Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

Dorozsmai tudósítások Feje tetején áll most a falu. Pardon: község, helyesbítek, nagyközség, vagyis ez így sem pontos, talán inkább város, azaz mégsem, mert igaz ugyan, hogy határában kint a megyeszékhely nevét hirdető tábla, mégis legjobb esetben városrésznek, közigazgatási nyelven meg esetleg társközségnek, város környéki településnek nevezhetnénk. Hogy tehát mi most, az az elnevezésében — attól függ. a helybeliek, vagy a szegediek, az utca embere, vagy a hivatalé mondja —, nem egységesen tükröződik. De, hogy fejre állt most a rend, az Szegedről a „Hoszszú türelem sorompója" fogságából megszabadulva a nagyvárosi kényelmű négysávos úton jó két kilométert megtéve, azonnal szembetűnik. Mert, ha az eddig megszokott módon, toronyiránt akarunk menni, akkor előbb Szatymaz felé kell venni az irányt, aztán Majsának, végül meg Kiskunhalasnak, hogy tényleg a torony alatt lehessünk, ahol aztán a kráterek szabdalta úttest kirázza még a lelkünket is. Ezzel is fizetünk a városiasodásért. Városi igények, városi gondok Kunok unokája Csupán a szavakkai játszadozás kedvóért nem vettem volna elő a település megnevezését, az bizony az „élettörténetéhez" hozzátartozó igazság, hogy rangjában minden volt már a tatárdúlás után pusztává vált, kunokkal, jászokkal betelepített vidék, az önmaguk függetlenségét megváltó „redemtusok" birtokolta, Szegeddel pörlekedő nagyhatárú város. Igen, város is volt. melyből az idők folyamán három mai település is kiszakadt. A felszabadulás utáni község legújabbkori történelmének fontos állomása volt a hatvanas évek végének közigazgatási reformja. A járásból Algyöt, Kiskundorozsmát, Mórahalmot. Sándorfalvát nagyközséggé nyilvánították, ami korántsem címbeli differenciálást, hanem a településfejlesztés lehetőségeiben megnyilvánuló megkülönböztetést, Idemelést is jelentett. Az intézkedéssel együtt járt a tanácsi ügyintézés egyszerűsítése is. A járásoknál levő hivatali jogkörök, az úgynevezett „elsőfokú feladatok" a helyi tanácsokhoz kerültek. Az indoklás logikus: ott intézzék az építési engedéllyel, adóval, földdel, iparengedélyekkel kapcsolatos ügyeket, ahol az érdekeltek, az ügyfelek élnek. Hozzá is szokott a lakosság, hogy helyben intézik ügyes-bajos dolgaikat, ráadásul a megnövekedett önállóságnak az utcaképben tükröződő bizonyítékai is lettek. A nagyközségi rangú Dorozsma kapta ma már a 12 állami lakásra a beruházási keretet. s mint Tóth József, a Szeged megyei városi tanács V. B. hivatalának elnöke, akkori tanácselnök mondta. 1969-ben kezdődhetett az OTP-lakások építése is, és ekkor indult a ..harc" az új 12 tantermes isikoláért, 100 személyes óvodáért is. Link Mihály a legrégibb dorozsmai tanácstag, a községiéjlesztés kitűnő ismerője, az új iskolában igazgató. Ahogy körbemutat a modern iskolaépületet övező házakra, mintha csak egy nagyváros valamelyik csendes, ám „telies-komfortú" zúgát ismertetné meg. A szépreményű nagyközségi fejlődést illusztráló negyed teljes rendezésére, az iskolaépítés befejezésére, és még egy sereg fejlesztésre. ABC építésre azonban már csak a Szegedhez csatlakozás nyitotta meg a bővebben csorgó csapokat. De ez már egy másik fejezet. Mint a lendületbe jött kocsi, a közigazgatás reformja sem tudott — nem is akart — megállni az első állomásnál. Dorozsma még igazán ki sem élvezte az egy osztállyal feljebb lépett újonc összes jogait, amikor újabb lépés következett. Szegedhez csatlako-. zott, oda tartozik: Szeged-Kiskundorozsma. Addig vívmányként 'emlegették a bürokratikus utak lerövidítéseként ÍS értelmezhető jogkörátrultá^k 1913. aPp rilis 15-től pedig arról kellett győzködni a lakosságot, ..úgy lesz jó, ha mégse úgy lesz". Megszűnik a nagyközségi tanács, helyette kirendeltség lesz, s kétévi fokozatos átállás után ama bizonyos elsőfokú feladatok a kerületi hivatalokhoz utaltattak át. Az átállás szakaszában még heti három nap volt teljes műszakos fogadónap, azután ez is megszűnt, s fontosabb ügyeiket ismét csak Szegeden, a volt III. kerületi hivatalnál intézik a dorozsmaiak. „Elsorvadt" a háromnapos akció. Most ügyfélszolgálati kirendeltség működik, arpely- nek munkáját heti egy alkalommal az építési: osztály kikül^öjjr. je segíti: építési, lakhatási engedélyek ügyeit intézi. A társközség lakói ezt is megszokták. Most ez a jó. Ha olyan kedvem támadna, hangos szóval magyaráznám, amit a helybéliek maguk is látnak. hogy lám. a Szegedhez csatlakozás áldása nap mint nap látható, íme a nagyszabású útépítés, vezetik a földgázt, miegymás. De nem támad, mert nem tudom elengedni a fülem mellett azokat a hangokat sem. amelyek ugyancsak onnan jönnek, hogy a helybeliek nap mint nap látnak — nemcsak néznek. Hogy például: ko6zos a község! Tiltakozva emelhetném fel a kezem, ez most ugyebár nem kardinális kérdés, s lenne is. aki elhinné, de ha azt hallom, hogy ezzel megmagyarázottnak is vélik Dorozsma „vesztesságét" a csatlakozásban, kinyílik a bicska a zsebembe. Amikor önállóak voltak, külön köztisztasági embereik voltak, két parkőr is vigyázta a rendet. A hajdan szép parkban összegyűl thetné a tejipari vállalat a jövő évi pótzacskó alapanyagát — meg még ki mindenki, mi mindent? S az a baj. hogy aki emiatt dohog, igaza is van. A nagy feladatokat nézve része a városnak, ezeket a — könnyebben megoldható — kicsiket nézve meg nem. Nono. mondhatná a tárgyilagos olvasó, nem biztos, hogv azokban a nagyobb horderejű ügyekben mindig csak az áldás jut Kiskundorozsmának. Nagy ügy a szegedi hídlezárás? Naey. Van hozzá közünk? Nincs. .Nahát akkor mégis miért rnj szenvedünk miatta? Kevesebb lett a busziarat. rosszabb a közlekedés: elvették a 75Y-os járatot, szűkítették a 75-ös mozgásterületét, nem megy ki a Felszabadulás utca végére. így pedig, aki onnan utazott most 2—3 kilométert gvalo"olbat — vagv vált egy másik bérletet is. Ha ez a jobb, persze hogy vált! De legalább moroghasson. Aki meg a tanyákról jön be a távolsági járatokkal, az vagy a HÓDGÉP-nél. vagy a József Attila Tsz-nél száll le — és- ő is gyalogol ugyanennyit. Tulajdonképpen egészséges! A megye egyetlen települése Kiskundorozsma, amelynek nevében az évszázadokkal ezelőtti idegen nép szerepel. Országunkban a kunok legdélibb „lelőhelye" Kiskundorozsma. Nem lévén antropológus, hiába égek a vágytól, hogy felfedezzem az cslakókat. Még az arcvonás-alapformák ismeretét sem merem segítségül hívni, s egyébként is ha valakiről e jegyek alapján esetleg sejtem hová tartozik, nem tudom, örülne-e, ha megkérdezném: nem kunnak tetszik véletlenül lenni? Nos, hát ez nem tetszik. Az viszont már igen, hogy a véletlen szerencse utamba hozta, vagy éppen engem vetett oda. mindegy, A Subasai dűlő homokján 'sfbkel,). . ^ótótj^a,. ^iőjüitíittáHy kyk+to elő áz egyik kányarban. Huzalrendszer két-három méter magasban, s a dupláját is kiteszi a kertmérethez tisztes nagyságú szőlőültetvény közepén kupolaszerűén összeboruló hatalmas lugas. s a legnagyobb szélfúvás ellen is alapos támrendszerrel biztosított ültetvény szinte feketéllik az embermagasra felkúszott, néhol karvastagságú szőlőtőkéktől. Két-háromszorosát is adja a másik termesztési mód hozamának. — Jó napot kívánok. Halló! Na, ide mégsem megyek be, mert előjött egy akkora fehér.kutya. mintegy ... nem is, kettő! Sőt, három jött most • már elő ... Nem untatom a részletekkel a kedves olvasót, lényeg, hogy — mindezek, vagyis mindazok a fehér jószágok ellenére — mégis csak beóvr-kodtam lassított filmekből vett mozdulatokkal a kapun, s látván, hogy két kuvasz után is egyben maradtam, nekibátorodva vettem szemügyre az erőteljes járomcsontú, kerek fejű ..mandulaszemű kungyanús" gazdát — Patyi József — mutatkozott be. — Furcsa neve van — kapaszkodtam a jónak ígérkező fogózóba. — Kun név ez. Eredeti kun. — Honna-n tudja? — Utánanéztem. Ez a név a kunok közt IV. Béla idejéig visz-, szamenően előfordul. Pontosan így. változás, változtatás nélkül. — Na végre egy kiskundorozsmai kun! — Nem is vagyok dorozsmai! M-ajsáról származom. — Az is ,kunl. — Az iggjz. . — Nahát, jakkor, mégis csak "Ráláttam Dorozsmán kunt, ha majsai is. — Nem majsai már. Onnan régen eljöttem. — Akkor mégis csak dorozsmai! — Nem. Szegedi. Csak itt vagyok most már legtöbbet. Nem mondta, de szavai mögött, gesztusaiban világosan é'*ződött, itt érzi jól magát, itt talál nyugalmat. 1978 óta rendre dicsérettel, éremmel oklevéllel jön haza a'kistermelőknek is meghirdetett borversenyekről, s ennél már csak a kutyái gyűjtötte díjaknak örül jobban. En meg annak, hogy kifelé is megúsztam ép bőrrel, pedig a díszkíséretemben megjelent: Subasai Ancsa, Adél. Apród. Berci, Berta, Bella. Bálint Bég. Boglyas, Bagó, Bence. Barna. Bulcsú, Biri. Bella most nem volt itt, „nászútra" ment. Kell az utánpótlás. Az ábécéből futja. Losar tyo sastyipe! Igaza van. igyekszem is betartani, bár a mai rohanó világunkban nem mindig sikerül az én sastyipé-mre losar-ni azaz az egészségemre vigyázni. A „Losar tyo sastyipe" egy könyv címe, szülőatyja dr. Szirtes! Zoltán., s művét hiába keresnénk a városi könyvtárban, nem találnánk meg. Nem is oda írta! A dorozsmai körzetj orvos — a cigányköltő Cholj Daróczi József fordította — kétnyelvű könyvét a Búza utcában olvassák. Cigányul — magyarul. Mindenki tudja. Kiskundorozsma létéhez évszázadok óta hozzátartozik a cigány népei-ság. Szirtesi doktor sorai — helyenként az alsó tagozatos környezetismeret órák anyagait idézően, Péli Tamás eif.ny festőművész képeivel illusztrálva- — elmondják a cigányoknak, mit tegyenek az egészségés(ebb) életmód érdekében. Vagy éppen mit — mi mindent — ne tegyenek. Lehet megmosolyogni az intelmet. Ha valamiért szolgálatot tehet nekünk, az egy tanulság: tévhit, hogy . a cigány szívósabb, mindent bíróbb ember, egészségesebb ÍS. mint a többi. Figyeljünk az közöttünk, aiki veszi a fáradságot, hogv számba vegye vSjc csak a költő soraira, az előszóra: „Arra is kell gondolnunk / szégyen, nem szégyen /, hogy sokan vannak közöttünk azok. akiknek fogalma sincs arról, hogy mitől milyen betegséget kaphatunk, mit. mivel lehet gyógyítani... Ki eszi a fáradvegye vajon miért kellett anyáinknak. apáinknak fiatalon meghalniuk? Ha csak néha végig mernénk gondolni araink életét rögtön rájönnénk. hegy egyáltalán nem istentől való dolog a korai halál. Csak azért, mert egy-egy fertőzést, egyegy betegséget addig hordtak magukban, amíg fel nem őrölte szervezetüket..." Blődli Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termelési osztályvezetőjének. Szeged, Gogcl u. 9. Feljegyzés a klskundorozsmai egység tervteljesítésének elmaradása tárgyában. c-bjektív nehézségek vonatkozásában, melynek következméFél évszázad köteléke A. néni és P. bácsi most üli az aranylakodalmát. Szépen csendben, kettesben a faluszéli patyolattiszta házukban, ahol még a íáskamrába is csak bemosakodva. szájkendővel repülhet be —• a légy is. Ünneplés nincs, meszsziről jöttek a gyerekek, összekötötték a húsvéttal. Mintaház, mintalakás, ebből már csak az következhet: mintaházasság, „ . .. hol szeretet. ott béke . . " szép is az. amikor emberöltőnyit élnek le mély egyetértésben. —No, ezt nem kell megírni, semmi szükség rá! — Ugyan már, miért ne. ml van abban? — Én nem ákarck szerepelni, te vagv olyan nagyra. — De anyukám, azért mégis ..! — Akkor meg a nevet nem kell írni.. . — Ügyig kitalálják .. . — Én nem... na. de hát ez az. mindig az van, amit az uram akar. Én el vagyok nyomva, így volt ez mindig, én tűrtem, én nem akartam válni, sose akartam a gverekek miatt. Nem tudom, alig előkészített megjelenésemmel lapzártáig, vagy utána is tartó „nézetazonosságot" támasztottam-e. anynyi azonban bizonyos, őszinte emberekre akadtam. — A. néni, ha újrakezdené? .. , — Nem mennék férjhez. — P. bácsi? — Hál, ugye az ember, mikor r.iár érettebb lesz, hát akkor másképp gondolkodik ... Azért ők mégis csak megérték az arany lakodalmukat. Nem így 1810-ben földijük, Kókai Mihály és neje, Mária Magdolna, akit férjeura elcsapott, és szép szóra sem veit hajlandó rá. hogy visszavegye: „Szép móddal a békítést véghez nem vihetvén, a tanács határozata szerint Kókal Mihály árislcmba tétetett, minden nap szép kérésekkel és kemény fenyegetésekkel a kívánt cél el nem éretett, sőt azt a nyakas kijelentést tette, hogy készebb lészen áristomban meghalni. hogysem hitvesét magához fogadni: eszerint a megátalkodott s erkölcstelen Kókai Mihály megnyúlása eránt tett iparkodások sikertelenné tétetvén. szükségesnek ítéltetik Méltóságos Püspök Ürnak és a kerületi büntető széknek további rendelkezés végett alázatosan felter jeszt essenek. A rendelkezés beérkeztéig Kókia szabadon bocsájtatik." Szegény Kókai. máig is reszket, ha meg nem halt. nye az őrlési tevékenységben bekövetkezett termeléscsökkenés veit: „Nem fúj a szél. nem forog a dorozsmai szélmalom." Elvtársi üdvözlettel: Dankó István Nullás'.iszt-díjas szélmolnár, üzemvezető prímás. IGRICZI ZSIGMOND