Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

5 Csütörtök, 1983. április 21. Tanácsülés Sándorfalván A sándorfalvi nagyközségi közös tanács tegnap, szerdán délután ülésezett. A testület megvitatta és elfogadta a múlt 'évi költségvetési és fejlesztési alap felhasználásáról szóló beszámolót. A tanács megállapította, hogy intézményei jól gazdálkodtak, utemszerűen és rendeltetésnek megfelelően használták tel a közösségi feladatok teljesítésére előirányzott pénzösszegeket. A tanácsi gazdálkodásban nem voltak gondok, biztosították az alapellátást, sőt a kulturális területen ..szintjavításra" is sor kerülhetett. Az óvodához, iskolához, bölcsődéhez üj berendezéseket tudtak vásárolni. Egyébként tavaly is gondot okozott az óvodák túlzsúfoltsága. Sándorfalván a kihasználtság több mint 120 százalékos, Dócon, a társközségben viszont nem éri el a százszázalékot. A három óvoda 186 helyére 214 gyereket vettek fel. Minden első osztályba jelentkező nebulónak biztosítótták a helyet a gyermekintézmény bén. Az orvosi ellátás helyzete is jobb lett, a körzet- orvosok nvüllett k< t szakrendelés — gyermek és fog — garantálja az egészségügyi közállapotok szi nvonalanak emelkedését. . A fejlesztési alap mérlegének megvonásánál a tanács tudomásul vette, hogy tavaly jelentősebb beruházást nem terveztek, célcsoportos lakás nem épült. Annál jelentősebb a magánlakásépítés, évente átlagosan 50 új otthon készül el. A magánépítkezések előrehaladását gátolja, hogy nincs elegendő állami telek. Az idén ezen a helyzeten mindenképp szeretnének változtatni. erre lehetőség is van. hiszen 2,5 millió fóriht támogatást kapott Sándorfalva a megyei tanácstól és így hozzákezdenek 17 hektárnyi terület kisajátításához, felparcellázásához. Ebben az esztendőben száz családi és társasház építésére alkalmas portát alakítanak ki. A tanács szakigazgatási szervei felmérték a helyi üzemekben és intézményekben, hogy milyen az építési kedv. Közel száz olyan dolgozó jelentkezett, aki egykét éven beiül hozzá szeretne látni házának alapozásához. Foglalkozott a testület az iskola- és óvodaépítéssel, hiszen tavaly jelentős összegeket használtak fel a beruházás előkészítéséhez. A nagyközségben az iskolai hálózat négy lanteremmel és négy műhelyteremmel bővül, és a kivitelező, a hódmezővásárhelyi székhelyű építőipari vállalat, a CSOMIÉP már az idén 6 millió forintot használ fel. A beruházás 12 millió forintba kerül és a helybeliek azt szeretnék, ha 1984 szeptemberében az új termeket a diákok birtokukba vehetnék. A helyi költségvetési üzem építi az új óvodát, amelvriek értéke 8 millió forint lesz. .-• a gyermekintézmény megvalósításában a helybeliek társadalmi munkával is közreműködnek. Májusban kezdik az alapozást, és az iskolához hasonlóan, jövő szeptemberben tervezik az avatást. Foglalkozott a tanács a gázvezetékhálózat kiépítésének helyzetével is. Az előkészületek már megkezdődtek. erre a nagyközséget érintő „megmozdulásra". Sajnálattal állapította meg a testület, hogy a társadalmimunka-teljesítésben Sándorfalva elmarad a járás többi nagyközségeitől, ugyanis az egy főre jutó közös összefogás értéke tavaly 853 forint volt. A mérsékeltebb eredményt nem a lakosság áldozatkészségének hiánya, vagy a kedvetlenség okozta, hanem a visszafogott gazdál-kodás. Kommunális fejlesztésekre nem volt pénz, a tanács tartalékolta az összegeket az idei nagyobb beruházásokra és így nem is tudták mozgósítani a sándorfalviakat a jelentősebb feladatok megvalósítására. Az idén rr.ár más a helyzet, többek között az óvodaépítésénél várják a lakosság segítségét. Sok hűhó a Kisszínházban A megyei NEB ülése Tegnap, szerdán délelőtt megtartott ülésükön két, most lezárult népi ellenőri vizsgálat tapasztalatairól tájékozódtak a megyei NEBtágjai. Hogyan hajtották végre a központi bérpolitikai intézkedéseket a pedagógusok körében? (A vizsgálat tapasztalatait összefoglaló jelentésnek a szegedi pedagógusokra vonatkozó megállapításairól lapunk tegnapi szánjában közöttünk cikket.) A tegnáp megvitatott másik vizsgálati ceszegzés a nem rubelelszámolású import kiváltására hozott intézkedéseket, s azok végrehajtását elemezte. Tizenegy, Csongrád megyében tevékenykedő gépipari, vegyipa- | ri. könnyűipari es energiakitermelő vállalatnál, illetve I gyárban jártak a népi ellen- j örök. azzal a céllal, hogv a gyakorlati megoldások, hátráltató tényezők felkutatásával. összegezésével a politikai és gazdasági rányitó testületek tájékozottságát segítsék elő. s a tapasztalatok széles körű elterjesztésével csökkenthetők legyenek a főkés importból származó anyagok, alkatrészek miatti kiadások. A két napirend vitájában részt vettek a megyei nórtbizottság, a megyei tanács és a KNEB illetékes osztályainak képviselői is. illúziók Színes magyar film. Honoré de Balzac azonos című regényének második része. (Egy vidéki nagyság Párizsban) alapján írta: Gazdag Gyula, Györffy Miklós és Spiró György. Fényképezte: ifj. Jancsó Miklós. Zene: Mártha István. Kendezte: Gazdag Gyula. Főbb szereplök: Máté Gábor, Udvaros Dorottya. Róbert F.ast. Boguslaw Linda, Margittai Ági. Lukács György Balzac Elveszett illúziók című múvét a kiábrándulás regényének nevezi. Hozzáteve egyebek között, hogy tragikomikus hősköltemény ez a szellem kapitalizálódásáról. Nos, amit az eredeti niúböl Gazdag Gyula alkotótársaival együtt létrehoz, parafrázis: a Balzac-főhős Lucien Rubempré megjelenik az 1956 utáni legfontosabb esztendő, 1968 Budapestjén, hogy megmérkőzzék a várossal — mindazzal, amit a film készítői szerint e kor „pótbalzaci" ábrázolásával táisadalomkrilikában fölmutatni lehet. A parafrázis persze nem új dolog, még a hétköznapi fantáziától s^pi áll távol: képzeljük csak el. hogy mondjuk Raszkolnyikov jelenik jneg ma Budapesten, esetleg a változatosság kedvéért Rezeda Kázmér a mai Rómában — s már lehet is szemlélni, mi történik vele, az adott ország és szociális közege vizsgálandó. Tudom. e két példa kissé profán, de a korszerúsített-megmagyarított Elveszett illúziók láttán sajnos, ilyesmire kell gondolni. Régi igazság ugyanis, s egyben alapvető esztétikai tétel, hogy minden irodalmi mű csak ott, úgy és akkor hat, csak oly módon lehet igaz és igazi, ahol, amikor és ahogyan írva vagyon. Játszogatni persze lehet. Ráadásul Lucien Rubempré históriájánál kevés tűnik alkalmasabbnak aktualizálásra. olyan párhuzamokat keresvén, melyek a klasszikus - kapitalizmus 19. századi Párizsa és a reformálandó szocializmus hajnalának 20. századi Budapestje között fölfedezhető — lenne. A feltételes mód sanda hangsúlya, fajdalom, indokolt. Mert ahogyan Gazdag Gyula a hatvanas évek végi Magyarország fővárosának szellemi légkörét Sárdi László—Rubempré történetén keresztül láttani akarja, az nemigen több erőltetett es a hitelességet tekintve legalábbis kétséges kísérletnél. Lehetne sorolni: az újságíróvilág, a kiadók, szerkesztőségek, továbbá a színházak és egyéb kulturális műhelyek csak szigorúan a felszínen és legföljebb a kívülállók kellően nem informált tömegei előtt olyan, amilyennek ezúttal ábrázoltatik. ^Mármint most — ám, hogy 15 éve sem ilyen volt, azt szavahihető tanúktól tudom.) A szerkesztőségbe bekerült újdondász, légyen mögötte akár az atyaúristen is. fölöttébb ritkán ír azonnal kritikát, ehelyett úgy gyártja a tudósításokat és a ,,mínuszos" híreket, mint a kisangyaL Más: ennyi közös buti így nincs. Se Pesten, se máshol. A főszerkesztő és a nagy kulturális hatalmasságok ritkán mulatnak együtt házibulikon a többiekkel, ahol ráadásul még a feltörekvő tehetség első kritikáját is körmöli, igényes női pillantások kereszttüzében. (Mert a színésznők ugyebár, természetesen első látásra beleszeretnek az enyhén szólva kezdő kritikusba, hogyne.) És még bőven lehetne folytatni a sort ... Sok motivációhiány, mesterkéltség, zavarbaejtően rossz befejezés, ennyit lehetne még hozzátenni. Hiába talán legkiválóbb fiatal színészünk. Máté Gábor a főszereplő, hiába kivájó társa Udvaros Dorottya, ifj. Jancsó Miklós képei bármilyen atmoszférateremtők; a film félresikerültnek minősíthető. Még akkor is; ha Sárdi László egyik álneve Rubemprére rímelve Rubányi. s ha a kiábrándulásra, a szellem kapitalizálódására ma is akadnak példák jócskán. Csak éppen — műalkotásról lévén szó — ez nem mentség. Domonkos László Azt a bizonyos sok hűhót nem éppen semmiért csapják. Hanem a szerelemért magáért. Hisz mi másról is dalolna Shakespeare megint, természetrajzáról a szerelemnek, mely kifogyhatatlan mint a tenger. Családfakutatóknak válnék becsületére eligazodni abban a labirintusban. unokahúgok és nagybácsik, törvényes testvérek és törvénytelenek, a le- és fölmenő rokonság televényében, ahol valósággal lubickolnak szerzőnk ez idő tájt keletkezett vígjátékainak hősei. Olvasatban sem könnyű előbogozni, ki kinek a kicsodája. S aztán jönnek az álarcosbálak. öltözékcserék, fiú lánynak cicomázza magát és fordítva, majd előcsámpáznak a szolgák, locsognak. fecsegnek, helyzeteket és üzeneteket cserélnek, értenek félre akarva-akaratlan. megbízásokat teljesítenek vagy önszorgalomból nyomoznak, szerelmi zálogtárgyakat lopnak vagy találnak. s mindeme sok hűhó. össznépi hepaj arra kell. arra jó csupán, hogy Cupido nvilai célba jussanak. Tánclépések az oltárhoz. Ármány? Az is kerül itt k .rem, de túl komolyan venni- ne tessenek azért. ' A messinai eg alatt reneszánsz emberek eletöröme árad, melv elsöpri a sanda mészárosok pitiáner üzelmeit. A Sok hüho semmiért érzékién boidogsagszerető, eufórikus mű, Snakespeare derűs alkotó korszakának déligyümölcse. Claudio szereti Leonato lányát, s a kormányzó ezt természetesnek veszi, esze agában sincs akadékoskodni, próbának vetni ala a fiatalokat, ellenkezőleg, örül neki, s mert a lány sem érez másként, maga vezeti őket a piához.' Ék'kW'áilja útjukdF a rosszindulat, amit viszont a tisztességes életösztön úgy fúj el, mint orkánszél'a gyertyalángot. A másik párnak, Beatricének és Benedeknek kevély magatartásához pedig csipetnyi lelemény is elég, hogy őszintén föltárulkozzanak. Hiába „túl okosak" az őszinte vallomáshoz, fülükbe súgják, azt füllentik nekik, hogy szeret a másik, s a vélt bizonyosság tudatának páncélzatában máris oda a hiúság. A boldogságérzés reneszánsz mámora, fölszabadultsága süt át a színpadon, ahol „kacagni való bolond más, mikor szerelmes, mégis egyszer aztán kikacagtatja saját magat is, amikor szerelembe esik ő is". (Ami a darab születésének társadalmi-történelmi körülményeit illeti, érdekes összevetést kínál az operisták minapi premierjével, a Don Carlos historikus anyagával. Shakespeare tudniillik nem sokkal azután irta e vígjátékát. hogy a Don Carlos történelmi eseményei lejátszódtak. s az angolok immár nyíltan segítették a németalföldi szabadságharcosokat, legyőzték Fülöp Nagy Armadáját. Az összefüggés csöppet sem véletlen. Shakespeare a maga társadalmának. az Erzsébet-kornak diadalmas tetteiből fakasztja hittel teli, sugárzó optimizmusát.) Ezt a derűt árasztja Körössy Sándor könnyed, léRendőrségi közlemény Április 12-én a Budapest I. kerület, Bérc utca 2. szám alatti lakásán holtan találtak Bobletek György Gü éves nyugdíjas építészmérnököt. Az elhalton talált sérülésekből megállapítható volt, hogy bűncselekmény áldozaia lett. A rendőrség széles körű nyomozás során elfogta és és előzetes letartóztatásba helyezte Makula János 21 éves büntetett előéletű segédmunkás budapesti lakost, aki a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható. A" ügyben a nyomozást. a rendőrség tovább folytatja. (MTI) Álarcosbál. Kőrössy gies színpada a Kisszínházban. Az efféle előadásokon már-már kötelező stilizáció, ívvázas hátsó járataival, akár Shakespeare néhai színpadának ízléses, eszköztelenségében is funkció- és helyzetgazdag adaptálása. Belső térelválasztóin, függönyének díszítésén a virágornamentika harsogja világgá, hogy még a bokrok is szerelemről susognak itt. A nőkön kellemdúsak Ek Erzsébet jelmezei. a férfiakon már durvábbak, némelyikén anakronisztikusak. rájuk ragasztva darab és előadása közti négy évszázad távolságát, hiszen derékig mai öltözékben, cipőben. pantallóban járkálnak. Még János gróf kiszuperált, rojtjafosztott egyenruhája a leginkább karakteres, noha túl komor, sötét: grófunk nem jágói figura még, ezt a piti méregkeverőcskét inkább a vele született irigység hergeli, semmint a vak gyűlölet hajtaná. Ily miliőben szervezi a játékot Sándor János. Hogy kifinomult belső hallása van Shakespearé-hez, kivált a vígjátékaihoz, régi és maradandó élményként őrzi e sorok írója elsöprően lendületes, fölszabadult, gegekkel megrakott Vízkeresztrendezését, még az ószínházból. Most némileg visszafogottabb. pontosabban nem oly rikítóan harsány. Viszont magatartásban, stílusban szemléletesen leválasztja az urakat és szolgákat, a nemeseket s pórokat, mely ezúttal is Shakespeare humorának bővében patakzó forrása. Az> aztán már a szereposztásból fakad — szegény ember vízzel főz —, ha lehetőségeikkel színesebben élnek a lumpenfigurák. Mentes József topis Galagonyája. Bognár Zsolt égimeszelő Bunkósa, Jachinek Rudolf együgyű Zablepenye vagy Kátó Sándor gügyögő Faszénje vaskos remeklés. Pompás commedia dell'-arte figurát lop be a színpadra Vass Gábor Antoniója. hogy ilyen is legyen. Szántó Lajos Ferenc barátja világi fantáziával megáldott csuhás. csak Szűcs András nem tud igazán mit kezdeni Balthazárral. A bravúr Király Levente Benedekje, ám a kulcsfigura, aki a konfliktusok szellőit hozza mozgásba, János grófé. S ahogyan ezt Kovács Zsolt csinálja, nagyon tetszik. Király Levente már régen odahagyta operettes gesztusait. a veretes szöveggel föltöltekezve érzékelhetően színészi képességeinek újaLb kiteljesedéséhez, stílszerűen szólva, reK-sszánszához érke\ Hernádi Oszkár felvétele • Sándor színpadképében zett — csak hat közben az idó is haladt fölötte. Tehetsege, jelenlétének atmoszférája ugyan sokáig feledtetni képes, hogy már nem közvetlenül a legifjabb szerelmesek csapatának kapitánya: az eredeti szereposztásban olyan partnert is kapna, akire szintúgy illenek az „érettebb típus", így azonban a beugró Dobos Kati folyvást a szemtelen fiatalság kifestett körmeivel, szellemkezével kopogtatja, macerálja; legjobb esetben is figyelmezteti, ideje hazasodni, máskülönben agglegény marad menthetetlen. Ettől a korKülönbségtöl aztán érdekes felhangok is bele-belezendiilnek az előadásba — tulajdonképpen nem kár. Visszatérve pedig Kovács Zsoltra. Azért tetszett anynyira, mert parádésan kerülte el egy intrikus fölvillanó 'de fölvállalhatatlan főszerepének kísértéseit. S ezt a - megszerezhetetlen esélyt nem kerülgette, egyszerűen kizárta, miközben azért csöndesen kilátásba helyezte, figyelmeztetett rá: az effajta unatkozó link emberek társadalmilag veszélyessé válhatnak. ha sorsuk többre készteti annál, hogy csupán a zavarosban halásszanak. Dobos Kati tulajdonképpen a premier mentőöve. Minap vette át Beatricét a megbetegedett Papp Évától, 9 minthogy nagy szerep, ziccerszerep, beugrása nem köznapi, kivált hogv nem is köznapian játssza. Éli. rnegeli e fölvágott nyelvű, melegszí v u ,m ci k ráncos hölgy örök típusát. Mellette a másik szerelmes lány, Goda Márta Herója, vérszegény, halovány. Körülbelül úgv vész el. ahogyan párjának, Zágoni Zsoltnak Claudiója Király Levente árnyékában. A herceg és a kormányzó koreografálják a szerelmesek láncrendjét, s amolyan páter íamilias föladatot is ellátnak: Leonatóként Szabó István a színesebb. Szirmai Péter még Aragónia hercegének szövegét sem tudja tökéletesen. A cselszövők, Galkó Bence és Ragó lvan. ügyesen kamatoztatják a rendező ötleteit, Hero társalkodónőiből Bor Adrienne a természetesebb. Kaskó Erzsébet művi. összességében? A keddi premier nagyjából hü tükrét mutatta annak az ellentmondásos állapotnak.- amelyből rokonszenves erőfeszítéseket tesz a színházi próza egy mielőbbi művészi konszolidáció megteremtésére. Ahol például a szereplők kvalitásain is mérhető a szerepek nagyságrendje, súlya, érteke. így aztán elmondhatjuk. Shakespeare Sok húhó>a nem volt eppen semmiért. .. Viikalenyi István *