Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

31 Vasárnap. 1983. márcins T3. Naposcsibék Bábolnáról a Szovjetunióba Nemrégiben írta alá Moszkvában az Agrária Külkereskedelmi Iroda és a szovjet Prodintorg külke­reskedelmi vállalat azt a szerződést, amelynek alap­ján a Bábolnai Mezőgazda­sági Kombinát 1983—85-ig évente négymillió — össze­sen tizenkétmillió —, úgy­nevezett Tetra-hús napos­csibét szállít a Szovjetunió több köztársaságának te­nyészüzemeibe. A naposcsi­bék évi négyszázmillió Broj­ler — hízóbaromfi — föl­neveléséhez szolgálnak ala­pul, minden egyes .csibétől a „technológiai folyamat'' végére száz pecsenyeszár­nyas származik. A bábolnai kombinát máris megkezdte az új szer­ződés teljesítését: hetente két alkalommal szállítmá­nyonként negyvenezer na­poscsibét indít útnak külön­járatú repülőgéppel, többek között Jesszentukiba, Kijev­be és Dnyeprodzerzsinszkbe kerülnek. Ezeken az egy­mástól távoli helyeken ugyanis a magyar kombinát nemrégiben fejezte" be bá­bolnai tervek alapján a bá­bolnai anyagból összeszerelt komplett baromf'gvárak éní­tését. Az új üzemek telje­sítményére jellemző, hogy csupán a jesszentuki te­nvésztelep évenként hat­vanmillió Broiler csirkét „termel"; ezeket már egy­napos korukban elszállítják a környék baromfinevelő telepeire. Ennyi csirke vá­gásérett korban nem keve­sebb. mint kilencvenmillió kilogramm húst ad. Az új baromfigyárakban a garanciális időben a bá­bolnai szakemberek irányí­tásával, • közreműködésével végzik a munkát. A szovjet partnerek elégedettek a ma­gyar baromfigyárak teljesít­ményével, s várhatóan újabb szerződést kötnek Bá­bolnával további nagy tel­jesítményű üzem létrehozá­sára: felépítését Azerbaj­dzsánban tervezik. (MTI) TÖIÍ9 szifenpatren Az idén már ötvenmillió szifonpatront gyártanák a Bakony Müvek kertai üze­mében, tizenötmillióval töb­bet, mini a korábbi évek­ben. Így nemcspk a hazai ellátást teszik teljesen egyenletessé és biztonságos­sá, hanem a többletből jut majd exportra is annak a több éves és folyamatos re­konstrukciónak az ered­ményeként, melynek során kicserélték az elavult gépé­ket. Ezzel nemcsak" a termelé­kenységet növelték, hanem javították a munkakörülmé­nyeket is A negyvenhárom­millió forint költségű fel­újításhoz húszmillió forint­tal hozzájárult a Répcelaki Szérfsavtermelő Vállalát. amely a patronokat tölti. mm Üdülőszövetkezet Bükfürdőn Bükfürdőn — ahol 1978­ban az országban elsőként alakult üdülőszövetkezet — ez év márciusára valameny­nyi helyet lefoglalták — összesen 2600 tag lépett be a szövetkezetbe. Az első épületet két éve, a máso­dikat tavaly adták át, és az idén, illetve 1935-ben újabbakat vehetnek birtok­ba a tulajdonosok. A rész­jegyek évi négy hét üdülés­re jogosítanak. Az üdülőszövetkezet egy részét a Cooptouríst révén hasznosítja a szövetkezet — bérbe vehetők ' pihenésre, üdülésre — s a befolyó be­vételből gondoskodik a fenntartási költségek fede­zetéről. (MTI) Állattartás, egyszerűbben Aki ugy tudja, hogy a szilaj szó,fékezhetetlen, • vad természetet jelent, ne akad­jon fönn a címen, és ne mondja rá, hogy fából vas­karika. A pásztornyelvben a szilaj marhán később rideg marhát is értettek. Olyat, amelyik fölött télen-nyáron az ég a tető. és azt eszik, amit talál. Alii erre a gu­lyára vigyáz, az a szilaj pásztor. Domaszéken elkezdtek visszaszilajítani 154 igen jámbor jószágot. Ha egészen pontosak akarunk lenni, fél­szilajok csak, mert van egy tető. beállhatnak alá, ha na­gyon veri őket a förgeteg. Nem istálló az. mert oldata csak észak felől van, hogy a legvadabb szelet felfogja. Azért nem lett belőle egész istálló, mert nincs rá pén­ze a szövetkezetnek. Azért se hagyjuk rajta, a teljes szi­laj nevezetet, mert mind megmaradt a maga jámbor­ságaban. Azt hiszem véget ért a mezőgazdaságban a szilaj (fékezhetetlen) álmok idő­szaka. mert nincs pénzünk arra.1 hogy palotákat épít­sünk az állatoknak. Rájöt­tünk időközben, hogv nem is kívánja a jószág, legföl­jebb elviselte a palotát. Tava'y ősszel vette n szak­szövetkezet a 154 vemhes üszőt, és mire beállt a tél, kezdtek születni a borjak. Aki csak látta őket, esküdö­zött, ott pusztul valameny­nyi. összkomfortos világunk­ban ki hajlott arról, hogy mínusz 15 fokos hidegben megmarad a ma • született borjú? Es ha az anyja í's el­pusztul? Akkora bukása lesz ez a szövetkezetnek, labra se tud állni egy dara­big. A bukás elmaradt, egyetlen beteg tehén sincs a telepen. Beteg borjú sin­csen. Még bele se kezdtek a százalékszámításba. mert egyedül rendellenes szülés következtében volt csak veszteségük. Ne mondja senki, hogy nem fázik a marha, ha hideg, van. Van azonban magához való esze. és összebújik, ha fázik. Az ősi biológiai prog­ram szerint hosszabbra nő a szőre, és nyugodtan kérőd­zik akkor is, ha hordja'rá a szél a havat. Pofonegyszerű a telep és nagyon olcsó. Az ésszel élő donnaszéki gazdák ezt be­csülik benne legjobban. Akácfából van a tetőszerke­zet is. és a karám is. Minek a karám, ha .szi­laj? Azért, mert homokon vagyunk, Szőlőt is, gyümöl­csöt is, fűszerpaprikát is termel a szövetkezet, ahhoz pedig jó föld kell. Ha úgy v«szi a trágyát,- mire kiszór­ja, negyven forint .jnázépjá. Menjen csak be éjszakára a sok marha a karámba kell a trágya. Amikor a használ számítgatják, ezt is hozzá­adják. Eddig nem volt szarvas­marhaielepe a szövetkezet­pek, tehát szakemberé se volt". Bizonytalan kezdésbe a vándorgulyasok se szívesen vágnak bele. Olyanok jelent­keztek gondozónak, akik szí­vesen csinálják ezt a mun­kát. Aranyos példát mond az elnök. Amikor megérkeztek az üszök, a gyöngébbeket különválasztották, hogy ab­rakon erősödjenek. Elfogyott az abrak, abba kéne hagyni a külön kosztot. Előálltak a gondozók, hogy arról szó se lehet, majd hoznak ők köl­csön hazulról. Máshol arra kell vigyázni, el ne lopják a takarmányt, ide inkább hoz­nak. Jöttek kíváncsiskodni az emberek, amikor hideg volt, és jönnek most is. Mostaná­ban ijikább azért, "mert szí­vesen vállalnák az otthoni hizlalást, ha már annyi lesz, hogy a szövetkezet nem győ­zi.' Föltehetően itt is össze­fonódik majd a nagyüzem és a háztáji. Ez a fölismerés is ér annyit mint a legegy­szerűbb karám. H. n. Somogyi Károlyné felvételei Messziről is szép látváőiy az algyői olajmező, impozáns berendezései hosszú idő után is csillogóak, színesek. Időnként természetesen fölújításra szorulnak, az avult gépeket kicserélik, a lekopott burkolatot újrafestik. Felvételeink a Főgyűjtőn készültek, ahol az átalakított szeparátorok üzemelését már csak időnként ellenőrzik (első kép). Máso­dik felvételünkön a festőket örökítettük meg, akik a csőrendszer kopott mázát frissí­tik föl. A szivattyúházat a rekonstrukció keretében teljesen átalakítják, erről a nagy­szabású munkáról készült harmadik felvételünk. értük Rideg marhák a domaszeki karámba** Anita kivételes szerepet tölt be a családban: bérelt helye van a mama ölében, ha felborítja a leveseslálal, nem .szidják meg érte, sőt, ha. tévesen maga köti meg a cipőfűzőjét, vagy' fölismer nviiány betűt, kórusban di­csérik; szülei. A néhány év­vel idősebb testvér . eleinte féltékeny egy kicsit, oko­sodván, később ö is beáll az elnézök, a babusgatok tábo­rába. Jóravaló, csöndes, ud­varias és igyekvő teremtés — mondják róla tanárai is. akik bíznak abban, képes lesz az önellátásra és a mun­kavégzésre is. Rezsőkéhez mostohább az élet: kevésbé intelligens szü­lőkkel áldotta meg a sors, több. szélnek eresztett gye­rek között ö a rút kis kacsa, a mindig mindenben lemara­dó, az ügyefogyott és eset­len. aki szeretet és türelmes foglalkozás híján úgy próbál „fönnmaradni", ahogy irá­nyítás nélküli ösztönei dik­tálják: rúg-vág, harap és karmol, káromkodik, pörle­kedik és csavarog. A gyógy­pedagógus — a nevelésben társ nélkül maradva — ilyenkor tehetetlen. félő. hogy a gyerek a társadalom perifériájára sodródik. Hazánkban sajnos egyre több az Anita és Rezsőke: míg az 1952—53-as tanévben 10 ezer 168 volt a gyógype­dagógiai intézmények tanu­lóinak száma. 1079 /80-ban már 36 ezer 704. Közülük csaknem 34 ezer 400 a kise­gítő iskolák diákja volt. tehát nem hallásában, látá­sában, mozgásában korláto­zott gyermek. Figyelmezte­tők. a statisztikai adatok: a pedagógusok. a szülők, az egész társadalom, feladataira irányítják a figyelmet. Szük­ségszerű volt tehát, hogy megalakuljon — a Hallássé­rültek Országos Szövetségén belül — az értelmi fogyaté­kosok szüleinek. országos ér­dekvédelmi szekciója, mely­nek a Csongrád megyei szervezete is létrefiölt tavaly májusban. A kezdeti útkere­sések korszakát élő egyesü­let helyi csoportja, az orszá­gos tapasztalatgyűjtés része­eent — kerenosZtaJ-b —>zel­gefest rendezett tegnap uzegeden a szulok, peuago­gusOiv, szaKlefugyeióK es a vöröskereszt kepvtselotnedi i'-ozv etoievef. bujaoso aalázs, az orszá­gos szekció títkara, vitain'­uiiójuLKuV az iSKota es a szü­lőt náz egymasra utaltságát iíunysaiyozia. azt, hogy az egyuitmúködes különösen jontos az ertelmi fogyatékos gyermekek sikeres nevelése szempontjából. Mert míg az ép gyermek, magára hagy­va az élet sűrűjében, csak megtanulja valahogy a vilá­got. a fogyatékos gyermek mellé azonban le kell ülnie a gyógy pedagógusnak, a szü­lőnek, hogy angyali türelem­mel elsajátíttassa vele az élet legegyszerűbb tudnivaló. it. S ez, kétségtelen, rengeteg aldozatot követel főként az édesanyáktól, édesapáktól, de a tanároktól is. A tegnapi beszélgetés résztvevői rengeteg hasznos megjegyzéssel, javaslattal szolgálták a gondok- megol­dását. A többnyire szegedi, de Hódmezővásárhelyről, Makóról is ideutazó édes­apák, édesanyák elmondták véleményüket gyermekük kisegítő iskolai neveléséről, az iskola és a szülők kap­csolatáról, a közeledés lehe­tőségeiről. beszámoltak csa­ládon belüli nevelési gond­jaikról, a környezet okozta sérülésekről. Csak elismeréssel szólt a szegedi kisegítő , iskola tanu­rainak erőfeszítéseiről egy 19 éves fiatalember édes­anyja. Közös, elszánt neve­lőmunkájuk eredményeként, könyveli el. hogy fia 16 éves kora után, a dolgozók általá­nos iskolájában elvégezhet­te az általános iskola hete­dik-nyolcadik osztályát. En­nek különösen pszichológiai hatását emelte ki az édes­anya: végül is a többi, ha­sonló korú fiúval egyenran­gú végzettséget szerzett gyermeke, ha valamivel ké­sőbb is, mint ók. Fölvetette azonban azt is: meg kellene teremteni Szegeden annak a I 'ciös.gét, hogy aki képet r . s ikmat is tanulhasson. Szinte valamennyi szülő hozzászólásából kicsendült a "'"eke jövőjéért szóló ag­iaíó:n: mi lesz ezekkel a már fölnőt), szellemi logya­tékoso'.deal, ha apjuk, any­juk segítségére már nem számíthatunk. Valamennyi­en egy nyugdíjasok házához hasonlatos, orvosi ellátást is biztosító, bentlakásos intéz­ményre gondolnak. Kecskeméti Sára, a helyi szervezet titkára megnyug­tatásukra elmondta: a jelen­leg Szegeden nyilvántartott család nélkül élő 21 fogya­tékos fiatal érdekében el­járt a városi tanács elnöké­nél. Tervezik, hogy otthont rendeznek be értelmi fogya­tékosok részére. melynek anyagi fedezetét azonban nem tudják előteremteni társadalmi segítség nélkül. A fölajánlott összegeket — intézmények és a város la­kói egyénileg is — befizet­hetik az . OTP-nél nyitott 2214 számú bankszámlán. Szó esett az értelmi fogya­tékos gvermeket nevelő csa­ládok időbeli és anyagi meg­terheléséről is, melyen az anyák munkaidő-csökkenté­se segíthetne. Többen nehez­ményezték a kisegítő isko­lák elavult állapotát. zsú­foltságát azt. hogy nem ad­nak lehetőséget a több moz­gást igénylő gyermekek test­nevelésére. A kisgyermekkori nehéz­ségek. a tanulás évei után öröm a családban, ha a fo­gyatékos ifjú ember legalább úgy lábra tud állni. hogv magát ellátja, hogy kereső foglalkozása van. Ha a sike­res szülő—pedagógus egvütt­mííköúés eredményeként a "salad védőszárnyai alatt jó­indulatú és hasznos munkát is vZgző felnőtt válik a fo­gyatékos gyermekből. az­után sem szabad elenged­nünk a kezét. Jó .szóval, tü­relemmel. és biztonságos otthonnal kíséreltük meg helyettesíteni majdan a szü­lőket, mi. mindannyian. Chikán Ágnes i X

Next

/
Thumbnails
Contents