Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

6 Szombat, 1983. április 2." Fölszabadulásunk évfordulója Temesvári lártkiiidöttség Csongrád megyében Szeged felsőoktatási intézményei az 1981-es párthatározat mérlegén Megneszelcs a megyei pártbizottságon. (Fotó: Pintér József) A hagyományos testvérmegyei kapcsolatok keretében a hazánk felszabadulasának 38. évfordulója alkalmából a Csongrád meevei pártbizottság meghívásara pénteken Szegedre érkezett a Román Kommunista Párt Temes megyei Bizottságának küldöttségé Elena Pugnának, a pártbizottság gaz. daságpolitikai titkárának vezetésével. A delegáció tagjai Dan Tritoiu, a Facsád városi pártbizottság titkára, es Ocskó Illés, a/. Elektro Timis Vállalat pártbizottságának titkára. A vendegeket a nagylaki határállomáson Papdi József, a Csongrád megyei pártbizottság titkára fogadta. Jelen voltak dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára és Sárrá Ferenc, a makói városi tanács elnökének általános helyettese. A küldöttség a több éve kialakult kapcsolat keretében a gazdaság párt. irányításának kérdéseit kívánják tanulmányozni megyénkben. Röviddel Szegedre érkezése után a delegáció Papdi József kíséretében Hódmezővásárhelyre utazott és látogatást tettek a HÖDIKÖT központi gyárában. Itt a vendégeket Pál Rozália vezérigazgató. s Nagy Ernő, a vállalati pártbizottság titkára fogadták és tájékoztatták a gazdaság, a termelőmunka, az üzemi pártélet időszerű kérdéseiről. Ezt követően a román pártvezetők meg te. kintették az üzemet. Jelen volt a tanácskozáson dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi pártbizottság el. ső titkara is. A délutáni órákban a Temes megyei küldöttség Szegeden a Belvárosi temetőben megkoszorúzta a román hősi emlékművet, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúját a Széchenyi téren, a szovjet hősi emlékműnél is. Ezt követően látogatást tettek a megyei pártbizottságon, ahol- a vendégeket fogadta dr. Koriiócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. a megyei pártbizottság első titkára. Tájékoztatta őket megyénk politikai, társadalmi életének helyzetéről, a testvérmegyei kapcsolatok időszerű kérdéseiről és vá. laszolt a Temes megyei pártvezetők kérdéseire. A delegációval folytatott megbeszélésen részt vettek Sza bó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke. dr. Koncz János és Papdi József. a megyei pártbizottság titkárai. A román küldöttség tagjai az esti órákban részt vettek a hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Szabadság Filmszínházban. Ma a délelőtti órákban Szentesre utaznak és ellátogatnak az Árpád Termelőszövetkezetbe. majd megtekintik a Derekegyházi Állami Gazdaság üzemegységeit Kitüntetések, elismerések (Folytatás a 4. oldalról.) na szb-titkár. Botlás János targoncaszerelő. Varga Szilveszter gépszerelő. Fazekas Imre pincemunkás, Papp Ferenc pincevezelő. Negyvenhatan lettek a vállalat kiváló dolgozói. Ugyancsak a Kiváló Munkáért kitüntetés birtokosa Rósa László, a Szegedi Konzervgyár igazgatója, aki Budapesten vette át a kitüntetését. * A cipőgyárban tartott ünnepségen Kiváló Munkaért kitüntetést kapott Ficsor Imre meós és Pásztor Lászlóné mintacipőkészítő. A KISZ KB dicsérő oklevelét Kudász Istvánné KISZ-titkár vette át. A Kéziszerszámgyárban Farkas Béla művezető kapta a Kiváló Munkaért kitüntetést. Varga József pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét. A KSZV-nél a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Szabó Imréné fonó, Biserádszky Imréné szövő. A Szegedi Megyei Bíróságon tartott ünnepségen dr. Iván Mária Emese járásbiró és Török Pálné főelőadó Miniszteri Dicséretben részesült. Dr. Maráz Vilmosné. a Szegedi Járásbíróság elnökhelyettese Budapesten vette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányságon is megemlékezlek felszabadulásunk évfordulójáról. Az ünnepségen dr. Barna Sándor ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője kitüntetéseket adott át. A Kiváló Szolgálatért Érdemérmet Móra István őrnagy, a Ha"za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Bede István zászlós, ugyanezen kitüntetés ezüst fokozatát dr. Boda Zoltán őrnagy: Papp Sándor százados, Molnár István hadnagy és Szilágyi Dezső főtörzsőrmester vette át. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával Piros István őrnagyot és Koncz Sándor főtörzsőrmestert: ezüst fokozatával Gera János törzsőrmestert; bronz fokozatával Szalma Mátyás szerződéses alkalmazottat tüntették ki. A rendőr-főkapitányság Komócsin Illés KlSZ-alapszervezete elnyerte a KISZ Központi Bizottsága Dicsérő Oklevelét. * Társulati ülésen emlékezett meg hazánk fölszabadulásának évfordulójáról a Szegedi Nemzeti Színház. Ebből az alkalomból vette át a Szocialista kultúráért kitüntetést Halászi Éva. Sztanics Ibolya, Martinék Csaba és Bányász Ilona. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Zödi István. Horváth Jánosné. Czirok Balázsné és Pelerdi | Jánosné. Miniszteri dicséretben részesült Fekete Mihály. Szélpál Szilveszter és Prajda Laszlú. Március 2-án a Szeged városi pártbizottság az egyetemek és főiskolák tevékenységét, életét érintő napirendet tárgyalt, összegezte a Politikai Bizottság 1981-es felsőoktatási határozatából adódó helyi feladatokat, elemezte a város intézményeiben folyó oktató-nevelő munka helyzetét. Szeged hat felsőoktatási intézményében csaknem 6 ezer nappali és 2 ezer esti-levelező tagozatos hallgató készül választott hivatására. A felkészülésüket biztosító intézményi struktúra. a képzési irányok az elmúlt évtizedben jelentősen megváltoztak. így például az országos érdekeknek megfelelően, megszűnt Szegeden a felsőfokú vasútiszakember-képzés, főiskolai tagozattá alakult a korábbi Állami Védőnőképző Iskola, megindult az élelmiszeripari gépész, a fordítótolmács és a programozó matematikus szakokon a képzés. Egyetemeink, főiskoláink anyagitárgyi teltételeinek javítására a főhatóságok jelentős eszközöket fordítottak. Az egyes intézmények azonban egyenetlenül fejlődtek. A József Attila Tudományegyetemen az utóbbi években nem volt számottevő beruházás. Az orvostudományi egyetem dinamikusabban fejlődött, s várható, hogy meg ebben az ötéves tervben megindul az utóbbi évtizedek legjelentősebb szegedi egészségügyi épületének. a 410 ágyas klinikai tömbnek a felépítése. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán az elmúlt időszakban nem valósult meg új beruházás. Épületei zsúfoltak, kevés a kollégiumi hely, testnevelés szakos hallgatóirat képeznek, de nincs megfelelő tornaterem. Az Élelmiszeripari Főiskola helyiséggondjai csökkentek. Az OTKI Egészségügyi Főiskola védőnőképző tagozatán megfelelő tanulásioktatási feltételek vannak. A Liszt Feerenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának nincs önálló épülete, kollégiuma, szociális létesítménye, nem kielégítöek a hallgatok gyakorlási lehetőségei. Intézményeink tárgyi feltételeit tekintve — minden új beruházás ellenéré — megállapítható, hogy nem kielégítöek az oktatók, kutatók munkakörülményei, a hallgatók tanulási feltételei. A tantermek, dolgozószobák, a kollégiumok jelentős része túlzsúfolt, felszereltségük hiányos. A tervezett, fejlesztések, beruházások, felújítások megvalósítása nélkülözhetetlen az intézmények alapfunkcióinak elltásíhoz, a hatékony oktató-nevelő munka végzéséhez. Az egyetemek és főiskolák közvetlenül minisztériumi irányítással működnek. A hetvenes évtizedben az intézmények és a főhatóságok kapcsolatai egyenetlenül fejlődtek. A pártbizottság megállapítása szerint további lehetőségek vannak a felsőoktatási intézmények egymás közötti és a városi tanáccsal meglevő együttműködésének fejlesztésében. Az egyetemek, főiskolák káderhelyzete általában jó, a személyi feltételek' alakulása megfelel az oktatási igények növekedesének; 1610-en végzik jelenleg a csaknem 8 ezer hallgató oktatását. A tudományos minősítéssel rendelkezők száma az elmúlt évtizedben 39 százalékkal nőtt, arányait tekintve az országos átlagnak megfelelő. Jelentősen emelkedett az egyetemi, főiskolai tanárok, docensek, adjunktusok száma. E kedvező változások mellett kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók. A magas beosztású oktatók arányának növekedése a mobilitás hiányát, az oktatói kar viszonylagos elöregedését mutatja. Vannak helyzetükkel túlzottan megbekélt, megújulásra nem törekvő, munkasikerek es ambíciók nélküli oktatók. A tehetséges fiatalok előtt leszűkültek a gyorsabb előrejutás lehetőségei, amiatt is jelen van körükben a perspektívátlanság érzese. Az MSZMP KB 1972-es oktatáspolitikai határozata nvomán több az oktató-, nevelőmunkát érintő korszerűsítési kísérlet történt. Az egyik, a közvéleményt is sokat foglalkoztató kérdés a felvételi rendszer működése volt. Annak ellenére, hogy biztosította a legalkalmasabb, legrátermettebb tanulók felvételét, számas negatívuma is volt, például csak a felvételi tárgyak tanulására ösztönzött, s ezzel csökkent az általános műveltség szintje, egyes szülőket arra ösztönözött, hogy rendszeresen magánúton történő tanulással biztosítsák gyermekük továbbtanulását. A felvételi rendszer idén bevezetett új formája — várhatóan — megszünteti az említett ellentmondásokat. és biztosítja a legjobbak felvételét továbbra is. Intézményeink egy részeben jelentős a túljelentkezés (például orvosi kar, jogi kar), másik részében, főleg a természettudományi szakokon, a felvehetők számánál kevesebben jelentkeznek. A hallgatók több mint egynegyede esti vagy levelező tagozaton végzi tanulmányait (JATE, JGYFT, SZÉF). Az érdeklődés — a lassú csökkenés ellenére — évről évre igen jelentős, ami azt bizonyítja, hogy a társadalmi mobilitás biztosítása, a szakemberszükséglet kielégítése érdekében szükség van erre a képzési formára. Á város valamennyi felsőoktatási intézményében többségben vannak a leányhallgatók. összességében az elmúlt 10 évben nem változott ugyan jelentősen arányuk, az egyes intézményeken belül azonban lassú eltolódás figyelhető meg a nők javára (például SZOTE 1972-ben férfihallgató 41 százalék, 1982-ben 38 százalék). Ez a jelenség összefügg a középiskolai struktúrával. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak többsége a gimnáziumokból kerül ki. ott pedig a lányok vannak többségben. Nagy erőfeszítések történtek az oktatott tananyagok korszerűsitesere, amelyek eredményeként csökkent az egyes tantárgyak közötti átfedés, az imetlés. Nem változtak lényegesen a számonkérés formai, a hallgatók felkészülése ma is vizsgacentrikus. A folyamatos tanulás ellen hat a magas óraterhelés, amely az egyes szakokon megközelíti a heti 40 órát. A hallgatók elé állított követelményszint intézményenként, karonkent, tanszékenként, sőt oktatónként is igen eltérő. Kiemelkedő eredmény eléréséhez tehetség, nagy szorgalom es kitartás kell. Azok számára, akiknek csak a diploma megszerzése a fontos, jóval kisebb, alkalmanként minimális erőfeszítés is elegendő a tanulmányok sikeres befejezéséhez. Az oktatói, a hallgatói fegyelem megkövetelésével, jobb szervezéssel ezeknek a jelenségeknek egy részét meg lehetne előzni. A hallgatók neveltségi, műveltségi szintje általában megfelelő. A felmérések, visszajelzésiek szerint a szegedi intézményekben Végzett hallgatók túlnyomó többsége jól megállja a helyét munkahelyén. Az intézmények nevelőmunkájuk tudatosabbá, színvonalasabbá tétele érdekében változatos formákat, módszereket alkalmaznak. A nevelőmunkát segíti az évfolyamfelelősi, patrónusi rendszer. Mindezek ellenére sem mondhatjuk, hogy a szocialista tanár—diák viszony általánossá vált. A tanárok egy részének az órák megtartásán kívül alig van kapcsolata hallgatóival, nem ismeri kellően életüket, nem vesz részt rendezvényeiken stb. összességében a szakmailag és világnézetileg jól felkészült, önmagukhoz és a hallgatókhoz igényes, példmautatóan dolgozó oktatók hatása a meghatározó. Ma is vannak kiemelkedő tanáregyéniségek. * A felsőoktatási intézmények és a középiskolák együttműködése a tanulók egyetemi felkészítésében sokat fejlődött. Komoly szerepet vállalt magára e vonatkozásban a TIT városi szervezete a felkészítők megszervezésével. A lizikai dolgozók gyermekeinek felkészítésében valamennyi intézmény változatos formában (táborok, levelezés stb.) és eredményesen vesz részt. E közös munka hatásaként jelenleg a város felsőoktatási intézményeiben tanuló nappali tagozatos hallgatók 38 százalékának szülei munkások, termelőszövetkezeti parasztok. Intézményeink nagy figyelmet fordítanak az ideológiai-politikai nevelésre. A szaktanszékek is egyre inkább feladatuknak érzik a szakmai anyag ideológiai vonatkozásainak tudatossá tételét. e tekintetben azonban még mindig van tennivaló. Az ideológiai képzés színvonalának emelésére új tárgyakat (a magyar munkásmozgalom története. szociológia) es új szakot (világnézetünk alapjai) vezetlek be. Mindezek ellenére sok bírálat-érté es éri általában-a világnézeti nevelést: száraz, túl általános, nehezen tanulható a tanyanyag, több, vitázni, őszinte, nyílt kapcsolatokat kialakítani tudó oktató-, pedagógusegyéniségre lenne szüksége. Á hallgatók eszmei-politikai arculatára jellemző, hogy nézeteik lényegében visszatükrözik a társadalmi csoportokban is fellelhető nézeteket, azzal a különbséggel, hogy miután még kevés élettapasztalattal rendelkeznek, és a társadalmi gyakorlattal csak esetleges kapcsolataik vannak. egyes kérdéseket kiragadnak. Rendkívül érzékenyen reagálnak az ellentmondásokra. Jelentős részük a marxizmus—leninizmus alapján állva bírál részjelenségeket. Igen élénken érdeklődnek az 1945 utáni fejlődésünk, ezen belül főleg a felszabadulás és az ellenforradalom közötti időszak kérdései iránt. Felsőoktatási intézményeink diákjai minden eddiginél nagyobb lehetőségeket kaptak saját ügyeik intézésére. Az ifjúságpolitikai határozat következtében általánossá vált a hallgatói érdekképviselet, amelynek fórumrendszere mindenütt kiépült. Megtaláljuk a hallgatókat a tanszéki, az állami és párttestületi értekezleteken. Hallatják hangjukat, vitatkoznak érdekeikért, ha szükséges. Lényegében kialakult és elfogadottá vált az ifjúsági parlamentek rendszere. A hallgatók nyíltan felvetik gondjaikat, problémáikat, javaslataik következtében több változás történt. Kedvezőtlenül hat viszont az aktivitásra, hogy — bár részben objektív okok miatt — a parlamentek során ugyanazok a kérdések újra és újra felmerülnek (menza színvonala, jegyzetellátás gondjai, őszi mezőgazdasági munkák szervezettsege. szakmai gyakorlatok hatékonysága stb.). Előfordul, hogy egyes felvetett kérdések az intézmények tisztségviselőinek hozzáállása miatt nem oldódnak meg időben. A hallgatók közérzetét erősen befolyásolja szociális helyzetük. Az intézmény helyzete, felszereltsége, tanterem- és kollégiumellátottsága általában nem jó. egyes intézményekben pedig kifejezetten rossz. Kevés kollégium biztosít megfelelő feltételeket a tanuláshoz, az otthon megszokott körülményektől pedig messze elmaradnak. A kollégiumok által nyújtott színvonal relatív csökkenéset mutatja, hogy míg 10 évvel ezelőtt több hallgató lakott a kollégiumokban, mint a helyek száma, ma kevesebb. Megdrágultak a tankönyvek, a jegyzetek. Nőtt ugyan az ösztöndijak és a juttatások összege, reálértékük viszont elmarad a kívánalmaktól. Több évtizedes probléma a diákétkeztetés megoldatlansága. A mai térítési dijak mellett az ételek és az étkezési körülmények minősége helyenként nem elfogadható. Az utóbbi években a hallgatók körében az egyik legvitatottabb kérdés az új elhelyezkedési pályázati rendszer volt. A pályázati rendszer az első évek tapasztalatai alapján hozott ugyan némi változást, de nem oldotta meg sem a hallgatók- elhelyezkedési, sem egyes területek szakembergondjait. A diplomás fiatal szakemberek többsége hosszabb-rövidebb idő alatt megtalálja a végzettségének megfelelő munkahelyet. Az elhelyezkedésénél mégis évről évre feszültséget okoz az, hogy míg egyes szakmákban többszörös az álláskínálat (SZÉF), addig más területeken (bizonyos pedagógus szakpárok, fizikus stb.) kevesebb állást'hirdetnek meg, mint ahányan végeznek. A pártbizottság jelentése elemezte az egyetemi-főiskolai pártszervezetek tevékenységét is. Megállapította, hogy alapvetően eredmenyes munkát végeztek a hallgatók ideológiai-politikai és szakmai nevelése erdekében. Munkájukat igyekeztek a változó körülményekhez igazítani. Látják, hogy a fejlődéssel járó új kérdésekre új módon kell válaszolni, érzékelik, hogy a mozgalmi, valamint az oktatónevelő munkában, az oktatók és a hallgatók, a párt- és KlSZ-alapszervezetek viszonyában változtatásokra van szükség. A pártalapszervezeteknek, párttagoknak még rendszeresebben, tudatosabban kell a hallgatók párttaggá nevelésével foglalkozniuk. A KISZ-bizottságok fontos feladatuknak tekintik a tanulmányi munka segítését, a tagság eszmei, politikai, közéleti nevelését, szocialista érteimiseggé neveléset. Az utóbbi evekben előtérbe került az ifjúság erdekeinek védelme és képviselete. Ehhez a tevékenységhez a pártszervek is megadták a segítséget, mindenütt formájában és tartalmában is jó kapcsolatok kiépítésére törekedtek a KISZ-szervezetekkel, egyenrangú politikai partnereknek tekintik őket. A felsőoktatási intézmények KISZszervezeteinek munkájában a következőkben nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az alapszervezeti közösségi élet fejlesztése, a mozgalmi jelleg erősítése érdekében. A pártbizottság a jelentés és a vitában elhangzottak mérlegelése után hozott határozatában megfogalmazta a felsőoktatási intézmények állami vezetői, pártszervezetei számara a Politikai Bizottság 1981. évi felsőoktatási határozatának megvalósításában jelentkező tennivalókat.