Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAIfEGYESÜLJETEK! AZ MSZMP, s; 73. évfolyam 98. szám 1983. április 27., szerda Ara: 1,4G forint . R O SI; B I Magyar-algériai hiiliigyminiszieri tárgyalások Kádár János fogadta Ahmed Taíeb Ihrahimit Kádár János cs Ahmed Taíeb Ib raliimi Ahmed Taíeb Ibrahimi algériai külügyminiszter — aki Púja Frigyes meghívá­sára tartózkodik hazánkban — kedden megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—algériai hivata­los külügyminiszteri tárgya­lások. A tárgyaló felek áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok alakulását, és megálla­pították, .hogy. az utóbbi idő­szakban számottevően fejlő­dött az együttműködés. Fog­lalkoztak a két ország ér­deklődésére kölcsönösen szá­mot tartó kérdésekkel. A megbeszélésen jelen volt Havasi Béla, hazánk al­gíri és Abdelaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB szék­házában fogadta Ahmed Taleb Ibrahimit, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Párt Politikai Bizottságának tagját, az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság külügyminiszterét, aki hiva­talos látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak időszerű nemzet­közi kérdésekről, áttekintet­ték a két ország jól fejlődő kapcsolatait, és megerősítet­ték készségüket a kölcsönö­sen előnyös együttműködés további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminisz­ter. Havasi Béla hazánk al­gíri és Abdelaziz Kara Al­géria budapesti nagykövete. . .. • . ' , ,1 : . U f Ú.., Lázár György, á Minisz­tertanács elnöke délután hi: vatalában fogadta az algé­riai diplomácia vezetőjét. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Púja Fri­gyes. Jelen volt Havasi Béla és Abdelaziz Kara. Ahmed Taleb Ibrahimi ugyancsak kedden megbe­szélést folytatott Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­terrel. * Este Púja Frigyes a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zábap díszvacsorát adott Áhmed Taleb Ibrahimi tisz­téletére. Napirenden A munka ünnepe alkalmából Á sütőipar gépei, berendezései Az utóbbi két évben ug­rásszerűen megnőtt a sütő­ipari termékek választéka, 1981-ben és 1982-ben össze­sen mintegy^ 270-féle új pék­áru gyártását kezdték meg. Ezzel a rohamos növekedés­sel, valamint a további la­kossági igényekkel nem tu­dott lépést tartani a hazai gépgyártás — hang«úlvoz­ták többek között kedden Termálvízzel, gázzal fűtött baromfitelepek Korszerűsítették az ener­giafelhasználást Hajdú-Bihar megye három nagy barom­fihús-termelő gazdaságában. A hajdúnánási Dózsa Tsz­ben — amelynek tíz nevelő­házából évente 120 vagon pulykahús kerül piacra — 3,5 millió forintot költöttek minden esztendőben tüzelő­olajra. A pótlását a telep mellett elkészült mélyfúrású kútból nyert. 73 fokos ter­málvízzel oldották meg. Ez­zel fűtik a nevelőházakat. Az ilyen módon egyszer már felhasznált, de még mindig 35—40 fokos vizet a fóliahá­zak fűtésénél másodszor is hasznosítják. A balmazújvá­rosi Lenin és a nagyhegyesi Vörös Október Termelőszö­vetkezetben gáztüzeléssel tették feleslegessé a drága o'ajat. Az elmúlt évben Nagyhegyesen . 3 ezer 900, Ba'mazúj városon pedig 3 700 tonna húscsirkét nevel­tek fel. Számítások szerint ilyen tételek mellett a gáz­fűtés csaknem kétmillió fo­rinttal .csökkenti1 a költsé­geket. Veszprémben azon az orszá­gos tanácskozáson, amelyre á Sütőipari Műszaki Gazda­sági Társaság, valamint a Magyar Élelmezésipari Tu­dományos Egyesület hívta össze a gépgyártókat és a felhasználókat. Részletesen beszámoltak a 37 sütőipari vállalatot összefogó gazda­sági társulás készítette fel­mérésről, amelynek során elemezték a magyar ipar jelenlegi gépeit, berendezé­seit. Megállapították, hogy számos típus korszerűsítésre, felújításra szorul. Főleg a kenyéradagnló és -formáló berendezéseket kell átalakí­tani oly mádon, hoav azok ne roncsolják a sik^vázat. A kímélő bánásmóddal ér­hető el ugyan's. hogv mm­dennani kenyerünk az eddi­ginél is könnyebb torzió­sabb legyen, és sokáig meg­őrizze frisseségét. Rámutat­tak arra, hogy a piackutatá­sok tanúsága szerint tovább' választékbővítésre is szük­ség van.. Fzt eddig is és a jövőben is elsősorban a k's­és középmé-etű üzemek vál­lalhatják, Ezeknek az üze­meknek a gépellátása azon­ban hiányos. Oklevél Tegnap, kedden délután Szegeden, a gyár kultúrter­mében tartotta meg az Ön­tödei Vállalat Szegedi Vas­és Fémöntödéje május 1-i ünnepségét és azt a mun­kásgyűlést, amelyen a kol­lektíva átvette a jó munká­ért járó Kiváló Gyáregység oklevelet. Az eseményen a Csongrád megyei pártbizott­ság képviseletében dr. Györffy László osztályveze­tő-helyettes, a szegedi vá­rosi pártbizottságtól pedig Berta István titkár jelent meg. Ott volt még dr. Hor­váth Ferenc, az Öntödei Vál­lalat vezérigazgatója, Páz­mándi Gyula párttitkár, dr. Huber Bertalan, a Csongrád megyei tanács osztályveze­tője, Prágai Tibor, a Szeged városi tanács általános el­nökhelyettese. valamint dr. Harmatos József, a Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak osztályvezetője. Az ünnepségen Bódi László igazgató ismertette a gyár tavalyi eredményeit. Utalt a hatvanas évekre, az alakulás és az első rekonstrukció idő­szakára, nehézségeire. Majd 1970-re, arra az esztendőre, amikor Szegeden először ön­töttek alumíniumot. A Sze­gedi Vas- és Fémöntöde az alakuláskor 3 ezer tonna vasöntvényt adott az ország­nak, idén 9 ezer tonna a terv, 283 millió forint ér­tékben. Tavaly 420 tonna alumíniumöntvény hagyta el a gyárat, idén a 470 tonna elérése a cél. Elkezdődött az úgynevezett második re­konstrukció is: nő az öntöde alapterülete és berendezései­nek száma. A szegedi kollektíva idén hetedszerre kapta meg Kiváló Gyáregység címet. Emögött az elismerés mögött olyan eredmények is allnak, amelyeket az anyag- és ener­giatakarékosság terén ért el az öntöde. Olvasztókokszból közel 2 millió forint értéket, földgázból 314 ezer forint­nyit takarítottak meg. A jö­vő feladata: csökkenteni a selejtek számát, az öntvé­nyek súlyát, valamint javí­tani a minőséget. Hogy a ha­zai öntvények versenyképe­sek legygnek a világpiacon. A tegnapi ünnepségen Kása József lakatos SZOT­oklevelet, 24-en pedig Kivá­ló dolgozó kitüntetést vettek át. oiiifort Isz Jó hfre van a városban a Komfort megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek: aki is­meri tevékenységét, általá­ban nem csalódik az elvég­zett munka minőségében, és a határidőcsúszás sem ad okot nézeteltérésre. A szö­vetkezet árbevételeinek csaknem 70- százaléka a la­kossági szolgáltatásból szár­mazik. Tehát fő feladatuk a szolgáltatás, munkájuk ki­sebb hányadát teszi ki az ipari termelés. Nyereségük 1981-ről 82-re több mint 50 százalékkal emelkedett, a lakossá;j szá­mára végzett szolgálataikat évről évre folyamatosan fej­lesztik. Kimagasló eredmé­nyeket értek el a szocialista munkaversenyben: tavaly csaknem 104 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végzett a hat szocialista bri­gád 45 tagja. Iskolákban, óvodákban, szociális ottho­nokban segédkeztek, nem eggyel szocialista szerződést is kötöttek. A jövőben is hűek akar­nak maradni önmagukhoz: céljuk a szolgáltatás színvo­nalának további emelése. Szigorúan ragaszkodnak ez­után is . a határidő pontos betartásához, és a minőségi munkához. Különösen nehéz feladatra vállalkoznak, hi­szen a szolgáltatásnak azon a területén tevékenykednek, amelyben csak részben he­lyettesíthető gébekkel a fizi­kai munka. Üj formák be­Vezetésére is törekednek, ugyanakkor a meglevőket igyekeznek kiterjeszteni a még ellátatlan területekre: például Bács-Kiskun megye egyes járásaiban is vállal­ják a bútorok garanciális ja­vítását. Mindezért nem Is marad el az elismerés: a Komfort elnyerte a Kiváló Szövetke­zet címet. A tegnap, ked­den délután megtartott ün­nepségen dr. Szendrei Gábor elnök beszámolója után Ár­vái Mihály, az OKISZ épí­tési és szolgáltatási főosz­tályának vezetője adta át a kitüntetést, Papp Imre. az üvegező szaküzlet vezetője és Mészáros István, a festő­részleg vezetője a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át. Heten a Szövetkezet Ki­váló Dolgozója kitüntetésben részesültek. Az ünnepségen jelen volt dr. Tamasi Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága, Paulik József, az MSZMP városi bizottsága képviseletében. valamint Tóth Mihály, a városi ta­nács ipari osztályának veze­tője is. Termesztek, feldolgozók együttműködése Gazdasági társulás alakult Tegnap, kedden Szegeden gazdasági társulás alakult az ésszerűbb fehérjefelhasz­nálásra. A hazai takarmá­nyozás korszerűbbé tételére és az étkezési szokások mó­dosítására kilencen — ter­mesztők, kutatók, forgalma­t zók — állapodtak meg, és a megbízott képviselők szer­ződést írtak alá a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipán Vállalat Haj­nóczy utcai központjában. Az összejövetel résztvevőit Kiss Tibor, a gabonaforgal­mi vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese köszöntöt­te, majd vázolta a társaság létrejöttének célját. Ezek szerint — tekintettel a nép­gazdaság igényeire — olyan vertikum jött létre, amely­ben a lóbab- és a durumbü­a-termesztés, -feldolgozás és értékesítés összehangolására s lehetőség adódik. Eddig is megvolt a hazai növényi fe­hérje-előállítók törekvése az erőik egyesítésére, de mind­eddig kevés eredménnyel. A most alakult társaság meg­egyezett a lóbab és a durum búza vetésterületének növe­lésében. A szegedi gazdaságok kö­zül — a dorozsmai József Attila és a szőregi Tisza— Maros Szög Tsz is az alapi­tókhoz tartozik. Mindkét kö­zösségben hagyományai van­nak a fehérjedús takarmány­növény termesztésének. Akármennyit is takarítanak be belőle, mindre azonnal lenne vevő. Az egyezség sze­rint az egész országot behá­lózó társaság téeszeiben ter­mesztett lóbabot és durum búzát a gabonaforgalmi vál­lalat időben átveszi. A na­gyobb területre elegendő jó vetőmag nemesítésére a Sze­gedi Gabonatermesztési Ku-' tatóintézetet és a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági karát bízták mog. A téészeken és kutatókon kívül bekapcsolódott a közös munkába a füzesgyarmati szálas-tömegtakarmány ter­melési és juhtenyésztési rendszer, és a baksai Pan­nónia Műszaki-Fejlesztő Ag­ráririnövieíós Közös Válla­lat. Egyikük a Tiszántúl a másikuk a Dunántúl gazda­ságainak munkáját hangolja össze, és tanácsokkal látja el a társaság tagjait. A fel­dolgozás és az értékesítés a Csongrád megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat kötelezettségeihez tarto­zik. Ök. mint a társaság gesztora, megtermeltetik és föl is vásárolják a szükséges vetőmagokat, piacokat keres­nek. A tegnapi ünnepélyes igaz­gatósági ülésen az elnöki te­endők ellátásával Prohászka Ottót bízták meg. A Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében fölszólaló Eke István az er­kölcsi támogatás bejelenté­sén kívül még némi anyagi forrás lehetőségéről is szót ejtett. Vahl Rezső, a megyei pártbizottság munkatársa az örömmel üdvözlendő együtt­működések közé sorolta a fehérjegazdálkodás javításá­ra alakult társaságot. Mint mondotta: az összehangolt, tervszerű munka jól szolgál­hatja a hús- és a gabona­programot. Köszöntjük a szociálisra w*^ Járó doEgozőkcaft I (Az MSZMP Központi Bizottságának május I-i jelszavaiból.) « 4

Next

/
Thumbnails
Contents