Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

Csütörtök, 1983. március 31. f 3 w Április A-e alkalmából Koszorúzási ünnepség, nagygyűlés Szegeden Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendez az MSZMP Szeged városi és járási bizottsága, a Szeged megyei városi tanács, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága, valamint az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai. A koszorúzás holnap, pénteken lesz. Délután 3 órakor a Dugonics temetőben levő szovjet és a Belvárosi temetőben levő román hősi emlékműveknél helyezik el a hála és a megemlékezés virágait, majd 16 órakor kezdődik a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél a koszorúzás! ünnepség. Este 7- órakor a Zenés Színházban tartják a felszabadulási emlékünnepséget. A nagygyűlés szónoka dr. Csákány Béla, a városi pártbizottság tagja. Az ünnepi megemlékezést követően a Szeged Táncegyüttes ad műsort. Elismerés propagandistáknak Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottságának székházában ünnepségen köszöntötték a városi pártbizottság propagandistáit. Török József, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte az ünnepségen részt vevő területi aktivistákat, a pártszervezetek tisztségviselőit, lakóterületi pártalapszervezetek titkárait. Megemlékezett az évforduló jelentőségéről, majd méltatta a pártaktivisták tevékenységét Kiemelkedő propagandista munkájának elismeréseként a pártbizottság tárgyjutalomban részesítette Bakonyi Istvánt, Bárányi Sándort, Bottyán Andrást, Bódis Józsefet, Czirok Győzőt, Csikós Rudolfot, dr. Dabis Erzsébetet, Dékány Irmát, Fáskerti Mártont, Fráter Györgyöt, Fejes Sándort, Kakuszi Lászlót, Kéri Istvánt, Kiss Tibört, Kovács Károlyt, Kovács Pált, Kopasz Lajősnél, Lóczi Imrét, Martonosi Imrét, Márkus Györgyöt, Mison Nándort, Németh Józsefet, Oláh Ferencet, Oltvai Ferencet, Papp Ferencet, Pánya Jánosnét, Péter Szilvesztert, Pintér Aladárnét, Polgár Kálmánnét, Radics Istvánt, Rózsa Józsefet. Seregély Zoltánt, Szabó Ilonát, Szabó Józsefet, Széli Ferencnét, Vass Illést, Vass Józsefet, dr. Vártok Józsefet, Vígh Károlyt/ Zsikó Istvánt. Művelődés a kertben A kertészkedő kistermelők, kertbarátok által előállított évi, mintegy 25 milliárd forintnyi kertészeti termék nélkülözhetetlen a lakossági ellátás és az export szempontjából egyaránt. Sok év átlagában a kistermelésből származik a hazánkban megtermelt zöldség- és gyümölcs fele, a szőlő 55 százaléka. Különösen nagyarányú a kistermelés részaránya a nagy munkaerő-szükségletű hajtatott és korai szabadföldi zöldségtermelésben, ahol a termékek 94' százaléka, a bogyósgyümölcstermelésben (szamóca, málr.a. ribiszke, köszméte), ahol az össztermék 88 százaléka, és a csemegeszőlő-termelésben, ahol az összeg menynyiség 82 százaléka a kiskertekből kerül ki. Átadták az Ybl-díjakat Kimagasló építészeti alkotásaik, illetve munkásságuk elismeréseként 11 építésznek nyújtotta át az Ybí Miklósdijat Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában szerdán rendezett ünnepségen. Havassy Pál. az Országos Műemléki Felügyelőség építésze több évtizedes munkásságának elismerése az Ybl-díj. lvady Zoltán, a Lakó- és Komnumal^ fületeket Tervezo vállalat epíiesze az Állami' Fejlesztési Bank R ff-" mai-parti "üdülőjéhek tervezéséért, a házgyári panelek felhasználási területének kiszélesítéséért érdemelte ki ezt az elismerést. Noll Tamás, az Észak-magyarországi Tervező Vállalat építésze a Borsod-AbaújZemplén megyei kórház gyermekrehabilitációs központja épületénele építészeti megformálásában és megvalósításában kifejtett kimagasló tevékenységéért részesült Ybl-díjban. Nóvák István, a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat építésze az elmúlt 15 évben végzett iskolaépítési tevékenységéért, az iparosított épületszerkezetekkel megépített, többféle célra használható szakmunkásképző intézetek tervezéséért vehette át az Ybl-díjat. Patonai Dénes, az Ipari Épülettervező Vállalat építésze a fűzfői Balaton-uszoda magas színvonalú építészeti és funkcionális tervezéséért, az iparosított épületszerkezetek , formaalakításában eléri n ej;^ mérvyey^ ^lmperésqként. kapta meg a kitünteíést.,.. • n-ifi — ti Rákosi Ferenc, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet épitésze a Hollóházi faluközpont épületeinek és ezen belül a Hollóházi Porcelángyár múzeumának magas színvonalú, igényes építészeti megformálásával érdemelte ki ezt az elismerést. Török Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója több mint húszéves munkássága alatt a kiváló építészek egész sorát nevelte. Oktatói munkája mellett alkotó építészeti tevékenységének is elismerése az Ybl-díj. Varga István, a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat építésze a magyar műemlékvédelem határainkon túl is elismerést kivívó eredményeinek megvalósításában végzett munkásságáért, a fertödi és a nagycenki kastélyegyüttes rekonstrukciójának, valamint a pápai kastély melléképületében a Hotel Platán építészeti tervezéséért részesült ebben az elismerésben. , 'tyÚHüéJ# ko- eS ^rpinvnáiis. .1,1)liléte"Sf&l X^^fe'^^ílliofipfei szének munkáját dicséri, a budapesti Novotel-szálló belső tereinek kialakítása, valamint a bécsi Central— Wechsel und Kredit Bank nagy pénztárterme, melyek elismerése az Ybl-díj. Horváth László, az Űt- és Vasúttervező Vállalat, valamint Fehérvári Sándor, a Középülettervező Vállalat építészei megosztva kapták meg az Ybl-díjat a szombathelyi városháza épületeinek belső funkcionális és építészeti tervezéséért. Nóvák István A Csongrád megyei Tervező Vállalat építészié. Nóvák István Ybl-díjas így vall önmagáról, munkájáról: A teljesseg igénye vezetett pályám elején is. I-'alusi egészségügyi létesítmények mellett községrendezési tervek készítésével is foglalkoztam. Nem értettem egyet azzal, hogy az építész-tervezőnek nem fontos tudni a városrendezésről. Nem véletlen, hogy a későbbiekben is azokon az országos pályázatokon indultam, ahol a komplex környezetalakítás igénye feladatként jelentkezett. Így díjat nyertem Orosháza városközpont, Szeged olajközpont, Hódmezővásárhely. Árpád utca, Szeged Északi városrész, Nagyatád városközpont, Szeged termálközpont, Kazincbarcika, valamint Baja városközpont országos tervpályázatán. — Tervezői működésem kétirányú, egyrészt városközpontok ' rehabilitációja, másrészt oktatási epületek tervezése. Egy tervpályázat első díja alapján 1968-ban kaptunk megbízatást feleségemmel. Novákné Juhász Mártával a szentesi főtér lakóháztervezésére. A szentesi létesítményt követte Békés, Hódmezővásárhely, Szeged és Békéscsaba központjába megálmodott épületek. A hódmezővásárhelyi szakmunkásképző intézet épülete alapján megbíztak Nyíregyháza. Mátészalka, Kisvárda, Kecskemét, Kiskunhalas. Szeged, Csepel, Budapest, Tatabánya, Baja szakmunkásképző intézetei, valamint szakközépiskolái tervezésére. Ezekkel a létesítményekkel sikerült > tisztázni az ütemezhető, bővíthető iskolaegyüttesek telepítési, funkcionális problémáit. És kifejlesztettük a kabinetes oktatási formának leginkább megfelelő aulás iskolatípust. — A tapasztalatok birtokában egyre világosabban láttam, hogy a társadalom szüntelen változó igényeinek kielégítéséhez beruházási és tervezési gyakorlatunk nem képes alkalmazkodni, hanem rögtönöz a területtervezés és a közvetlen alkotás szintjén is. Tapasztalhattam, hogy sokan nem tudják: a tervező csak igényeket elégít ki, és nem fogalmazza azokat. Iskolatervezési gyakorlatomban bízva bekapcsolódtam egy program megvalósításába, mely az alap- és középfokú közintézményellátást kívánta a társadalom űj igényeihez igazítani. Az adott helyzetben logikusnak látszott az az ésszerű és gazdaságos megoldás, hogy a hagyományos, tiszta funkciójú köz% *r * IP % m wL >J HmsPv W \<ÉhSB W \ m épületeket — iskola, könyvtár, művelődési ház, sportlétesítmény — az elszórt telepítés helyett egyetlen létesítménybe integrálja. Az 1970-ben tervezett 4 ütemben teleoült Hódmezővásárhely-Kertváros oktatási központ az integrált nevelési együttesek egyik első hazai megvalósult példája. Munkáim közül kiemelkedik az 1977-ben tervezett Csongrád megyei Tanácsi Oktatási és Továbbképzési Intézet. II. M. E hatalmas terméktömeg előállítása rendszeres és céltudatos munkát követel meg a vele foglalkozóktól. A sikeres kertészkedéshez azonban a szorgalom önmagában nem elegendő. A kitűzött célok csak akkor érhetők el, ha a tettvágy szakértelemmel párosul. Még felsorolni is hosszadalmas, hányféle szaktudomány eredményét kell ismerni és felhasználni ahhoz, hogy a kiskerti munkálkocjást siker koronázza, hiszen csak egyetlen feladat, kerti növényeink kártevőktől és kórokozóktól való védelme is egy sereg biológiai, meteorológiai, növénykórtani, kémiai, humánegészségügyi és technikai ismeret elsajátítását és pontos alkalmazását követeli meg. Nem véletlen tehát, hogy a kertészeti szakismeretek oktatását szolgáló tanfolyamok — szinte mindig és mindenütt — telt házakat ivonzanak. A KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET című szaklap és a KERTBARÁT MAGAZIN magas példányszáma, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat hamar vevőre találó kertészeti szakkönyvei, valamint a televízió és a rádió kertbarátoknak szőlő műsorainak sikere bizonyítja, hogy a kistermelők széles tömegei felismerték a szakmai önképzés fontosságát. A kertészkedők népes tábora azonban nemcsak dolgozik és szakmailag képezi magát, hanem miközben ezt teszi — szinte észrevétlen — közösségekbe szerveződik. Általános tapasztalat, hogy azok az emberek, akik egy bérházban lakva, éveken át csekély érdeklődést sem tanúsítottak egymás iránt, s lényegében idegenekként éltek egymás mellett, ha kerthez jutnak és kertszomszédokká válnak, hamarosan beszédes viszonyba kerüK, nek egymással; a családok megismerik egymást, összejárnak, majd összefognak közös feladataik megoldására. A közös kedvtelés közösségteremtő hatásának jelentőségét csak fokozza, hogy az így létrejött spontán közösségek messzemenően demokratikus légkörúek. A másutt megszerzett érdem, rang és tekintély a kiskertben mitsem számít. A nyugdíjas vasutas, a munkás és értelmiségi a diófa alatt magától értetődő természetességgel ül egy asztalhoz megkóstolni egymás borát, megvitatni, kinek termett szép és korai zöldborsója, és hogy alakul a világ sora. Társadalmunkban sok a csonka család, a rokoni, családi .kötelék meglazulásától, hiányától szenvedő ember, akik a magányosság szorongató érzésétől szabadulni kívánva, boldogan ragadják meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a kertharátközösség kínál számukra. Ez az emberi kapcsolatok gazdagításán keresztül számottevően javítja jelentős tömegek társadalmi köziérzetét. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kertbarátközösségek amellett, hogy pozitív módon befolyásolják tagjaik személyiségének fejlődését, egyúttal a közéletiség iskolái is. Általánosnak mondható, hogy a kertészkedők először szakmai kérdésekben, apróbb-nagyobb, ügyes-bajos dolgaikban nyilatkoznak meg. majd egyre bátrabban szót váltanak az őket közvetlenül érintő településfejlesztési, szolgáltatási. kereskedelmi, ellátási, környezetvédelmi és közművelődési témákról és a helyi gondokon túl országos feladataikról is. • A kertbarátközösségek mindezek mellett sokrétű lehetőséget biztosítanak a közművelődés számára is. Köztudott, hogy a kertbarátok rendszeres látogatói a könyvtáraknak, soknak saját könyvtára is van, ahol a szakkönyvek mellett helyet kapnak a szépirodalom remekei és történelmi, politikai művek is. Jó néhány kertbarátkörnek saját énekkara. színjátszócsoportja, zenekara van. Még több azoknak a száma, akik közös autóbuszkiránduláson ismerkednek -az országgal-világgal, járnak hangversenyre, múzeumokba, színházba. Nem kevés az olyan település sem, ahol a falusi kulturális élet szervezésében a művelődési ház vezetése, mint legerősebb közösségre, a kertbarátkörre alapoz. Sokatmondó tény az is, hogy sok kerbarát nem elégszik meg a kultúra termékeinek puszta befogadásával, hanem maga is kedvet kapva. önálló alkotó tevékenységbe kezd, fotózik, fest, szobrot farag, növényt nemesít stb. Noha ez az amatőr szellemi tevékenység néha kiváló teljesítményeket mutat fel — például a világ legkorábbi csemegeszőlő-fajtáját, a Csabagyöngyét — egy amatőr kertész, békéscsabai vaskereskedő szelektálta — mégsem ez az elsődleges cél. Többnyire csak annyi — s ez sem kevés —, hogy a munkában vagy az eletben megfáradt ember felüdülést, örömet talál saját alkotómunkájában. Csekci László Illést tartott a HISZ Központi Bizottsága Szerdán — Fejti György első titkár elnökletével — ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Kornidesz Mihály. az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője." A testület Juhász Andrásnak. a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről, az ifjúsági szövetség gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről szóló jelentést. Mivel az utóbbi években az erőfeszítések ellenére nőtt a veszélyeztett fiatalok száma. a jelentés különös figyelmet fordított a nevelőotthonokban tapasztalható körülményekre. A7 ifjúsági szövetség mozgósítja a fiatal pedagógusokat. hogv a jövőben többen vállalkozzanak a nevelőotthonokban a felelősségteljes és gyakran nagy megterhelést jelentő munká. ra, és támogatja a nevelés javítását szolgáló kísérleteket. Ezt követően Varga Lászlónak. az úttörőszövetség fótitkárának és Nyitrai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésében a testület áttekintette a Magyar Úttörők Szövetségének eddigi munkáját, értékelte az úttörő- és a KISZ-szervezetek együttműködését. Megállapította. hogy az úttörőszö. vétség betölti hivatásat, programjai jól szolgálják politikai céljainkat, megfelelnek a kisdobosok, az úttörők érdeklődésének. A Központi Bizoítág ifjúságunk támogatásáról biztosítja a nicaraguai népet, ifjúságát. a sandinista ifjúsági szövetséget az ellenforradalmi lázadók, az Egyesült Államok szélesedő középamerikai beavatkozása ellen vívott harcában. Üdvözli azokat az ifjúsági kezdeményezéseket. amelyek a forradalmi Nicaragua politikai, erkölcsi és anyagi támogatását szolgálják. A napirendek vitájában felszólalt: Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára is. Tájékoztató Az új lakbérek közléséről és a lakbérviták elbírálásáról Csütörtökön lejár az új lakbérek közlésének határideje. Az ezzel kapcsolatos legfőbb tudnivalókról az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei az eddig megjelent, leginkább közérdeklődésre számottartó jogszabályokat öszszefoglalva tájékoztattak. Mivel előfordulhat, hogy valamilyen okból a bérbeadó március 31-ig nem közölte írásban az új lakbér összegét, az illetékesek kérik. hogy a bérlő ezt április 30-ig jelezze a bérbeadónak, annál is inkább, mert a különféle kedvezményeik kéréséhez szükséges az új lakbérközlési lap. Az új lakbérrel kapcsolatos észrevételeit a lakók a kézhezvételtől számított 15 napon belül megtehetik a bérbeadónál. Abban az esetben, amikor valaki alapos indok miatt (például kórházi gyógykezelés, külföldi munkavállalás stb.) az adott határidőn belül nem tudja megtenni a lakbérközléssel kapcsolatos észrevételeit, azt még — késedelmét kellően indokolva — június 30-ig megteheti; azonban ennek a határidőnek az elmulasztása már jogvesztéssel jár. A vitát eldöntő szerv határozatát fellebbezéssel nem lehet megtámadni, de ha a bérlő ezt a határozatot is sérelmesnek tartja, felülvizsgálatát kérheti ugyanattól, aki a határozatot hozta, s az elbírálására annak felettes | államigazgatási szerv® jogosult.