Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

Péntek, 1983. március 11. 7 Magyar-csehszlovák barátsági nap Csongrádon A Hazafias Népfront me- műhelyekben folyó munkát, gyei bizottsága tegnap magyar—csehszlovák barátsági napot rendezett Csongrádon. Ebből az alkalomból megyénkbe érkezett Péter Tyc, a Budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatóhelyettese, valamint Jaromira Kolarova írónő, akiket Vincze Mária, ismertette a termelési eredményeket. a dolgozók feladatait. Délután a népfront városi bizottságán baráti találkozóra került sor amelyen a népfront nó- és rétegpolitikai bizottságának tagj°i, valamint a város üzémi, szövetkezeti és intézményi párt a népfront csongrádi városi alapszervezeteinek nőfelelőbizottságának titkára és sei vettek részt. Ebből az Sturcz Mártonná, a népfront alkalomból Jaromira Kolamegyei bizottságának mun- rova előadást tartott a ,.Nő, katársai fogadtak. a modern csehszlovák társaA város történelméről, la- dalomban'' címmel, ezután kói életéről tájékoztatták a pedig a találkozó résztvevőivendégeket, majd ellátogat- vei beszélgetett. tak a HÖDIKÖT helyi gyárába, ahol Keller Jánosné műszaki vezető mutatta be a A barátsági nap befejeztével a csehszlovák vendégek visszautaztak Budapestre. [Épfcrgaliiii akadémia Az idegenforgalom gazdasági szerepéről és hatékonyságáról háromnapos idegenforgalmi akadémia kezdődött csütörtökön Siófokon. Az idén első ízben megtartott rendezvényen, amelynek szervezője az Országos Idegenforgalmi Hivatal, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a turizmussal foglalkozó hazai szakembereken kí' vül részt vesznek a KGSTtagországok idegenforgalmi közgazdászai is. A jövőben rendszeressé váló akadémia célja, hogy fóruma legyen az idegenforgalmat érintő egyegy elvi és gyakorlati probléma mélyreható megvitatásának. (MTI) n ruházati ellátásról A textilruházati vállalatok Közismert, hogy az idén a az utóbbi időben a korábbi- népgazdaság valamennyi nál színvonalasabban elégítették ki a lakosság igényeit — különösen sport- és szabadidő-ruházati cikkekből —, ugyanakkor néhány termékből méretválasztéki hiányok jelentkeztek. Az idén a termelőüzemek az áruellátás színvonalának további javítását. ezen belül is a különleges, valamint az olcsóbb ruházati termékek választékát kívánják bővíteni. Ezekről esett részletesebben sz.ó Ruházatipari Dolgozók ágának, így a ruházati iparnak is jelentős mértékben kell megnövelnie kivitelét. E a zaláegerszegi ruhagyárak munkáját, és kedvezőtlennek ítélte meg a Páva ruhagyárét. a Fékon gyárét, de nem kielégítő a VOR vagy a feladatnak csakis n termeié- Szegedi Ruhagyár gazdáikosi színvonal javításával, és dása sem. minden eddiginél jobb piaci munkával tehetnek eleget a vállalatok. A tavalyi mérlegadatokat összesítve levonható az a következtetés is. hogy sok vállalat rosszul mérte fel a piacot, termelését nem megfelelően programozta, s sok esetben nem volt kellő összhang az alapSzakszervezetének csütörtö. anyagot, a kellékeket, és a ki, központi vezetőségi ülé- készárut gyártók között sem. sén. Ennek tudható be az is, hogy Szabó Imre ipari rainisz- az ágazatban a vállalati nyeterhelyettes elmondta, hogy reség az egyes üzemekben a textil- és ruházati ipar az meglehetősen nagy különbegész világon eladási nehézségekkel . küzd, A körülmények nagy mértékben nehezítik'"a magyar exportot is. A vállalatok idei tervezőmunkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a belkereskedelmi szállításokat, pontosabban a nagyobb arányú növekedést irreálisan ítélték meg. Ezért ezek a tervek felülvizsgálatra szorulnak. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a vállalati terveket tárgyaló bizalmi testületi üléseken a legtöbb felszólaló a munka feltételeinek megteremtését tartotta a legfontosabbnak. Sokan kifogásolták a gyártás előséget mutat-'-A "•"ÜftMŰszter- . . , a gyenge pjaei munka, és aZ helyettes eredményesnek tar- esetenként ésszerűtlen takatótta például a salgótarjáni, rékosságot. A hír: az 1982. évi településfejlesztési versenyt a községek kategóriájában Zsombó nyerte. Tavaly öszszesen 5 millió 959 ezer 831 forint értékű társadalmi munkát végeztek a helység lakosai. rn Ez a cikk a társadalmi munka magasztalására íródott. Mégis azzal kezdem: én személy szerint nem kedveltem sose a társadalmi munkát, sem elvben, sem gyakorlatban. Az utóbbi időben is csak a szükségszerűség okán békülök meg vele. Szeretek persze tiszta utcán, üde fák, bokrok között járni. Szeretem, ha a lakóhelyem környéke rendezett. Iparkodom tágabb környezetemet is óvni; nem szórom szét a csikket, a villamosjeszülők kalákamunkájából épülne az óvoda, Bem a népművelő meszelné a kultúrotthont, hanem az adott szakterület dolgozói, munkaidőben, fizetésért. Ebben az álombeli társadalomban, amelynek erei, idegei értelmes, áttekinthető rend szerint szállítanák az ingerületeket, energiát egyik rzervtől a másikig, elég lenne jobban dolgozni a gyárban, téeszben ahhoz, nogy ott és akkor épüljön házasságkötő terem, óvoda, ravatalozó, járda és csatorna, ahol és amikor szükség van rá. JAJ Eddig a pontig föltehetően dr. Faragó M. Vilmos zsombói tanácselnök is eljutott a gondolkodásban. Mivel mi nem ebben az álombéli társadalomban élünk a belátható jövőbén, számára a gyet; használt akkumulátort gyakorlati dilemma úgy nácstagok és a népfront aktivistái szervezték a helybeliek • munkáját: értéke két és fél millió forint. Több mint félmilliót segített a Gyümölcsös Szakszövetkezet. A szülői munkaközösségek 350 ezer forint értékű munkát szerveztek. A Szeged városi Beruházási Vállalat Ady Endre szocialista brigádja 676 ezer forinttal, a községi kisiparosok 225 ezer forinttal, a kőolajkutató vállalat Münnich Ferenc szocialista brigádja 300 ezer forinttal növelték az összeget. És itt sem sorolhatjuk föl hely hiányában az öszszes brigádot, vállalatot és szervezetet, amelyik részt vett a munkában. 3. nem dobok az árokba, bokrot, fát nem tördelek ki, padot nem vések össze, a szemetet nem öntöm az ablakon át az utcára. Nem tudok azonban betonozni, fát ültetni, vízvezetéket szerelni.* Tudnék, de nem dobok az árokba, bokkarítani, olyan munkát ingyen elvégezni, amelyért valahol, az illetékes vállalatnak kifizetik a közösség pénzét. Elvben sem lelkesít különösebben a társadalmi munka: ha túl gyakran kerül rá sor, ez óhatatlanul a társadalmi munkamegosztás nézhetett ki: ha vállalják a társadalmi munkát, hát lesz járda, csatorna, gázcseretelep, ha nem vállalják, hogy maguk megcsinálják, nem lesz. A címben szereplő kényszert ne úgy értsük hát, hogy a zsombói tanácselnök vagy munkatársai bárkit is kényszerítettek volna közhasznú ingyenmunkára. az emberekben a körűimé nyekben rejlő kényszert. Hogy sikerrel tették, annak bizonyítéka a kevés híján 6 millió forint. Hogy ezt a teljesítményt eléismerik, an/ Népfronttanácskozás Napirenden: az idős emberek helyzete Számukhoz viszonyítva ke- szólt árról, hogy számos hangzott el az ülésen. Ügy vés nyugdíjas vesz részt a idős ember szívesen meg- érzi, hogy feleslegessé vált. közéletben. A Hazafias válna házától, s bevonulna rá többé már nincs szükség. Népfront időskorúakkal fog- valamelyik. nyugdíjasok A nénfrontmozgalom, a lalkozó munkabizottságának számára létesült intézmény- munkabizottság egyik legcsütörtöki ülésén Knoll Ist- be. Ám még mindig kevés főbb feladata éppen az. ván elnök rámutatott: az a nyugdíjasház, anyagi erő- hogy felkeresse ezeket az idős emberek társadalmi forrásaink viszont nem te- embereket, s megnyerje cselekvőkészségéről, felgyü- szik lehetővé a valós igé- őket a közéleti munkának. lemlett tapasztalataikról nyek gyorsabb kielégítését. nem mondhat le a népfront- A továbbiakban elmondotta: mozgalom, nem mondhat- javítaná viszont a nyugdínak le a társadalmi szerve- jasok közérzetét, ha lakóhe zetek. Közérdek, hogy meg- lyükön jogsegélyszolgálat- lé- egymástól távol élő hozzáS'i^'í-s — gyenesen — ' tanacsot ^ kannának. Speciális mun- Felhívták a figvelmet arkaközvetítő irodák fel- ra is, hogy az • illetékes lenne, szervek kísérjék még nakisebb gvobb figyelemmel az idősrésze még mindig úgy véli. a válogatási, választási leh'e- f' - . éietköriilménveinek hogy a nyugdijasok rétege tőség. g^élrfka^eing egyseges. Holott erről szo Sofc ember CMfc nehezen mindent a nyugdíjak reálképes átállni, elfogadni a értékének megőrzéséért nyugdíjas lét formáit — (MTI) működési zavarait jelzi Egy nak di az a jele. a' me_ jol berendezett társadalomnak nem szükséges többet elvárnia tagjaitól, mint hogy a munkahelyükön tisztes-, séggel és hozzáértéssel tegyék a dolgukat. Ahol a társadalmi- munkamegosztás rendszere jóli&tnkcionál, ott minden munka valakinek a feladata, a csatornapucoláA vitában a család szerepéről szólva elmondták. • „„„, i •• - , , , hogv az utazási díjak feljárok kozerzetet, ha lakohe- „ . „ . , . ' ., í, , • . „ ., „ ,. emelese nehezebbe tette az találják a módját annak, miként lehetne őket jobban bevonni a közösségi munkába. Knoll István az időskorúak helyzetét elemezve el- állítása is indokolt mondta: a közvélemény egy kivált vidéken, ahol sincs, akad közöttük most nyugdíjba vonult, a-ánylag magas jövedelmű. életerős ember, s 90 éves. magatehetetlen aggastyán. Ennek megfelelően alapvetően másképp, más mértékben igénylik a társadalom segítőkészségét. Kivált nehéz azoknak a sorsa, akiv régebben mentek nyugd/iba. A felmérések szerint jelen"eg mintegy félmillióan 2 ezer forintnyi összeget kapnak kezhez havonta. Valai livel könnyebben élnek azok. akiknek szoros a kapcsolatuk családjukkal. Sok idős etnber szívesen összeköltözne gyermekeivel. de erre nincs mód. mivel csak elvétve épülnek olyan lakások, amelyek lehetővé tennék több generáció együttélését. A munkabizottság elnöke gyei tanács, a verseny jutalmaként, minden tizedik forintot „visszaadta" a közT ségnek, újabb célok finanszírozására. a 6 nagyobb tételeket sorolom: ezerháromszáz méter belteson át a bölcsődeépítésig és rületi betonutat, 500 négy-karbantartásig. Ahol egyértelmű a társadalmi erőforrásoknak a teljesítményekkel arányos elosztása, ott elegendő, ha valaki tisztes cipész, óvónő, olajbányász, aki elvárhatja, hogy annyival részesedik a közös ka- .tését, felújítását, az új hálapba tett pénzből, ameny- zasságkötő terem szakipari nyivel hozzájárult annak munkáit, a belterület parkogyarapodásához. Ilyen, manapság álombélinek számító körülmények között nem a lakónak kellene ellápátolnia az otthagyott törmelékhalmokat az ablakuk alól, nem a gyermekes Ha kötekedni akarnék, megint mondhatnám: furcsa, hogy egy terv hivatalos akkor úton elkészítve félmillió forintba kerül, társadalmi munkában, lényegesen rövidebb idő alatt, ugyanolyan jó minőségben szinte csak egy hálás kézszorítás az árá. Csakhogy magam is ezzel a kényszerrel találom ma_ „ . , . ..„ gam szembe, amely társaEgyszerűen^tudatosítottak dalmj ellentmondásaink boncolgatásakor egyre gyakrabban ágaskodik elénk: így — VAN. Amúgy — NINCS. Így nem kerül kiáltó ellentmondásba a gyönyörű . új házsor, a tengelvtörően kátyús földúttal. így születik meg helyben a megfelelő terem, amely ünnepélyes ketetet adhat a holtodiglanholtomiglan kimondásához, így lehet megszerezni a különböző vállalatok jóindulatát: ahol' nemcsalt kérnek, hanem maguk is tesznek valamit, netán elvégzik a nem szeretem munkát, oda szívesebben mennek építők, szolgáltatók, szakiparosok. A társadalmi munkának tegyem fttána: sajnos! — nem az olajozottan, pontosan működő munkamegosztási és elosztási rendszer az alternatívája, hanem a nincs. Ezért a társadalmi munka a különböző települések reálpolitikájának része. Ebből legutóbb a zsombóiak kerültek ki legjobb eredménnyel, jövőre talán más kerül az élre, lényeg az, hogy évről évre hosszú a lista minden községben: mi minden épült közös erővel, összefogással. •Mit tartalmazott .ez millió forint? Csak a zetméter járdát, az új tel kek kitűzésének durvább te- egyelőre — hadd reprendezési munkáit, 350 némí sóvárgással méter csatornát, 720 folyóméter tanyai vízhálózatot, tanyai klubot és gázcseretelepet, az egészségház bővisítását, újabb három utcának az előkészítését a portalanított burkolat építéséhez. Hogy ki mekkora részt vállalt a munkából? A' taTanács István Műszer méri a kocsi útját A7 üzemanyag-fogvasztást netidő során mérő-ellenőrző diagnosz-i átlagos és legnagyobb setikak műszer alkalma- bességet. Külön regisztrálta. Vizsgálatok a vevők érdekében Beszámoló az OKF munkájáról A kereskedelmi felügyelő- ben, ellenőrzik a jogszabá- sertés és a lehetőség a váségek mindenekelőtt az áru- lyak és rendeletek betartását sárlók megkárosítására. Az ellátás színvonalát, folyama- — egyebek mellett erről szólt ellenőröik jelentős előrelépést tosságát vizsgáljáik, hogy a Giltner László, az Országos tapasztaltak a gyermekélelboltok nyitvatartásának tel- Kereskedelmi Főfelügyelőség mezesben és sok konfekciójes ideje alatt egyenletes le- vezetője csütörtökön a Ma- boltban. gyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezvényén. Az elmúlt évben 27 ezer boltot ellenőriztek. s átlagosan minden tizedik helyen a kerületek, * vásárlók megkárosítását ál- boltjaiban gyen a kínálat. Örködnek a vevők érdekeinek védelmézásának egyéves tapasztalatait összegezték a Volán S. számú Vállalatnál. Salgótarjánban. A tíz autóbuszba, teherautóba, valamint rakodógépbe beépített nyugatnémet, Hassel gyártmányú készülék a kísérleti járműveken átlagoha a megengedett sebességnél gyorsabban haladt járművével a gépkocsivezető. A műszerfalba épített készülékről leolvasható a menetidő alatti teljes üzemanvag-fogyasztás. de közli a pillanatnyi fogyasztást is A felsorolt adatokat öt évig san tíz százalek üzemanyag- tárolja; működésébe beavatmegtakarítást eredménye- kőzni csak egy meghatározett A műszer mérte az zott ködjelzéssel lehet. Ha a üzemórát — benne a me- gépkocsivezető kikapcsolja net- és állásidőt —. a me- az áramkörből, ezt is. sót kimutatható ennek időtartamát is regisztrálja. A műszer iól vizsgázott a rakodógépeken is, amelyek üzemanyag-fogyasztása eddig úgyszólván ellenőrizhetetlen volt. A szakemberek kiszámították. hogy egy-egv műszer ára — a megtakarított üzemanyag árából — négy hónap alatt megtérül. A Nógrád megyei Autóközlekedési Vállalat tervezi, •hogy az idén negyven járműbe építi be a sokat tudó, hasznos készüléket. A jövőben külön figyelemmel vizsgálják az új vállalkozási formákat: nem csorbulhat a vásárló joga azzal hogy megváltozott a bolt üzemeltetési formája. A külső kis települések elsősorban azt lapították meg. hétmillió há- vizsgálják, hogy a vásárlók romszázhetven ezer forint összetételének és igényeinek bírságot szabtak ki. A vizs- megfelelő legyen az árukígálatok többnyire bejelenté- nálat. Az ellenőrzések arra sek, előzetes információk is kiterjednek, hogy a keresalapján történtek. A tapasz- kedelmi egységek raktározátalatok azt bizonyítják, hogy sában kímélik-e, óvják-e az a szankciók nem minden árut. Rendszeresen figyelemesetben érik el céljukat, nem szüntetik meg a kiváltó okokat. A zöldség- és gyümölcskereskedelemben. a vendéglátásban és a méteráru-boltokban elsősorban az a gond, mel kísérik, hogy az árak összhangban vannak-e a termékek minőségével. A rugalmasabb gazdálkodási lehetőségeknek is a vásárlót kell szolgálniuk. a vevő johogy nehéz azonosítani az gainak csorbítását sehol sem egyes termékeket, nagy aki-, tűrik eL