Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

f C9 / VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 58. szám 1983. március 10.; csütörtök Ára: 1,40 forint I BIZOTTSÁGÁN A K L APJA ws&tWa* >-" Vízből-ener Kutatások, javaslatok termálvizek hasznosítására Sok kellemetlen meglepe­tés után most, úgy látszik, kellemesebbekkel is szolgál­hat az olajpiac. A sokáig föl­felé kúszó, sőt szökellő árak nemcsak hogy megtorpantak, de az OPEC — alkalmaz­kodva a piaci realitásokhoz — komoly árcsökkentéseken kénytelen törni a fejét Mondhatnánk: beköszöntött ismét a Kánaán, nem kell többé görcsösen takarékos­kodnunk az energiával, jobb időket lát majd a világgaz­daság, s benne a magyar népgazdaság is. Nos, való­ban, az olaj árcsökkenése föllélegzést hozhat a gazda­sági életben, segíthet a vi­lággazdaságnak abban, hogy kikeveredjék a recesszióból. Azonban azt is tudomásul kell vennünk, hogy a „bol­dog békeidők", vagyis az el­ső olajárrobbanást megelőző állapot, az olcsó energia kor­szaka többé aligha térhet vissza. Aligha térhet vissza, mert kőolajból meglehetősen kor­látozott készletek állnak a világ rendelkezésére. Ha te­hát ismét fölgyorsulna a föl­használás növekedésének üteme, hamarosan újra drasz­tikus olajáremelkedésekkel lehetne számolni. S azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ily módon olcsóbbá vált olaj még így is sokkal drágább, mint tíz esztendeje volt. S a képhez az is. szeT­vesen hozzá tartozik, hogy a KGST keretében Magyaror­szág még mindig olcsóbban kapja az olajat, mint annak most olcsóbbá vált világpia­alatt rejtőző termálenergia hasznosítása is mind ponto­sabbá válik. Lapunkban már többször foglalkoztunk a kérdéssel: milyen jövője lehet nálunk a termálenergiának? Hiszen itt, az Alföldön abban a ked­vező helyzetben vagyunk, hogy viszonylag kis mély­ségekből igen meleg vizet tudunk nyerni, amely kivá­lóan alkalmas üvegházak, lakások fűtésére éppúgy, mint kommunális melegvíz­szolgáltatásra. Az elmúlt év­tized számottevő előrelépést hozott a termálenergia hasz­nosításában. Mindenekelőtt a mezőgazdaságban léptek elő­re, nagyon sok üveg-, illet­ve fóliaházat fűt immár ter­málvíz Csongrád megyében. (Előnyös hatásait valameny­nyien élvezhetjük a bőséges és viszonylag olcsó primőr­kínálatban.) Voltak kezde­ményezések, hogy a termál­víz hőenergiáját lakások fű­tésében is hasznosítsuk: az újszegedi Odessza-lakóne­gyed több száz lakását ter­málkút szolgálja ki. A termálenergia hasznosí­tásában azonban megtorpa­nás következett be. Sok gon­dot okozott többek között a vízszolgáltatás bizonytalan­sága. Jó néhány esetben elő­fordult, hogy a fűtésre szol­gáló kutak a legváratlanabb és a legkellemetlenebb idő­ben álltak le, szűnt meg a vízszolgáltatás. De gondot okozott és okoz ma is a föl­használt és a szabadba kié bocsátott termálvíz szennye­gáljon bennünket, gyakorlati tapasztalatokra és elméleti kutatásokra egyaránt szük­ség van. Ügy tűnik, mindkét szempontból sikerült előre lépnünk az elmúlt években. Szegeden nemsokára meg­szerezhetjük az első tapasz­talatokat az első, zár rend­szerben működő termálvízre alapozott fűtési hálózattal. Ennél a fölhasznált termál­vizet visszasajtolják a víz­adó rétegbe, amely így nem szennyezi a környezetet, s nem zsákmányoljuk ki a kor­látozott föld alatti vízkészle­teket sem. Az így nyert szegedi ta­pasztalatok nyilván alapve­tően hasznosak lesznek, mert kiderül, van-e realitása a gyakoriatban az ilyen rend­szerek kiépítésének. Ha igen, azzal sikerülne megoldanunk a termálenergia hasznosítá­sának legfontosabb problé­máit. A tapasztalatok ter­mészetesen űgy érnek vala­mit, ha megtaláljuk a mód­ját hasznosításuknak, a szük­séges és lehetséges elméleti következtetések levonásának. Erre is mód lesz. Többek közt az MTESZ megyei szer­vezete is munkabizottságot hívott életre a termálenergia hasznosítása körül felmerülő problémák vizsgálatára, elemzésére. Á három dél-al­földi megye MTESZ-szerve­zetei között kialakuló együtt­működésben- is fontos szerep­hez jut a kérdések közös kutatása. S hogy mennyire az érdeklődés előterébe ke­rült a' rendelkezésünkre ál­ló, viszonylag olcsó — mert Ifjúsági turizmus Adottságok és lehetőségek Miért nem rendszeresíte­nek Magyarországon ' is sorok írója, s erre az ifjú­sági turizmus helyzetét és olyan igazolványt az autó- fejlesztési lehetőségeit elem­zésével csakúgy veszélyezteti a környezetett mint magas sótartalmával. Azzal is kénv­mi mázott trendszer60szerfnt SS 'Sla"'" ugyanis — amely az. utóbbi öt esztendő világpiaci átlag­sem bizonyítja jobban, mint. hogy az idén, május végén stopos utazási formát vá­lasztó diákoknak, amely megvédené az országúton utast felvevő gépjármű­tulajdonost az ' esetlegesen bekövetkező baleset hátrá­nyos jogi, anyagi következ­ményeitől? Ugyan mi lehet az oka, hogy noha határo­zott igényekre tekintettel, s nem is csekély összegekért, az elmúlt években kulturált erdei pihenőket alakítottak ki Szegedtől alig húsz-har­minc kilométerre, ezekre a kirándulóhelyekre a szerve­zett turistacsoportok nem jutnak el? Volna-e arra mód, hogy az elhagyott kas­télyokat — esetleg épp a fiatalok társadalmi munká­jával — diákoknak megfele­lő árú. olcsó, de vonzó szál­láshelyekké alakítsák? Van-e annyi erejük az ifjú­sági turizmus szervezőinek, hogy ne csupán a tanítási szünetekben, hapem a hét végeken is érdekes prog­rammal várják — küldjék a fiatalokat? S persze meleg étellel, üdítővel, még akkor is, ha a vendéglátóipar a „ráfizetés" bűvös szavával hozakodik elő? Effajta kérdéseket fogal­mazott meg magának egv tegnapi tanácskozás után e ző beszámoló késztette. So­ros ülésén e témát tárgyal­ta ugyanis a Tisza—Maros vidéki Idegenforgalmi Bi­zottság, dr. Juhász Gábor­nak, a Csongrád megyei tanács ifjúsági titkárának előterjesztése alapján. Noha a KISZ, az úttörő­szövetség. az Express Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda egyre színesebb, az ifjúság különböző rétegeihez, érdek­lődéséhez jobban igazodó turisztikai formák kiaiakítá­sára törekszik, az utóbbi évek árváltozásainak ked­vezőtlen hatását nehezen ellensúlyozhatja. Üdülési, táborozási lehetőséghez a fiatalok 35—40 százaléka jut, az utazási, szállás-, sport-, kulturális és étkezé­si kedvezmények ellenére — még szerény igények esetén is — 120—140 forint körül alakulnak a napi ellátási költségek. Az ifjúsági turizmust is sújtja az igények területi és időbeli aránytalansága. Szegeden — főként az ün­nepi hetek és az ifjúsági napok alatt — a kereslet túlnő a kínálaton, a megye többi városában pedig épp fordított a helyzet. A csere­üdültetési forma, az ország­járás, az úttörő- és építő­táborozás, a természetjáró mozgalom eredményeit nem vitatva is azt állapította meg az idegénforgalmi bi­zottság, hogy az ifjúsági tu­rizmus szervezésében, fej­lesztésében az állami, társa­dalnti és tömegszervezetek hatékonyabb összefogására volna szükség. (Saját szer­vezetén belül ezért is dön­tött tegnap az ifjúsági albi­zottság létrehozásáról.) A Tisza—Maros vidéki Idegenforgalmi Bizottság tagjai a tegnapi ülésen az Országos Idegenforgalmi Ta­nács vissza nem térítendő támogatásának —• 800 ezer forintnak — az elosztásáról is határoztak. A szegedi kemping és az Eö-ös út közti terület rendezésére, a csárda parkolójának bővíté­sére 300 ezer, a csongrádi népi belváros útépítéseire 150, a hódmezővásárhelyi strand út- és parképítési, közvilágítási munkálataira száz, a makói termálfürdő parkolójának bővítésére száz, az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark világítási és járdaépítési költségeinek fedezetéül 150 ezer forintos támogatást kaptak a tanácsok, illetve az üzemeltetők. ép és növényvédő szer A termeléshez szükséges terhelyettes szerdán a MÉM­anyagok, gépek és az alkat- ben. részele döntő többsége a me- . . , ' tógazdasági nagyüzemek és a ^ojnmyzat szerint a kistermelők rendelkezésére mezőgazdaság egy-két szaza­árát veszi figyelembe az telenek számot vetni a föl­nemzetközi konferenciát ren-'ál]. várhatóan zavartalanul árak megállapításakor — jö­vőre nekünk még mindig többet kell rríajd fizetnünk az olajért, mint amennyit az idén, s ez a több sem bizo­nyos, hogy eléri az. olaj ak­kori világpiaci árát. Szóval, továbbra is taka­rékoskodnunk kell az ener­giával. S nem is csak taka­rékoskodnunk, méghozzá ész­szerűen, hanem minden le­hetséges módot ki kell használnunk arra, hogy ha­zai forrásokból fedezzük mind nagyobb hányadát ener­használók, hogy — bár ma­ga a termálvíz, amíg a kút magától adja, ingyen van — meglehetősen drága a ter­riernek Szegeden e témábój, a Magyar Hidrológiai Társa­ság, a Magyarhoni Földtani Társaság és a Magyar Ag­málenergia hasznosításához rártudományi Egyesület szer­szükséges beruházás. S az is vezésében. gondokat okoz a szakembe­reknek, hogy a rendelkezé­sünkre álló és fölhasznál­ható vízkészletek nem pót­lódnak. Ha egyre több kutat fúrunk, azzal veszélyeztetjük jövőnket is. Mindezek a gondok ter­mészetesen megoldhatóak, ha átgondoltan, szervezetten és giaigényünknek. E források jó gazda módján élünk lehe­között pedig nemcsak a ha- tőségeinkkel. Ahhoz, hogy a zai szén jut mind előkelőbb helyben található terrhál­szerephez, hanem a lábunk energia sok évtizedig szol­Készülődés az országgyűlés tavaszi ülésszakára kezdődhetnek a tavaszi mun­kák. amelyekkel az elmúlt évinél is nagyobb termelést kell megalapozni — erről tá­jékoztatta az újságírókat Mágyar Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­Speciális kocsi Az országgyűlés tisztség­viselőinek, állandó bizottsá­gai elnökeinek és a megyei képviselőcsoportok vezetői­nek szerdán — a Parla­mentben tartott — ülésén a március 24-re összehívott tavaszi ülésszak előkészíté­sével foglalkoztak. Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke a tanácskozá­son — amelyen részt vett szak előtti képviselői teen­dőkről. Az alkotmány elő­írásának megfelelően az ülésszak napirendjen szere­pel az Elnöki Tanácsnak, valamint a legfőbb ügyész­nek és a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének beszámolója működésükről. Ezt követően dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és dr. Nyiri Sándor, a legfőbb lékkai növeli a termelést, az élelmirzéripar pedig két szá­zalékkal. A költségek csök-' kentéséért is többet kell tenni, lévén hogy a nemzet­közi mércével mérve is ki­magasló hózamokat eseten­ként még magas anyag-, energia- és élőmunka-fel­használással érték el. A ta­karékosságon nem azt kell érteni — hangsúlyozta —, hogy valamiféle átlagolás alapján mindenütt •csökkem- Ic.rz a növényvédőszer-ellá­miatt • a gépállás. Az Agi-oé tek egész sor cikk. alkatress gyártását szervezte meg. kö­zöittük nagy számú külföldi típusét. Az idén a hazai gyá­rak és mellettük a kisiparo­sok is még inkább bekapcso­lódnak .az alkatrészek előál­lításába. A cikkeik egyliarr mada az importgépekhez tartozik, a gyártás értéke meghaladja a két és fél mil­liárd .forintot. A vegyszerek közül hozzá­vetőleg 100 ezer tonnával több műtrágyát hoznak for» galomba. és kiegyensúlyozott tik a beszerzéseket, vásárlá­sokat. hanem az anyagok hasznosulására kell az eddi­ginél nagyobb gondot fordí­tani. például azzal, hogy az optimális adagokat adják a növényeknek és az állatállo­mánynak. Nagyobb rugal­masságra van szükség a ter­mékek értékesítésénél is. A tavalyinál több gép és alkatrész all a termelek ren­delkezésére. összesen 13,5 tás is; konvertibilis import­ból például 2,5 milliárd fo­rint értékű vegyszert hoznak be a kényes, nagy hozamú növények óvására. A miniszterhelyettes kitért arra. hogy a gazdaságok túl­teljesítették az őszi gabona vetési előirányzatát, ugyan­akkor a tavasszal földbe ke­rülő kukorica termőterületét a tervezetthez képest vissza­fogták. Amennyiben sikerül­milliárd forint értékű gépet ne a szálastakarmánv-terme­akarnak az idén beszerezni lésre fenntartott területekből az üzemek, s ennek nincs a kukorica javára valameny­akadalya. Különösen fontos, nyit átengedni — ezt a hoza­hogy kellő számú kombájn mo,k fokozásával érhetnék el érkezik az aratasig. Ugyan- a termelők — úgv a kukori­ugy nagyobb a traktorkína- ca vetési előiránvzatái is tel­lat. és varhatóan a választék jesíteni lehetne Cukorrépára is jobban igazodik a kereslet- az elképzelések szerint szer­hez. A győri Rába-gyár öt zgdtek a termelők. A napra­termelési rendszerrel kötött forgó-termelés iránt viszont szerződést; ennek alapján nemcsak a gépeket biztosít­ják, hanem magas színvona­lú műszaki szolgáltatást is ígérnek, amihez hozzátarto­mé: séklődött az érdeklődés. Erőfeszítést kell tenni még az iparban feldolgozott ker­tészeti termékek, mindenek­előtt a zöldborsó és a para­zik a garanciális szerviz és dicS0m termelésére is. Az ál­latállomány ellátása zavarta­Pozsgay Imre a Hazafias ügyész helyettese ismertette Népfront Országos Tanácsé- a jogalkalmazási tapaszta­nak főtitkára és Szabó Ist- latokról szóló országgyűlési ván. az MSZMP Központi beszámolók főbb gondolata­Bizottságának alosztályveze- u majd ké lői kérdé_ tője is — tajekoztatast adott a parlament plénuma elé sekre> észrevételekre vála­kerülő témákról, az ülés- szóltak. (MTI) N'agy László felvétele Szegeden, a XI. számú Autójavító Vállalat tervező cs ki­vitelező kollektívája elkészítette a beteg állatok szállítá­sára alkalmas speciális kocsiszekrény prototípusát. A Csehszlovákiában gyártott AVIA-teherautó alvázára épí­tették föl. A kocsiszekrény a hidraulikusan fal segítségével megfelelő irányba és magasságba tudja emelni a beteg állatot, s ez jelentősén megkönnyíti a ra­kodást i az alkatrészellátás. A közepes géposztályba so­rolt traktorparkot. a keresett szovjet gyártmányú MTZ­ket csehszlovák Zetor gépek egészítik ki. Az alkatrész­lan. Az állattenyésztők, -tar­tóik a magas tavalyi színvo­nalat is igyekeznek túlszár­nyalni. Fontos, hogy a több­let előállítására nem hasz­ellátásban lassú javulás vár- nálnak fel importfehérjét, ható, és az, hogy kevesebb hazai alapanyagokból fede­lesz a hiányzó cseredarabok zik majd a szükségletet.

Next

/
Thumbnails
Contents