Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

16 Vasárnap, 1983. április 3. Nyuszik színeváltozása röviden Tapsi füles vagy tojás? mSSmt - , V Húsvét lévén, természetesen egy kis nyuszi képét akartuk közreadni, de hamarjában egyetlen tapsifüles fotóját sem leltük a szerkesztőség archívumában. Ügyhogy megmarad­tunk a másik húsvéti szimbólumnál: a tojásnál. Persze, akadhat férfiolvasóink között esetleg olyan, aki úgy véli, hogy a jokora csokoládétojások helyett inkább a köztük üldögélő ifjú hölgyet fogadná el ünnepi ajándékként OLVASÓINKHOZ! Lapunk legközelebbi száma az. ünnepek után, április 6­án, szerdán jelenik meg. TUDOMÁNYOS ÜLÉS A Szegedi Akadémiai Bi­zottság és a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem tudo­mányos ülést rendez ápri­lis 5-én, kedden délután 4 órakor a SZAB Somogyi Bé­la u. 7. szám alatti székhá­zának tanácstermében dr. Földes Vilmos egyetemi ta­nár elnökletéveL Ezúttal a SZOTE közegészségügyi és járványtan! intézetének mun­katársai öt előadásban szá­molnak be kutatómunkájuk eredményeirőL VETÉLKEDŐ A Csongrád megyében fo­lyó Munka- és műveltség vetélkedőre 73 vasutas szo­cialista brigád nevezett. Kö­zülük a legjobb 9 mérte össze tudását Szegeden, a vasutas művelődési házban. A több órás versengés győz­tese a Távközlő- és Bizto­sítóberendezési Építési Fő­nökség (TBÉF) szegedi 22. sz. üzemének Kilián György szocialista brigádja lett. Má­sodik helyet a szentesi üzem­főnökség Törekvés, harmadik helyet a kiskundorozsmai Jó­zsef Attila brigád szerezte meg. A vetélkedő első két brigádja képviseli a vasuta­sokat a megyei döntőben. NE ADJUNK ALKOHOLT GYERMEKEKNEK! Szép hagyomány, hogy húsvét hétfőjén kölnisüveg­gel a zsebünkben útnak in­dulnak a legények, hogy meglocsolják a szebbik nem tagjait. Abból azonban ne csiháljunk hagyományt, hogy piros tojás helyett alkohol­lal kínáljuk — a kedvessé­gért cserébe — a gyerekeket. Sajnos, minden évben akad példa arra, hogy egy-egy kisfiúnak betegsége és nem a nyuszi tojta ajándékok mi­att lett emlékezetes ez az ünnep. Az idén egyetlen gyereknek se nyújtsunk bo­ros-, sörös-, likőröspoha­rat! A karácsony hangulata talán fenn­költebb, bensőségesebb, a húsvétnak viszont a bontakozó tavasz kölcsönöz utánozhatatlan vonzerőt. Nagyszerű dolog a karácsony esti séta, ropo­gós hóban, fehér lepeltől roskadozó fenyőfák díszletei között. De tán még nagyszerűbb kigombolt zakó­ban nekiindulni húsvét hétfőn a nagyvilágnak, zsebben a kis kölnis üveggel, miközben az ember egyre orrában érzi a sarjadó fű, a bom­ló rügyek, a felásott föld illatát. Hát igen ... Emlékeim közt matatok. S mata­tás közben eszembe jutnak azok az idők is, amikor ki akartuk forgatni sarkaiból a világot. Ki is forgattuk. Sajnos, néha azt is, amit legjobb lett volna háborítatlanul a helyén hagyni. Az csak természetes, hogy a for­dulat éve után az ünnepek is kezd­tek, úgymond, átstrukturálódni". E sajátos metamorfózis nem egyik napról a másikra, hanem fokozato­san következett be. Nem kerülhet­te el a maga — megérdemelt? — sorsát a szerencsétlen, mit sem sej­tő húsvét sem. Tán negyvenkilencben, úgy már­cius táján, egyszer csak azon kap­tuk magunkat a szemináriumon — az egymást végeláthatatlan sorban követő szemináriumi foglalkozások divatja ekkor volt éppen szárba szökkenőben —, hogy a hűsvét „problémakörét" feszegetjük a ránk jellemző, túlfűtött vehemenciával. Abban mindannyian megegyeztünk, hogy valami nincs rendjén eme ün­nep körül, a részleteket tekintve vi­szont már erősen megoszlottak a vélemények. (Ma tán úgy monda­nám: differenciálódtak.) Valaki — egy nagy hangú társunk — azt kezdte emlegetni, hogy a locsoiko­dás például kifejezetten kispolgári szokás, az átkos műit ittrekedt csö­kevénye, amit gyökerestül ki kell irtanunk, mielőtt gazt teremne és elhullajtaná a magját. (Azt már csak a történelmi hűség kedvéért teszem hozzá, hogy a locsolkodás szokását kispolgárivá minősítő egyed a maga részéről tőről met­szett kispolgár volt; no de hát nem ő — jelképesen persze — az első tolvaj a világtörténelemben, aki tolvajt kiált mások vonatkozásá­ban.) Egy másik társunk ellenben szembeszállt vele. ö azt állította, a locsolkodás maradhat — haladó ha­gyomány? —, ám meg kell tölteni gyökeresen új tartalommal. Nekünk. Homályba vész, ki találta ki a kol­lektív locsolkodás ötletét. Valaki mindenesetre kitalálta. Még teher­autókat is szereztek — az illetéke­sektől. A többi már ment, akár a karikacsapás. (Tizenhat, tizenhét éves diákgyerckek voltunk.) Össze­zsúfolódtunk a teherautók platóján, és elindultunk, meglocsolni A VÁ­ROS ÖSSZES HÖLGYÉT. A teher­autók megcéloztak egv-egv utcát, sorra fékeztek a házak előtt. Mi leugráltunk, berontottunk a házba és a lakásokat sorra járva, kölni­esőt zúdítottunk minden föllelhető női egyedre, akit a jó szerencse — ? — és a vakvéletlen — ! — utunkba sodort. Képzeljék csak el. A lányok, asz­szonyok nyugodtan foglalatoskod­nak — a nagymamákkal, dédnagy­ma mákkal együtt — a lakásban, amikor egyszer csak kivágódik az ajtó. betódul vagy negyven srác. ütemes hurrá kiáltásokkal rázni kezdi a pacsulis üvegeket és már hull is a rózsavíz, kölni, szagosvíz — miegymás —, akár a záporeső. Majd a srácok minden ehetőt-iha­tót egy másodperc alatt felhabzsol­nak, s mire a lakásban tartózkodók magukhóz térnének, már a szom­szédban ügyködnek... Ez lett volna az új tartalom ... Ezerkilencszázötvenben aztán megbukott a kollektív locsolkodás ötlete. S vele bukott — buktatták — a locsolkodás, mint hagyományos szokás is. S az már csak természe­tes, hogy a húsvét sem kerülhette el a /naga sorsát. Egyszerűen kiiktat­ták az ünnepek sorából. Különös­képpen a húsvét hétfőt. Most meg? Húsvét vasárnap a vallásos ember elballag szépen kiöl­tözötten a templomba, az ünnepi misére. Az ateista meg, ugye, a kis­kertjébe. Hétfőn pedig mindannyian nekiindulnak locsolkódni — nagy népi egyetértésben. Mert azon hogv is lehetne vita, nézetkülönbség, hogy minden lány, szépasszony köl­nivizet érdemel ezen a szép na­pon? ... A nyuszi pedig: nyuszi. Papp Zoltán 13-ir Várható időjárás vasár­nap estig: a felhőzet föl­szakadozik, már csak né­hány helyen lehetséges zá­por. Általában több órás napsütésre számíthatunk. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 13—19 fok között valószínű. PIACI ARÁK SZOMBATI Tegnap, szombaton, Szege­den, a Marx téri piacon az élő csirke kilóját 40, az élő tyúkét 39, az élő pulykáét 50. az élő kacsáét 50—55, a tojás darabját 1,40—1,50 fo­rintért adták. A rózsa tí­pusú burgonya kilója 6. a fehér és sárga típusúé 5, a sárgarépáé 12—14, a petre­zselyemé 14—16, a vörös­hagymáé 10—12. a fejes káposztáé 20, a kelkáposztáé 30, a karalábéé 12—14 fo­rint volt. A korai sárgaré­pa csomóját 3—4, a korai petrezselyemét 3—5, a sa­láta darabját 4—6, a korai karalábéét 7—8. a primőr hegyes zöldpaprikáét 4—7, a primőr uborka kilóját 50 forintért kínálták. A retek csomója 2—5, a zöldhagymáé 3—4. a fokhagyma kilója 40. a parajé 18—20, a sós­káé 30, a gombáé 100, az almáé 8—16 forint volt. A héjas dió kilóját 28. a szá­raz babét 32. a savanyú ká­posztáét 20—25, a mák li­terjét 70 forintért mér­ték. Gyerekek — Mi van veletek, gyerekek? Miért nem játszotok, csak ültök mogorván? — Felnőttet játszunk. INTERFERON­KUTATÁS HAZÁNKBAN Az interferonkutatás Ma­gyarországon címmel tart előadást dr. Oiáhné dr. Bé­ládi Ilona, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem mik­robiológiai intézetének tan­székvezető egyetemi tanára a Szegedi Akadémiai Bi­zottság biológiai szakbizott­ságának rendezésében, a SZAB-székház dísztermében április 6-án, szerdán délután 4 órakor. VONATPÓTLÓ AUTÓBUSZOK Pályafelűjítási munkák mi­att április 6-án. 7-én, 8-án, 11-én és 12-én Kiskunfélegy­háza és Petőíiszáilás között naponta 8 óra 48 perctől 14 óra 24 percig a forgalmat szüneteltetik, s az utasokat vonatpótló autóbuszok Ital szállítják. A változás a Sze­gedről 8 óra 17 perckor és 12 óra 5 perckor, valamint Budapestről 7 óra 25 perckor induló személyvonatokon, to­vábbá a délelőtti órákban Miskolcról érkező gyorsvo­naton utazókat érinti. Az utazással kapcsolatos bővebb felvilágosítást a vasútállo­másokon adnak. LOTTÓ­TÁJÉKOZTATÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 13. játékheti lottónyeremé­nyek a nyereményilleték le­vonása után a következők, öttalálatos szelvény nem volt. Négy találata 109 fo­gadónak volt, nyereményük egyenként 83 ezer 1 forint. Három találata 8375 fogadó­nak volt. nyereményük egyenként 540 forint, a 2 találatos szelvények száma 229 037, ezekre egyenként 25 forintot fizetnek. Béremelés, jutalom a második szakmáért Háromezer forint egysze­ri pénzjutalmat kapnak az Űzdi Kohászati Üzemekben azok a műszakiak és köz­gazdászok, akik munkájuk­ban is hasznosuló ismerete­ket adó második diplomát szereznek; a szakmunkások­nak pedig, a második szak­ma megszerzéséért, ezer fo­rint jutalmat és havi száz­ötven—hatszáz forint bérki­egészítést adnak. Az Ózdi Kohászati Üzemekben már évek óta megkülönböztetett gondot fordítanak a dolgo­zók tanulására. Elsősorban a szakmai képzésre és to­vábbképzésre. Szeged a hazai lapokban 1983/13. Tavaszi táborok Mintegy 4 ezer negyedik osztályos középiskolai tanuló vesz részt április 3—10. kö­zött a felvételi előkészítő bi­zottságok által szervezett 43 oktatótáborban. Például a Gyászközlemények Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen férj. édes­apa és rokon, GAL KAROLY 53. élvében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése április 7-én, csütörtökön délután 3 Óra­kor lesz az Alsóvárosi temető­ben. A gyászold család, Szeged, Kisfaludy u- 46. Fájdalommal tudatjuk, hogy GAL KAROLY elvtárs, a Szegedi Nyomda volt főkönyvelője, hosszú betegség után, március -31-én, életének 53. évében elhunyt. Távozásával kimagasló vezetőt, felejthetetlen munkatársat és barátot veszítet­tünk el. Temetése április 7-ém. csütörtökön, du. 3 órakor lesz az Alsóvárosi temetőben. Az el­hunytat vállalatunk saját halott­jának tekinti. Szegedi Nyomda dolgozói. Fájó szívvel tudatom, hogy szeretett férjem, CSANYI JÓZSEF hamvasztás utáni oücsuz,tatása április 6-án 13 órakor lesz a Bel­városi temető ravatalozójából. Gyászoló felesége és testvérei. 22 771 . Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett tagunk, KAKUSZI LÁSZLÓN-E Csöptke rövid szenvedés után elhunyt. Temetése április 6-án. szerdán, de. U órakor lesz a Dugonics temető ravatalozójából. Soegedi Fényképész Szövetkezet. Köszönetünket fejezzük k! a rokonoknak és ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunkat, ÖZV. LOVÁSZI PALNET utolsó útjára elkísérték, részvé­tükkel és virágaikkal fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Megrendülten tudatjuk, hogy a legdrágább férj. szerető apa, nagyapa, PÉK JÓZSEF ny. posta műszaki vezető főfel­ügyelő. türelemmel vLselt, hosz­szú szenvedés után, 74 éves ko­rában elhunyt. Temetése április 6-án 15 órakor lesz az Újszegé­ét temető ravatalozójából. A gyászoló család. bölcsészkarra pályázó diá­koknak Debrecenben és Sze­geden, az orvostudományi egyetemekre készülőknek Debrecenben, Pécsett és Bu­dapesten, a közgazdászjelöl­teknek pedig Székesfehérvá­rott, Budapesten, Egerben, valamint Pécsett segítik a felkészülésüket az egyete­mek és főiskolák oktatói. A több éves tapasztalatok szerint e táborok jelentős se­gítséget nyújtanak abban, hogy a fizikai dolgozók gyermekei is sikeresen sze­repeljenek a felvételi vizs­gákon. és csökkenjen a kü­lönbség e társadalmi réteg és a többi réteg fiataljai­nak továbbtanulási aránya között. VIRÁGZÖ BARACKFÁK Szirmot bontottak a ba­rackfák, s ezzel megkezdő­dött az egy hónapon át tar­tó gyümölcsfavirágzás Bács­Kiskun megyében. A vidék több mint egymillió barack­fájában a téli fagyok lát­hatóan nem tettek kárt, s így, most már a további idő­járáson. s a megtermékenyü­Iésen múlik, milyen lesz az idei termés. A kajsziét az őszibarack, a cseresznye, a meggy, az alma virágzása követi. CSULAK Mihály: Móra és a kisiskolások. Könyv és Nevelés, 1902. 6. sz. [Móra-művek az ál­talános iskolaban.J DE R1VO Márta—LEHOCZKY András: A tudományos tájékoz­tatás és információtárolás szá­mítógépes rendszere a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógy­szertani Intézetében. Tudomá­nyos és Műszaki Tájékoztatás, 1983. január—február. KULCSÁR Klára: Három ta­vasz. — Halló, itt Szeged! Ifjú Kommunista, február. (Czakó János agit.-prop. titkár a megye KlSZ-éltiérói.| [MEZEI Ottó] M. O.: Oj mű­vészetért. (Avantyarde-torekvé­sek, 1960—1975). — Mára Ferenc Muzeum Kupola Galériája, Hor­váth Mihály utcai Képtár, Bar­tók Béla Művelődési Központ, Szeged. Művészet, március. (Fény képpel.1 [FABRY Zsuzsa] F. Zs.: Dél­alföldi paletta. Táncművészet, március. (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei gyermek néptánoosok szereplése Szege­den és Makón is. Fényképek­kel.) TOTIT (Bélai: Olcsóbb ener­gia. Képes Újság, márc. 5. (Fénykép a szegedi felsővárosi termálkút fúrásáról.) Üj szociális otthon Szegeden. Magyar Ifjúság, márc. 11. (Fénykép az Ottörő térről.) Költségvisszatérítés az előszál­lítóknak. Magyar Nemzet, máre. 15. [MAV Szegedi Igazgatósága.] GÁBOR István: Kísérlet nyolc iskolában. — Egységes középfo­kú képzés. Magyar Nemzet, márc. 19. [A JATE pedagógiai tanszékének Irányításával.) GYUIiAI György: Háztáji ter­melés Csongrádban. Magyar Me­zőgazdaság, márc. 23. (Fényké­pekkel.1 (HORVÁTH Kálmánl H. K.: Szegedi vöröskeresztesek kezde­ményezései. Népszabadság, márc. 24. [Családvédelmi tanácsadó Iroda.) ENYEDT Zoltán: Művészeti szakközépiskola Szegeden. Nép­szava, márc. 24. [Fényképek a Tömörkény Islván Művészet" Szakközépiskola bői.1 Virágzik a tulipánfa. Esti Hír­lap, márc 25. Hármas Ikrek Szegeden. Ma­gyar Hírlap, Népszabadság, .sepszava, marc. 25. [íiagelmann Endréné fiad.] SIMON Gy. Ferenc; a ta­vasz künn milyen is lehet?" lyepes Ljsag, morc. 26. [Juhász Gyuláról. Fényképpel.) Nyit az (/pusztaszeri park. Magyar Hírlap, Népszava, Szol­nok megyei Néplap, márc. 27. ÖKRÖS László: Hongkongi pa­róka. — Szegedi Kisszinhaz. új Tükör, maxc. 27. ISzakonyi Károly komédiájának etoadasa­rol. Fényképpel.J P. SZABÓ Ernő: Üj művé­szetért, 1960—1975. — Szeged, Móra Ferenc Múzeum. Üj TUsör, márc. 27. [Fényképpel.) Juhász Gyula; 100. — Ünnep­ségsorozat a költő emlékére. Hétfői Hírek, márc. 28. Juhász Gyula-kiállítás Szege­dien. Petőfi Népe, márc. 29. |A Somogyi-könyvtárban.) Küldöttközgyűlések. — SZEOL AK 395 pontja. Népsport, marc. 30. ROZSA Gyula: Szolgálati idők emlékére. — Jegyzetek egy sze­gedi kiallftáscsoporthoz. Nép­szabadsag, márc. 30. (Kritika az Üj művészetért 1960—1975 című kiállításról. Fényképpel] TORDA István; Száz éve szü­letett Juhász Gyula. — „Légyen övé a fájdalom es a dal". Or­szág—Világ, márc. 30. [Fény­képpel] CSORBA Mária: Nyugat Iro­dalmi Múzeum, — „Magyar táj, magyar ecsettel". Pesti Műsor, márc. 30.—ápr. 6. [Juhász Gyu­la-kiállítás. illusztrációval.) Ülést tartott az emlékbizott­ság — Juhász Gyula-centená­riuma. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népsza­va, márc. 31. TORNAI József: A magyar Krisztus. — Vázlat egy Juhász Gyula-könyvhöz. Alföld, április. KISS Tamás: Mocsár Gábor; Részletek egy közép-európai életrajzból. Alföld, április. [Könyvismertetés.] JÁSZBERÉNYI Gyula: Két honfoglalás. Füles, ' apr. 1. (Fényképes rejtvény az (/pusz­taszeri nemzeti emlékparkra!] FÖLDES Anna: Juhász Gyula nyomában. Nők Lapja, ápr. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. Főszerkesztő- F Nagy Istváo - Főszerkesztő-helyettes: Sz. Slroor István - Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelőt kiadó: Kovács László - Szerkesztőség é« kiadóvállalat: Szeged. Ta* náesköztársaság útja Ifl Sajtóház. S740 - Telefon: 12-633 - a lapoi nvomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József - Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetést dlj egy hónapra M lorint. m Indexi 25 033 » ISSNI 0123-025 a

Next

/
Thumbnails
Contents