Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMPÉGED V 73. évfolyam 94. szám 1983. április 22., péntek Ara: 1,40 forint Sok kicsi sokra - mehet Megbeszélés a megye exportlehetőségeiről Aki csak valamelyest is vállalat, illetve szövetkezet hogv a vállalatok, szövetketájékozott az ország gazda- produkálta. A külkereskedesági helyzetéről, jól tudja, lemben pedig továbbra is hogy milyen feladatokkal jó lehetőségek vannak a vikell megbirkóznia a népgaz- szonylag kisebb üzletekre. daságnak. Legfontosabb fel- Ezekből sokat profitálhat a adataink egyike külföldi eladásaink növelése, hiszen csakis ennek a révén érhetjük el, hogy fizetési mérlegünk egyensúlyba kerüljön — beszámítva hiteltörlesztési kötelezettségeinket is —, s csakis így teremthetjük meg a dinamikusabb gazdasági növekedéshez szükséges import fedezetét. népgazdaság, megfelelő termelői és kereskedői magatartás esetén. A minisztérium már lépéseket tett annak érdekében, hogy javítsa az ilyen jellegű exporttevékenység fellételeit. Tavaly szeptemberiól dolgoznak a megyékben minisztériumi megbízottak. akiknek az a legfontoMinden létező lehetőséget sabb feladata egyelőre, hogy meg kell tehát ragadnunk minden termelő lehetőségeiarrn, hogy ésszerűen növel- vei megismerkedve kaocsojiik eladásainkat, hogy újabb latol teremtsenek köztük és piacokat szerezzünk, s újabb teimékekct tudjunk külföldön értékesíteni. A mai világgazdasági helyzetben ez természetesen csöppet sem könnyű feladat. Az eddigiéinél jóval rugalmasabb mcgatartást igényel a külkereskedelemmel foglalkozó s-crvektöl éppúgy, mint a termelőktől. Hiszen exportunk fejlesztésinek egyik legnagyobb és' sok szempontból kiaknázatlan tartaléka a termékek kisebb mennyiségének értékesítésében. kisebb összegű üzleti lehetőségek kihasználásában rejlik, sok kicsi sokra megy keieskedelmi alapon. Ehhez azonban _ nagymértékű rugalmasságra van szükség, arra, hogy a termelő szervezetek megismerhessék a piaci lehetőségeket és követelményeket, ra külkereskedelmi vállalatok pedig ismerjék meg, hogy az egyes termelők — a vállalatoktól, a szövetkezetektől a téesz-melléküzemágakon át a kisiparosokig — milyen lehetőségekkel, kapacitásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy egyes termékeket — ha kis szériában is — igényes. külföldi piacokra szállíthassanak. eg-'-esv külkereskedelmi vállalat között. Ehhez a munkához néhány hónap áll rendelkezésre. A folyamatot annál is inkább meg koi- gyorsítani, mert a biztató lehetőségekből sem lesz egyhamar üzlet. Deák János egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy azok a termelők, akik megfelelő mértékben képe- termelők is megértik, saját zeíek sok esetben nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, amelyek pedig éppen aria hivatottak, hogy kisebb nyereséghányad esetén is érdekeltté tegyék a termelőket az exportban. A bevezető előadást követő vita, beszélgetés során külkereskedelmi szakemberek és termelők mondották el tapasztalataikat, gondjaikat. A tanácskozáson azon frissiben sikerült néhány félreértést is tisztázni, s ami megint csak jó jel: a fölszólalók többnyire konkrét elképzeléseket is fölvázoltak, hogyan és merre kívánnak lépni a kis volumenű export fejlesztése érdekében. Sok kicsi sokra — mehet — írtuk a címben, így, feltételes módban. Sokra mehet. ha a tegnapi tanácskozásnak lesz folytatása, ha az áhamj szervek, a Külkereskedelmi Minisztérium nem marad magára e kezdeményezéssel, ha a vállalatok, a sek növelni külföldi eladásaikat, számos kedvezményben részesülhetnek. Ügy tapasztalják azonban a külszakemberek, legjobban felfogott érdekük is azt diktálja, minden lehetséges módon járuljanak hozzá az export növeléséhez. Tíz község — tizennégy szakma A ruhavarrásf <m sz 1948 óta minden esztendőben nyereséges volt a Szeged Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet, illetve jogelődei. amelyek sorozatos egyesüléséből a mai szövetkezet kialakult. Elnöke, Rovó József is végigjárta a ranglétra minden fokát, míg mai beosztásába került. A gyalupadnál kezdte, volt raktáros, lett -elnökhelyettes, azután elnök. — A vezetésnél minimális követelmény, hogy átlássa az ember a problémákat — mondja, — igaz, nem érthetek 14 szakmához. A másik fontos dolog, hogy szakmai irányítónak olyanokat kell választani, akik megállják a helyüket. A szövetkezet éves termelési értéke 48 millió forint. Ez eiső hallásra kevésnek tűnik. Az elnök megmagyarázza. hogy valamennyi fő tevékenységüket bérmunkában végzik. A megbízó adja az anyagot, gépet, technológiát, az övék csak a munka, fgy jön ki a 48 mii őzésig Pár éve még mozaiklapot gyártottak, most fütöcsöveket hajlítanak a kisteleki asszonyok — A szövetkezet bér- — Milyen volt az idei ellió, amihez ha hozzáadnák a munkát végez, láthatóan nem só negyedév? feldolgozott anyagok 80 mii- is törekszik arra, hogy ' sa- —A terv időarányos Hós értékét, már tekinté- ját termékeket fejlesszen ki. lyes summa kerekedne. Az olyannyira szükséges nagyobb rugalmasság előföltétele az információcsere kölcsönös fölgyorsítása lenne mindenekelőtt. Ezért is rendezték meg tegnap, csütörtökön Szegeden, a megyei tanács épületében azt a tanácskozást, amelyen részt vett kilenc külkereskedelmi vállalat képviselője, s találkozhatott délelőtt jó néhány ipari szövetkezet es vállalat, délután pedig téeszek, áfészek és állami gazdaságok vezetőivel, képviselőivel. A Csongrád megyében első ízben megrendezett ilyen jeHegű konzultáción Deák JanfS. a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott bevezető előadást. Ismertette a ntr. gazdaság. s mindenekelőtt a külkereskedelem előtt átló legfontosabb feladatokat. külön hangsúlyozva, hogy minden olyan kapacitást hasznosítanunk kell. amely exportra is termelhet. Nemcsak a nagy tételek eladása fontos, hanem a kicsiké is. Példaként elmondotta. hogy a hatmillió forint alatti értékű üzletkötések száma tavaly hétszáznál is több volt, s ezt a mennyiséget közel hétszáz Növekszik a KGSRagországok árucseréje Áruházi hetek, határ menti kereskedelem A mai importínséges időkben erőteljesen növekszik a kisgépek, faházak, pvc-padlók, kétkerekű járművek; a KGST-országok közötti bel- Szovjetunióból Junoszty tekereskedelmi választékcsere jeleritősége. Az idén 6—8 százalékkal bővül hazánk és a többi szocialista ország belkereskedelmi csereforgalma. A megállapodások alapján — amelyeket a kétoldalú belkereskedelmi munkacsoportok elnökei már az év elején aláírtak — a magyar fogyasztók több mint 200 millió rubel értékben vásárolhatnak az idén olyan áiukat, amelyek a szocialista országokból a hagyományos import kiegészítésekerit, termékcsere formájában érkeznek az országba. Az állami és szövetkezeti választékcserében főként olyan áruk kerülnek a hazai üzletekbe, amelyek hiány1, pótolnak, amelyekből a külkereskedelem űtján nem hozható be kellő menynyiség. valamint olyan cikkex. amelyek a belföldi választék bővítését szolgálják. A választékcserében Magyarország legnagyobb partnere évek óta Csehszlovákia. az idei megállapodás 76 m-ilic rubel értékű fogyasztani cikk cseréjére szól, ez 20 százalékkal több. mint tavaly volt. Nagyságrendben a második legnagyobb cserepartner a Szovjetunió, ezt követi az NDK, Románia, Lengyelország. IJulgári'a. Csehszlovákiából egyebek közt gyermekkötöttáruk, frottírtörölközők, sportruházat, elektromos háztartási azonos ütemben növekszik a határ menti árucsere. A határ menti árucsere kerttében szezonális cikkek cserélnek gazdát, s mivel nincs előre meghatározott 10 és 80 literes árulista, a vállalatok olyan sportcikkek, für- termékek cseréjéről tárgyalhatnak, amire az adott pillanatban szükség van, illetve amelyből valamelyik félnek többlete mutatkozik. A halár menti megyék jó gyümölcstermésének egy részéért például Szlovákiából esetleg sört kaphatnak a helyi kereskedelmi vállalatok. A KGST-országok belkeresi- edeimi árucseréje egyre levíziók, csónakmotorok, a tavalyinál több hűtőgép, poiszívók, varrógépek; az NDK-ból bojlerek, dőruhák, varrógépek; Romániából — az idén először — ugyancsak varrógépek, valamint szilárdtüzelésű kályhák, tréningruhák, gumicsizmák. Lengyelországból mopedek, kerékpárok, fagyasztott tengeri hal, hangszerek, pamut- és gyapjútermékek; Bulgáriából a tavalyinál tölit fonott demizson, valamint a közkedvelt sós fog- fontosabb szerepet játszik krémek, ezüst és márvány ajándéktárgyak érkeznek folyamatosan a magyar üzletekbe. Az Európán kívüli országokkal is folyamatosan bővíti a termékcserét a mait országok áruellátásában. fejlesztése érdekében a KCST-országok belkereskedelmi miniszteri tanácsának a választékcserével foglalkozó munkacsoportja rendMiért? — Nincs megfelelő forgóalapunk. Ha magunk akarnánk kifejleszteni valamiszét teljesítettük. 12 milliós ériéket termeltünk, ebből tőkés piacokra ment 6,5 milliót érő ruházati cikk. Ez a másik fő célkitűzésünk: a lyen terméket, anyagot, gé- tőkés export fokozása. peket kellene beszerezni. Dg Azt mondják, a <fcpké»nliboir Így -víSzont -a ber-;nek 'ériVmég ' ilyeh tpupkaf korrekt „feltétek* méssze elhozni a gépet, meg mellett tisztességesen meg- az an agot mert náiUnk anyfizetik, Megcsináljuk amit alacsonyak a bérek, kernek megen mindkét fel- h kitelik a szállítási m «1 r TT 11 <-.*->%-»*-> 1 tnkK _ m i nek. Kell ennél több a mi költség a különbözetből. lehetőségeink mellétt? Nin- ... csehek presztízsszempontja-' — Pedig ide, az ország deink, legyen ráírva a portéká- 11 csücskéoe nem is szívesen ra, hogy Made in Sándorfal- Jón"ek, mert ez mar Svajcva tói, az NSZK-tol messze - Melyik a legjelentősebb esik. A kisalföldi szövetkeágazatuk? — A ruhakonfekcionálás. 405 dolgozónk közül 190-en itt dolgoznak, összes termelési értékünknek csaknem fele a ruházati ágazatban jön össze. Kisteleken van egy vasipari üzemünk: a FUTÖBER csongrádi gyárával állunk . kooperációban. Korábban mozaiklapot gyártottunk azon a helyen. Mind kevesebb igény volt rá. a köljségek emelkedtek, száz zetek azonban dúskálhatnak á megrendelésekben. Sándorfalvára 200 kilométerrel töhbet szalad a kamion, költség ez is a mai világban. Blgyébkéht pedig ebből sem csinálunk presztízskérdést: a tőkésnek ez az érdeke. Nekünk iá,' hiszen attól nálunk nem lesz magasabb a bér, ha' nem vállalunk ilyen bérmunkát. — Most mennyi? — Nem túl magas. Éves gvat belkereskedelem; Ku- szeresen ülései napirendjére bóbei például az idén először 980 tonna lima gyümölcs érkezik, ami a citrom és a narancs keveréke. Mongóliából pedig bőrtermékeket vásárolunk. ' A belkereskedelmi választékcserén belül a legdinamikusabban az idén az áruházi és határ menti csereforgalom fejlődik, ez teszi ki az évi 200 millió rubel mintegy 50 százalékát. Tavaly 142 áruház rendezett viszonossági alapon áruházi hetet az idén az áruházi hetek száma 179-re növekszik Az áruházi cserék piackutató szerepet is betöltenek. Az áruházi cserével tűzi a témát. Az idén májusban Budapesten tanácsku'nrk s a hazai kereskedő' mí szervek ekkor rendezik meg a termeltetők tanácsárak ..Gyártót keresünk' kiállítását. A magyar kereskedelmi vállalatok itt mutálják be azokat a terméke-, keh amelyek hazánkban hiánycikknek számítanak, s importálásukra ez ideig nem volt lehetőség. E termékekkei bővülhet a belkereskeGc-irri' árucsere. Egyidejűleg bemutatják azokat a termékeket is. amelyekkel a magyar belkereskedelem a hiénveikkekért fizetni tud. (MTI) kilométerekről kellett hoz- bérszínvonalunk 37 ezer főni a cementet, a mészkő- rint körül van. Ez a korábport. Fölhagytunk a gyár- bi idők öröksége: talán túlzással, áttértünk a vasiparra, ságosan is tiszteltük olykora A korábbi dolgozók jó ré- szabályozókat, a mostani bésze ott maradt, most fűtő- reken ez látszik meg. A dolrendszerek alkatrészeit gyárt- gozóinknak persze nem ez az ják. A munka mindenütt egyedüli jövedelmi forrás, munka. otthon kiegészítik. Nem— Vannak nyereségesebb csak a nagyobb üzemekben és kevésbé nyereséges ága- dolgozók, hanem az osszezataik. Nem okoz ez konfliktust? — Okoz. de ezek föloldhatók. Ha nem tekintenénk alapvető feladatunknak a lakosság ellátását, szolgá'tatóágazataink többségét megszüntethetnénk. Nem teszszük. Veszteségük sem nagy, összeadva talán néhány százezer forint. Csak akkor tehetnénk őket' nyereségessé, j ha fölemelnénk a szolgáltatások árát, ezt viszont nem engedik a jogszabályok. Többi tevékenységünk ennyi, veszteséget elbír. sen 14 szakmát képviselő szolgáltató iparosok is kistermelők munka után. — Szegeden hirdetik: zsiradékért háziszappant cserélnek. — öt megyében van cseretelepünk. Növekszik az érdeklődés a háziszappan iránt. Ez az egyetlen önálló termékünk: Tisza háziszappannak hívják, elkészült rá a szabvány, megvan az öszszes engedély, már csak a csomagolással vannak gondok. T. I. Előre az 1983. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.)