Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73, évfolyam 91. szám 1983. április 19., kedd Ara: 1,4G forint AZ M SZM P SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LA KÉsxéves a ICSZV | Iparvágány - olcsói szállítás Kollégiumi ülés - Múzeum a városnak Szerényen ünnepeltek tegnap, hétfőn a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. A KSZV megalakulásának 20. évfordulójára emlékeztek. Délelőtt vállalati kollégiumi ülést tartottak, amelyen részt vettek valamennyi gyár és telephely szakmai és társadalmi vezetői, valamint a szocialista brigádok vezetői. Az ülésen a vállalat 1982-es eredményeit és idei feladatait Sponner Jenő vezérigazgató-he* lyettes elemezte. Tóth László vezérigazgató pedig a KSZV húszéves fejlődését máltatta Felszólalásában dr. Csonka István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője azt értékelte, hogy a politikai munka milyen szerepet játszott a KSZV két évtizedes fejlődésében. Húsz éve, 1963 áprilisában jött hát létre a KSZV, a jelenleg mintegy ötezer embert foglalkoztató, szegedi székhelyű nagyvállalat; Hogv miért is hozták létre annak idején? Többek közt azért, mert a felszabadulást követően az ipartól erőteljesen elkülönült az alapanyagokat előállító ágazat, s az iparon belül végbement erőteljes szakosodás nagyon is megnehezítette az egyes gyárak tevékenységének ésszerű összehangolását, úgy. hogy aktív piaci politikát folytathassanak. A KSZV 1963-as létrehozása részint a nyeranyagellátás biztonságát volt hivatva szolgálni, részint pedig azt. hogy hatékonyabb vállalati forma jöjjön létre a korábbiakhoz viszonyítva. Olyan vállalat, amely képes olyan irányban fejlődni, hogy valóban azt termelje, amire kereslet mutatkozik, hogy lehetőség nyíljon a szellemi és az anyagi erők koncentrálására, az ésszerű gazdálkodásra. Megszületett hát a döntés. amely a Hirdi Fonógyár, a Szegedi Jutagyár. a Szegedi Kenderfonógyár, az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat, majd a tízéves késéssel csatlakozó Rostkikészítő Vállalat egyesítésével Az üzemekhez csatlakozó iparvágány-hálózat bővítése egyaránt előnyös a fuvaroztatóknak és a vasútnak. Ez a felismerés vezeti a MÁV-ot akkor, amikor rugalmas üzletpolitikával igyekszik újabb megbízókat, fuvaroztatókat szerezni. A népgazdaság mérsékeltebb fejlődési üteme, a viszszafogottabb beruházások miatt ebben az évben várhatóan csökken a vasút árufuvarozási teljesítménye; mintegy 2,5 százalékos viszszaesésre számít a MÁV. A vasút ezért újfajta szemlélettel és széles körű piackutatással próbálja szélesíteni megbízói körét, egyúttal javítva meglevő nagé értékű eszközeinek, járműveinek, berendezéseinek kihasználását is. Az idén több mint 40 vállalat, szövetkezet területén kezdenek újabb iparvágányok építéséhez, a meglevők közül pedig csaknem 30-at felújítanak. A számítások szerint a tervezett fejlesztésekkel a MÁV legalább évi egymillió tonnával növelheti az elszállított áru mennyiségét. Az országban jelenleg csaknem másfél ezer iparvágány csatlakozik a MÁV hálózatához, szerves részeként a vállalatok közötti háztólházig fuvarozásnak. Az iparvágányos forgalom előnyei sokrétűek: mindenekelőtt olcsóbb. gazdaságosabb, mint az összetett (vagyis a közúti szállítással kombinált) fuvarozás, nem utolsósorban azért, mert kisebb az energiaigénye. Ugyanakkor, mivel az áru csak vasúton teszi meg az utat, csökken az átrakások száma, íg y mérséklődik a szállítást kár is. A vállalatok számára előny továbbá, hogy a szállítás így szervesen illeszthető az üzemi technológiába, csökkentve a belső anyagmozgatási költségeket. A MÁV szakemberei programot dolgoztak ki az iparvágány-hálózat fejlesztésére. Az elkövetkező időszakban fokozott ütemben építenek, illetve újítanak fel iparvágányokat. A vasút kedvezményekkel is segíti azokat a fuvaroztatókat, akik iparvágány-építésre vállalkoznak. Nagy László felvétele Szeged legújabb múzeuma; A KSZV húsz éve című kiállítás részlete létrehozta a mai Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot. A vállalatnál az eltelt húsz esztendőben nagyon is jelentős változások zajlottak le a termelési kapcsolatok összehangolása. a belső kooperáció kialakí+ása, a gyártmány- és gyártásfejlesztés, a termékszerkezet ésszerűsítése eredményeként. Teljesen új, műanyag bázisú technológiákat vezettek be például, s eredményes munkát végezték a közben ismét egyre értékesebbé váló- természetes alapanyag, a kénder szükséges mennyisegének biztosítása érdekében azáltal, hogy kialakították a hazai kenderipar teljes vertikumát. Ily módon minden, a kenderrel kapcsolatos tevékenység a mezőgazdaságtól a feldolgozott termékékig a vállalat kezében összpontosult. Nagv eredmény volt ebben a folyamatban a Szegedi Kendertermesztési Rendszer 1975-ös létrehozása. A fejlődést jól illusztrálja egy adat: húsz esztendő alatt a KSZV több mint 1,2 milliárd forintot fordított különböző fejlesztésekre, nagymértékben megjavítva a vállaltnál a munkakörülményeket, a termékek minőségét és versenyképességét. Az évfordulóhoz még egy délutáni esemény kapcsolódott. A Szegedi Kenderfonógyárban a vállalat műszaki igazgatója, Kevei Béla nyitotta meg az elmúlt esztendők történetét bemutató kiállítást, Ezzel új teremmel bővült a szegedi gyár történetének száz esztendejét bemutató múzeum, amely mostantól fogva a nyilvánosság rendelkezésére áll. Új bejáratot nyitottak ugyanis a dr. Boross József utca felöl, s minden héten, kedden és pénteken délután 1 és 3 óra között fogadja Szeged új múzeuma a látogatókat. Csoportok számára, előzetes bejelentés alapján természetesen máskor is kinyitják az érdekes ipartörténeti emlékeket bemutató múzeumot. „Tengeri kígyó" a Taurus szegedi gyárából... Uj beruházás: különleges tömlőkre — A terv: évi 4 millió dollár Pályázat, támogatás Korszerűsítés az élelmiszeriparban A korábbi évekhez képest kisebb ütemben, az anyagi erőket a fontösabb részfolyamatok korszerűsítésére összpontosítva folytatják a műszaki fejlesztést az élelmiszeripari üzemekben. amelvek a lakosság ellátásán túl az exportban is egyre fontosabb szerepet töltenek be. Termékeiknek hozzávetőleg egyötöde kerül külföldre. Az ötödik ötéves terv időszakában több mint 50 milliárd forint jutott az ágazatban beruházásra és az exportot ösztönző hitelkonstrukció keretében is mintegy 10 milliárd forintot használtak fel a fejlesztésre. Üjabb üzem építését nem is tervezték, viszont fokozatosan sorra kerülnek a régebbi létesítmények. amelyek gépészeti technológiái elavultak és emiatt a termelés kevésbé gazdaságos. Ezekben az üzemekben is mindenekelőtt a termelési lánc rosszabb hatásfokkal működő egységeit cserélik fel újakra, javítva ezzel a techhológjai vonal teljesítőképességét. Az üzemek egy része pályázat útján központi támogatást nyerhet el, amennyiben ' alkalmazkodni tud a fejlesztési előirányzatokhoz. amelvek minden korábbinál jobban összhangban vannak a piaci értékesítés lehetőségeivel. A konzerviparban kiírt pályázat általában 30 százalékos saját anyagi erőt kíván &7 üzemektől eev-egv berházási célfeladat megvalósításánál. Az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában több program megvalósításán is dolgoznak. A dunakeszi üzemben a diabetikus készítmények előállítását fokozzák, Debrecenben modern konzervzáróvonalat szerelnek fel, * a szegedi gyárban hűtőház épül. A húsipari üzemek szintén korszerű egységekkel gyarapodnak. A Borsod megyei vállalatnál megkezdték a dobozolt marhahúsok készítését, Gyulán szalonnagyorsfagyasztó berendezést, a Zala megyei vállalatnál pedig központi csontozó és bontóüzemet szerelnek fel. A baromfiipar, amely értékesítési nehézségekkel küszködött a minőség javítására. a gazdaságosság növelésére korszerűsíti a termelést. A kecskeméti üzemben fagyasztó alagutat adnak át. és elkészült a hűtőgépház rekonstrukciója. Orosházán folyamatos fagyasztót szereznek be és elkészült a 400 tonnás hűtőtároló. A sárvári üzem rekonstrukciója a csomagolást is érinti: polietilén tasakok készítésére rendezkedtek be. az ipar ilyen igényének 80 százalékát innen elégítik ki. A cukoriparban egyebek között a sárvári.. az ercsi és a kaposvári üzemben tökéletesítik a gyártást, például a répa gépi fogadását modernb zálják. A Győri Keksz. és Ostyagyárban 380 millió forintos beruházási program kezdődött az úgynevezett lisztesáru készítésére. (MTI) Tizenhét évvel ezelőtt kezdődött meg a Taurus szegedi gyárában a termelés. 1965-ben már a szegedi gyárat jelölték ki a KGST-országok mélyfúrótömlő ellátására. E gyártmányuk hamarosan olyan fejlődést ért el, hogy jelenleg a világ mély-fúrótömlő termelésének 40 százalékát Szegeden készítik. A közelmúltbán, amikor mindjobban előtérbe került a gazdaságos termelés, új termékek léptek be. hasznos profilváltás történt, előtérbe került a külföldi piaci igények kielégítése. Ekkor kezdték meg a hidraulikatömlők gyártását, amely azóta harmadik legjelentősebb terméke a gyárnak. És a fejlődésben nincs megállás. Az olajárak emelkedése magával hozta az olajkutatásra, -kitermelésre fordított beruházások növekedését is. Megnőtt a kereslet, a nagy olajkonszernek érdeklődése a tengeri olajbányászathoz elengedhetetlenül szükséges tömlők iránt. A keresletet, „gyorsított eljárással" magyar kínálat követte, hiszen a Taurus középtávú tervei között már szerepelt a különleges tömlők gyártásáriak beindítása. A Taurus szegedi üzemének új beruházásáról, a különleges tömlők gyártásának lényegéről Kovács Sándorral, a gyár fejlesztési osztályának vezetőjével beszélgettünk. - A szegedi gyár lehetőségeinek növelése és a piaci igények kielégítése volt az elsődleges cél, amikor a középtávú tervekben, az ágazati célkitűzéseknek megfelelően, szerepeltettük a különleges tömlők gyártásának megkezdését — kezdte a tájékoztatást, majd így folytatta: — A beruházási alapokmányt 1981 júniusában írták alá, és azonnal megkezdődött az üzem tervezése. Az elmúlt évben hozzáláttunk a több mint 200 millió forintos beruházás megvalósításához. A próbatermelés 1983 második félévében indul, decemberre pedig befejeződik a teljes beruházás. — Mi a különleges tömlők lényege, milyen lehetőségeket látnak benne? ^ — A különleges tömlők a tengeri olajbányászat elengedhetetlen kellékei. Ez az új üzemünk kizárólag exportra termel majd, minden olyan országba, ahol tengeri olajtermelés folyik. A nagy olajtársaságok mellett természetesen új vevőket is várunk. 1984-re a bevételi tervünk már plusz 2 millió dollár lesz, 1985-től pedig évi plusz 4 millió dollár. Nagy figyelmet igénylő, minőségi munkát követelő üzem lesz a különleges tömlők gyártóié, hiszen a tömlőknek speciális igénybevételt kell kiállniuk. Több éven keresztül agresszív folyadékokat szállítanak, a tenger hullámzásának, az időjárás viszontagságainak ellent kell állniuk, akár a tenger alatt húzódó, akár a felszínen úszó tömlőkről van szó. — A tengeri olajbányászatnál használatos tömlőkre éppen az olajkiömlések miatt, nagyon szigorú nemzetközi szabványelőírások vannak. Ezeknek képes lesz megfelelni a szegedi üzem? — Képes, hiszen a beruházás egyik részét a speciális vizsgálóállomás létrehozására fordítjuk, korszerű műszerekkel felszerelt laboratóriumban végezzük a szigorú kontrollvízsgálatokat. — A próbatermeléi július-augusztusban indul. Milyen dolgozók jelentkezését várják még a különleges tömlögyártáshoz? — A próbatermelésig még 40—45 dolgozóval szeretnénk bővíteni a különleges tömlőgyártás stábját. Erre a munkára felsőfokú képesítéssel rendelkező gépészj középfokú képesítésű gépész és vegyész, valamint gumiipari és vasipari szakmunkásokat várunk. Az üzemben óriási lehetőségek vannak, hiszen exportra termel. így a kiemelt bérezés mellett magas minőségi prémium érhető el. A fejlesztés nyugati tanulmányutak megszervezését is lehetővé teszi. Bagaméry László ..• • íkí-.x.x ' SS< MtSíSbSt ••<•*