Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

Szerda, 1983. "április 27. 3 Orvosi műszerek kiállítása Orvosi műszerek és készülékek kiállítása nyíjt kedden Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat az idén itt mutatja be a hazai és külföldi orvosi műszeripar általuk forgalmazott korszerű újdonságait. Az eddigi kiállításoknál sokkal nagyobb területen — 1200 négyzetméteren — mintegy 50 millió értékű terméket tárnak a magyar egészségügyi és ipari szakemberek elé. A hazai orvosi műszeripart 20 gyár és szövetkezet képviseli. Sokféle gyártmányuk közül főleg azokat mutatják be, amelyek azonos értékűek a nyugatiakkal. Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes és dr. Szécsény Andor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora mondott megnyitót. A kiállítás három napig tart. Magyar— lengyel barátsági napok Szegeden A Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága meghívására — a magyar—lengyel barátsági napok keretébén — tegnap, kedden délután Szegedre érkezett Waldemar Kowalewski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ helyettes igazgatója és Zófia Libiszowska, történész, a lódzi egyetem professzora. A vendégeket a népfront városi bizottságán Kulcsárné dr. Kiss Piroska, városi népfronttitkár és Harkai János, a Szeged városi pártbizottság munkatársa fogadta. Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára mondott köszöntő szava, kat, hangsúlyozva, hogy az immáron hagyományos magyar—lengyel barátsági napok jól szolgálják a két nép közötti barátságot. Ezt követően a két lengyel vendég a József Attila Tudományegyetemre látoga. tott, ahol dr. Krajkó Gyula, egyetemi tanár, rektorhelyettes, és dr. Csákány Béla, egyetemi tanár, a JATE pártbizottságának titkára fogadta őket. A fogadást köve. tőén rendezték meg a Báthory István-emlékülést, amelyen dr. Szántó Imre, a középkori magyar tanszék vezetője elnökölt. Zofia Libiszowska tartott előadást Báthory Istvánnak a lengyel történetírásban elfoglalt he. lyéről. Ezt követően pedig válaszolt az emlékülésen részt vevő oktatók és hallgatók kérdéseire. Ma, szerdán a lengyel delegáció ellátogat a hangszer, gyárba, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol az ének-zene tanszéken lengyel művészek lépnek fel. Adják-e a lehetségest? A pedagógusok és a pénzmaradvány legendája Az országgyűlésen először a pénzügyminiszter tette szóvá, aztán az egész ország foglalkozott a pedagógusok, fizetésével, pontosabban a bérmaradvánnyal. A köztudatban az él, hogy egyes iskolaigazgatók megspórolják a tanárok fizetését, és így csinos summa megmarad, sőt évről évre növekszik a maradvány összege. Ennek az ügynek jártam utána, amikor a szegedi NEB vezetőiét, Kalmár Józsefet és az ellenőrüket, ' Szalay Imre vizsgalatvezetői, aki egyben iskolaigazgató és dr. 'Szekeres András népi ellenőrt felkerestem, hiszen a pedagógusok bérezésének helyzetét mérték fel a megyei vizsgálat részeként. Beszélgető partnereimet arra kértem, hogy az ellenőrzés legfontosabb tapasztalatait és tanulságait olvasóinkkal ismertessék. Kalmár József: Szegeden és a szegedi járásban ötéves időszak tanulságait elemeztük. Az oktatásügyi dolgozók bérezése a közvéleményt is érdeklő téma, túlnő az iskolafalon, s e kérdéssel való törődés mutatja a művelődés társadalmi megbecsülését is. Arra akartunk feleletet kapni, hogy a pedagógusok körében miképp érvényesül a teljesítménybérezés. a fizetések hogyan segítik elő a „pályára lépést", és egyáltalán milyen a pedagógusok bérezésének elve és gyakorlata. A felmérésnél statisztikai lapokat töltöttünk ki. ankétokat szerveztünk, ahol a pedagógusokká', illetve vezetőikkel elbeszélgettünk. Dr. Szekeres András: Különbséget kell tenni tartós és átmeneti bérmegtakarítás között. Nem akarok senkit sem untatni, a bérügyi szabályozók fejtegetésével, ezért távirati stílusban a következőket mondhatom el. Szegeden négyezer oktatás-, ügyi dolgozó helyzetét vizsgáltuk. Az volt a mégállapításunk. hogy az átmeneti bérmegtakarításokat «az iskolaigazgatók kiosztották jutalmazásra. Az ellenőrzésünk során több problematikus helyzetet tártunk fel, és amit megemlítenék; a kezdő tanárok és a 8—10 éve dolgozó pedagógusok bére között nagyon minimális a különbség, nem a fiataloké a sok, hanem a középkorúak keresetét „érték utol" a kezdők. Ez a helyzet bérfeszültséget okoz. Szalav Imre: A bérgazdálkodásról egészen más képet kaptunk, mint amit a közvélemény eddig tudott. Külön vizsgáltuk a besorolás szerinti átlagbéreket és a jövedelmeket. Az átlagkeresetek kedvezőtlenebbül alakultak, mint a^ átlagbérek. Értékelésünk alapján nem kellően megfontoltak azok a vélemények, amelyek a bérvisszatartásról, a fejlesztésre fordítható összegek fel nem osztásáról szólnak. De tévesnek tűnnek a jutalomcentrikus bérgazdálkodásról szóló észrevételek is. A jutalmazásra fordított összeg az év közi megtakarítással és az előző évi bérmaradvánnyal együtt sem haladja meg az éves bérelöirányzat 5.5 százalékát. Így elmondhatom, hogy nem találtunk olyan törekvést, jelenséget, ami beárnyékolná a bérgazdálkodást. Nem mondhatjuk el azt sem. hogy a gazdálkodó szervek indokolatlanul jutalmazásra fordítanák a megtakarítást, illetve, hogy a bérmaradvány keletkezését elősegítő gazdálkodást folytatnának. Egyik fontos kérdése volt a vizsgálatnak annak tisztázása, hogy a bérfejlesztésre fordítható keretet felhasználják-e. Mint kiderült a rendelkezésre álló összeget teljes egészében kiosztják. Ám mivel növekszik a fiatalok aránya, ez a tény a besorolási átlagbéreket kedvezőtlenül befolyásolja, és csökkenti a bérszínvonalat. A sok fiatal szegedi tanár miatt a pedagógustársadalom átlagbére kisebb, mint olyan városban, ahol több az idősebb oktató. — A bérgazdálkodásnak azonban vannak gyenge pontjai. S ezek nemegyszer elégedetlenséget, meg nem értést váltanak ki. De a „gyengeségek" a bonyolult bérrendszerrel és az erre épülő szabályzattal függnek össze, melyek nem ösztönöznek kellőképpen a minőségi bérezésre. Nem segítik elő annak a gazdaságpolitikai célkitűzésnek a megvalósulását, hogy a jó teljesítményt jutalmazzuk megfelelő összeggel. Elmondhatom azt is, hogy mivel a munka minőségének elismerési lehetőségei nem biztosítottak, ez nehezíti a differenciált bérezést. Ezért kell a gazdálkodásnak nyitottabbnak lenni az oktatási intézményeknél, és a társadalmi szervek sokoldalú ellenőrzésével, beleszólásával szélesíteni kell a demokratizmust a fizetésosztásnál is. A gazdálkodó szervek törekszenek a munka szerinti díjazásra, de a bérfejlesztés összegének csökkenése miatt is a fizetési kategóriák egyre inkább összecsúsznak, s a differenciálódás helyett nivellálódás valósul meg. Az arányelvek általában helyesen orientálják a vezetőket, ám nem nyújtanak megfelelő segítséget a minőségi növelőmunka rangosabb elismeréséhez. Az egyébként indokolt bérkorrekció a legfiatalabb korcsoportban, a középosztálynál csak mérsékeltebb bérfejlesztést tett lehetővé, és fékezte az átlagfizetések növekedését — mondotta végül. A vizsgálatnak nem volt célja, hogy a pedagógusok anyagi helyzetét összehasonlítsa más diplomások fizetési borítékaival. Beszélgető partnereim tapasztalatai alapján leírhatom, nem az első helyen állnak —1 ebben a tekintetben — a pedagógusok. Az ország anyagi helyzetét ismerve nem hiszem, hogy sor kerülne napjainkban bármilyen bérrendezésre is. Ám ahhoz nem kell országos fizetésrendezés, hogy az iskolaigazgatók a jobb munkát merjék elismerni, és honorálni a kiugró, kimagasló teljesítményeket. Sajnos, újságírói tapasztalataim szerint a vezetők nem mindenütt vállalják a differenciálás miatti népszerűtlenséget. Nem felejtem el néhai nevelőm sorsát, aki mellesleg kandidátus volt, középiskolai tanár létére, mégis fizetése az anyagi elismerés szerint a „futottak még" kategóriához tartozott. Pedig ő valóban tudós tanár volt. Esete azért jut eszembe, mert bár a népi ellenőrök szabálytalansággal nem találkoztak, azonban mégis érzik, hogv a minőségi követelményeknek a bérezésnél jobban kifejezésre kellene jutnia. Halász Miklós Szakszervezeti eszmecsere Gáspár Sándor Ljubljanában A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tanácsának meghívására vasárnap óta Jugoszláviában tartózkodó Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára kedden Ljubljanában folytatott megbeszéléseket. Találkozott Andrej Mariniccal, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnökével. Megbeszélésükön, amelyekben részt vett Marjan Orozsen, a Szlovén Szakszervezeti Tanács elnöke is, szó volt a JKSZ és az MSZMP, a jugoszláv és a magyar szakszervezetek tevékenységének időszerű kérdéseiről. Ezz?l összefüggésben kiemelték a két szomszédos szocialista ország jó kapcsolatait, amelyek keretében eredményesen fejlődik a sokoldalú együttműködés Szlovénia és a határ menti magyar megyék között is. czél György Szegetlen Tegnap, kedden délután Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megyénkbe érkezett. Szegeden dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogodta, majd megbeszélést folytattak a megye tudományos, kulturális, ideológiai, gazdasági és politikai életéről. A megbeszélésen részt vettek: Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. továbbá a megyei és a városi pártbizottság vezető munkatársai. Ifjúsági turizmus Ebben az esztendőben néhány űj kedvezmény is segíti az ifjúsági turizmust Így például, az idén először vehetik a diákok igénybe a megemelt. 50 százalékos vasúti kedvezményt, olcsóbb lesz számukra néhány Exprc-sszálláshely. Az Állami Ifjúsági Bizottság a Művelődési mozgalmi, az idegenforgalmi, a közlekédéfi „ £jjqrjszervakkc] közösen keresi azt a formát, amely a fiataloknak -segítséget ad a turisztikai programok előkészítéséhez. Magyar-szovjet ííészivelségi megbeszélés Az Írószövetség székházé- tosító társadalmi szerv tevéban kedden megkezdődött a kenységét elemezte. Georgij Magyar és Szovjet írószövet- Markov, a Szovjet írószövetség„kozös titkársági ülése. A ség első titkára arról a feleMagyar írók Szövetsége t'e- lösségteljes munkáról számolt vékenységéröl Hubay Miklós be. melyet szövetségük végez éfnÜ"számolt' be. Jovánovics azért, hogy a kortársi alko,,,,,, f - , tók minél közelebb keruljeAííkl^fotitkar-az írosaovet- bek ftapjaink valóságához. ség munkáját, mint az irodalom. az alkotók egészséges fejlődéséhez feltételeket bizKészül a Madáchemlékérem A Magyar Éremgy-űjtók kerül, mikor Ádám és Lucifer Egyesülete augusztusban Salgótarjánban tartja idei vánelhagyják a Földet. Az érmet Garamszegi János tervezte, A vándorgyűlés kezdetére bronz- és ezüstváltozata is elkészül. dorgyűlésáit Az Állami Pénz- átmér6je 42 & fél milliméter verdeben hozzákezdtek a J gyűlés emlékérmének veréséhez. Madách Imre születésének 160. és Az ember tragédiája színre állításának századik évfordulója alkalmából a numizmaták ügy döntöttek, hogy az emlékpénz egyik oldalára Madách Imre portréja. másik oldalára a Tragédia 13. színének a jelenete Grigol Abasidze grúz költő a Szovjetunió nemzetiségi irodalmai közötti testvéri barátságról beszélt, és elmondta, hogyan lett belőle Petőfi költészetének grúz tolmácsolója. Al.fonsas Maldonis litván költő napjaink gyors társadalmi változásainak és az irodalom mozgásának kapcsolatát vizsgálta. Fekete Gyula alelnök az Írószövetségen belüli jobb tájékoztatás fontosságát hangsúlyozta; Fodor András alelnök arrói szólt, miként lett a magvat olvasók sajátja a mai szovjet irodalom. A tanácskozás szerdán folyj tatódik. Megemlékezés Keleti Károlyról Rádiós szolgáltatás — Szegedről Szegedre látogat holnap, zott fontcsabb kérdésekre. A csütörtökön, a rádió Napköz- műsorban szó lesz a peresben című műsora. Az adás — kedeiem kínálatairól és hiáNapközben, Szegeden — ha- nyosságairól, a vendéglátásgyományaihoz híven szolgál- ról, a lakásépítésről, az építató jellegű lesz, kérdésekre tcanyagpiacról, az idősek szoválaszol, informál. Kérjük ciális ellátásáról, a kulturális hát lapunk olvasóit, aki te- szolgáltatásokról stb. S a váheti, kapcsolódjék be a szer- laszolók között hallhatjuk kesztésbe. vagyis hát hivja Búza Endrét, a TÜZÉP ketelefonon a 21-343-at vagy a reskedelmi igazgatóját. Dé21-512-t. reggel fél nyolctól, kány Lászlót, a megyei venaz adás előtt egy órával. Kér- déglátó igazgatóját, dr. Zsóiér dezzenek, mondjanak véle- Mihályt, az ipari vásár igazrnényt az elhangzó témakö- gatóját, Szörényi Gyulát, a rökben! Kereskedelmi Kamara délLapunk, a Délmagyarország alföldi bizottságának titkárát, ugyanis a rádióval együtt- Jankó Imrét, a FÜSZÉRT működve segít válaszolni, ott igazgatóját, Lakos Jánost, a lesz képviseletünkben Halász VIDIA főosztályvezetőjét, Miklós, belpolitikai rovatunk Bálint Antalt, a megyei kevezetője — s az adásból ki- reskedelmi felügyelőség megmaradó közérdekű problé- bízott vezetőjét és dr. Zlalamákra éppúgy visszatérünk e rov Sztójcsónét, a városi ta-j galomról. Kezdeményezője hasábokon, mint az elhang- nács vb csoportvezetőjét 1 volt a statisztikai évkönyv, Keleti Károly születésének 150. évfordulója alkalmából kedden ünnepi ülést rendezett a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Sta. tisztikai bizottsága és demográfiai bizottsága, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szak. osztálya. Munkásságát az ülésen Mód Aladárné „Keleti Károly emlékezete" cíI mű ünnepi előadásában mél. I tatta. Keleti Károly, az önálló ' magyar hivatalos statiszti. kai szolgálat megalapítója, akadémikus, a hollandiai székhellyel ma is működő Nemzetközi Statisztikai Intézet alapító tagja, a Budapesti Tudományegyetem díszdoktora 1833. július., 18. án született. Nevéhez fűződik egyebek között az első. 1874. évi statisztikai törvény megalkotása, a múlt század utolsó évtizedeinek népszámlálása. az. adatgyűjtő, sek megszervezése az aratásokról, szüretekről, árufora hivatalos statisztikai közlemények. a helységnévtár, megjelentetésének. Aktívan közreműködött a statisztika nemzetközi kapcsolatainak ápolásában, szervezője volt az 1876-ban Budapesten tartott IX. nemzetközi statisztikai kongresszusnak. Keleti Károly kitűnt szak. irodalmi munkásságával is. „Hazánk és népe a közgazdaság és a statisztika szempontjából" című művét az Akadémia nagydíjával tün. tették ki, de korának jelentős művei közé taroztak a ..Magyarország közgazdasági és művelődési állapotai" valamint a „Magyarország népességének élelmezési statisztikája pszichológiai alapon" című munkái is. Jelentősebb műveinek kötete, it az ünnepi üléssel egy időben kiállították a Statisztikai Hivatal központjának első emeleti folyosóján. Az ünnepséget szervező intézmények képviselői az ülést megelőző napon megkoszorúzták a tudós sírját a Farkasréti temetőben.