Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

4 Csütörtök, 1983. március 17. Periférián Beszélgetés a 18 éven aluliak bűnözéséről Ismét növekvő tendenciát mutat 1981-től a fiatalkorú bünozes. Igaz. a felnőttkorú is, csakhogy az előbbi az utóbbit meghaladó mértékben nőtt. összehasonlításul két adat: 1981-ben 10 ezer lelnöttkorú lakosra 77; ugyanennyi fiatalkorúra közel duplája. 143 bűnelkövető jutott. Minden okunk megvan hát az aggodalomra. Annál is inkább, mivel a fiatalkorúak nem kis hányada a felnőtt bűnözés „utánpótlási bazisának" tekinthető. Még csak nyolcadik, kilencedik évét tapossa a legutóbbi demográfiai hullám elsó korosztálya, de máris növekedést tapasztalni a gyermekkorú bűnözésben. Hová vezet ez? — kérdezik sokan, sötét színben látván feltűnni a jövőt. Mi viszont a jelenre, a bűncselekmények hátterére, a fiatalkorú bűnelkövetők szemelyes körülményeire, a megelőzést szolgáló intézkedésekre voltunk kíváncsiak, amikor dr. Maráz Vilmosáét, a Szegedi Járásbíróság büntető elnökhelyettesét és dr. Tóth Pétert, a Csongrád megyei Főügyészség ügyészét a megyei és a szegedi tapasztalatok összegzésére kerrúk. Dr. Tóth Péter; Az országos statisztikát tekintve viszonylag jó helyen állunk, megyénk a kevésbé „fertőzöttek" közé tartozik. A legtöbb bűncselekményt nálunk is a városokban követik el. Az urbanizáció kriminogén hatása egyébként világszerte érzékelhető. Részleteiben taglalni e jelenség okait most lölösleges lenne, talán csak annyit; a fiatalok jelentős hányada a városokban tanul. dolgozik és szórakozik, idejének jó részét lakóhelyé, tői távol" :ttStti.'"S mivel a tömegben könnyebb elvegyülni, mint a kisebb községek meglehetősen zárt közösségében, inkább a városokban engednek a kísértésnek, követnek el törvénybe ütköző dolgokat. 0 Részletesnék, miféléket? Dr. Maráz Vilmosné: Elsősorban vagyon elleni bűncselekményeket, vagyis lopásokat. Egyrészt a szernél Ivek javai, másrészt a társadalmi tulajdon sérelmére. A munkahelyeken tapasztalható közömbösség, a közös vagyon megbecsülésének hiánya lehet magyarázat arra, hogy az utóbbi években több társadalmi tulajdont károsító cselekményt követtek el, mint korábban. A technikai érdeklődés fokozódásával függ össze: egyre többen „vesznek kölcsön" különböző járműveket. (Ezt nevezzük jármű önkényes elvételének.) A személy elleni bűncselekmények körér ben többszörösére nőtt a lesti sértések száma. Az erőszakos közösülések aránya ugyancsak emelkedett, s a rablásoknál is nőtt a íialalkorú résztvevők száma. 0 Melyik korosztály vezet a fiatalkorú bűnözésben? Dr. Tóth Péter: Csongrád megyében a 16—17 éveseké, az elkövetők 62,3 százaléka közülük kerül ki. A gyermekkorúak (a 14 éven aluliak) aránya 3,3 százalék volt a legutóbbi felmérésnél. A fiatalkorú elitéltek zöme, közel 90 százaléka fiú. A lányok bűnözése szinte kizárólag a vagyon elleni cselekményekre korlátozódik; üzletszerű kéjelgés, közveszélyes munkakerülés elvétve fordul náluk elő. 0 Mit tudni személyes körülményeikről? r>r. Maraz Vilmosné: Az elkövetők több mint fele. kózus hazUr tusban ei a gziu lökkel. Ezekben a családokban szinte kivétel nélkül dolgozik az anya is. Csak az egyik szülővel él 20 százalékuk. harmadik személy gondozásában 3,5 százalék. Az állami gondozott fiatalkorúak aránya 14 százalék. Jól szemlélteti a környezet kirminogén (bűncselekményre hajlamosító) hatását, hogy az elkövetők 18 százalékánál tekinthető csak rendezettnek a családi háttér. Az sem ritkaság, hogy látszólag minden a legnagyobb rendben van. az apa és az anya megbecsült. szorgalmas dolgozó, gyermekük mégis összeütközésbe kerül a törvénnyel. Sokan csodálkoznak ilyenkor, legjobban persze- a szü^ lök. értetlenül állnak a történtek előtt, váltig bizonygatják, megtettek minden tőlük telhetőt. Egyről feledkeztek meg „csupán"; arról, hogy a szépen berendezett külön szoba, a drága magnó, a sok divatos ruha, a bőséges zsebpénz mit sem ér, ha hiányzik a legfontosabb, gyermek és szülő között az érzelmi kötődés. Ha azt tapasztalja a fiatalkorú. hogy nem figyelnek rá. nem segítik problémáit feldolgozni, a család ügyesbajos dolgaiban nem igénylik közreműködését, a szeretetet és törődést pénzzel, anyagiakkal próbálják megváltani. elfordul a szülőktől. Magára marad vagy másik közösséget keres, mely befogadja. Ezt pedig sajnos sokszor a hozzá hasonló gondokkai küszködő, cél nélkül tengő-lengő csoportosulások.ban találja meg. Figyelemre méltó tény: nevelőszülők gondjaira bízott állami gondozott nem szerepelt a vádJőiiály megjegyezni, bogy az elítéltek többségének nincs testvére. utánuk azok vezetnek a listán, akiken kívül még három vagy több gyerek van a családban. A szülők foglalkozását tekintve: a többség ipari fizikai dolgozó; mezőgazdasági fizikai munkások gyermekei közül sokkal kevesebben keverednek a bűnözéshez vezető útra. 0 Mi motiválja bűncselekményeiket? Dr. Tóth Péter: Semmiképpen nem anyagi helyzetük. Többnyire a józan ítélőképesség hiánya. Irreális, túlzott igényeket támasztanak. például autóra, hi-fitoronyra vágynak, mégpedig azonnal. Mivel a munkának nincs becsülete előttük, nem tisztességes úton, kitartó szorgalommal, hanem lopással igyekeznek elképzeléseikhez anyagi fedezetet biztosítani. (E szemlélet gyökerét feltárni, azt hiszem. nem az ügyészek, nem is a bírák feladata.) A motivációk az általános gazdasági helyzettel is összefüggnek. Egyre több felnőtt dolgozik- munkája végeztével otthon vagy másutt. A másodlagos tevékenység anyagiakban sokszor jóval gyümölcsözőbb, mint a főfoglalkozás. Nyilvánvaló ez a gyerekek előtt is. megpróbálják követni a szülőt. Mdndjuk ők Is fusiznak, barkácsolnak. önmagában nem lenne baj, sőt! Kereseti forrás, ráadásul a szakmai fejlődést is segíti. A baj akkor kezdődik, amikor a szülő nem kérdez rá: „Kisfiam, honnan vetted munkádhoz az anyagokat?" Dr Maráz Vilmosné: A bűnözést motiváló tényezőket említve a fiatalkorúaknal sem hagyhatjuk ki az alkoholfogyasztást. Italozással függ össze S garázdaságok. a súlyos testi sértések, a rablások jelentős része, sót előfordulnak kábítószerfogyasztással, ragasztózással összefüggő bűncselekmények is. Az elítéltek közel 30 százalékánál alkoholizálnak a szülők, sokszor az anya is iszik. 0 Beszélgetésünk megerősítette meggyőződésemet. miszerint a fiatalkorú bűnözők, de nevezzük inkább bűnelkövetőknek őket. hisz nem tudatosan, megrögzötten szegülnek szembe a törvényekkel, voltaképpen aldozatok. A vádemelési és ítélkezési gyakorlatban mennyiben veszik ezt figyelembe? Dr. Tóth Péter: Az ügyészség erősen differenciál. Legfőbb szempontunk: nem a büntetés az elsődleges cél. Az.oknál, akik csekély súlyú cselekményt követtek el. mondhatni, megtévedtek csupán, korábban nem volt ellenük kifogás, láthatóan megbánták- tettüket, és a szülők is mellettük állnak, a legegyszerűbb szankció, a megrovás is eredményre vezet Ellenük nem emelünk vádat. Bevált ez a módszer, évente egv, ha visszakerül a megdorgáltak közül. Dr. Maráz Vilmosné: A bíróság természetesen ugyanúgy differenciál, mint az ügyészség. Kimondottan nevelő jellegű intézkedés a próbára bocsátás. (Egy év próbaidőt biztosítunk ilyenkor — hivatásos és társadalmi pártfogó kijelölésével — á beilleszkedésre.) Ha a próbára bocsátott megszegi az előírt magatartási szabályokat. szigorúbb intézkedést alkalmazunk, még akkor is, ha nem követett el újabb bűncselekményt. Javítóintézetbe azokat küldjük, akiknél a családra nem lehet. számítani, csak, komolyabb szankciók alkalmazásával r^élhető. hojív,,^ érjük a kfWVit'ééft ^ "keresőkkel szemben pénzbüntetést is szoktunk kiszabni, következő fokozat a javítónevelő munka. A legsúlyosabb büntetés, a felfüggesztett vagy végrehajtható szabadságvesztés mellett olyankor döntünk, amikor valóban súlyos cselekményről van szó, amikor nagvon kicsi, vagy éppen semmi reményünk arra. hogy a nevelő jellegű intézkedések is hatásosak. Például a visszaesők esetében. Dr. Tóth Péter: Jó néhány fiatalkorú akad. akinek felnőttkorban is meggyűlik a baja a törvénnyel, sót. a felnőtt visszaesők táborát gyarapítja. Legtöbbjüknek se istene, se hazája. kijön a börtönből, nincs hova mennie. A család kivetette magából, vagy állami gondozott volt. se lakása, se munkahelye, se segítő barátai, ök azok, akiket ide-oda lök a sorsuk, csavarognak, céltalanul lődörögnek a világban, ilyenkor már megkésett a see'tség Idejekorán kell hát felkarolnunk őket. s ez mindannyiunknak. a kisebb-nagyobb baráti. iskolai és munkahelyi közösségeknek, az úttörőszervezetnek. a KISZ-nek egyaránt kötelessége. elsősorban persze a családé. A szülök, a testvérek tehetnek legtöbbet azért. hogy a fiatalokból egészséges gondolkodású, tisztességes emberek váljanak. ne kerüljenek a társa- j dalom perifériájára. Ladányi Zsuzsa döntők a néphadseregben Döntőkhöz érkezett a magyar néphadsereg fiataljai körében a Ki mit tud?vetelkedő. A különböző alakulatok, intézmények sorkatonáinak. hallgatóinak mintegy 8 százaléka nevezett be a tehetségkutató versenybe Először az alegységeknél társaik előtt vizsgáztak produkcióikkal. A kiesés rendszerben az egység-, a magasabb egység- maid a seregtestszintű döntők követték egymást A Ki mit tud? országos zsűrije előtt március 11-én Vácott. 22-én Debrecenben. 25-én Székesfehérvárott 28-án Szolnokon dől el. hogy a versmondó. énekes, zenész, táncos. bűvész, valamint számos más műfajban a tehetséges fiatalok közül kik kapnak meghívást a kamerák elé. A fiatalok produkciói ugyan önmagukért beszélnek, és elsősorban az egyéni tehetségre alapulnak. De ezekhez a teljesítményekhez jelentős mértékben hozzájárult az is. hogy a verseny meghirdetése után a magyar néphadsereg valamenynyi egységénél időt és szakmai segítséget adtak a felkészülésre. / \ STOP reflektor Kosár- és fonottáru-pályázat A Népi Iparművészeti Tanács, a Szolnok megvei tanács és az Artex Külkereskedelmi Vállalat országos kosár- és fonottáru-pálvázatot hirde+ a kiil- és.^a, belkereskedelmi válasg.ték bőjobb kielégítésére Elsősorban olyan pályamunkák létrehozását ösztönzik, amelyek alkalmasak a háziipari és egvéb szövetkezetekben a kisszériás gvártásra. s ötvöződik bennük az cgvéni alkotó munka és a népi mesterség hagyományainak megőrzése A pályázaton bárki részt vehet, két kategóriában olyan új alkotásokkal, amelyek sem más pályázaton, sem a kereskedelemben még nem szerepellek. A bútorgarnitúrák és lakberendezési tárgyak kategóriában két garnitúrával vagy 3 darabbal lehet pályázni, például fonott bútorgarnitúrákkal, hintaszékekkel, padokkal, válaszfalakkal. előszobafógasokkal. mindenfajta zsúrkocsival, ágyneműtartókkal stb. A második, divatcikktömegcikk kategóriában pedig különböző kosarakkal, szatyrokkal, tálcákkal, strandcikkekkel. szennyestartókkal. italkínálókkal. A pályázati munkához a kosár- és fonottáru-termelésben az eddig ismert és hasznosított természetes anyagokat használhatják fel az alkotók, segédanvagként fát, fémet, üveget, bőrt és textíliát is alkalmazhatnak. Az első kategóriában 8000. 5000 és 3000 forintos, a másodikban pedig 4000. .3000 és 2000 forintos pályadíjakat írtak ki Az első helyezést elérő tervezőket az Artex ötnapos külföldi tanulmányúttal is jutalmazza. A beérkezett pályamunkákat a Népi Iparművészeti Tanács bíráló bizottsága minősíti a legsikeresebb darabokból Szolnokon országos kiállítást rendeznek. Hozzáértők és hozzászólók Uljanova-múzeum Moszkvában, a Monvezsnaia utca 13 szám alatt — abban a lakásban. ahol 1919—1935 között Lenin idősebb nővére. A. I. Uljanuva ,— Jelizarova élt, múzeum nyílt. Lroin maga is gyakran járt ide a pihenés óráit rokoni, baráti, elvtársi körben eltölteni A lakást most eredeti állapotában állították helyre, a V. I. Lenin nevét viselő Központi Múzeum restaurátorai es építészéi. (APN) Magyarországon állítólag a focihoz mindenki ért Valahogy igy vagyunk a közlekedéssel is. Hozzáértőnek tartjuk magunkat. hiszen személyes élményei már a tipegőnek is vannak. Ki kevesebb. ki több tudatossággal, igyekszünk a közlekedést meghatározó rendeletek közt eligazodni. A magunk tapasztalatait rendre összevetjük kollégáink ismereteivel. beszélünk, vitatkozunk, tanácskozunk. tiltakozunk, értetlenkedünk, s ha megkérdeznek. hozzászólunk. Persze, mert Magyarországon a közlekedésben mindenki érdekelt. A szakmabeliek, a közlekedési rend tervezői, szervezői, megvalósítói és őrei hozzáértésüket nem tartják kiváltságnak. Jól tudják, hogy széles társadalmi bázis, a közvélemény háttere nélkül munkájuk nem lehet igazán hatékony. Csongrád megyében tucatnyi intézmény, szervezet és vállalat munkatársait faggathatnánk arról, igénylik-e tevékenységük társadalmi ellenőrzését, s minden bizonnyal igenlő választ kapnánk. Gondoljuk csak el: a tanácsok szakigazgatási szervei hogyan is mondhatnának le a lakosságtól érkező bejelentésekről, észrevételekről. A közúti igazgatóság a tanácsokkal való együttműködéséről, igényeik mérlegeléséről? A tervezők és kivitelezők egymást kölcsönösen befolyásoló adottságaikról ... S akkor, még csak a. hivatásosukról szóltunk! Pedig az autóklubtól az MHSZng.. ,a közlekedésbiztonsági tanácsoktól az úttörők járőrszolgálatáig, a legkülönfélébb korosztályoknak megvannak az önkéntesség alapján működő szervezetei, melyek — egyebek között — közlekedéssel összefüggő észrevételek, javaslatok vélemények gyűjtését, továbbítását, az ismeretek elmélyítését. végső soron tehát a balesetek megelőzését, az emberéletek védelmét szolgálják. A legkisebb horderejű kezdeményezést, észrevételt is érdemes meghallgatni, a lényegtelennek látszó javaslat is megfontolásra érdemes — e tételt érezhetjük ki abból a törekvésből is, mely a Csongr ád megyében működő közlekedésbiztonsági tanácsok tevékenységét jellemzi. A megyei szervezet akciód. versenyei, propagandaanyagai széles körben ismertek, a baleset-megelőzési munka eredményeit, módszereit sokféle fórumon terjesztik az aktivisták. A magunk eszközeivel e módszerek egyikéről szeretnénk most részletesebben is szólni, bevallottan azzal a céllal. hogy ötletet adjunk, megvalósítását javasoljuk a Csongrád megye más városaiban nagyobb községeiben tevékenykedő közlekedésbiztonsági aktivistáknak és persze, a hivatásosoknak is. Az ötlet, a tipp a Szeged városi es járási KBT berkeiben született: Szeged egyik forgalmas terén postaládát kellene elhelyezni, amelybe az is bedobhatná közlekedési témájú levelét, aki a címzett személyét nem tudja megnevezni, A gyűjtöláda kiegészítője tehát az eddigi lehetőségeknek — a KBT munkatársai továbbítják az észrevételeket. javaslatokat, s figyelemmel is kísérik sorsukat. (Efféle postaláda rendszeresíthető lenne Csongrád megve más településein is. például az- autóklub helyi csoportjának gondnokságára bízva ... Egyébkent pedig a szegedi. n Klauzál téren felállított gyűjtöláda sem csupán a szegedieké, hiszen rövid úton eljut az illetékesekhez az oda bedobott kisteleki vagy csongrádi panasz, javaslat, észrevétel is.) Egy hónapja csak. hogv gyűlnek a levelek a Klauzál téri ládában, s máris jó néhány nyilvánosság elé kívánkozó észrevételről szereztünk tudomást. Az egyik levélíró. R. István. azt tette szóvá, hogy mivel ázegeden, a Szilieri sugárútról a Nagykörútra jobbre kanyarodó jármüveknek nem kell a lámpajelzésekre figyelniük — szabadon futhatnak, sávjuk forgalmát nem szabályozza lámpa —, nincsenek tekintettel a zebrán szabályosan haladó gyalogosokra sem. (Ugyanez a rend érvényesül a Retek utCp és a József Attila sugárút kereszteződésében is.) Másutt ugyanakkor a kanyarodó járművek vezetőit még kiegészítő fényforrás villogó gyalogosábrája is figyelmezteti az átkelőhely gyalogosforgalmára. Vajon miért nem alkalmazzák az utóbbi megoldást minden jelzőlámpás kereszteződésben? Noha a KRESZ nem teszi kötelezővé a kiegészítő fényforrás alkalmazását. Szegeden a városi tanács kezelésében levő lámpákra fel. szerelték a kiegészítő jelzést. (Bevált például az Annakútnál, ahol korábban sok gyalogos baleset volt!) A KPM Közúti Igazgatóságának kezelésében levő városi utakon is érdemes lenne talán megfontolni, e javaslatot. Sz. József arra hívja fel az .ügxfíliráw hogy a szegedi 4-es villamos Komócsin Zoltán téri megállójában túl későn vált pirosra a tömegközlekedési járműnek szabad utat biztosító, úgynevezett fedező jelző. Csak akkor vált a lámpa, ha a villamos már kiindult a megállóból, ám emiatt a József Attila sugárúton . a Lenin körűt felé haladó járművek későn kapnak pirosat. egynómelyikük igen csak hirtelen fékezéssel kénytelen a villamosnak elsőbbséget adni. A helyismerettel rendelkezők erre már számítva inkább azt figyelik, mikor indul el a villamos. Igen ám de a Szegedre érkező .vidékiek" sokszor beszaladnak a pirosba! A megoldáson azótfl mar nyilván törik a fejüket a szakemberek. • A postaládában jó néhány olyan levelet is talaltak a KBT munkatársai, amelyek egy-egy útszakasz, lakótömb parkolási gondjairól, az ut menü virágágyúsokat tönkretevő, szabálytalanul várakozókról adtak hírt. A háza előtti parkrészt gondozó tulajdonos joggal dühös, ha valaki, csak hogy húsz métert se kelljen gyalogolnia, a virágágyást tiporja autója kerekeivel. „Tehetetlenek vagyunk!" — írta az egyik panaszos — „Tehetetlenek a garázskapu elé állókkal szemben, s persze a visszapillantótükrét más gépkocsijáról beszerző autóst sem tudjuk fülön csípni. Szigorúbb rendőri intézkedésekben sem bízhatunk. a tolvaj. a szabálytalanul parkoló autó vezetője nem várja meg, amíg rendőrt hívunk!" Kisebb településen ahol az emberek jobban ' ismerik egymást, ez talán nem lehet ilyen nagy gond! Bizony, nem csupán a közlekedési szabályok megismertetésében, hanem a közlekedési morál terjesztésében is akad minálunk még tennivaló. Mert — úgy tűnik — ehhez Magyarországon meg nem ért mindenki... Faliy Katalin