Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

Szerda. 1983. áorffis 27. 5 Ismeretterjesztés a művelődési házakban TIT elnökségi ülés Az ismeretterjesztő társu­lat városi elnökségének teg­nap, kedden délelőtt tartott ülésén Berta István, a vá­rosi pártbizottság titkára időszerű gazdaságpolitikai té­mákról tájékoztatta az el­nökség tagjait. Dr. Jakucs László tanszékvezető egyete­mi tanár, a városi TIT-szer­vezet elnöke beszámolt a bu­dapesti Kossuth-kiubban megrendezett „Szegedi na­pok" tapasztalatairól. A már­mius 16. és 30. közötti ese­ménysorozaton. melyet a budapesti TIT-szervezet el­nöksége kezdeményezett, ne­ves szegedi tudósok ás mű­vészek tartottak előadásokat. Közönségük az itteni tudo­mányos és művészeti műhe­lyek eredményeiről, valamint a szegedi ismeretterjesztés helyzetéről is képet alkotha­tott. A tegnapi ülésen Szabó Béla, a Bartók művelődési központ igazgatója foglalta össze azokat az eredménye­ket, amelyeket a városi TIT­szervezet és a művelődési központ együttműködése ré­vén értek el. Ezek közül a legjelentősebb: az utóbbi években a korábbinál na­gyobb teret kapott a termé­szettudományos ismeretek terjesztése. Bebizonyosodott, hogy újabban a közönség is jobban igényli a „reáliák" népszerű formában továb­bítható ismeretanyagát. Az eddig két alkalommal meg­rendezett. a Bartók és a vá­rosi TIT által szervezeit ter­mészettudományos héten pél­dául összesen 10 és fél ezer látogatója volt a — többek között — biológiai, orvosi, csillagászati, űrkutatási, föld­rajzi témákat feldolgozó elő­adásoknak. A természettu­dományi hetet az idén ősz­szel is megszervezik, a ko­rábbinál több tudományte­rület szakembereit kérik föl új eredményeik megismerte­tésére. Az országos tapasztalatok­kal egyezik, hogy a legutób­bi néhány évben Szegeden is csökkent valamelyest az is­meretterjesztők közönsége A Bartókban és a hálózatá­hoz tartozó művelődési há­zakban azonban továbbra is igen népszerűek az úgyneve­zett hasznos tanfolyamok (mint például a szabás-var­rás). valamint az életvitel formálását célul tűző isme­retterjesztő formák (ilyen például a jóga tanfolyam). Feltűnően nagy sikere volt az idén a politikai, vala­mint a hadtudományi sza­badegyetemnek, melyeket szintén közösen szervezett a művelődési központ és a vá­rosi TIT. A mindkét, félnek előnyös együttműködés a közönség szempontjából azért hasz­nos, mert a művelődési köz­pont rugalmasabban tudja követni (jó esetben előre is képes érzékelni) a változó igényeket, s miután közvetí­ti ezeket a TIT-szervezetnek, lehetőség nyílik a tudo­mányterületek legjobb szak-t embereit az ismeretterjesz­tésre fölkérni. Ugyancsak a művelődési házak és a láto­gatóik közötti közvetlenebb kapcsolat révén lehet elérni, hogy az ismeretterjesztés for­máit is optimálisan- választ­hassák meg. Kamarai megbeszélés A Magyar Kereskedelmi Kamara — a TESZÖV-vel közösen — április 25—26-án Szegeden tartotta kétnapos országos értekezletét. Az eseményen a kereskedelmi kamara területi összekötő bi­zottságainak — összesen öt van az országban — titká­rai és tanácsadói vettek részt. Az értekezleten többek között arról esett szó, hogy a kamara milyen segítséget nyújthat a területi mezőgaz­dasági üzemek eszközellátá­si és -értékesítési problémái­nak megoldásához. Végül meghatározták az elkövetke­ző időszak legfontosabb fel­adatait. Lendvay és Pergolesi nei naptár Május 5—6. ! Akadémiai i közgyűlés Május 5-én és 6-án ren­dezik meg a Magyar Tudo­mányos Akadémia évi köz­gyűlését — jelentette be Pach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke keddi sajtótájékoz, tatóján, az MTA székházá­ban. A közgyűlés központi előadásának témája a ma­gyar településhálózat átala­kulása. Az előadás össze­foglalja e témakör kutatásá­nak a hosszú távú népgaz­dasági tervező munkát szol­gáló eredményeit. így szó esik arról, hogy a hetvenes években a településhálózat­ban is dekoncentrációs fo­lyamatok kezdődtek, a fej­lődést irányító szabályozá. sok viszont központosító ha­tásúak maradtak. A telepü­léshálózat új fejlődési sza­kaszához igazodó kívánatos változásokat foglalják össze a közgyűlés központi napi­rendjében. Az elnöki és főtitkári be­számolók áttekintik a társa­dalom- és természettudomá­nyi kutatások i.dőszerű kér­déseit, értékelik a tudomá­nyok jelenlegi helyzetét ha­zánk általános állapotának tükrében. Szó Jesz a tudo­mányos minősítés és tovább­képzés reformjáról, azokról a témákról, amelyekben fel­sőbb szervek felkérésére az Akadémia állást foglalt. A tutatások jelentőségét pé' dákkal érzékeltetik, s fog­lalkoznak a társadalomtudo­mányok művelőinek szere­pével hazánk gazdasági, po­litikai céljainak megvalósí­tásában. A közgyűléshez kapcsoló­dóan május 2—4. között tartják üléseiket az Akadé­mia osztályai. A Közművelődési Palota dísztermében Lendvay Ka­milló szerzői estjével hétfőn este megkezdődött az egy hétig tartó zenei eseményso­rozat. Az idei Mai magyar zene hetet ezen a tavaszon immár 13. alkalommal ren­dezik meg. A bemutatkozó zeneszerzővel a kellemes és oldott hangulatú beszélgetést Vántus István vezette. Meg­tudtuk, hogy alig pár napja érkezett haza Lendvay Pá­rizsból, ahol a Tisztességtu­dó utcalány című operája bemutatóján vett részt. Ezt is, s a Bűvös széket is (ez utóbbit Görlitz-ben is bemu­tatták) a televízió felkérésé­re komponálta, a tévé zenés színházának. A párizsi bemutatóval rendkívül elégedett volt, lelkesen dicsérte a nemzet­közi szereplőgárda kiváló felkészültségét. szereptudá­sát. Hollandióban pedig kó­rusmű-komponálásra kérte fel egy — öt évvel ezelőtti nemzetközi Bartók-kórusver­senyen díjat nyert — együt­tes. A művet holland versre komponálta, s természetesen a bemutatón is részt vett. A nemzetközileg elisrpert ze­neszerző munkásságából első ízelítőként a Kvintzene című, gordonkára írt kompozíciót hallgattuk meg, Ondzay Csaba előadásában. Tiszta és szűk kvintekre építette az izgalmas, szabad formájú, fantáziaszerű művet a szer­ző. Fábián Márta cimbalomJ művésznő előadásában pedig azt az lí)7-l-ben komponált szólódarabot hallottuk, me­lyet aztán az évente meg­rendezendő Veszprémi Ka­marazene Fesztivál egyikére Travestia címmel álmodott úijá. (Alcíme a négytételes műnek: Egy cimbalomdarab átváltozásai.) A két szóló­darabbal magnetofonról is­merkedhettünk, míg a ka­marakompozíció megszólal­tatására a kiváló Kemény Endre vezette Kecskeméti Kamarazenekar vállalkozott. A kamarazenekar tizenegy muzsikusának nehéz szólis'z­tikus szerep jut. hiszen min­den szólamot egy-egy hang­szer játszik. Furcsa vonósné­gyes, mondja Lendvay, amelyből hiányzik a sze­kundhegedű. viszont az első­hegedű, brácsa, cselló cso­portja kiegészül egy-egy bő­gő, fuvola, oboa, klarinét, fa­gott, kürt, ütő- és zongora­hangszerekkel. Erre az együttesre hangszerelte Lendvay kitűnően megalko­tott művét, melyből egy­aránt sugárzik az intellek­tus rendezett objektivitása, és az emberi szenvedélyek, hangulatok érzelemzaklató jelenléte. A Kecskeméti Ka­marazenekar autentikus megszólaltatója volt a kom­pozíciónak. Nem először játszották már, hiszen az ősbemutató kemény felada­tát is ők vállalták Veszp­rémben. Egyébként is a'mai szerzők műveinek mindig lelkes bemutatói, mint ezt karmesterüktől megtudtuk. A zeneművész szövetség dél­magyarországi csoportja pe­dig kiemelt feladatának te­kinti, hogy elsősorban a körzetéhez tartozó előadó­művészeket s együtteseket állítsa reflektorfénybe, mint ez alkalommal is. * Ugyanazon estén, hogy a Lendvay-koncert véget ért, kezdődött a Tömörkény Ist­ván Gimnázium és Művésze­ti Szakközépiskola hallga­tóinak hangversenye. (Rá­adásul a két színhely távol­esik egymástól!) A prog­ram, Pergolesi Stabat Ma­terc, biztosította a telt há­zat a Lenin körúti zeneház nagv hangversenytermében, ahol jelentős az érdeklődő hozzátartozók, ' kollégák, szimpatizánsok tömege. Nem panaszkodhatunk ugyan. a szerzői esten is megteltek a múzeum dísztermében elhe­lyezett fotelek, de szeren­csésebb lett volna más idő­pontra szervezni Pergolesit. Az ő közönsége ugyanis már évszázadok óta megalapo­zott. míg a korunk zenei nyelvén bármily figyelemre­niéltóan „szólók" is — gyak­ran ..pusztába" kiáltanak. Méltatlanul. .'. A Stabat Mater előadói, illetve a művet betanító mű­vésztanárok; Berdal Valéria (ének), dr. Simor Ferencné (korrepetitor) és a karmes­ter Áracsi László igen kor­rekt, megbízható produkciót hoztak létre. Kiemelkedő szépen, muzikálisan énekelt a két szakiskolai hállgató szólista. Matkocsik Éva (szoprán) és Bartha Edit (alt). Iskolázottságuk tanár­nőjük érdeme, hangjuk szép színe, csengése, ereje pedig szerencsés természeti adott­ság. Előadókészségük, biztos fellépésük is érdemes ígéret­nek mutatja őket. A kelle­mes zengésű női kamarakó­rus tisztán. kulturáltan, pontosan énekelt, s a kis vonószenekar is pedánsan kísért. A mű előadásának felfogásával azonban lehet­ne vitatkozni. Aracsi László talán nem bízott elég bát­ran ifjú növendékei művészi megjelenítő erejében, tarta­lomkifejező képességében, s ennek eredményeképp az egész müvet az elfogadottnál meglehetősen gyorsabb tem­póban dirigálta. Nem is esett szét a zene, összefogott volt. de a lendület háttérbe szo­rította a bensőségesebb ki­fejezőeröt. a drámai feszült­ség mélységesen líraivá sze­lídült hangjának megjelení­tését. Ebben a felfogásban természetesen a gyors téle­lek (a 8. és a zárószakasz) tűntek a kórus ajkáról a leg­hitelesebbnek. Az előadás már ismert egyéb erényei azonban lelkes vastapsra serkentette a hálás közönsé­get. Berényi Rogáta Jancsó-emlékünner»ély az orvosegyetemen I)r. Gábor Miklós elhelyezi a koszorút az emléktáblánál Jancsó Miklós akadémi­kusnak, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem Gyógy, szertani Intézete egykori ve­zetőjének, a Kossuth-díjas világhírű professzornak em­lékére tizenhét esztendeje alapított diszdiplomát es emlékérmet az orvostudo­mányi egyetem tanácsa. Az­óta minden esztendőben megkoszorúzzák a gyógy­szertani intézet folyosójón levő emléktábláját az egye­tem vezetői az egykori ta­nítványok és munkatársak. Az idei koszorúzási ünnep­séget tegnap, kedden dél­után rendezték meg. A ta­nítvány és egykori munka­társ, dr. Gábor Miklós egye. temi tanár idézte Jancsó Miklós elévülhetetlen tudo­mányos érdemeit, emléke­zett színes egyéniségere, me­leg emberségére. Ezt kővetően az oktatási épület tantermében dr. Pet­ri Gábor akadémikus, a SZOTE rektora adta at a Jancsó Miklós-emlékermet az idei kitüntetettnek,, dr. Kahán Ágost egyetemi ta­nárnak, a SZOTE szemé­szeti klinika igazgatójának, aki A napszaki ritmus és a szem, mint annak egyik irá­nyítója és célszerve címmel tartotta meg emlékelőadá­sát. A KISZ és a honvédelmi nevelés A KISZ Központi Bizott­sága 1979-ben napvilágot lá. tott „A KISZ feladatai az ifjúság honvédelmi nevelésé­ben és felkészítésében" cí­mű határozata megvalósítá­sának eddigi tapasztalatait összegezték a KISZ KB hon­védelmi nevelési tanácsának keddi ülésén. Az ifjúsági szövetség székházába ezút­tal nemcsak a tanács tagja­it, hanem a megyei járási, városi KISZ-bizottságok ve. zetőit, honvédelmi felelőse­it. a/, úttörövezetőket és az Ifjú Gárda parancsnokait is meghívták. A résztvevők megállapították: a dokumen­tum megjelenése óta a hon­védelmi nevelés az ifjúsági mozgalom szerves részévé vált, de a KlSZ.szerveze­teknek a jövőben bátrabban határozottabban kell alkal­mazniuk azokat az eszközö­ket. munkaformákat, ame­lyek a fiatalok honvédelmi nevelését és felkészítését szolgálják. A-/ ülesen elmondták: m hiúsági szövetség különböző j politikai képzési formáiban állandóan helyet kapnak a honvédelemmel, a honvédel­mi neveléssel kapcsolatos időszerű tennivalók. Ám a I vezetőképzés elméleti és gyakorlati foglalkozásain még nem fordítanak elég időt és energiát arra. hogy megismertessék és megértes­sék a védelmi képesség fej. lesztése és a béke megőrzé­se közötti összefüggéseket, s a KISZ-iskolákon ugyan­csak kevés figyelmet szen­telnek ennek a témának. Az ifjúság körében nép­szerűek a harci túrák a fegyveres erők napja alkal­mával rendezett honvédelmi napok, a sport, és turiszti­kai rendezvények honvédel­mi programjai Jó együttmú­körés alakult ki a KISZ­szervezetek és a hadkiegé­szítő parancsnokságok között a bevonulás előtt álló fiata­lok felkészítésekor Elismerés a munkaközössógnek A Győrött megrendezett „Szép magyar beszéd" Ka­zinczy Ferencről elnevezett — országos döntőjén a tanu­lók teljesítménye mellett el­ső ízben jutalmazták az is­kolák eredményes munká­ját. A versenybizottság egv­egy középfokú iskolát es szakmunkásképző intézetet tüntetett ki. A középfokú is­kolák között elsőként — az elmúlt évek során végzett eredményes es színvonalas munkájáért, a szép magyar beszéd terén kifejtett sok­oldalú és eredményes tevé­kenységéért —, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanári munkaközössé­ge kapta meg á Kazinczy­érmet. A versenyen a KISZ KB különdíjét kapta Simon Eni­kő a szegedi 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézel el­ső osztályos tanulója. Ta­nára: Ujszászi Ilona. Gyorsmérleg a hulladékgyűjtésről Elkészült a műjégpálya építésére meghirdetett, hét­végi hulladékgyűjtési akció gyorsmérlege, így máris be­számolhatunk arról, mely városrészek lakói bizonyul­tak a legszorgalmasabbnak. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a MÉH összesítette az eredménye­ket. Szombaton a körtölté­sen belüli területeken 75 ezer 540 kiló vas, 20 ezer 880 kiló papír és 1320 kiló tex­tília gyűlt össze. Ez az ered­mény a lelkiismeretes szer­vező munkát végző körzeti népfrontbizottságoknak1 is köszönhető. Különösen jól mozgósított a Belváros IV A. IV B, a Belváros III A, a Belváros II/A, II/B, a Felső­város I., II., az alsóvárosi és a móravárosi körzeti nép­frontbizottság. Ezen a terü­leten az iskolások is helyt­álltak, hulladékgyűjtésben is jeleskedett a Ságvári Endre gyakorló iskola, a tanárkép­ző főiskola l-es gyakorlója, a régi és az új rókusi iskola, a Dugonics, a tarjáni lV-es, a Madách és a Gutenberg általános iskola. Vasárnap a külső körze­tekben 67 ezer 710 kiló va­sát, 5 ezer 850 kiló papírt és 160 kiló textíliát hordott a megjelölt helyekre a la­kosság. élenjárók voltak a gyűjtésben a szőregiek. a petőfitelepiek és a gyálaré­tiek. a helyi körzeti nép­frontbizottságok jó szervezé­sének eredményeként. De di­cséret illet minden intéz­ményt és vállalatot — köz­tük különösen a honvédsé­get —. amely felmérhetetlen segítséget nyújtott a hulla­dékok zökkenőmentes, folya­matos elszállításában. Itt említjük meg a vállala­tok számára meghirdetett hulladékgyűjtés eredményét is: 13 ezer 200 kiló vas és 5 ezer 213 kiló papír került a MÉH-hez a gyárakból, üz­letekből. Itt a vízügyi igaz­gatóságot, a ruhagyárat és a Centrum Áruházat említ­hetjük meg elismeréssel. A népfronttól kapott tájé­koztató alkalmával megtud­tuk azt is. hogy a MÉH még május .'ll-ig fogadja a vál­lalatok hasznos hulladékait, s ha valaki még a lakóterü­leten kijelölt helyre ezután tenné le a nélkülözhető pa­pír-, vas- és textilhulladékot, meg megteheti május l-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents