Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

2 Kedd, 1983. április 28. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.) Gáspár Sándor Jugoszláviában 0 Belgrád (MTI) Hétfőn a magyar határhoz közel fekvő horvátországi Pelmonostor községben foly­tatott megbeszélést Gáspár Sándor. a SZOT főtitkára és Bogoljub Nedeljkovics. a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Taná­csának elnöke. Gáspár Sán­dor a Jugoszláv Szakszerve­zeti Szövetség meghívására vasárnap érkezett szakszer­vezeti küldöttség élén Jugo­szláviába. A két szakszervezeti veze­tő véleménycserét folytatott azokról a feladatokról, ame­lyek a két országban a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a szakszervezetekre hárulnak. Pozitívan értékelték a jugo­szláv és a magyar szakszer­vezetek együttműködését, ki­emelve a vajdaság. Hor­vátország és Szlovénia, illet­ve Magyarország határ men­ti városai és községei között ezen a téren is eredménye­sen alakuló kapcsolatokat. Kreisky lemond 0 Bécs (MTI) Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár a vasárnapi parlamenti választásokon el­szenvedett szocialista-párti vereséget személyes veresé­gének tartja és lemond kor­mányfői tiszterői — jelentette be vasárnap éjjeli nyilatko­zatiban. Egyelőre, a koalíciós kormányalakításról folytatott tárgyalások idejére megma­rad Pártja elnökének, tette hozzá a 72 éves Kreisky, aki már korábban jelezte: csak akkor marad a kabinet élén, ha pártja ismét egyedül ala­kíthat kormányt. A 13 évig egyedül kor­mányzott SPÖ elveszítette eddigi abszolút többségét, megőrizte azonban viszony­lagos többeegét a parlament­ben. s az ország legerősebb T>artja maradt. A vasárnap késő este nyil­vánosságra hozott — nem hi­vatalos — végeredmény a következő: SPÖ 47.8 százalék. 90 mandatum (1979-ben 51,03 százalék. 95 kepviselő). ÖVP 43.21 százalék. 81 mandátum (41.9. 77). FPÖ 4.97 százalék. 12 mandátum (6,06. 11). Az Osztrák Kommunista Párt szavazatokat veszített és ez­úttal sem került be a parla­mentbe. Az amerikai mesterkedések ellenére A Szovjetunió változatlanul a leszerelésre, a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának válaszai a Der Spiegel nyugatnémet hetilap kérdéseire ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczj Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban kö­szöntötte Julius Kambarage Nyerere köztársasági elnö­köt. a Tanzániai Egyesült Köztársaság nemzeti ünnepe alkalma bóL VÁLASZTÁSOK PORTUGÁLIÁBAN Portugália lakossága hét­főn járult az urnák elé, hogy az új parlamentet megválassza. A törvényho­zás 250 kepviselöi helyéért több. mint háromezer jelölt versengett. Ramalho Eanes köztársasági elnök vasarnap este a néphez intezett szó­zatában felhívta a figyelmet arra. hogy „az ország népe az új parlamenttől konst­ruktív fellépést, a jövendő­beli kormánytól pedig de­mokratikus megoldásokat vár". Az eredmények ked­den lesznek ismeretesek. ANGOLAI KATONAI KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Pedro Maria Tonha „Pe­dale" ezredesnek, az An­golai Népi Köztársasag nem­zetvédelmi miniszterének, az MPLA-Munkapárt KB Po­litikai Bizottsága tagjának vezetésével Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédéi­mi miniszter meghívására hetfön hivatalos, baráti lá­togatásra katonai delegá­ció éntezelt hazánkba. PIONEER—10 A Pioneer—10 amerikai űrszonda hétfőn új rekordot állított fel: ötmilliárd ki­lométeres repülés után el­hagyta a Pluto bolygó ke­ringési pályáját, és egy olyan térségbe került, amelybe még nem jutott el Földről indított űreszköz. A Pioneer —10-nek indításakor, 1972. március 2-án a Jupiter ku­tatása volt az eraloU lel-. adata. A szonda űj rekordot állít majd fel június 13-án, amikor a Neptun melletti el­haladása után elhagyja a Föld naprendszerét. Ekkor az űreszközről kibocsátott, fénysebességgel haladó üze­netek négy és fél óra alatt érkeznek a kaliforniai földi ku ta főállomásra. .SZOLIDARIT ÁT­VEZETŐ LETARTÓZTATÁSA A lengyel állambiztonsági szolgálat elfogta és őrizetbe vette az illegális Szolidari­tás egyik vezetőjét Józef Pinior az úgynevezett ideig­lenes koordinációs bizottság tagjakent a közelmúltban Zbigniew Bujákkal es a földalatti Szolidaritás más vezetőivel együtt olyan • röp­lapokat adott ki, amelyek a május elsejei ünnepségek bojkottálására, illetve ellen­felvonulások szervezésére uszítottak. Körözték pénz­ügyi visszaélések gyanúja miatt is. A volt Szolidari­tás wroclawi szervezetének pénztárából és számláiról mintegy nyolcvanmillió zloty tűnt el. A napokban éppen ebben az ügyben hallgatták ki Lech Walesát és a szer­vezet több mas, volt vez.etö­jét. HITLER ÁLLÍTÓLAGOS NAPLÓI Nagy feltünest keltett az NSZK-ban es Nyugat-Euró­pában a nyugatnemet Stern Magazin hétfőn megjelent számának az a tudósítása, amely 6zerint a hetilap egyik munkatársának két és fél éves kutatómunka eredmé­nyeként sikerült megtalálnia Adolf Hitler kézzel írt nap­lóit. A cikk azonnal heves vitát váltott ki az NSZK­ban arról, hogy a naplók eredetiek vagy harotatwi­nyok-eC O Moszkva (MTI) A szovjet sajtó hétfőn közzétette Jurij Andropov­nak, az SZKP KB főtitkárá­nak a Der Spiegel cimü nyugatnémet politikai heti­lap kérdéseire adott vála­szait. Az európai közepes ható­távolságú nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalások­ról szólva Jurij Andropov megállapította, hogy azok zsákutcába jutottak. A tárgyalásokat a Szovjet­unió javasolta, s azzal az elhatározással kezdte meg, hogy el lehet érni a Szov­jetunió és a NATO-orszá­gok európai közepes hatótá­volságú nukleáris eszközei­nek csökkentését, a nukleá­ris szembenállás szintjének radikális, kölcsönös leszállí­tását. Az Egyesült Államok, célja a genfi tárgyalásokon, mint kiderült, az volt, hogy — bármilyen áron is — je­lentősen tovább növelje a NATO meglevő nukleáris arzenálját. Csökkenteni csu­pán a szovjet rakéták szá­mát akarja. Genfben tehát két- élesen eltérő álláspont van jelen — mutatott rá Andropov. Ha­sonló magatartással az ame­rikaiak részéről rnár Genf előtt is találkoznunk, „ Az Egyesült Államok, mint is­meretes, szétrombolta a SALT—2 szerződést. és visszakozót fújt egész sor már jól előrehaladt, vagy éppen a sikeres befejezéshez közeledő tárgyaláson. Az Egyesült Államok megszakí­totta és máig sem hajlandó felújítani a nukleáris fegy­verkísérletek teljes és álta­lános betiltásáról, a műhold­elhárító rendszerekről, a hagyományos fegyverek szállításának és eladásának, illetve az Indiai-óceánon folytatott katonai tevékeny­ség korlátozásáról folytatott tárgyalásokat. Az Egyesült Államok máig nem ratifi­kálta azt a szerződést, amit a Szovjetunióval a földalat­ti nukleáris fegyverkísérle­tek korlátozásáról és a bé­kés célú nukleáris robban­tásokról kötött. Mindez ön­magáért beszél. Köztudott az is. hogy az amerikai kormányzat a genfi tárgyalásokat is csak nagyon vonakodva kezdte meg. Számunkra — mutatott rá Andropov — az egyezmény elérése a kerdések mindkét felet egyaránt kielégítő mó­don történő egyeztetését je­lenti. Az amerikai kormány­zat viszont úgy viselkedik, mintha nem létezne a nem­zetközi kapcsolatok sok év­százados története, az egyez­mények es szerződések gya­korlata. Az. hogy Washing­ton a közelmúltban módosí­tott a Szovjetunió számára eleve elfogadhatatlan, telje­sen indokolatlanul nulla­megoldásnak nevezeti javas­latán. mitsem változtat a dolgokon. Az Egyesült Álla­mok kormányzata kitart ko­rábbi egyoldalú álláspontja mellett, s a legkisebb szán­dékát sem mutatja annak, hogy figyelembe vegye a másik fél törvényes érdekeit és becsületes, kölcsönösen elfogadható megoldást ér­jen el. Javaslatait előter­jesztve az Egyesült • Álla­mok minden esetben arra törekszik, s ez számára a legfőbb, hogy kart okozzon a Szovjetunió biztonságának, és saját javára bontsa meg a. KG+kiiit egyensúlyt. ía az alapvető oka a genfi si­kertelenségnek. Az utóbbi időben az Egye­sült Államokban és néhány más NATO-országban a Szovjetunió hajthatatlansá­gáról beszélnek. De hát va­lójában miben is kellene en­gednünk? Azt követelik tő­lünk. hogy csupán a raké­tákról kössünk megállapo­dást — a meglevő közepes hatótávolságú szovjet raké­tákról. és az Európába tele­píteni szándékozott amerikai rakétákról. Az amerikaiak egyszerűen elutasítják a megállapo­dást a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök más fajtáiról. Kijelentik: erről nem aka­runk tárgyalni, és kész. Azt kívánják tőlünk, hogy úgy tegyünk, mintha nem lenne tudomásunk a tengeri és szárazföldi telepítésű. a Szovjetunióra es más szocia­lista országokra irányított angol és francia rakéták több mint négyszáz robba­nófejéről. Az amerikaiak, s nyomukban más NATO-or­szágok képviselői is „elret­tentő"' erőnek nevezik az angol és francia rakétákat. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy elismerve Franciaország és Anglia jó­gát, miért tagadják meg tő­kezzünk"^ a1 "sija?'1e^elten ni erőinkkel, pontosan olyan mennyiség ezekből az ango­loknak és a franciáknak ren­delkezésére áll. Hivatkoznak arra is — mondotta az SZKP KB fő­titkára —, hogy Franciaor­szág és Anglia nukleáris fegyverzetét azok „függet­len státusa" miatt nem kell figyelembe venni. Ezek az országok vajon megszűntek az Észak-atlanti Szövetség tagjává lenni? Vajon titkol­ják, hogy nukleáris eszköze­ik a Szovjetunió ellen irá­nyulnak? Próbáljuk meg a Szovjetunió jogos érdekei szempontjából nézni a hely­zetet. Milyen alapon, milyen jogon kívánják, hogv védte­lenek legyünk ezekkel, az országunkra irányított angol és francia rakétákkal szem­ben? Világos, hogy ebbe nem egyezhetünk, és soha nem is egyezünk bele. A tárgyalások általánosan elfogadott normáinak meg­sértese. a kölcsönösen elfo­gadható megállapodás eléré­sétől való vonakodás abban is megnyilvánul, hogy az amerikai kormányzat nem­csak nyugaton, Európaban, hanem keleten. Ázsiában is egyoldalú leszerelésünkre törekszik. Washington felté­teleket akar diktálni ne­künk. azt követeli, hogy ne helyezzük el közepes ható­távolságú rakétáinkat a Szovjetunió ázsiai részén. Ez aztán már végképp túl­mutat a genfi tárgyalások kérdéskörén. Az amerikaiak hallgatnak arról, hogy sok nukleáris eszközt összponto­sítottak ellenünk Ázsiában, a Csendes- és az Indiai­óceánon. a Távol-Keleten. Egyébként az amerikai és az angol sajtóban olyan hírek is felbukkannak, hogy az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétáit Alaszkába akarja telepíteni. Csak annak a megállapítás­nak az alátámasztása érde­kében beszélek erről, hogy az Egyesült Államok olyas­mit követel a Szovjetunió­tól. amit ő maga nyilván­valóan nem kíván megten­ai. Válaszaiban Jurij And­ropov kitért az európai erőegyensúly kérdéseire is. Jelenleg — mondotta — Európában mindkét félnek mintegy ezer közepes ható­távolságú, nukleáris fegy­vert hordozó eszköze van. Ezenkívül mindkét részről rendelkeznek rtéhány ezer harcászati rendeltetésű nuk­leáris töltettel. Ha elfogad­nák legmesszebbre mutató javaslatunkat, amelyről egyébkent Nyugaton mély­ségesen hallgatnak, akkor Európában nem maradna semmiféle, európai célpon­tok megsemmisítésere szánt nukleáris fegyver, sem kö­zepes hatótávolságú. sem harcászati rendeltetésű. Ha a Nyugat elfogadná a múlt év decemberében elő­terjesztett javaslatunkat, akkor a Szovjetuniónak és a NATQ-tagországoknak 162 rakétája maradria, vagyis pontosan annyi, amennyivel ma a NATO — Anglia és Franciaország — rendelke­zik. Mindkét félnek megma­radna 138 közepes hatótá­volságú repülőgépe is. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a számok nem számítanak szentnek és sérthetetlennek. A kölcsö­nösség elvealapján csök­kenteni lehetne őket, ha a NATO ébtoé beleegyézne. A Szovjetuniónak mindezek a javaslatai érvényesek ma is. Biztosítják a valódi egyenlő­séget, és a valódi egyen­súlyt. Mi. kivétel nélkül min­den hadászati hordozóesz­köz lényeges, több mint 25 százalékos csökkentését javasoljuk. Javaslatunk értelmében azo­nos szintre csökkenne a nukleáris töltetek száma is. Mihez ragaszkodik ezzel szemben az Egyesült Álla­mok? ök csupán beszélnek csökkentésről, de lényegében jelentősen, sőt radikálisan növelik hadászati fegyverze­tüket. Csupán a nagy ható­távolságú szárnyas rakéták­ból újabb 12 ezer darab elő­állítását tervezik. Hadd utal­jak a Washingtonból erke­zett legfrissebb hírekre: az elnök asztalán fekszik még egy terve, amely jelentős számú, új típusú interkon­tinentális ballisztikus raké­tának a közeli években tör­ténő telepítésére vonatkozik. Nem más ez. mint fékevesz­tett fegyverkezési hajsza. Az sem titok, hogy az Egyesült Államok felhal­mozza és alkalmazni kíván­ja a tömegpusztító fegyve­rek olyan borzalmas fajtá­ját, mint a vegyi fegyver. E fegyverek Európába szállítá­sát már megkezdték, s az Egyesült Államokban beha­tó munka folyik új, még pusztítóbb fajtáik kifejlesz­tése érdekében. Mi azt javasoljuk, hogy tiltsuk be a vegyi fegyve­rek kifejlesztését, termelé­sét. készleteik felhalmozá­sa^, általában semmisítsék meg azokat. A fegyverzetkorlátozás el­lenőrzésének problémáját mi tárgyszerűen és nem ál­talánosságokban mozgó nyi­latkozatok formájában köze­lítjük meg. Ez testesül meg a hadászati fegyverek korlá­tozásáról kötött megállapo­dásodban is. Az ellenőrzés kérdésében vallott politikánk messze előremutat, egészen az általános és teljes ellen­őrzésig. amikor sor kerül az általános és teljes leszerelés­re. A tények azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok a példátlan méretű fegyverke­zési hajsza útjára lépett minden területen, s a végső határig fokozza a nemzetkö­zi feszültséget. Arra a Wa­shingtonban bejelentett terv­re gondolok, hogy kidolgoz­zák a széles körű es nagy hatékonyságú rakétaelhárító vedelmet. Ennek az elképze­lesnek a kalundorsága es veszélyessége abban rejlik* hogy kidolgozói büntetlen­ségre számítanak, arra. hogy megtehetik az első nukleáris csapást, mivel meg tudják védeni magukat a válasz­csapással szemben. Innen már nem sok kell ahhoz, hogy valaki engedjen a csá­bításnak, s a nukleáris fegyverek indítógombja után nyúljon. Ebben rejlik az új amerikai elgondolás fö veszélye. Ez az elképzeles csupán a nukleáris kataszt­rófához viheti közelebb a világot. Amerikai részről a vedelemről beszélnek. va­lójában pedig aláaknázzák a hadászati fegyverkorlátozás egész folyamatát. Egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy az amerikai há­borús készülődések részét alkotja a kozmikus hadvise­lési észközök kidolgozása. Fegyvereket akarnak tele­píteni a világűrbe, s onnan kívánják fenyegetni az emberiseget. Ezt nem sza­bad megengedni. A világ­űrnek békésnek kell ma­radnia. Javasoltuk nemzetközi szer­ződés megkötését arról, hogy nem kerül sor seramifele fegyver világűrbe telepítésé­re. Meggyőződésünk, hogy még tovább kell lépni: meg kell állapodni az erő alkal­mazásának eltiltásáról a vi­lágűrben — mondotta Jurij Andropov. A Szovjetunió továbbra is következetesen arra törek­szik, hogv megtalálja a kö­zös nyelvet az amerikai fél­lel. Korábban tett" javasla­taink továbbra is érvenyben maradnak. Ha az amerikai kormányzat valamely prob­lémával kapcsolatban olyan javaslatot terjeszt elö. amely az emiitett kérdesnek az egyenlő biztonság szellemé­ben történő megoldására irányul, akkor mi azt fel­tétlenül kedvezően fogjuk értékelni — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Jurij Andropov az inter­júban szólt az afganisztáni kérdésről is, kijelentve: a Szovjetunió véleménye sze­rint mihelyt megszűnik az Afganisztán belügyeibe tör­ténő külső beavatkozás és biztosítják, hogy e beavat­kozás felújítására nem kerül sor, a Szovjetunió kivonja csapatait, amelyek a Bab­rak Karmai vezette törvé­nyes afgán kormány kére­sére állomásoznak az or­szágban. A Szovjetunió sem­miíéle elön.vt sem keres a maga számára Afganisztán­ban, csupán teljesítette egy baráti, szomszéd ország se­gélykérését. A Szovjetunió számára természetesen egy­általán nem közömbös, hogy mi történik déli határai mentén. Hosszú közös ha­tára van Afganisztánnal, s így barátainak segítségét nyújtva a Szovjetunió egy­ben saját biztonsági érde­keiről is gondoskodik — állapította meg Jurij Andro­pov többek között a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapnak adott nyilatkoza­tába??,

Next

/
Thumbnails
Contents