Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

tilflu VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!" ; ir.íx >) ic A, , 73. évfolyam 60. szám 1983. március 12.; szombat Ára: 1,80 forint AZ MS ZMP SZE G ED V Á ROSI BIZOTTSÁGÁN A K L APJA * Illést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1983. március U-én, pénteken Szegeden Püpdi Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével kibővített ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. A tanácskozáson meghívottként ott voltak a városi, járási pártbizottságok titkárai, a felsőoktatási intézmények, az ideológiai munkával foglalkozó intézmények képviselői. A testület első napirendi pontként megvitatta dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbízottság titkárának az országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás munkájáról és az ezzel öszszefüggő megyei feladatokról szóló tájékoztatóját, valamint a megyei párt-végrehajtóbizottság intézkedési tervezetét az országos tanácskozás anyagának feldolgozására és feladattervére. A vitában a testület tagjai és a meghívottak közül felszólaltak: dr. Kanyó Ferenc, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője, Körösi László, a FÜTÖBER csongrádi gyárának igazgatója, dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára, dr. Tamási Mihály, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője, Bódt György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nyugalmazott vezetője, dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára és Győri Imre. A vitát dr. Koncz János foglalta össze. A pártbizottság a szóbeli tájékoztatót, a vita összefoglalóját tudomásul vette, és a vitában elhangzott módosító javaslatok figyelembevételével elfogadta az intézkedési tervjavaslatot. Ezután második napirendi pontként a testület Gyárfás Mihálynak, a megyei pártbizottság titkárának rövid szóbeli kiegészítőjével tudomásul vette a honvédelmi nevelés megyei tapasztalatairól szóló írásos tájékoztatót. Aranyérmes sörök Megújult az árpatermesztés Világversenyeken egyremásra nyernek aranyérmet a magyar sörök; javul az italok minősége. Ám nemcsak az iparág erőfeszítései hozzák a sikert, az elmúlt években szinte észrevétlenül felnőtt a követelményekhez a hazai árpatermesztés, amely immár kiváló minőségű alapanyagot ad a feldolgozóknak. Száztizenegy tagot számlál a Sörárpatermelési Társaság, amely hat éve fogja össze nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemeket: egyik alapító tagjuk, a söripar, és a nagy kutatási gyakorlattal rendelkező Gödöllői Agrártudományi Egyetem is hosszú ideje tagja az eredményes társaságnak. Az ipar szakemberei szerint évtizedes lemaradást hoztak be a termelők, akik ebben a szervezeti formában megtalálták anyagi számításukat, olyannyira, hogy szinte sorbanállr.ak a tagsági felvételért. Amire azonban egyelőre mncsen lehetőség, az ipar feldolgozókapacitása ugyanis határt szab a termelői kínálatnak. A Sörárpa-termelési Társaság az ipar igényeinek hozzávetőleg felét adja. A kőbányai sörgyárak például egyre inkább ebből a termelői körből rendelnek, és lassan visszaszorítják megrendeléseiket ott. ahol a termelés egyedi szerződéseken alapul. A végső cél: az alapanyagoknak legalább háromnegyed részét a társult termelőktői veszik át, miután ezek az üzemek egységes minőségű alapanyagot adnak. és szállításaiknál messzemenően tekintetbe veszik az ipar ütemezését. A tarsaság működésének hat éve alatt a terméshozamok harmadával nőttek, a korábbi két fajta helyett ma már 7—8-bői választhatnak a termelők. Ez a növény. amely korábban is a gyengébb földterületeken „élt meg", és néhány é' még kifejezetten a rosszul jövedelmezőek sorába tartozott. időközben — a hozamok fokozódása nyomán — jól fizetővé vált, az üzemi bevételeit elérik a kukoricáét, illetve a búzáét. Egész sor gyenge adottságú termelőszövetkezet gazdálkodása szilái dult meg a társaság keretei között, olyannyira. hogy egyre többen viszonylag nagy összegű beruházásokia is vállalkoznak. A társaság ehhez is hozzájárul; Mezőkövesden ötezer tonnás raktár épül, hasonló létesítményt adnak át rövidesen Devecserben, a Virágzó Tsz-ben. ahol egyértelműen elkötelezték magukat a sörárpa mellett, nem kevesebb, mint 1600 hektáron termesztik ezt a növényt. Hasonló beruházások vannak a gyenge talajú nógrádi vidékeken, például a nőtincsi tsz-ben. A társult tagok bevételeit fokozza, hogy a magyar árpa exportképessé vált. A korábbi importnövényből tavaly már 5—6 ezer tonnát szállítottak külföldre, az idei előirányzat meghaladja a nyolcezer tonnát. A jövedelmezőséget tovább javítja. hogy szerződést kötöttek a takarmánykeverő üzemekkel, a magas fehérjeértekü árpát — amely sörgyártásra kevésbé alkalmas — ezekben dolgozzák fel kitűnő tapérétkű eleséggé. Az idén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakértői ismét szakmai útmutatással segítik az üzemeket. Több újabb fajta hivatalos rpinóségi eljárás is folyamatban van. A sörgyárak ismét elküldik termékeiket a világversenyekre, ahol például a Jubileum sör — a kőbányai sörgyárak terméke — már háromízben nyert aranyérmet, a Rocky Cellar kettő, és a Budapest, valamint a Bak sör egy-egy aranyérme mellett. (MTI) Magyar-osztrák tárgyalások Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár pénteken Sopronban megbeszélést folytatott Theodor Keryvel, az Osztrák Köztársaság buigenlandi tartományának főnökével a magyar—osztrák energetikai együttműködés időszerű témáiról. A tárgyaláson részt vett Bors Zoltán, a Vas megyei tanács elnöke és Schmuck István, a GyőrSopron megyei tanács elnökhelyettese is. (MTI) Megélénkült a határ Vetnek, metszenek Országszerte megélénkült a határ, a tavaszias időt kihasználva vetik az elsőnek földbe kerülő növények magvait A tavaszi időszakban 2,5 millió hektáron vetnek különféle növényeket, és sorra kerülnek a gyümölcsös- és szőlőskertekben végze'*- munkák is; ezek máris jó ütemben haladnak: a nagyüzemekben és a kiskertekben metszik a fákat, a tőkéket, A tervezett vetésterületben — az üzemi elképzelések alapján — némi módosulás válható. Máris bizonyos. hogy az előirányzottnál kisebb részen termesztik a zöldborsót, ám a szerződések ismeretében a termelők egész sor helyen, például Nádudvar környékén jobb talajokra vitték ezt a növényt, és így r*. mény vari arra, hogy a magasabb termésátlagok ellensúlyozzák a kisebb termőterületből fakadó hátrányt. Á munkavédelmi helyzetről Tanácskozás a vasasszakszervezetben Érzékelhető a javulás a vasipari vállalatok munkavédelme* irányító, ellenőrző és számonkérő munkájában A kohászatban, a gépiparban és a villamosenergia-iparban egyaránt csökkent az utóbbi időben a balesetek száma és gyakorisága. sajnos azonban a súlyos, illetve halálos üzemi balesetek aránya növekedett. Egvebek mellett ezt állapították meg a vasasszakszervezet pénteki elnökségi ülésén, amikor a vasasszakrnák munkavédelmi helyzetét elemezték. A balesetek elemzéséből kiderült, hogy emelkedett a szakmvr kásokat ért balesetek aránya, pedig tőlük joggal lehet elvárni a fegyelmezettebb. körültekintő munkát a saját és mások testi épségét megóvó magatartást. Emelkedett a kézi műveletek közben történt balesetek száma, ami a nem megfelelő szerszámkiválasztásra vezethető vissza. Az elnökségi ülésen elhangzott. hogy a tárca és a szakszel vezet sorra beszámoltatia a vállalatvezetőket, ami után általában felélénkül a munkavédelemmel való foglalkozás. A szakszervezet síkraszállt az oktatónevelő és felvilágosító munka javítása érdekében. és sürgette, hogy az oktatók munkavédelmi ismeretei miflöbb érjék el a kívánt színvonalat. Helyes gyakorlatnak tartják, hogy néhány üzemben, például Csepelen munkavédelmi klubok alakulnak. Máshol a munkavédelmi vetélkedők a kedveltebbek. A vasasok támogatják egy országos munkavédelmi konferencia megtartását annak érdekében. hogy a munkavédelm1 helyzet mindenhol javuljon a szerzett tapasztalatot egvmásnan átadják a vállalatok. Az elnökség felkérte az ipari tárcát, hogy az idén újabb vállalatok vezetőit számoltassa be. Előtérben a lakóházfelújítások Számvetés a Szegedi Építőipari Szövetkezetnél Eredményes évet zárt a Szegedi Építőipari Szövetkezet. Soha annyi nyereséget nem fizettek dolgozóiknak, mint most, az elmúlt év teljesítménye után. Ezt jelentette be Dombi Mihály szövetkezeti elnök a szegedi Ifjúsági Házban tartott közgyűlésen, amelyen többek között részt vett a szegedi pártbizottság képviseletében Ambrus László munkatárs, valamint Horváth János, a KISZÖV megyei elnöke. A vezetőség számvetéséből kiderült, hogy a 41 millió forintos nyereséget a hatékonyság növelésével érték el. Tavaly 116 fővel csökkentették az adminisztratív és a fizikai dolgozók létszámát. A szövetkezet történetében soha nem fordult elő, hogy egy dolgozó anynyit termelt volna, mint tavaly. Csongrád megyében, a szegedi a legnagyobb építőipari szövetkezet — a tagok létszáma meghaladja az ezret — és különösen jelentős a szerepe a várospolitikai célkitűzések megvalósításában. Fő feladatuk a lakosság építőipari szolgáltatásainak biztosítása mellett a régi lakóházak felújítása. A szegedi tanáccsal kötött szerződés értelmében a VI. ötéves tervben 845 lakást újítanak fel, 300 millió forintos értékben. A tervidőszak első két évében szép sikerként könyvelhetik el, hogy a tervezett felújításoknak majdnem a fele, 415 lakás készült el, s ennek a munkának a költsége nem egészen 120 millió forint. Évente átlagpsan 215—30 régi házat öltöztetnek fel új ruhába és a munka jellege, főleg a sortatarozás komoly szaktudást igényel. Célkitűzésük, hogy az előirányzott összegnél olcsóbban fejezzék be a rekonstrukciót. Kényszerhelyzetbe került a szövetkezet Megszűnt az a korábbi állapot, hogy az ajánlatok közül tetszés szerint válogathatnak. Most már nekik kell munkát keresni. hogy a biztos megélhetést garantálni tudják. Ügyes üzletpolitikájukkal és versenykészségükkel az elmúlt évben 311 milliós termelés? értéket produkáltak. amelyekben igen sok szato» ipari ág osztozott. A vezetőség elsősorban az építőket, festőket, gépészeket* gáz-, víz- és villanyszerelőket, valamint a szolgáltató részleget dicsérte, de a szövetkezet elnöke, valamennyi dolgozónak megköszönt* becsületes helytállását. Az idei tervismertetésből kiderült, hogy a költségek csökkentése igen fontos célkitűzés. A műszaki fejlesztés, a hatékonyság növelé-' se, új technológiák bevezetése szerepel idei munkaprogramjukban. Az építtetők közmegelégedésére folytatni akarják a korszerű hazai hő- és hangszigetelőanyagok felhasználását, a modern burkolatok és szerkezetek alkalmazását. Az idén még erőteljesebben be szeretnének kapcsolódni Szegeden és a környező községekben a földgázvezeték építésébe, hiszen erre egyre nagyobb a lakossági igény, A közgyűlésen felszólalt Ambrus László és a szegedi pártbizottság elismerését tolmácsolta a szövetkezet dolgozóinatA Szegedi Építőipari Szövet kezet dolgozói újították fel a képen lakóházat is tifíww nM *