Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

Ah Uieo /te, V <1,1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! : 0\ \ J 4 AZ M SZ Mf-SZ EGE D V ÁROSI B I 73. évfolyam 57. szám 1983 március 9., szerda Ára: 1,40 forint P J A Tisztelet a nőknek mm Ünnepség Szegeden, kitüntetések A 73. nemzetközi nőnap alkalmából városi ünnepsé­get rendezett tegnap, kedden a ruhagyár kultúrtermében az SZMT, a Hazafias Nép­front városi Bizottsága, a KISZ városi Bizottsága, az MSZBT városi tagcsoportja, valamint a ruhagyár pártbi­zottsága. Az ünnepségen je­len volt Török József, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra. Bányainé dr. Birlcás Má­rta, a városi tanács elnökhe­lyettese. Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára és dr. Dobóczki Károlyné. azSZMT­tiökára is. A Himnusz elhangzása után Juhász Géza, a ruha­gyár vezérigazgatója' köszön­tötte a megjelent lányokat, asszonyokat, majd Ungi Gyu­la, az. MSZMP városi Bizott­ságának tagja tartotta ünne­pi beszédét. A nemzetközi nőnap meg­ünneplése szép hagyomány hazánkban. Ilyenkor tavasz­szal édesanyák, feleségek, leányok, munkatársak kap­ják az első kinyílt virágokat fiuktól, férjüktől, édesapjuk­tól. a kollégáktól a szeretet, a tisztelet és a megbecsülés jeleként Több mint hét év­tizede annak, hogy 1910-ben a Koppenhágában megrende­zett nemzetközi nőikonferen­cia elhatározta: ezentúl már­cius 8-át nemzetközi nő­nappá nyilvánítják, kifeje­zésre juttatva a nők egyen­jogúságának vágyát. Az azóta eltelt esztendők az ezért folytatott harc jegyé­ben múltak el, s különösen a szocialista országokban ve­zettek sikerre. Március 8. azonban nemcsak az ered­mények összegzésére alkal­mas időpont világszerte, ha­nem a gondok számbavételéé is. Hazánkban össztársadal­mi ügy. valamennyiünk ér­deke a "nők teljes egyenjo­gúságának megvalósulása, ezt tükrözi a rendkívül ösz­szetet.t feladatokat megfogal­mazó nőpolitikánk is. Intéz­kedések. törvények és rende­letek egész sora szolgálja a nők védelmét, anyagi bizton­ságát, munkafeltételeik javí­tását. anyai hivatásuk telje­sítését. Emellett azonban na­ponta meg kell küzdeniük — még mindig •— a múltból ittmaradt, fejlődést hátrálta­tó rcssz beidegzettségekkel, előítéletekkel. Hivatást, ke­nyérkeresetet. családi helyt­állást is vállaló életük nem mentes ma sem a gondoktól. Az MSZMP XII. kongresszu­sa ezért így határozott: .,To­. vább kell javitani azokat a gazdasági, kulturális, tudati és jogi feltételeket, amelyek segítik a nők egyenlő esé­lyeinek érvényesülését. Szo­Az ünnepség résztvevői ciális intézkedésekkel, a szol­gáltatások bővítésével is könnyíteni kell a keresőfog­lalkozás és az anyaság együttes vállalását Megkü­lönböztetett gondot keli for­dítani* a nők szakképzettsé­gének emelésére. A vezető posztokon és a választott tisztségekben növekedjélc a nők aránya." Szélesedjék , társadalmi mé­retűvé az a segítség, amely támogatja a nőket céljaik el­érésében. A szakszervezetek, a KISZ, a szövetkezetek. a népfront tanácskozásain. a képviselő- és tanácsválasztá­sqfcon széles körben ismer­tették ezeket a teendőket. ÁS egyes munkahelyes: .vezetőin is múlik, hogy érvényesül-e az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. hogy fölismerik-e; a nők megsegítése nemcsak egyéni, hanem vállalati, sót össztársadalmi érdek. • Hazánkban a munkaképes korú nők 79 százaléka dolgo­zik, ők alkotják a bérből és fizetésből élőknek csaknem a felét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a nő nem­csak dolgozó ember, hanem anya is. Ennek megfelelően munkát és gyermekintézmé­nyeket. fejlettebb' szolgálta­tóhálózatot kell biztosítani. A tiszteletet a megbecsülést azonban nem lehet kötelező érvényű határozatokban elő­írni: olyan társadalmi lég­körre van szükség, amelyben elismerik a sokat vállaló, munkahelyen és odahaza is tisztességgel helytálló nők teljesítményét. És erre nem elegendő az év egyetlen nap­ja — mondta a szónok — majd erőt. egészséget kívánt a lányoknak, asszonyoknak további munkájukhoz, csalá­di életükhöz pedig sok bol­dogságot. Az elnöki zárszó és az In­ternacionálé után a zákány­széki parasztkórus és a cite­razenekar adott műsort. * A Szegedi Orvostudományi Egyelem nőnapi ünnepségén dr. Cserháti István, oktatási rektorhelyettes kitüntetése­ket adott át. Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetést, ve­hetett áí dr. Barabás Kata­lin tanársegéd (közegészség­tani intézet), Gajdács Gábor­né osztályvezető ápolónővér (ideg-elmeklinika), dr. Jakab Györgyi tudományos munka­társ (biokémiai intézet). Kiri Ferencné ápolónővér (2. szá­mú belgyógyászati klinika), dr. Szűcsné dr. Bereczki Éva osztályvezető (gazdasági igaz­gatóság) és Tóth Matild ápolónővér (gyermekgyógyá­szati klinika). Hatan része­sültek Miniszteri Dicséretben: Tóth Etelka asszisztens. Bar­na Ferencné - szakmunkás. Bódi Ibolya előadó. Idul Sán­dorné szülésznő, Igazne Pró­nai Borbála könyvtáros és Papós Petemé osztályvezető ápolónővér. Az Alkotó Ifjú­ság pályadíjait szintén ha­tan vehették át. A művelődési miniszter a nemzetközi nőnap alkalmá­ból a József Attila Tudo­manyeefyetem dolgozói közül dr. Juhasz Rozália adjunk­tust Kiváló Munkáért kitün­tetésben. Báló Jánosné hiva­talsegédet, dr. Durszt End­réné tudományos munkatár­sat, dr. A'agy Mária, adjunk­tust, dr. Novak Akosné tech­nikust, Szűcs Árpád né ta­nárnőtt és . Varjú Károlyné dr.; adjunktust Miniszteri Di­cséretben részesítette. Az el­ismerést tegnap, kedden dr. Kristó Gyula, á JATE rekto­ra adta át az egyetem párt­és társadalmi szervei képvi­selőinek jélenlétében. A MÁV Szegedi Igazgató­sága területén dolgozó ki­váló munkát végző nőket is kitüntetésben részesítették. Á MÁV Vezérigazgatóságon. Budapesten tegnap megren­dezett ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Vilonya Sándorné. a szegedi épület- és hídfenntartó fő­nökség kertészeti munkave­zetője és Hati Istvánné. a szentesi üzemfőnökség kocsi­tisztítója. Dr. Dabis Erzsébet, a Sze­gedi Munkaügyi Bíróság el­nöke Kiváló Munkáért ki­tüntetést kapott, Vetró Mi­hályné, a Szegedi Járásbíró­ság előadója pedig Miniszte­ri Dicséretben részesült. Szabó Istvánné, a Csong­rád megyei Főügyészség fő­előadója a Kiváló Munkáért kitüntetést vehette át. Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetésben részesült Ecseri Rózsa, a PM Ellenőr­zési Főigazgatóságának me­gyei főrevizora. A Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés ezüst fokoza­tát kapta Szakács Károly, a textilművek főbizalmija és Czeglcdi Sándorné. az Épí­tők Szakszervezete megye­bizottságának munkatársa. Társadalmi aktivistáknak adtak át elismeréseket Sze­geden. a Honvédelem Házá­ban. Az MHSZ Kiváló Mun­kaért kitüntetés ezüst foko­zatátkapta Fazekas Erzsébet,1, lMUkó Emília. Szentandrási i Lajosné (Szeged), és Makai lMjosné (Szentes). E kitün­tetés bronz fokozatát vette át Herczeg Imréné, Jójárt Katalin. Maróti Ernőné. (Szeged), Kerekesné Laki Mónika. Tóth Józsefné, Tem­bel Ferencné (Szentes) és Mészáros Tiborné (Hódmező­vásárhely). Ülést tartott a megyei tanács vb A településfejlesztési verseny eredményei Szegeden, tegnap, kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ame­lyen többek között részt vett és felszólalt dr. Kállai Lajos ' pénzügyminiszter-helyettes és dr. Kolláth György, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának főosztályvezető-he­lyettese. A testület az elő­terjesztések között személyi kérdésekben döntött. Egyet­értett azzal, hogy május 10-i hatállyal a kereskedelmi fel­ügyelőség vezetőjévé, a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályvezető-helyettesévé Bánáti Antalt nevezzék ki, elődjének nyugdíjbavonulása miatt. Egy másik' személyi változás: a Csongrád me­gyei pedagógiai intézet igaz­gatója február 1-től Fazekas László. A végrehajtó bizott­ság értékelte a településfej­lesztési verseny múlt évi eredményeit, . megvitatta és elfogadta a hatósági munka tapasztalatairól és az 1982. évi pénzügyi gazdasági el­lenőrzések tanulságairól szó­ló beszámolót. Előzetesen megtárgyalta a márciusi ta­nácsülés napirendjét. A vb javasolja a megyei tanács­nak, hogy vitassa meg az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési alap gazdálkodá­sáról, a megyei tanács vb 1982. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint a me­gyei NEB tevékenységéről készült tájékoztatót. A ta­nács következő ülését már­cius 30-ára tűzik ki. A megyei tanács, az SZMT, a népfront és a KISZ me­gyei bizottsága a hagyomá­nyokhoz híven tavaly is megrendezte a településfej­lesztési versenyt. Ebben a vetélkedésben a városok és a községek lakói szép szám­ban vettek részt. A városok között az első helyezett Csongrád lett, s ezzel el­nyerte a kétmillió forintos jutalmat. A dobogó második fokán Makó állhat, a har­madik Szentes. A nagyköz­ségek közötti vetélkedőt Szegvár nyerte, jutalma egy­millió forint. Második he­lyezett Kistelek, a harma­dik Mindszent. A községek­nél ez a sorrend: első Zsom­bó, jutalma 600 ezer forint, második Röszke, a harma­dik Apátfalva. A társadalmi munka meghatározásánál je­lentős szerepet kapott és az értékelésnél alapvetően fi­gyelembe is vették, hogy a helybeliek miképp támogat­ták a gyermek- és szociális intézményeket, hogyan vet- j ték ki részüket a közös csa- | tornaépitésbdl, mit tettek j környezetük védelme és a lakóhelyük szépítése érdeké­ben. A társadalmi munka mellett igen jelentós volt az az összeg — 4,2 millió M+ rint, ami a kommunista műszakokból jött össze. Fi­gyelemre méltó eredménye­ket ért el a közös összefo­gásban a megye lakossága az. útépítéseknél, a villamos­hálózat-fejlesztésnél, a gáz­vezeték építésénél. Nemcsak szabad idejüket használták fel a közművesítés javításá­ra. hanem jelentős anyagi áldozatot is hoztak ennek ér­dekében. A tanácsok, nép­frontbizottságok és a KISZ aktivistái jelentős részt vál­laltak a lakosság mozgósítá­sában. Kimagasló a csongrádiak tevékenysége, ahol a közva­gyont gyarapító és fenntartó társadalmi munka értéke 40,4 millió forint, ebből a lakosság önkéntes befizetése 2 millió forint, s az igy egy lakosra jutó érték 1840 fo­rint. Röviden néhány mon­datban a Körös-partiak kez­deményezéseiről: A szociális otthonok fűtésének korszerű­sítése, a csapadékvíz-elveze­tés lehetőségeinek kihaszná­lása, faültetés, útépítés, óvodabővítés és -korszerűsí­tés szerepel azon a hosszú listán, amivel hozzájárultak a szebb városképhez is. A makóiak körében az ön­álló gázhálózat fejlesztésé­nek már komoly a hagyo­mánya, amit az idén tovább erősítettek. Jól sikerült a környezettisztasági nap, ame­lyen a város apraja-nagyja részt vett. A szentesiek^ listáján töb­bek között két játszótér meg­építése szerepel. Az állami szervek tevé­kenységében jelentős a sze­repe a hatósági munkának, ami meghatározza a lakos­ság közérzetét is. A helybe­liek nem kis mértékben ügyeik intézése alapján for­málnak véleményt a taná­csok tevékenységéről. Á megyei tanács, illétve a vég­rehajtó bizottság az elmúlt években gyakran foglalkozott az igazgatási hatósági mun­kával. A mostani tapaszta­latok alapján tájékoztathat­juk olvasóinkat, hogy a ha­tósági munka színvonala emelkedett, erősödött a tör­vényesség, fejlődött az el­lenőrzés, eredményesebb a szövetkezetek állami törvé­nyességi felügyelete is. A vb azonban indokoltnak tart­ja a további fejlesztést, a testületi irányító, ellenőrző munka hatékonyságának nö­velését. Ennek érdekében a testület több határozatot ho­zott. Felmérte a végrehajtó bi­zottság. hogy a múlt évi pénzügyi-gazdasági ellenőr­zések milyen tanulságokat szolgáltatnak. A szakigazga­tási szervek felügyeleti vizs­gálatai nagy figyelmet fordí­tottak a társadalmi közki­adások értékelésére, az anya­gi eszközök és a munkaerő hatékony felhasználására, az. energiagazdálkodási intézke­dések végrehajtására. Az el­lenőrzések hozzájárultak ah­hoz, hogy a tartalékokat job­ban feltárják és általánossá váljon a takarékosság. Tu­dósításunk keretej között hosszú lenne felsorolni, hogy a revizorok hol, mit tapasz­taltak. Néhány közhasznú ta­nulságról röviden: mivel szű­kebbek a fejlesztési források, a helyi tanácsok és intéz­ményei átgondoltabb dönté­sekre .kényszerültek. Válto­zatlanul gondot jelentett az elégtelen kivitelezői kapaci­tás. A működési költségek ellenőrzésénél kiderült, hogy az általányokat, járandósá­gokat általában a jogsza­bály-előírások szerint folyó­sították. Kiadványokat csak szükséges mértékben és pél­dányszámban jelentettek meg. A reprezentációs költ­ségek sem haladták meg — általában — az előírt nor­mákat. örvendetes, hogy a beLső ellenőrzés hatékonyab­bá vált. Igen fontos intéz­kedés, miszerint az intéz­ményvezetők minősítésénél figyelembe veszik, 'hogy a belső ellenőrzést miképp szervezik meg. Az anyag- és készletgazdálkodás értékelé­se is fontos helyet kapott a vizsgálatban. A korlátozot­tabb anyagi lehetőségek gon­dosabb beszerzésre ösztönöz­ték az intézményeket, el­fekvő készletet nem találtak, hibákat elsősorban a nyil­vántartásban, a számbavétel­nél fedeztek fel. Változatla­nul gondot jelent a leltáro­zás megszervezése és végre­hajtása, a hiányok, többle­tek elszámolása. Az ellen­őrzés felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi tu­lajdon védelmét nem bizto­sítják mindenhol. Szakszervezeti tanácskozás A VI. ötéves terv első két évében csaknem 2300 bá­nyászcsalád jutott új otthon­hoz a bányászlakás-építési akcióban — ezt rögzítette keddi ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetenek elnöksége, amely áttekintet­te az eddigi eredményeket, fogialkozott a gondokkal, és megvitatta a további lehető­ségeket. Mint ismeretes, a bányászat munkaerőhelyze­tének javítása érdekében a kormány már az előző öt­éves tervben lehetővé tette a bányászlakás-építés ki­emelt támogatását. Eszerint, az V. ötéves tervben 9149 bányászcsalád jutott taná­csa bérlakáshoz, munkásla­káshoz és családi házhoz. A VI. ötéves tervben folytató­dott a bányászlakás-építési akció amelyben 8000 új ott­hon létrehozását irányozták elő. Az utóbbi két évben ennek 29 százalékát sikerült megvalósítani. Az elmaradás okainak elemzésénél kitűnt, hogy el­sősorban a bányászok csa­ládiház-építésénél vannak gondok, főként telekellátási, közművesítési problémák és az építési költségek emelke­dése miatt. Az idén életbe lépett új la­kásügyi jogszabályok es a lakásfinanszírozási rendszer egységesítése lehetővé teszi, hogv a lakáshoz jutók körét és a lakáshoz jutás feltéte­leit az érintett bányaválla­latok saját hatáskörükben határozzák meg. A szakszervezet elnöksége szükségesnek tartja, hogy a bány ászlak ás-építéűí akció, eredeti céljának megfelelően a továbbiakban is kiemelt támogatást kapjon, s ezért javaslatait eljuttatta az il­letékes főhatóságokhoz. Egy­úttal indokoltnak tartja azt is, hogy a bányavállalatok szakszervezeti testületei nyújtsanak több segítséget a helyi lehetőségek jobb ki­használásához, a bányászla­kás-építés ütemének növelé­séhez. (MTI) l A

Next

/
Thumbnails
Contents