Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

8 Péntek, 1983. április 22. „Ez egy külön világ... a A Fonalfeldolgozó Vállalatnál nagy átalakításokba, építkezésekbe kezdtek. Munkagépek dolgoznak a Körtöltés soron, az utat javítják, lezárt+k a Tavasz utca végét, s az öthalom utca felöl is ideiglenes drótkerítést helyeztek el. amely mögött kőművesek serénykednek. Nehéz volt megtalálni a vállalat igazgatóját, dr. Jáksó Lászlót. Mielőtt a beruházásokra adott volna magyarázatot, szólt a vállalatról, amelynek harminc éve igazgatója. Akik ismerik az igazgatót, tudják,, hogy ö maga is vak, a Vakok Szövetségének a titkára i*. Jó kedélyű, sokoldalúan tanult es müveit ember. — A mi vállalatunk más, mint a többi — mondta. — Itt érzékeny emberek dolgoznak, ez egy külön világ. Kesöbb kibontakozik elbeszéléséből a vállalat rövid nacionaléja. Az újszegedi Vakok Intézetében volt valamikor egv kosárfonó műhely, amelyet fölajánlottak központi cégnek, de nem jártak sikerrel. Megszüntették: az ott dolgozó és otthonban lakó vak embereket áthelyezték a budapesti, illetve „ szombathelyi intézetbe, ott továbbra is működő kosárfonó üzemekbe.. Ezael persze nem oldották meg az otthonukban lakó és bejáró vagy bedolgozó vak emberek helyzetét. Akkoriban forszírozták, hogy létesítsenek Szegeden egy üzemet az itt élő vak embereknek. Néhány elutasítás után végül 1953-ban létrejött egy kia műhely a Tolbuhin sugárúton. Eredeti rendeltetése az volt, hogy a vakok fonalmentéssel foglalkozzanak. Munka köziben azonban kiderült, hogy ok usak bizonyos munkamozzanatokat képesek megoldani. Lassú, gépek mellett dolgozgattak, de a gépet megjavítani már nem tudták, sőt, a fonal színét és vastagságát sem voltak képesek megállapítani. Ahogyan dr. Jáksó László mondta, látó emberekre is szükségük volt, akik a vakokat kisegítik, munkájukat előkészítik. Ekkor született meg az ötlet, ha már látó emberek kellenek, akkor miért ne más olyan betegeket, rokkantakat alkalmazzanak, akik képesek a vakok által lehetetlen munkáik elvégzésére. A tanács is beleegyezett és az első lépéseknél vállalta a deficit rendezését. Akkor még bedolgozó alapon szerveződött a vállalat. — Végül megkaptuk ezt az épületet — folytatta az igazgató. Az épület hajdanában a „Hajléktalanok otthona" volt, ahova csak aludni jártak a perifériára szorult emberek. Az otthont 1954-ben megszüntették és átadták a Fonalfeldolgozó Vállalatnak. Közben — ahogyan az igazgató is említette — hol centralizációt, hol decentralizációt hajtottak végre berkeikben is, míg 1964-ben kialakult a vállalat mai formája. majd a hetvenes évek kezdetén három helyen rendezkedtek be: a Körtöltés utcai központi telep, a Vadász utcai és a szentesi üzemeikben. — A mi vállalatunk államilag támogatott cég — mondta dr. Jáksó László. — Az itt dolgozó emberek egészsége 40 százalék fölötti mértékben károsodott. Az összes foglalkoztatottak között az arány 70:30 százalék a beteg emberek ..javára". Ez az. arány az országiján működő hasonló vállalatok között a legjobb. Csak ennyi egészséges ember dolgozik nálunk, amennyire a munkakör sajátossága miatt feltétlenül szükség van. örömmel újságolta az igazgató, hogy tavaly, amikor a rokkantuk nemzetközi évét tartották, a kormány egy elkülönített pénzalapot létesített, amelyből pályázat útján lehetett beruházási összeget nyerni. A szegedieknek sikerült ez, s 23 millió forinthoz jutottak, amelyből 15 milliót nem keli visszafizetni, nyolcat pedig tíz év folyamán kell visszatéríteni. Eh he* jött még a fejlesztési lehetőség, s így kereken 50 millió forintot fordíthatnak a Fonalfeldolgozó Vállalat bővítésére, korszerűsítésére. — Mire költik a pénzüket? — érdeklődtem. —Két új épülettel gyarapodtunk. egyébként ezer négyzetméter alapterületüek lesznek — sorolta az igazgató. — Az egyikben korszerűbb üzem alakul ki, a másik pedig megoldja regi gondunkat, új szociális helyiségekkel gyarapodunk! Lesz rendes öltözőnk, fürdőnk és éttermünk. meg egyéb célokat szolgáló szobák. termek kerülnek az ezer négyzetméteres szociális épületbe. Természetesen vásárolunk gépeket is az új műhelybe. A csökkent munkaképességű emberek sajátos helyzetben vannak, de munkájukra szüksége van a népgazdaságnak is, s alighanem éppen annyira önmaguknak. akik valóban érzékenyebbek az egészséges embereknél. A központi üzemben és a szentesiben kötöde és szövődé működik. Az iparnak műszaki szöveteket készítenek. A Vadász utcai üzemükben tonalmentást végeznek. A horgolással foglalkozó bedolgozók — százhetvenen — kisbabáknak való tipegőket. sapkákat, cipőcskéket küldenek a vállalatnak. Az orsóssást. cérnázást, mint bérmunkát végzik a Kenrerfonó' és Szövőipari' Vállalat részére. Az új beruházásokról, fejlesztésekről beszélgettünk ugyan, de soha nem kerülhettük ki a vállalat dolgozóinak sajátos helyzetét, érzelmeiket, érzéseiket. A vakok és a gyengén látók, a siketek és a nagyothallók, a mozgássérültek és a mozgásukban korlátozottak, s a/, értelmi fogyatékosok különleges munkavégzését. A keresetek itt nem olyanok, mint az egészséges emberek köreben, de mégis nagy igyekezettel dolgoznak, s ma már örömmel nyugtázzák. hogy évente 37 ezer forintot is megkeresnek, a havi átlag tehát 3 ezer forint fölött mozog. Gondok is akadnak, persze. Dr. Jáksó László mondja: — Mi az alacsony kategóriába sorolt, könnyűiparon beiül is a legalsó grádicson helyezkedünk el. Nem is panaszként említem, csak kikívánkozik belőlem, hogy ennek a vállalatnak a társadalmi megbecsüiese, értekelése valahogy nem olyan, mint azt az itteni, mindenre oly érzékeny emberek várnák. Sajnos, sokan „becézik" dolgozóinkat. Nem igényelnek embereink sajnálatot, de fáj nekik, ha lenézést, vagy csúfolódást tapasztalnak. Ha jó szót nem, akkor „humornak" szánt jelzőket se adjanak. Állítom, hogy az itt dolgozók nagyon szorgalmas és nagyon becsületes emberek, és emberbarátok is, Inkább arra kell törekednünk, e célt szolgálják az ilyen célvállalatok is, hogy az egészségileg csökkent teljesítőképességű emberekből a fölöslegesség érzését radírozzuk ki. A mi embereink figyelik a környezetüket, örülnek minden fejlődésnek, olykor jobban, mint az egészségük teljében levők. Végül elmondta az igazgató, hogy építkezéseik a legjobb mederben folynak, a DÉLÉP munkásai szépen és ütemesen dolgoznak.. A beruházást megkülönböztetett figyelemmel kíséri a városi pártbizottság és a tanács, valamint az építővállalat. Bíznak abban, hogy a jövő esztendő végére mindennel készén lesznek, s elérik azt. amire harminc esztendeje vágyakoznak: a beteg embereknek is lesz olyan munkahelyük, munkakörülményük, mint az egészségeseknek. Gazdagh István Gépek számbavétele A Központi Statisztikai Hivatal megkezdte a fontosabb népgazdasági ágakhoz tartozó vállalatok gép-, és berendezésállományának felmérését műszaki színvonal és életkor szempontiából. E hónap végéig a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vállalatok, szövetkezetek gépparkjainak adatait, értékét mérik fel. A gépek életkorából következtetni lehet teljesítőképességükre. az elhasználódás mértékére, a várható selejtezésekre. a pótláshoz és a fejlesztéshez szükséges beruházásokra. Felmérik, hogv a mechanikus, a részleges vagy teljesen automatikus gépekkel. berendezésekkek milyen termelékenység érhető el. s mekkora az ehhez szükséges munkaerőigény. Orbán-napi borünnep A Bács-Kiskun megyei Hajóson az idén is megrendezik az Orbán-napi borünnepet. Bár Orbán napja május 25-re esik, az ünnepséget 22-én, vasárnap tartják az országos hírű pincefaluban. Az eseményre számos hazai és külföldi népi együttest hívtak meg. E csoportok különböző helyszíneken egy időben lépnek fel, s nemcsak énekelnek-táncolnak, vidékük szabad ég alatt elkészíthető jellegzetes ételeiből ebédet is főznek maguknak és a vendégeknek. A népművészet kedvelői számára vásárt rendeznek. Az ünnepség fénypontja a borbírálat lesz. A nyertes nedűvel meglocsolják a szőlőművelők, a kocsmárosok és a kádárok védelmezőjének. Szent Orbánnak a szobrát. Az idei borünnepre a hajósiak falujukba várják az ország valamennyi Orbán vezeték- és keresztnevű polgárát. Szakértő zsűri bírálata alapján a legnagyobb orrú Orbán elnyeri az „Orrbán"-díjat. kertbarátoknak Tudományos-technikai országos pályázat A KISZ Központi Bizottsága, a műszaki, tudományostechnikai diákkörök számára országos pályázatot hirdet az 1963 84-es tanévre, együttműködve az Állami Ifjúsági Bizottsággal, a Művelődési, az Ipari, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és a Magyar Honvédelmi Szövetséggel. A pályázat célja, hogy a műszaki, technikai és természettudományos témákkal foglalkozó diákkörök számára rendszeres cselekvési, bemutatkozási lehetőséget teremtsen a hagyományokkal rendelkező diákköri formák fejlesztésére, az egyéni érdeklődés, a képességek és a tehetség kibontakoztatására, új közösségi munkaformák megteremtésére ösztönözzön. Napjaink tudományos-technikai fejlődése azt igényli, hogy már az iskolák is — az ott megszerezhető tudáson túl — jobban kihasználják a rendelkezésükre álló ismeretforrásokat, szorosabb kapcsolatot tartsanak az ipari "es mezőgazdasági üzemekkel, s egyben részt vegyenek a kutatóintézetek, tudományos egyesületek, egyetemek és főiskolák munkájában, gondolva a jól képzett, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező utánpótlás biztosítására. A pályázatot meghirdető szervek — amelyek képviselőiből pályázati tanács alakul — ezért tartják szükségesnek, hogy az ilyen témákkal foglalkozó diákkörök tevékenységét az eddiginél összehangoltabban segítsék, újfajta tartalmi és szervezeti kereteket alakítsanak ki. A pályázatot az 1983 84-es tanévtől kezdve évente hirdeti meg a tanács. A feladatok: olyan diákköri találkozók. szemlék megrendezése, amelyek lehetőséget nyújtanak a képzésre, a tapasztalatcserére, kiállításokra és vetélkedőkre, mindezek komplex értékelésére; továbbá tematikai ajánlások, módszertani útmutatók, központi szakmai rendezvények, a munkát segítő szervezett tanácsadás megszervezése. Az első pályázatot a számítástechnika, a gépjárműtechnika — ezen belül is az energiaracionalizálás, a környezetvédelem —, a rádióés híradástechnika, valamint a modellezés, elsősorban a taneszköz-, szemléltetőeszköz-készítés szakterületein hirdetik meg. A részletekről az érdeklődők az iskolákban kaphatnak felvilágosítást ősztől. Műsor a vakok intézetében Nagy sikerű műsorral mutatkozott be Szegeden, a vakok intézetében a budapesti és a Pest megyei vakok szö. vetségének kultúrcsoport.ia és zenekara. Turi József köszöntőjében elmondta, hogv örömmel tettek eleget a meghívásnak, hogy Szeged,en a vakok intézetében szórakoztassák az intézeti gondozottakat. az intézet vezetőségét és dolgozóit. A műsor szóvivője, Király Margit, monológokat, vidám jeleneteket. régi tangókat cigány, dalokat konferált. A szereplök Horváth Mária, Egresits Mária, Kurinka Lászióné, Turi József, Hunyadi László. Kovács László, Kurinka László, a zenekar tagjai : Kamarás Sándor (zongora). Horváth Géza (hegedű). Tóth János (dob). Kirner Gusztáv (harmonika) voltak, a régi tangókat Varga Pál adta elő zenekari kísérettel. A résztvevők külön kérésére a zenekar magyar nótákat, csárdásokat játszott olyan nagy sikerrel, hogv azok éneklésébe mindanynyian bekapcsolódlak. A műsor befejeztével Lázár Sándorné igazgató köszön'.e meg a szép előadást a pesti szereplöknek. és reményét fejezte ki. hogy még idén ősszel ismét eljönnek Szegedre. Barna Mihály Áz őszibarackfa károsítói A csonthéjasok közül az metezni kell. Tavasszal nem őszibarack növényvédelmére szabad elmulasztani a lemokell a legnagyobb figyelmet só és a rezes permetezést. A fordítani. Az agelhalas az fertőzés tüneteit mutató leutóbbi időben egyre több he- velek már permetezéssel nem lyen ritkítja az állományt. A védhetők meg a betegség teltertözés már a fiatal gyü- jes kialakulásától. Az őszimölcsösökben is megtalálna- barack-lisztharmat termőtó. Okozója a Cytospoi-a tájunkon nem jelent komoly cinkta és a Pseudomonps sy- veszélyt. Ez azzal is magyarigae. A megfigyelesek alap- rázható. hogy a rendszeres ján megállapították, hogy a védekezéssel, amely főleg kórokozó csak seben keres/.- más kórokozók ellen irátül tud fertőzni, sértetlen nyul, a lisztharmat ellen kérgen ágon keresztül beha- megelőző védekezést is vétolni képtelen, tehát az elle- geztünk. ne való védekezésnél ebből A lisztharmat tünetei ferkell kiindulni. Még egy igen tőzés esetén egyaránt észleifontos tényezőre figyeltek helőek a levélen, hajtáson fel. mégpedig arra, hogy a és termésen is. A beteg lefertőzés csak a fa nyugal- velek a színűk felé kanalami időszakában következik sódnak, fonákukon fehér bebe. Nyáron mesterséges úton vonat képződik. A hajtáson sem tudtak fertőzést létre- a fertőzött ág begörbül, majd hozni. elszárad. A lisztharmat íerHa a fertőzés seben ke- tőzésnek a meleg, száraz idő resztül történik, azt kell kedvez. A kórokozó a rügymegfigyelni, hogy milyen pikkelyek között és a veszkörülmények között, és mi- szók felületén telel át. A lekor képződik sérülés a fán. véllikasztó gomba kártétele Áltálában a téli fagy a fa az asszimilációs felület csökkérgén és ágain szabadszem- kentésében nyilvánul meg. A mel nem látható kis repe- gomba kártétele a leveleken déseket okoz. A jelenség ösz- látható, ahol a fiatal leveleszefügg a fajta érzékenysé- ken tavasszal néhány milligével, és befolyásolja a te- méter átmérőjű, kárminpiros repviszony is. A mély fekvé- foltok jelennek meg. melysű ós fagyzugos terület őszi- nek közepe a későbbiek fobarack termesztésre alkal- lyamán elszárad és a száraz matlan. Fertőzés forrása le- rész kihullik. Súlyos fertőhet a gyökerek megsértése, zés esetén a lyukas rész Ö6ZÉppen ezért a téli és tavaszi szefüggővé válik, a levél rojhónapokban mély talajmun- tos lesz. A gomba fertőzésékát ne végezzünk. Gyakran nek a nedves időjárás kedmagunk okozunk vigyázat- vez. lanságból sérülést a fa tör- A gomba a lehullott levezsén és ágain, de terjeszthe- leken telel áL érért a védetik a kórokozOT a»«>varók'te»','-*éfcá»é<l § ' összegyűjMindkét említett kóroko- tésével. vagy beásásával kell zóra jellemző, hogy az ágon. kezdeni. Fontos tudni, hogy vagy törzsön a háncs és a a gomba élettevékenysége kambium gyűrű alakban enyhébb téli időjárás esetén megbarnul, majd elhal. Ezt nem szünetel, tehát a levea jelenséget gyakran rákos iek eltüntetését még az ősz sebek és mézgakiválás kisé- folyamán el kell végezni, rik. A fertőrés feletti ágrész Kedvező eredmény tapaszgyorsán elszárad. lalható őszi bordói leves peiA kórokozók ellen vegv- metezése esetén is. Az ősziszeres védekezés hatástalan, barack monilia élettana és ezért nagyon fontos, hogy kártétele az almánál elmonélettanát ismerve, fertőzőké- dottakkal megegyezik, pes időszakban ne okozzunk Az őszibarackrozsda szina fáikon sebfelületet, illetve. fén nem tartozik a gyakori és ha megtettük, azonnal kezel- komolyabb fertőzést okozó jük le sebkezelő anyaggal. A betegségek közé. Tünete a lemetszések időszakát a vege- vélen megjelenő apró szögletáció idejére, a virágzást kö- tes foltban nyilvánul meg, vetően és augusztusra kel] amely később elszárad. A leütemezni. Kerülni kell a té- V(y fonákán kicsi, krémsárii, illetve a nyugalmi időben ga dudorok láthatók. A letörténő talajmunkát. A szer- hullott leveleken telel át. A ves trágya bedolgozasa he- barackmoly kora tavasszal lyett célszerű azt a fa csűr- előbújó lárvája a fakadó rugójába teríteni, melyből a gyeket kirágja, később a 2— tápanyag jelentős részét a 3 leveles hajtásokban felültéli csapadék a gyökérzóná- ről lefelé haladó hosszanti ba mossa. A megmaradó rés/ járatot rág. melynek követnem engedi a fa tövénél a keztében a haitások elszátalajt kiszáradni. Ennek ta- radnak. és mézgacsepp jelelajba dolgozását augusztus. nik meg. A feilődő gyümölcs szeptember hónapban nélsze- magház körüli részén rágja rű elvégezni. A fa törzsének be magát Egv hernyó több tisztogatását, a mézsás fer- hajtást és gyümölcsöt is kálózott gócok eltávolítását is rosíthat. a vegetációs időszakban cél- A keleti gvümölcsmoly szerű elvégezni. Egy-egy fa kártétele és életmódja is sokban hasonlít a barackmoly<nál leírtakkal. Eltérés az. hogy kartétele májusban a hajtásokban történő berágással kezdődik, a rügyet és a kisebb termést nem károtavasszal a leveleken ielent- S!-tja. A későbbi nem/.e lék keznek. A fertőzött levelek hernyói többnyire a gyüközvetlen rügyfakadás után mölcsben károsítanak de a toT-zultfiVi fejlődnek húsvtt- fiatal bahasokon is fonaszríN, színűek durvább szőve- falható kártétele A gviimöltüek. orjásnövésű hailamot esőt a barackmolvho/ hamutatnak A tor-z leveleken gonlóan a kocsánynál kezdi később pisz.kcsfehér bevonat rágni. azx>nban jobbaP behaieienik meg ezek a gomba tol a gyümölcs belsejébe, szaporítószervei. A betegség Évente három teljes és egy a haitáson és gvümötesön részleges nemzedéke fejlődik, auró hólyngok formájában Egy nemzedék hernyója eltéjelenik meg. A kórokozó a lehullott lemegtisztítása. metszése után a szerszámokat fertőtleníteni kell. Az őszibarack betegségei közül a legismertebb a tafrinás levélfodrosodi.s. melynek első tünetei ko-a röen a barackmolytól több hajtást és csak egy gyümölveloken, a-z á«akon és a vesz- Csöt. károsít. Hernvó alakban szőkön telel át. Kora ta- telel át és tavasszal táplálvasszal hűvös, nedves iHöiárás kedvez, a fertőz.és megindulásának. de az. a hőmérkozás nélkül bábozódik. A kifejlett lepke 18—20 milliméter nagyságú szürkésbarspklpt erneikedósével meg- na. elülső szárnyán a bas/iínik. A védekezésnél ennek figvelemljevételével kell pliárni tehát ősszel a lehullott levelet és a fákat perrackmolynál világosabb hullámvonalakkal. Dr. Tóth Mihálv megyei fökertész \