Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

\ 4 Szerda, 1983. április 8. Nők tanácskozása | Vetélkedő i Szovjetunióról Országszerte növekedett a vezető beosztásban dolgozó nók száma az utóbbi évek­ben. Főleg az alsó és a kö­zépszintű vezetői állásokba kerültek nők, a (első szintű vezetők között viszont még mindig kevés a nő, bár ma már sokan méltóak ilyen beosztásra — állapították meg a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa elnökségének kedden, a testület székházá­ban tartott ülésen. Az MNOT munka- és közéleti bizottsá­ga kétéves vizsgálatának eredményeiről beszámolva el­mondták: a vezető beosz­tású nők bizonyították, hogy alkalmasak felelős munka­körök betöltésére, vezető­ként is megállják a helyü­ket, munkastílusuk, kapcso­latuk munkatársaikkal meg­felelő, megértik beosztottaik problémáit A főhatóságok, a vállalatok, az intézmények vezetőinek véleménye sze­rint is indokolatlan a bizal­matlanság a női vezetők iránt Hangsúlyozták: szük­séges, hogy nőpolitikái el­veinkhez híven még több nő kerüljön vezető beosztásba, főleg a felsőfokú végzettsé­gűek közül, lehetőleg min­den munkaterületen. Javasolták, hogy a munka­helyek káder-utánpótlási ter­veinek készítésekor az ed­diginél több nő vezetői meg­bízatását irányozzák elő, s készítsék elő a szakmailag, politikailag képzett kezde­ményező, jó képességű nő­ket e munkakör betöltésé­re. Tegyék lehetővé, hogy tapasztalt vezetők mellett elsajátítsák a vezetés gya­korlatát. Fordítsanak több gondot a vezetésre alkalmas nók erkölcsi ösztönzésére, megbecsülésére. Szükséges­nek vélték a nők társadalmi szerepéről vallott régi szem­lélet megváltoztatását is. A vezetéstudomány a szocialis­ta vezető modelljének ku­tatása, e munka eredményei­nek ismertetése révén se­gítheti annak a szemléletnek a megváltoztatását, amely szerint a vezető modellje a férfi. A munkahelyeken és a családban bátorítsák, segít­sék a nőket abhan, hogy vállalják a vezetői beosz­tást. A vizsgálat tapasztalatait, a nők vezető állásba he­lyezésének akadályait és ezek megszüntetésének le­hetőségeit a nőtanács ülé­sén is megvitatják majd. Az elnökség ajánlásait el­juttatják a párt-, az állami és a társadalmi szervekhez. (MTI) A Szovjetunió megalakulá­sának 60. és a magyar— szovjet barátsági együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés aláírásá­nak 35. évfordulója alkal­mából a diákok körében meghirdetett „Ki tud többet a Szovjetunióról?" vetélke­dősorozat országos döntőjét kedden ünnepélyes keretek között Budapesten, a kőbá­nyai Pataky István Műve­lődési Központban tartották. A tizedik alkalommal meg­rendezett vetélkedő korábbi színterei — mintegy hatvan­ezer tanuló részvételével — az iskolai, majd a megyei és fővárosi elődöntők vol­tak. A döntőn tíz középiskola és hat szakmunkásképző in­tézet csapata a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a KISZ, a Művelődési Minisz­térium és a Lapkiadó Válla­lat képviselőiből álló zsűri előtt vetélkedett A középiskolások verse­nyében a kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium csapata lett az első, a szakmunkás­tanulók között a tatabányai 314. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulói nyertek. „Cégéres" porok Szokások, fejlesztés, marketing Még viszonylag korán van,: jószerével üres -a vendéglő. Az egyik asztalnál egy csa­lád szedelőzködik. A férj fizet, aztán rákérdez a fel­szolgálóra: — Sanyi bent van-e? Fél perc és jön a kony­hafőnök. — Sanyikén, tudod, új gyártmányaink vannak. Gyü­mölcsízesítésű tejbegrízpo­rok. Próbáljátok ki, hidd el, aem fogjátok megbánni ... Sanyi bólint — Jó! —, az újságíró pedig nem állja meg — mert hát nagyon is szimpatikus neki az ilyes­féle üzletszerzés, családi ki­ruccanás közben is —, s rá­kérdez: — Ne haragudjon, de megmondaná, hol dolgo­zik? — Sermann József va­gyok, termelési és értékesí­tési osztályvezető a gabona­forgalminál ... — Megkeresem, jó? • Sok újdonsággal rukkolt ki mostanában a gaboyafor­galmi vállalat. Aligha akad valaki, akinek ne szúrt vol­na szemet, hogy sok új ter­mékük jelent meg a boltok­ban az utóbbi években. So­rolni is érdemes: kukorica­liszt és -dara, árpagyöngy, étkezési korpa, búzacsíra, szója- és sárgaborsóliszt rizsliszt... Nemrégiben pe­dig, amikor véletlenül szak­boltjuk előtt mentem el, hántolt, pirított napraforgó­magot láttam a kirakatban. Nem kell hát magot törni­ük a tányérica szerelmesei­nek? Valóban nem kell, de nemcsak erre jó a Napgyön­gye névre hallgató pirított napraforgómag. Ezt már Sermann József­től tudtam meg. akit köz­ben megkerestem munka­helyén. — Ha darálva sütemé­nyekbe teszi valaki a nap­raforgómagot, ugyanolyan ízt ad, mint a mogyoró, csak sokkal olcsóbb. * A malorrv- és n takar­mányipart a 60-as években vonták össze. A hetvenes évek közepéig lényegében két fő tevékenységükre for­dították a legtöbb gondot: liszttel és takarmánnyal lát­ták el az országot A het­venes évek közepe után kezdték bővíteni termékszer­kezetüket, kezdődött a vál­lalatnál jelentős gyártmány­fejlesztés — a választékbő­vítés érdekében. Az akkor megkezdődött folyamat ma te tart S hogy milyen főbb szem­pontok vezérlik a vállalatot? Mindenekelőtt az, hogy a meglevő berendezéseiket job­ban kihasználják, hogy na­gyobb teret szerezhessenek meg maguknak a piacból. Uj termékeiket e szem­pontok szerint fejlesztették ki. A kukoricaliszt és -dara az árpagyöngy utoljára tán a háborús évek kényszer­helyzetében szerepeltek az étlapon. Most magas rost­tartalmúk miatt ajánlják az orvosok a gyomor- és bél­rendszeri betegségek meg­előzésére és gyógyítására. Ugyané célt szolgálja az ét­kezési korpa. A búzacsíra — ami nagyon kelendő ex­portcikkünk — magas ásvá­•nyianyag. és vitamintartal­ma okán is kelendő lehet. De nemcsak ezért, hanem például azért is, mert süte­ményekben tizedáron helyet­tesítheti a diót. Szójaliszt­jük _ magas fehérjetartalmú, vagdaltakba keverhető pél­dául. a sárgaborsólisztből p>edig tíz perc alatt kész a főzelék. A rizsliszt a liszt­érzékenyek gondjain segít, de süteményekbe is kivá­lóan használható. A vállalat nemrégiben Csongrád megyében is ko­moly fejlesztésbe fogott. Az új termékek előállítására létrehozott, 20 millióba ke­rülő dóci üzemük 1982-ben kezdte meg üzemszerűen a termelést. Itt állítják elö panírporaikat, a' RHEOPAN —D sütőipari alapanyagot, tejbegríz- és fánkporaikat, összesen 2 ezer tonnát „tud" a dóci üzem, ami tán nem is hat túl jelentősnek a vál­lalat 600 ezer tonnás évi forgalmához képest. Mégis szívügyük. jó üzletember módján, akinek presztízskér­dés is: jelen lenni a piacon. * Természetesen — mint minaen kezdet — a dóci üzem sem indult simán. Csi­nállak darafánkport — nem fogyott eléggé. Készítettek búzacsírával dúsított tejbe­erizport. Keresték és vitték is az üzletekből, de gondok voltak a csomagolással, s a rendelkezésre álló csoma­golóanyag miatti rövid sza­val cssággal. Úgyhogy alig indult meg az üzem, máris tovább kellett fejleszteni gyártmányait. így született meg az új, gyümölcsízesítésű tejbegrízpor-család, ami áp­rilisban kerül forgalomba. Es gyártanak fánkport, ami­ből mindent lehet — gyor­san és könnyen — készíté­si, amihez kelt tészta szük­séges. És tovább gyártják panírporaikat, és a sütőipa­ri adalékanyagot. Tejbegríz­poraik immár korszerűbb c somagolásban kerülnek majd forgalomba, ami hosz­szabo szavatossági időt is megenged. * Legalábbis így hinné az ember, hogy rögvest kiderül­jön az ellenkezője. Mert a vállalat tapasztalatai sze­rint a háziasszony sokkal in­kább leemeli — hogy kipró­bálja és aztán folyamatosan használja is — az új ter­méket az ABC polcáról, mint ahogyan a nagy kony­hák rendelnek az újdonság­ból. Pedig hát ezek a fél­kész termékek sokkal köny­nyebbé, gyorsabbá teszik a konyhai munkát, ami nyil­ván a százak számára főző helyeken sem közömbös. (A tejbegrízporokból például kiváló desszert készíthető, ha hidegen tálalják. Es ol­csón !) A gabonaforgalml válla­latnál is kénytelenek voltak hát megismerkedni a régi igazsággal: nem elég jót és jól gyártani, el is kell adni. S ez a nehezebb. De hát: az üzlet az üzlet Az a kereskedelmi osztály­vezetőnek is, aki családi vendéglőlátogatás közben is szeretne eladni, s nyil­ván az lehet a konyháknak is, amelyek saját munká­jukat könnyíthetik meg, s tehetik változatosabbá kíná­latukat. És ha a jó bornak is kell a cégér, hogyne kel­lene a tejbegrízporoknak ... Sz. I. Hazautazott a Temes megyei pártkiildötiség Három napot töltött Csongrád megyében a ha­gyományos testvéri kapcso­latok keretében a Homán Kommunista Párt Temes megyei Bizottságának kül­döttsége. A delegációt, amely a Csongrád megyei pártbi­zottság meghívására érke­zett hazánk felszabadulásá­nak 38. évfordulója alkal­mával rendezett ünnepsé­gekre, Elena Pugna, a Te­mes megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára vezette. Tagjai voltak Dan Tritoiu, a Facsád városi pártbizottság titkára és Ocs­kó Illés, az Elektro Timis Vállalat pártbizottságának titkára. A vendégek vasár­nap délelőtt megtekintették Szeged új városrészeit, majd az Ópusztaszeri Nem­zeti Emlékparkot. A Csongrád megyei ipari, mezőgazdasági üzemekben tett látogatások tapasztala­tairól a megyei pártbizott­ság vezetőivel folytatott megbeszélésről Elena Pugna nyilatkozott lapunk munka­társának. A többi között el­mondotta: — Eredményekben gazdag pártmunkával ismerkedhet­tünk meg a Csongrád me­gyében töltött három nap alatt. Az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben szemé­lyesen győződhettünk meg a gazdaság párti rányításá­nak tapasztalatairól, ame­lyekről részletes tájékozta­tót kaptunk Papdi József­től, a Csongrád megyei párt­bizottság titkárától. Hódme­zővásárhelyen az üzemi gaz­daságirányitó pártmunkát a HÓDIKÖT-ben tanulmá­nyozhattuk. Szentesen, az Árpád Termelőszövetkezet­ben arról tájékoztatták de­legációnkat, hogy a gazda­sági és a társadalmi szer­vek közös erőfeszítései ered­ményeként a dolgozók jó munkájával az országos ter­melési átlagnál nagyobb eredményeket érnek el. Nagy érdeklődéssel hallgat­tuk Szabó Lászlónak, a ter­melőszövetkezet elnökének szavait, aki a közelmúlt na­pokban vehette át több éves eredményes munkája, r gaz­daságának termelési ered­ménye elismeréséül az Ál­lami Díjat. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítQttunk arra. hogyan működik együtt ebben a gazdaságban a szövetkezet vezetősege és a helyi pártszervezet, örü­lünk, hogy ellátogathattunk Derekegyházára. ahol az ál­lattenyésztés helyi sikerei­vel ismerkedhettünk meg. Megragadta figyelmünket az a következetesség, amely­lyel igyekeznek megvalósíta­ni az iparban és mezőgazda­ságban a központi és me­gyei határozatokat, s az is, hogv a pártszervezetek mun­kaprogramjaiban miként je­lölik meg a termelést se­gítő, szervező pártfeladato­kat, s miként mozgósítanak a munkahelyük előtt álló feladatok megvalósítására. Ezek a programok vélemé­nyünk szerint kifejezik a dolgozók többségének véle­ményét. ezért eredménvesen szolgálják a párt határoza­tainak megvalósításáért végzett munkát. Ahol jártunk, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy szót értenek az emberekkel, tö­rődnek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulásával. Ez nagyon fon­tos a pártmunkában. A pártszervezetek és a mun­káskollektívák kapcsolata megalapozza Csongrád me­gyében is azt. hogy a töme­gek ne csak elfogadják a határozatokat, hanem min­den tőlük telhetőt megte­gyenek azok végrehajtása érdekében. örülünk, hogy tanulmá­nyozhattuk több munkahe­lyen, a HÖDIKÖT-ben, Szentesen és Derekegyházán is az alkalmazott érdekelt­ségi rendszer eredményeit, hatását a termelőmunkában. Ügy véljük, hogy Csongrád megyében ezzel példamuta­tóan segítik az ipari, a me­zőgazdasági termelés haté­konyságának növelését, meg­alapozzák a közös gazdaság­ban végzett munka sikereit, amelyet a dolgozók kerese­te, életviszonyainak alakulá­sa is tanúsít. Érdeklődéssel hallgattuk, hogy miként egé­szíti ki a háztáji gazdaság­ban végzett munka a nagy­üzemi termelést, s járul hoz­zá a dolgozók jövedelmének növeléséhez. Megragadott bennünket a dolgozó embe­rek munkahelyi, szociálpo­litikai ellátása érdekében kifejtett törekvés. Nagyra értékeljük azt a segítséget, amelyet a nagy gazdaságok nyújtanak a háztáji gazdasá­goknak, és kapcsolják össze a közöst a háztájival, és segítik elő a nagyobb ered­mények elérését az állatte­nyésztésben, a lakosság el­látása érdekében. A háromnapos Csongrád megyei látogatásunk alkal­mával tanácskoztunk a me­gyei pártbizottság vezetői­vel, meghallgattuk dr. Ko­mócsin Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbi­zottság első titkárának ja­vaslatait. a testvérmegyei kapcsolatok továbbfejleszté­sének időszerű kérdéseiről. Ügy hisszük ezek megvaló­sításával tovább erősödhet megyéink kapcsolata. Mi azzal a gondolattal tolmá­csoljuk majd odahaza e ja­vaslatokat. hogy azokat ele­mezve konkrét lépéseKet te­hetünk a testvéri kapcsola­tok további erősítésére. Köszönjük az elvtársi, ba­ráti fogadtatást, a delegá­ciónknak nyújtott tájéKozta­tókat, a megyei, a hódmező­vásárhelyi, a szentesi éa szentesi járási pártbizottsá­gok vezető tisztségviselői ál­tal elmondott ismertetőket, amelyek révén széles körű t tapasztalatokat szerezhet- ' tünk a gazdaságirányítással kapcsolatos pártmunkáról — fejezte be nyilatkozatát Ele­na Pugna. A Temes megyei pártkül­döttség vasárnap a délutáni órákban utazott vissza Ro­mániába. A delegációt a nagylaki határátkelőhelyen Papdi József, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Varga Dezső, a makói pártbizottság első titkára és dr. Forgó István, a makói városi ta­nács elnöke búcsúztatták. Épül hazánk legnagyobb kenyérgyára Április elején megkezdőd­nek a Méta úti kenyérgyár technológiai szerelési mun­kálatai. Ha a hatalmas pék­ség elkészül, 88 tonnás na­pi termelésével az ország legnagyobb ilyen üzeme lesz. Az 530 millió forintos beruházás kivitelezői, a Du­naújvárosi 26. számű Álla­mi Építőipari Vállalat szak­emberei az átadást a jövő év első negyedére tervezik. Az üzem három gyártó­során 48 tonna kenyeret, úgynevezett áruvonalán 256 eztr darab félkilós terméket, Mindenekelőtt a fejlődő országok kis és közepes nagyságú mezőgazdasági be­ruházásainak megvalósításá­ra alakult az elmúlt év vé­gén a Farminvest fővállal­kozói betéti társulás. Az ala­pítók úgy vélik, hogy a ma­gyar agrárgazdaság sajátos­ságai. tapasztalatai erre fel­tétlenül alkalmasak. A tár­sulás, amelyet az Állami Fejlesztési Bank, a Tesco, az Iparterv és négy terme­lőszövetkezet alapított, a mezőgazdaság majd min­den területén — kis és nagy háziállattartás, gabona-, zöldség-, iparinövény-ter­mesztés, erdősítés stb. — vállalkozik az exportra. Be­ruházásaikat kulcsrakészen vagy még ennél is fejlet­tebb formában, már terme­lőüzemként adják át a meg­rendelőnek. A Farminvest szervezi a piackutatást, kitűzi a mun­kafeladatot, koordinálja az ajánlatokat, és a kész ja­vaslatokat is ők teszik le a megrendelő asztalára." Már megkapták az első munkákat is: Egyiptomban 30 telephelyen összesen 50 ezer négyzetméteres növény­házat készítenek, s ugyan­csak az észak-afrikai ország­ban tehenészeti telepet ad­nak át. Spanyolországban kecske- és pecsenyebárány-, Szudánban pedig tehenésze­ti telep kialakítását vállal­ják. „kiflivonalán" 144 ezer, „zsemlevonalán" 131 ezer da­rab péksüteményt gyártanak majd naponta, azaz 16 óra alatt. Az üzembe helyezés után jelentősen csökken a gyártási idő, s ezért javul­hat a pékáruk minősége. A kenyér előállítási ideje 16— 18 óráról 14—16 órára csök­ken. A zsemle és a kifli 18 — 19 óra helyett 12—13 óra alatt kerül majd a fogyasz­tókhoz. Az új egység alap­vetően módosítja majd a fővárosi kenyérellátás szer­kezetét, működése szüksé­gessé teszi az elosztás kör­zeteinek átrendezését is. A vegyes termékeket gyártó Kis- és középkapacitású pék­ségekben csökken, sőt egyes helyeken megszűnik a ke­nyérsütés, és azok inkább a finom pékáru (lekváros, tú­i ós. kakaós péksütemények) készítésére specializálódnak majd. Jelentős megtakarítást eredményez, hogy a gép­kocsiknak a jövőben nem kell a városban üzemről üzemre „ingázniuk", hanem egy helyről szállíthatják az árul a boltokba. A gyár berendezései szo­cialista importból származ­nak, a kenyér- és darabáru­vonal gépei és a hozzájuk tartozó kemencék Lengyelor­szágban készültek, a zsem­le- és kiflifeldolgozó vonal az NDK terméke, a hozzá­JUK tartozó kemence cseh­szlovák gyártmányú. Köszöntés Erdei Lászlónét, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar Nők Országos Tanácsa nyugalmazott elnö­két születésnapja alkalmából Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára köszön­tötte. A köszöntésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője. látogatása a Vajdaságban Az elmúlt évben Jugoszlá­viából vajdasági történész­küldöttség látogatott Sze­gedre a testvérmegyei kap­csolatok keretében. Kedden Csongrád megyei történész­küldöttség utazott viszontlá­togatásra Novi Sadra dr. Kanyó Ferencnek, az MSZMP Oktatási Igazgató­saga igazgatójának vezeté­sevei. A delegáció tagjai dr. Blazovich László, a Csongrád megyei Levéltár igazgatója és Marjanucz László, a Móra Ferenc Mú­zeum munkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents