Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

Szombat, 1983. március 12. 19 Uj crossbar központok szolgáltatások A szegedi postaigazgatóság munkájáról — Komoly erőpróbánk volt az elmúlt évben az ötnapos munkahétre való áttérés ... melynek érdekében szabályoztuk a hivatalok nyitvatartási idejét, megszerveztük a soronkívüli szombat-vasárnapi kézbesítést, a pénzbegyűjtést ... — mondta többek közt Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője azon a műszaki-forgalmi konferencián, amelyet tegnap délelőtt Szegeden, az igazgatóság székházában tartottak. A Bács, Békés és Csongrád megye postahivatalai, postaműszaki •üzemei képviselőinek, valamint a szakszervezeti tisztségviselőinek részvételével tartott tanácskozáson — amelyen részt vett TŐth Illés, a Magyar Posta vezérigazgatója is — a már említett ötnapos munkahét támasztotta követelményekhez alkalmazkodás kérdésén túl • értékelték a szegedi igazgatóság elmúlt évi munkáját. A terjedelmes beszámolóból csak a főbb tényeket kiemelve megállapítható, hogy eredményes évet zártak a postások: új crossbarközpontokat kapcsoltak be az országos távhívórendszerbe, több hálózatbővítő, úgynevezett mobil, vagy ahogyan mi nevezzük, konténerközpontot helyeztek üzembe a nagyobb városokban, s ezeknek köszönhetően a tervezett 2 ezer 500 távbeszélő-állomás helyett 3 ezer 388-at sikerült felszerelni. A konténerközpontok Szegeden, Békésen, Csongrádon és Makón álltak a közönség szolgálatába, az új távhívásos központokat Balástyán, Újkígyóson, Szatymazon és Békéscsabán „avatták", Szeged és Kecskemét előfizetői tavaly július óta a nemzetközi távhívásba is bekapcsolódhattak. Ami a postaforgalmi munkát illeti az igazgatóság egész területén bizonyos fokú viszszaesés mutatkozott. No, nem annyira a szolgáltatás minőségét, mint inkább az igények csökkentését jelentik ezek a tényeki Megszüntették a tanácsok az állatkísérő lapokat, nincs többé kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: tetemes ügyfélkiesés a postánál. Több postahivatalt korszerűsítettek, s a szegedi, hódmezővásárhelyi 1. számú hivatalok rekonstrukcióját az idén is folytatták. Emellett azonban megállapították, hogy sok az elavult épület. Az ügyfélszolgálat színvonalának emelkedését jelzi, hogy a bejelentett 156 reklamációból csupán. 79 volt a jogos „sérelem". Ami viszont a kézbesítést illeti: a postautalványok és az expresszküldemények ügyében növekedett a lakosság elégedetlensége. Az igazgatóság nyeresége a tervezettnél 47 millió forinttal lett magasabb. Egyebek közt szó esett arról is, hogy a postai dolgozók munkavégzésében fokozottabban érvényesült — és a jövőben nem kevésbé fontos feladat lesz — a szolgáltatási szemlélet, melynek fő célja a közönségigény minél jobb kielégítése. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy tavaly több mint 500 dolgozó vett részt „szolgáltatói magatartáskultúra" tanfolyamon. A tanácskozáson az 1983. évi feladatok közt említették a szolgáltatási munka színvonalának további növelését, melynek fontos eleme kell, hogy legyen a várakozási idő csökkentése, a küldemények kezelésének egyszerűsítése. Kiterjesztik a telephelyi kézbesítést, a pénzbegyújtő szolgáltatást. Folytatják a postahivatalok gépesítését, újabb újságpavilonokkal bővítik a hírlapszolgálatot, s a vezetékes távközlés érdekében 90 új telexállomást szerelnek fel 1983-ban. A telefonhálózat fejlesztése keretében az idén a postaigazgatóság területén 3 ezer 67 lakástelefont. 409 közületi és 164 nyilvános állomást kapcsolnak be. Ez azt eredményezi, hogy év végéig a 100 lakosra jutó távbeszélő-sűrűség a tavalyi 6,95 helyett 7,35 lesz — a nyilvántartott várakozók számát viszont alig csökkenti: a számítások szerint ez még az idén elérheti a 30 ezret! Lesz munkája a postának! I. Zs. Hídzár holnaptól Változások a Nagykörúton Lapunk rendszeres olvasói eddig már két alkalommal tájékozódhattak a belvárosi híd holnapi, vasárnapi reggeli lezárásával kapcsolatos tudnivalókról. Hogy harmadszorra is teret szentelünk a város közlekedési rendjét megbolygató változásnak, azt nem csupán a figyelem ismételt felkeltésének szándékával magyarázzuk. hanem azzal is, hogy újabb információk birtokába jutottunk. Tegnap már észrevehették a Nagykörúton haladók, hogy a jelzőlámpák egyike-másika csak figyelmeztető, sárga villogó fényt ad. Megkezdődött ugyanis — vasárnap hajnalra készen is lesz — o zöldhullám valamennyi lámpájának áthangolása. A programmódosításra azért van szükség, mért az új hídnak kell átvennie a régi szerepét, s emiatt nyilvánvalóan megnő a Nagykörút forgalma. Ha másodpercekkel is, de hosszabb „zöld időket" kell biztosítani az egyenesen haladóknak, különös tekintettel a tömegközlekedési járművekre. Az új híd irányából haladva. a változások a kővetkezők: a Sajka utcából nem lehet egyenesen tovább menni a Szilléri sugárútra. (Javasolt haladási irány Tarján felé: Felső Tisza-part, Kereszttöltés utca.) A József Attila sugárútról a Nagykörútra balra, nagy ívben vezető sávot lezárják, az új híd irányába tartók vagy a Debreceni utcán, vagy a Szent Gvörgv téren át érhetik el úticéljukat. Ugyancsak ebben a sugárúti kereszteződésbén változatlanul két sávból kanyarodhatnak a járművek a Nagykörútról a József Attila sugárútra, de a második sávból az egyenesen továbbhaladókat vasárnaptól kitiltják, időben át A belvárosi hídfőben tegnap még szerelték a troli felsővezetékét, s holnap már kapaszkodhatnak a pirosok Alapok és változások A vállalatok tavalyi eredménye — a termelés és értékesítés mérsékelt bővülése meliett — a tervezettet meghaladta, de nem érte el az elérő évit. Nőttek a ráfordítások és a külpiaci értékesítési árak sem alakultak kedvezően. A növekvő követelményekhez a vállalatok ebére mértékben alkalmazkodtak. A korábbi években tapasztaltnál erőteljesebb az egyes népgazdasági ágak, ágazatok és vállalatok nyereségének változása. több lett a veszteséges vállalat is — állapította mea a mérlegbeszámolók alapján a PM Ellenőrzési Főigazgatóság. A szigorúbb gazdálkodási feltétglek között a vállalatok jövedelmi, pénzügyi helyzete fokozottabban differenciálódott. Az évet az előző évinél több, szám sz rint 77 (nem mezőgazdasági) vállalat és szövetkezet zárta pénzügyi hiánnyal. A mezőgazdaságban 108 veszteséges. alaphiányos gazdálkodó szervezet volt. Az 1982. évi nyereségből képzelt érdekeltségi alapok összege csökkent, de ezen belül az alapok összetételében számottevő a változás. A részesedési alap kismértékű emelkedése mellett erőteljes átcsoportosulás ment végbe a tartalékalap és a feílesztési alap között, az utóbbiak javára. A nyereségből képzett részesedési alap összege 8,7 milliárd forint, 4.6 százalékkal több. mint az előző évben. A vállalatok a tervezettet meghaladó bérfejlesztést valósították meg. (Az egy főre judt munkabér 6,7 százalékkal emelkedett.) Prémiumokon jutalmakon kívül mintegy 4,1 milliárd forint év vég, nyereségrészesedést fizethetnek ki a vállalatok. Az átlagosan 6—7 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés (egy főre jutó öszszege 1340 Ft) eléri az 1981 évi szintet. Jelentősen növelték jóléti és kn á 1 is kiadásaikat is a vállalatok. Ezekre és a dolgozók szociális körülményeinek javítására 1982-ben 9 milliárd forintot. 10 százalékká' többet fordítottak, mint az előző évben. A vállalatok, mérséklődő nyereségük ellenére — döntően a tartalékalapok fokozottabb igénybevételével — 4 százalékkal nagyobb fejlesztési alapot képeztek, mint az előző évben. Az alapok közötti átcsoportosításnak az az oka. hogy a vállalatok számottevő részénél az amortizációból és nyereségből képződő alap nem nyújt fedezetet a bankok és az áll; in iránti kötelezettségek teljesítésére és a vállalatok fejlesztési szándékára. A lehetőséget meghaladó feilesztési elhatározásokat jelz- az is, hogv a korábbi éveknél nagyobb öszszegú alaphiányok keletkeztek A PM Ellenőrzési Főigazgatóság az egyensúly megteremtéséhez szükségesnek tartja, hogy q gazdálkodók felülvizsgálják fejlesztési elképzeléseiket. ia H

ódolat Grocknak és Popovnak, hirdetem régóta. Csodáljátok a mágusokat, biztatom folyton az ismerőseimet, miből is kiviláglik; szeretem a cirkusz világát. A mágiával való kapcsolatom persze nem egyértelmű, amíg a cirkuszi mágiát szinte kedvelem, a szómágiát alig, és még akkor sem, ha művészei szuperkunsztokat mutatnak be. A hozzászóló hozzászól. A rutinos hozzászóló bármilyen témához hozzá tud szólni, mert ugyebár először csatlakozik az előtte szólóhoz, közli: mélységesen egyetért mindazzal, ami elhangzott eddig, s különösképpen akkor időzik eme tétel bizonyításánál sokat, ha az előtte szóló magasabb pozíciót foglal el a hierarchiában, mint ő; majd siet kifejteni, hogy náluk a rugókiszerelőben, vagy a makarónilyukasztóban pontosan úgy történnek a dolgok, ahogyan az kívánatos a magyar gazdaság szempontjából, hibák ugyan adódnak, de ellenük eredményes harcot folytatnak, tehát á hibák csak átmenetiek, nem is hibák. csak hibucikák. s csak rövid ideig maradnak azok. Végezetül a hozzászóló biztosít mindenkit, megtiszteltetés számára, hogy ezen a tanácskozáson elmondhatja a mondókáját, az értekezlet hasznos volt, s reméli, hogy észrevételeivel maga is hozzájárult a totális sikerhez. Megkérdeztem egyszer egy hozzászólót, a legnagyobb tiszteieltel persze, foglalná össze mondókáját néhány mondatban, összefoglalta. Tíz perc alatt; egyetértek azzal, hogy összehívták ezt a tanácskozást, mert ez a tanácskozás szerfölött hasznos volt, ráirányította a figyelmünket, utat mutatott, s mint ahogy én is elmondtam, hasznosítjuk a tapasztalatokat a későbbiekben. Ez volt a lényeg. Megköszöntem az összefoglalót, s fejet hajtottam az illető előtt. Mágus. Harminc percig tud úgy beszélni, hogy az égvilágon semmit sem mond. Hiába, gyakorlás teszi a szómágust. A szómágiának persze ez csak az ártatlanabb, a kevésbé bosszantó műfaja. A szómágia igazi művészei a folyvást másról beszélők. Módszerük lényege a következő. Valahol, a gurigagörgetőben például akadozik az anyagellátás, s a dolgozók hóvégi hajrára kényszerülnek, mit mond ekkot a helybéli szómágus? Körülbelül ezt: a hó elejéhez viszonyítva háromszáz százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Öriási, nem? És várja a hatást... Hiba csak másutt fordulhat elő, bajok csak a szomszéd gyárban, szövetkezetben, hivatalban adódhatnak — véli a szómágus, s fújja az ember képébe vastag rétegben a púdert. Csak tudnám, hogy miért? Ilyen dolog, nem érkezik meg időben az anyag — ismerve honi szerződéses fegyelmünket, s akkor még az objektív okokról nem is beszéltem — gyakorta adódik. És legtöbbször nem is a szómágusok hibájából. Akkor? Évtizedek során idegződött be a reflex: bajokról, nehézségekről inkább ne beszéljünk. Mi a csudának ilyesmivel idegesíteni egymást. Pedig hát mindenki tudja, hogy aki kimondja a bajt. fel is oldja. S a?t sem kell széles körben magyarázni, hogy csak az hibázik, aki dolgozik, nem titok továbbá, hogy egyetlen gépezet sem működik abszolút tökélivel, még a gazdaság sem. Es méeis leng a köd és mégis mozog az ecset, hogy lakkréteg kerüljön a nyilatkozatra, és bizony még sok helyütt. Az igazi mágusokat csodálom, a szómágtisokat nem szeretem. Krnek használnak ezek az emberek. önmaguknak? Aligha Egvik típusuk sem népszerű A ..hozzászólók úgysem mondok semmití'-típust unják a többiek, a mellébeszélései meg kikacagják a háta mögött. De vannak még. ha eavre kevesebben Is. de vannak! Rabolják a többi ember drága idejét, az idő pedig ugyebár ahogv mondani szokás: pénz. Ezeknek az embereknek egvébként páratlan stílusérzékük van. Nem azt mondják, hogv elintézünk valamit, hanem lépéseket teszünk az intézkedés felé. Csak felé! Tgv aztán senki sem kérheti raituk számon a dolgokat, végtére is ők nem vállaltak garanciát arra. hogy ők célhoz is érnek ők rsak arrafelé indulnak. Fejlettebb változatában a szómágus valóban méltó a mágusi jelzőre. Egv ilven egvszerű mondatot: a jég hideg, könnyűszerrel alakít át a következőre- ..Jelzéseink szerint a vfz bizonyos halmazállapotában egves területeken úgy tűnik, mintha állapotváltozáson menne át. s ilvenkor másképpen reagál reá a hőmérők némelvike a Celsius-fokok vonatkozásában " S

orolhatnám a példákat tovább, nem teszem, gondolom. tudják már, miért haragszom. Nem stiláris hibákról van szó, hanem szemléletiekről, a szómágusok ugyanis, bocsánat a vulgarizmusért, sumákolnak. Vagy egyáltalán nincs véleményük, vagy .olyasfajta szóvirágcsokor mögé rejtik, amely mögül véletlenül sem látszik ki. Ha nem mondok semmit, abból nem lehet baj — gondolják. s igazuk biztos tudatában ködösítenek tovább. Pe-dig hát csak abból lehet baj, ha nem mondunk semmit, okos. megfontolt véleménvek sokasága nélkül nincs egészséges közélet, vita né'kül nincs haladás. Tudom, hogy vitatkozási kultúránk mennyire elmaradott — sajnos —. de ez el'en tennünk kell valamit. Kíváncsi volnék például, mi történik akkor, ha egv jó sok ideje* semmit sem mondó, afnúgv semmitmondó szómágusra rászólnának: mit is akar mondani, miről is beszél tulajdonképpen ? Az volna a legnagyobb csoda. A mágia maca volna. Petri Ferenc kell tehát sorolniuk a szomszédos. harmadik sávba. A Klapka térnél eddig lehetett balra kanyarodni a Szűcs utcába, illetve a térre. a Pacsirta utca felé Ez most tilos lesz. A legérzékenyebben nyilván a Kossuth Lajos sugárút és a Párizsi köriít kereszteződésében életbe lépő változások -érintik majd az. autósokat a Marx tér felől érkezők csak egy sávból kanyarodhatnak a sugárútra a rókusi állomás felé. A szemből, a Klapka tér felől autózók balra, az Anna kút felé vezető kanyarodási sávját' lezárják — ez a tilalom a Mérey, vagy az Attila utca igénybevételével oldható fel. E változások nyilván — s ésszerűen — útvonaluk megtervezésére késztetik majd az autósokat. akiktől a kényszerű módosítások megértésén kívül még egyet kérnek a forgalomszervezők: segítsék a tömegközlekedési járműveket a sávváltáskor, a megállóból induláskor. Hogy miképpen állunk át az új rendszerre, hol van szükség további finomításokra. azt természetesen figyelik majd a szakemberek. De persze az új rendbe „bekell rázódni", ezért az első napok esetleges torlódásai nem tekinthetők mérvadónak. P. K. Anyagfelhasználás, technológia Huszonkét vállalatnál és három gyáregységben végzett felmérés eredményeit összegezték pénteken a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnökségi ülésén, ahol a gazdaságos anyagfelhasználást segítő technológiai korszerűsitésről tanácskoztak. Megállapították, hogy a kormány tavaly elfogadott programja, majd az azt követő SZOT-felhívás nyomán a vállalatok sokoldalú kezdeményezéseket tettek. A papíripar, a nyomdaipar, a könyv- és a lapkiadás szoros egységet alkot, munkájuk szinte egymásra épül. Ezért s gazdaságos anyagfelhasználásban is fokozott együttműködésre van lehetőség. Az első intézkedések már eredményre vezettek jó néhány üzemben. A Papíripari Vállaiatnál például 900 tonnával több hulladékot használtak fel, mint egy évvel korábban. A , fűzfői gyárban főleg szervezési intézkedésekkel elérték, hogy a fából, importcellulózból és enyvezőanyagból jelentős mennyiséget megtakarítottak. Az Alföldi Nyomdában minden eddiginél több hazai alapanyagot használnak fel. Az idei vállalati terveknek is szerves részét képezik az anyagtakarékossági feladatok s a hosszabb távra szó'ó teendőket külön intézkedési tervben rögzítették. (MTI) A