Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

6 Szombat, 1983. április 2." Hazánk fölszabadulásának 38. évfordulója Csongrád megyei állami díjasok Művészen díjasaink Három műszakban - csúcsteljesítmény A Ho Si Minh brigád A Szegedi Textilmüvekben 1969-ben alakult meg a Ho Si Minh brigád. A szocialista címet 1971-ben érdemelték ki, 1978-ban a gyár Kiváló Brigádja lettek, 1981-ben nyerték el a Szakma Kiváló Brigádja címet. Az ő dolguk a szövés előkészítésének egyik legfontosabb művelete, az egyik fonalrendszer bevitele olyan szerszámokra, melyek segítségével hibátlan szöveteket állithatnak elő. A hengerekre felvitt vékony fonalakat kézzel vagy tű segítségével egyenként fűzik át a bordáA szegedi kukorica w^íty-áhisűdOjH sikerei .iseoiio-i-icíií-isoc vüm .«Mra>im Felvételünkön jobbról dr. Németh János, balról dr. Széli Sándor A véletlen egybeesése, hogy a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kollektívájából dr. Németh János pontosan 25, dr. Széli Sándor 15 éve foglalkozik kukoricanemesítéssel, fajtafenntartással. A gyakorlat máris sokszorosan igazolta a Szegeden nemesített és fenntartott hibridek létjogosultságát a gabonaágazatban. Az idén például a kukorica vetésterületének háromnegyed részéhez. pontosabban 83 százalékához szegedi fajtát használnak az ország gazdaságai. A két szegedi tudományos kutató fajtanemesítő munkáját már minősítette a gyakorlat. A fábiánsebestyéni Kinizsi Tszben hektáronként 100 mázsás termést is elértek, de a makói tsz-ek, továbbá a vásárhelyi Rákóczi, a Vörös Csillag, vagy a forráskúti Haladás Tsz termőtáblái is 8—9 tonnás hozamot adtak a hibrid kukoricából. A magas szintű kutatómunkát magas szintű termeléstechnika alkalmazásával egészítették ki a gazdaságokban. összesen — az elmúlt két év átlagában — 27 milliárd forint az ország kukoricatermesztcsének az értéké és ennek előállításához nagyban hozzájárultak a szegedi nemesítők, fajtafenntartók. Hatékonyan, termelékenyen dolgoznak Munkában az utáncsontozók kon. a nyüstökön, vagy a lamellákon. Munkájuk jelentős fizikai és szellemi megterheléssel jár. A brigád tagjainak rendkívüli odaadását bizonyítja, hogy a fárasztó három műszakos munka mellett rendszeresen 130 százalékra teljesítik a normát. A brigádot alapítása óta Cseh Lászlóné vezeti. A tagok pedig Demeter Zoltánné, Klein Andrásné, Nagy Józsefné, Németh Józsefné, Szakács Károly, Szemerédi Imréné és és Horváthné Fülöp Mária. Szalagnál dolgoznak. Utáncsontozók. Ez a művelet gyors és figyelmes munkát követel. Tulajdonképpen az ő jó munkájuk teszi igazán gazdaságossá a szalámigyártást. A héttagú Vörös Csillag szocialista brigád 1975-ben alakult. Vezetője Vörös Istvánné, aki több mint 30 éve dolgozik a vállalatnál. A tagok: Dávid Istvánná, Csonka Jánosné, Csonka Istvánná, Halász Andrásné, Makra Sándor és Révész Jánosné. Mindannyian a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát törzsgárdájának tagja. A magas kitüntetést kiemelkedő teljesítményükért kapták. Mindig és mindenben betartják a technológiai előírásokat, évről évre javul a teljesítményük. A normát több mint 120 százalékra teljesítik. Többen töltenek be választott tisztséget. Vörösné a pártalapszervezet vezetőségében dolgozik, tagja avállalati pártbizottságnak. Dávidné szakszervezeti bizalmi helyettes, Csonka Jánosné vöröskeresztes aktivista. A másik Csonkáné és Révészné szülői munkaközösségben is tevékenykednek. A lagyiizeii lierlészet úiőtÖiC •MSJIÁ HtMO SA Egyik vezéralakja Szabó László annak a szentesi és ugyanakkor országos jelentőségű folyamatnak, amelyik már több mint húsz éve elkezdődött. A lényege egyszerűen é3 röviden: a hagyományos konyhakertészet — a szakértelem, a technika, a vetőmagok stb. segítségével — átment a korszerű nagyüzemi zöldségtermesztésbe. Ehhez nagyon kellett Szabó László, a szentesi Árpád Tsz elnökének hozzáértése, önálló gondolkodása és az, hogy mindig mert új dologba belevágni. — ... Természetesen nagy öröm és nagyon nagy elismerés számomra a mostani kitüntetés, az Állami Díj. De őszintén és komolyan vallom, hogy ez ugyanígy szól a munkatársaknak, a kertésztársadalom minden tagjának termelőszövetkezetünk közösségében! Nélkülük nem lettek volna elérhetők az eredmények. Azon vagyunk, hogy a jövőben is hasonlóan helytálljunk. Erre szükség is van a mai gazdasági helyzetben .., Szóval az első szokatlan akció volt, és' az első fejezet úgy indult, hogy a korábbi néhány hold helyett 320 holdon rendezkedtek be szabadföldi kertészkedésre. Azután jött a következő fordulat: a hatvanas évek közepétől áttértek a hajtatásos zöldségtermesztésre a termálenergiával fűtött üvegházakban. A hatalmas telepek és a modern eljárások létrejötte és alkalmazása után a termeléssel azonos szintre kellett hozni a nagytömegű áru értékesítését. A hetvenes évek végén megalakult a Korai Zöldségtermesztési Rendszer az Árpád Tsz kezdeményezésére és egyúttal az addig felhalmozódott tudást és technológiát is „terjeszteni kezdte'' a társgazdaságokban. Ez volt a harmadik fázis, amelyik napjainkban is tart. Egyedül az ű-íxjwn/ öióTuJf kvnthtó wa) Ha emlékezetem nem csal, ő a harmadik kiváló művésze a szegedi színháznak. A jelen művészgárdából viszont az egyetlen, hiszen Vaszy Viktor már nem él, a tavalyi kitüntetett Kovács János pedig elszerződött a Vígszínházba. Költöznie persze neki, Gregor Józsefnek is adódnék alkalom, s lehetőség elég. a csábítás sem kisebb, mint például a művészvilágban rangosztó fővárosi Operáé — de hát ő már jó ideje állja a sarat, mikor rákérdeznek, nem győzi hangoztatni, ragaszkodik a városhoz. S tényleg. Idegyökerezett a színházhoz, mint a platánok a Széchenyi térhez. Pontosabban nem pusztán a színházhoz: a város szerelmese ő, a sugár- és körutaké, a Tisza-parté, a kiskocsmáké, a fűszerpaprikáé, az asszonyoké. Ha van megtartó erő bennük, Gregor a megmondhatója. Holott nem is bennszülött. Rákosligeten nőtt föl, Budapesten érettségizett, tanult a Bartók szakiskolában, segédmunkáskodott a lámpagyárban, kezdett énekelni a Honvéd Művészegyüttes kórusában — s érte az első csalódás az Operaházban. Nem kellett szólistának. Kellett viszont Szegeden, Vaszy Viktornak. 1964. január elsejétől szól a magánénekesi szerződése, majd két évtizedes tehát. Az első apró föladatot Mozart színpadán, a Varázsfuvolában kapta, ahová később diadalmas Sarastróként tért vissza, mely máig emlékezetes, nagy szerepe maradt (még ha maga elégedetlen is, azt mondja, több tüdő kellene hozzá, legalább annyi, fíKM7iMartfi Tulveléé). A FiÁrpád Tsz-ben több mint húsz hektárnyi az üvegfelület. — Mi lehet a fejlődés negyedik nagy állomása? — Úgy látom, hogy az üvegházi termeivények iránt megvan az igény az országban. Másrészt az exportra is gondolnunk kell. A jövőről nem lehet teljes bizonyossággal nyilatkozni. De annák már most határozottan kirajzolódtak a körvonalai, hogy a biztonságos értékesítés erdekében csak piacképes áruval boldogulunk! Ide tartozik a minőség, a küllem, a csomagodás, a termék konyhakész állapota, a konténeres szállítás és így tovább. A fejlődés tehát nem áll meg, és a követelményekkel lépést tartanak a szentesi Árpád Tsz tagjai, dolgozói és vezetői. A közös gazdaság megalakulása óta Szabó László az elnök; ebből látszik, hogy töretlen a tagság bizalma iránta, de* mint az első számú vezetőnek a teljesítménye is. A mostani kitüntetés alkalmával méltán fogadhatja a termelőszövetkezeti mozgalom minden aktivistájának gratulációját. És indokolt Szentes lakóinak jókívánsága is, hiszen az Árpád Tsz és személy szerint Szabó László elnök nem keveset tett a város jó hírének erősítéséért szerte a nagyvilágban. SZABÓ RÓBERT harsonákat, melyektől Jteriko falai leomlottak. Gregor basszusa más. öt hallgatva selymes puha réten lépdel az ember, megrészegül az erdők zúgásától, lankák pázsitján, a természet zsongító karjaiban andalodik el, hímes mezőkön sző színes álmokat. Egy messiás küldetése, Osszián ködös hona veszi át uralmát a sátáni ormokon. E ritka adomány birtokában sok minden mást elénekel, mint ahová hangjának karaktere, csúnya idegen szóval „fachja", kalauzolná. Emlékezünk persze Mefisztójára, Boriszára, a Don Carlos főinkvizítorára (most készül a II. Fülöpre!) — ám Ozminja, Don Pasqualéja, nem keveset vitatott Falstaffja, Dulcamarája, Basiliója, a Sarolta Orditója, az Aida Ramfisza vagy a Boccanegra Fiescója, a testhez álló oratóriumok, dalok szólistája, élőben vagy lemezről, igazi nagy szám. Né,.fejjünk a szótól, világmárka. Amikcppen ném féldelíóban már Rocco. 1967- , .... flgr 'KÖScSákdt m^csszanok sem: kérik, hívjak, visszahívjak, idehaza, külföldön egyaránt. Még jó, hogy a „csábítás trükkjeinek'' — a helyi zenerajongók örömére — vitézül ellenáll. Az Érdemes Művész Gregor József tegnaptól a Kiváló Művész büszke cím tulajdonosa. énekel az Igor hercegben, hogy összesúgnak a nézőtéren: ritka kincs került a szegedi opera színpadára. Mi az a kincs, ami Gregor torkában rejtezik? Valami megmagyarázhatatlan beidegződés révén a basszusokat úgy képzelik el a zenebarátok. mint holmi lánctalpas traktorokat vagy olyan Egy szobrász legnagyobb ajándéka, ha elképzelései, művészi gondolatai köztereken is megvalósulhatnak. Ennél már csak egy nagyobb ajándékot kaphat az élettől; ha az emberek megszeretik műveit, szívükbe zárják, megőrzik az élményt. Ügy tűnik, Tóth Valéria mindkét ajándékot élvezi. Természetesen ehhez a sikeres szobrászi pályához nem volt elég a génekkel öröklött tehetség, a kibontakozó képesség. Mindez szerencsésen párosult a kitartó szorgalommal, a következetes, meg nem alkuvó, céltudatos művészi programmal, a gazdag érzelmi telítettséggel, személyiségének tisztaságával. Tóth Valéria, bár Budapesten született, s pályakezdésének esztendői a vásárhelyi művészkolóniához kötődtek, immár Szegeden élő magyar művész. Az alig több mint egy évtizedes pálya köztéri munkáinak leltára: Leány kövön című szobra a makói könyvtárat díszíti, Fábiánsebestyénben áll Anya gyermekkel. Székkutason a Béke csendje című alkotása. Vak Bottyán-portréja Pakson, Németh László arcmása Vásárhelyen látható. Díszkúttal egybekomponált kétfigurás művet készített Budapestre, a zákányszéki házasságkötő termet Jegyespár című domborműve díszíti. A szegedi Dóm teret zárja le Az élet forrása • címet viselő nagy méretű alkotása, melyet a 3 Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark bejárati épületét ékesítő Az új kenyér ünnepén című, 70 négyzetméteres domborműve követett. A közeljövőben állítják föl a Hild-kapu mögött a Fiatalok című, medencével egybekomponált alkotását, a szegedi szoborsétányt díszíti majd a kétfigurás Lányok szobra, Békéscsaba sétálóutcájára két, nőalakot ábrázoló Szecesszió című műve kerül. Az új könyvtárban lesz állandó helye Napfényre várva című terrakottájának. r. L.