termékeit biztosan eladja, ezért belekezdett a családiház-építésbe, illetve a panelt úgy csomagolja, hogy a „hagyományos áru" kelendőbb legyen. Ma már a házgyár képes előállítani szállodákat és olyan nagy fesztávú elemeket, amelyekkel variálható létesítmények készülhetnek. A hazai piacon jellemző versenyben a szegediek úgy állják a sarat, hogy fővállalkozóként az első kapavágástól, a beruházás előkészítésétől kezdve a kulcsátadásig mindent maguk csinálnak. Januártól megkapták az önálló exoortjogot, és ígv az arab országokban is bekapcsolódhatnak a lakásépítésbe. Aki havonta kopogtat a szegedi lakáshivatal aitaián, otthonra vá-'-a bizonvosan morfondírozik azon. miért megv a DÉLÉP Békésbe. Budapestre. Algériáha . . . — amikor itt a Tisza partiá.n is lenne munkáink. Ezt a többször feldobott kérdést továbbítottam a vállalat vezetőinek és kiderült, hogv a télies házgvári kapacitásokat belvben már nem tndiák lekötni, viszont néngazdasági érdek, hogv a milliárdos eszközöket kihasználják és ezért mennek ..idegen tálakra" Ám nem a munkaerőt utaztatják, hanem a paneleket teszik vagonokba és belvben toborozzák r munkáskezeket Az idei 8,7 milliárdos termelésükből rsak 8 millió forintos hebn megrendelésnek nem tudoni- eleget tenni pusztán azért, mert nem vág a profiljukba. Írásom elején megjegyeztem, hogy az egyensúlyi állapot a beruházási piacon paradicsomi soha nem lesz a dolgok természeténél fogva. Egy-két bárányfelhő mindig árnyékot vet az építtetőkre. Most. tavasszal az otthonteremtők azért emelik karjukat az ég felé: add uram azt a megbízható kisvállalatot, szervezetet vagv vállalkozót, aki téglából, habarcsból megbízhatóan, időben felhúzza az egy-két szintes társas-, családi házakat. HALASZ MIKLÓS Kommunista műszakok szombaton Tizenkétezren a Szeretni sokféleképpen lehet egy várost. Ügyis, hogy teszünk is érte, hogy szebb, lakhatóbb, kényelmesebb legyen, hogy jól szolgáljon bennüket. Ezért is dolgoztak tegnap, szombaton szabad idejüket áldozva közel negyven munkahelyen mintegy tizenkétezren Szegeden — kommunista műszakban. Azért, hogy az erre a műszakra járó munkabér felét a leendő, szegedi műjégpálya építésére ajánlják föl, a másik felét pedig a vállalat, szövetkezet szociálpolitikai alapjainak növelésére fordítsák. E munka jelentőségét hadd illusztrálja egy többször is idézett adat: tavaly a szegediek közel 77 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá városuk szépítéséhez, gazdagításához. Készül az árok az clektrom os és vízvezetéknek, telephelyén a Városgazdálkodási Vállalat új Park, tégla, árok Közel 900 ember dolgozott a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál a tegnapi kommunista szombaton. Hogy hol? A vállalat szerteágazó tevékenysége miatt nehéz lenne valamennyi helyszínt felsorolni. A többség, tkiu ember, a munkakörében szokásos tevékenységet végezte, vagyis úgy dolgozott, mintha hétköznap lett volna. Ki-ki folytatta, amit elcző napon abbahagyott. Kivéve a nem fizikai állományba tartozókat, meg a távhőszolgáltatási főosztály szabadnapos fűtő- és műszaki dolgozóit, ök reggel 7 órától a vállalat leendő uj forgalmi telepén, a Bajai úton serénykedtek. Szinte kivétel nélkül. — Mindenki eljött, akire számítottunk — mondja Sisák Géza főmérnök. Széles kézmozdulattal mutatja: három „fronton" szükséges a munka, a 160 ember ennek megfelelően három csoportra oszlott. A parkosítás előkészületeit a gyengébb nem vállalta, buzgón gereblyézik, egyengetik a talajt. Mi tagadás, szokatlan kissé az íróasztalhoz szokott asszonyoknak a földmunka, de sebaj, jót tesz egy kis mozgás a friss levegőn. Horváth Sándorné könyvelő kimondottan örül, hogy ide „vezényelték". Még arra az időre sem egyenesedik fel, míg beszélgetünk, gereblyéjének fogai minduntalan kövekbe ütköznek, az akadályokat oly lelkiismeretesen parancsólja félre, dobálja oldalt, egy halomba, mintna otthon takarítana. Ha odahazá marad, most éppen az lenne soron — mondjk. — A mosást viszont — a szombati munkára való tekintettel — már pénteken elvégezte. A tehergépjárművek fedett csarnokának vázszerkezete már kész, de oldalfalai hiányoznak. Nem sokáig, az építésükhöz szükséges nagyméretű téglák a napokban érkeztek a telephelyié Szétrakásuk nem kimondottan női kezekre szabott munka, ám az asszonyok — legnépesebb csoportjuk a pénzügyi osztályról verbuválódott — jó hangulatban, dicséretes tempóban dolgoznak. Vastag, óriás kesztyűkben emelgetik a meglehetősen nehéz téglákat, közben beszélgetésre is jut idő • Legtöbb szó az otthon maiadt gyermekekről esik. — A tévé szerencsére jól időzíteti — magyarázza az egyik aryuka —, a gyerekeket Humor Herold szórakoztatja. Huszkáné Tomalik Klára kisfia ét kislánya viszont édesanyjuk mellett ügyeskedik, alig látszanak ki a téglahalmok közű). Sanyika megiebel, nem tudja majd olyan szépen elkészíteni az írásbeli léckét, mint máskor1, csöppnyi kezei bizonyára fáradtak lesznek, de ez egyszer talán elnézi neki a tanító néni. Megtudtam még az aszszoriyoklól. ki mit főzött kora reggel vagy előző este szombatra ebédre, s hogyan ütemezték át a házimunkát. A kétszer 150 méteres árok ásásán buzgólkodó férfiakból viszont édeskeveset sikerült kicsikarni. Tréfálkozva, egymást minduntalan ugratva csákányoztak, döngették a- földet. Mi tagadás — ennek ellenére szépen haladtak. Hogy nevük bekerüljön az újságba, ezért nemigen lelkesedtek, sot. Egyikük-másikuk felháborodást mímelve tiltakozott.. Isten ments — mondták —, még csak az hiányzik, hogy megtudj'ák az olvasók, ha akadozik a lakóházban a távfűtés, név szerint kit kell emlegetni... Export és jégpálya Festettek, szereltek, takarítottak, építettek tegnap a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet egész területén, az üzemcsarnokokban pedig a szokásos termelőmunkát végezték. Üj üzemcsarnok is épül a gyár területén, felvételünk az ott dolgozók munkájáról készült A gumigyár előtti parkolóban alig lehet helyet találn,. Tele van autóval. A kapuban, az udvaron hét* köznap, nyüzsgés: megrakott teherautók jönnekmennek, emberek futnak a dolguk után. Szombat van, kommunista műszak. Szépe Róbert termelési főosztályvezető csak nehezen kerül elő: az üzeméket járja, végzi a dolgát, mint máskor. — Hogy hányan vagyunk? A termelésben 225-en, 53an pedig a gyár környezetét rendezik, csinosítják. A délelőttös és az éjszakás műszak dolgozott tegnap a gumigyárban. A termelőüzemek dolgozói a gépeknél. az irodákban dolgozók pedig az udvaron. Hiába, ot„ is elkél a tavaszi nagviak..rítás. Az pedig már régen bizonyított tény. hogv rendezeti környezetben egészen másként dolgoznak az emberei- mint rendetlenség közepette. Ezért külön is hasznos volt a tegnapi, rendkívüli műszak. Jutott idő és energia arra is. amire inasként kevesebb gondot fordíthatnának. — Nagyon jól jött1 ez a kommunista műszak a gyárnak — teszi még hozzá Szépe Róbert. — Jól jött, mert sok a megrendelésünk, mert pontosan kell szállítanunk exportra. Igaz. nem állunk rosszul, de a biztonságos teljesítéshez, a határtők oontos betartásához sok segítséget ad ez a nap. Sok segítséget ad, s ez nem közömbös sem a vállalatnak sem a népgazdaságnak Hiszen dollárral fizető piacokról van szó, mélyfúló- és idoltömlök, szállítóhevederek gyártásáról. Nem mindenki dolgozott tegnap a gyárban. Nem,' mert a délutános műszak más megoldást választott, ök lepcsőzetes munkarendben. több nap alatt dolgozzák le a napokban a kommunista műszak nyolc .óráját. Úgyhogy a vállalat végül is egy teljes nap termelési értékét produkálja. . S hogy ez mennyi? Táblák hirdetik egy-egy gép fölött az üzemben: ha ez a berendezés egy órát áll, a kieső termelési érték 150—170 ezer forint! Természetesen a karbantartók i> vállalták a kommun/siá műszakot. Ök-a jövő hPti üzemszünet idején dolgoznak rá, hogy kifogástaian állapotbán legyenek a berendezések. Sokat segít ez a műszak azért is mert munkabérének telét a leendő műjégpálya építésére szánják, másik felével pedig a gyár gazdái --odhat. A dolgozók. Ugyani? ebből szociálpolitikai alapjaikat bővítik. Üdülőfelújitásra. üdültetésre költik valószínűleg a pénzt. Maud az szb dönt, mire és mennyit fordítanak belőle. Csáki • József fiatal ember. az Ifrú Gárda szocialista brigád vezetője. Aligha véletlen. hogy már négyszer is elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Most is itt vaonuK mind a heten. (Folytatás a 3. oldalon.)