Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

73, évfolyam 76. szám 1983. március 31.? csütörtök Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!' Ülést tartott Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács tegnap, szerdán. Szegeden ülésezett. Szabó Sándor me­gyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, valamint az elnökségben helyet foglaló dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP 'KB tagját, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályveze­tő-helyettesét. Ott voltak az ülésteremben a megye or­szággyűlési képviselői, a vá­rosok. járások pártbizottsá­gainak titkárai és tanácsi vezetői. A testület először megvitatta és elfogadta a vb két tanácsülés közötti te­vékenységéről és a fonto­sabb tárgyalásokról szóló beszámolót. Dr. Petrik Ist­ván, a megyei tanács elnö­kének általános helyettese előterjesztésében értékelte a tanács a múlt évi költség­vetési és fejlesztési alap gaz­dálkodásáról készült mérle­get. Szabó Sándor ismertette a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1982. évi tevé­kenységéről és eredményei­ről a beszámolót, majd dr. Kaku&zi László megyei NEB­elnök előterjesztése után ér­tékelte a tanács a megyei NEB tavalyi munkájáról szó­ló tájékoztatót és jóváhagyta az idei vizsgálati programot. Végül interpellációra került sor. Földest Ferenc hódme­zővásárhelyi tanácstagi ko­rábbi interpellációjára Kato­na István, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője válaszolt. ter hosszú csapadékvíz-csa­toraa épült, 25 kilométert pedig felújítottak. A tanyai lakosság életkörülményeinek javítására 5 millió forintot folyósított a költségvetés. Társadalmi erők bevonásá­val 17 kilométer községi utat láttak el burkolattal. Hódmezővásárhelyen elké­szült egy 741 négyzetméteres ABC-áruház, Szentesen pe­dig megkezdődött a kisipari szolgáltató ház beruházása. Szegeden folytatódott a tro­libuszhálózat bővítése és Szentesen hozzáláttak a kór­házi konyha építéséhez. Vélemények, javaslatok Eredményes esztendő Igen nagy érdeklődéssel hallgatta a testület dr. Pet­rik István előterjesztését, hi­szen a tanácsok múlt évi gazdálkodásának értékelésé­nél végül is arról •volt szó,, hogy életkörülményeink mi­képp alakultak. A számok, jelenségek arról tanúskod­nak: a tanácsok 1982-ben eredményes évet zárlak. Si­került megőrizni az alapfokú ellátási szinvonalat a nehe­zebb pénzügyi gazdasági fel­tételek. között. A korláto­zottabb lehetőségek során nagyobb erőveszílést igé­nyelt a tanácsi intézmények zavartalanul működtetése. A tanácsi gazdálkodásban is alapvető szempont volt a pénzügyi egyensúly megte­remtése. Örömmel számolt be arról a tanácselnök-he­lyettes, hogy az erőfeszítések hatására a gyermekintézmé­nyekben a zsúfoltság csök­kent, jobb lett az egészség­ügyi és szociális ellátás. A szervezés és gazdálko­dás egyik legnagyobb erő­próbája ebben a tervidőszak­ban az általános iskolai ok­tatás feltételeinek biztosítá­sa. Köztudott, hogy a de­mográfiai hullám most éri el az általános iskolákat. A társadalmi szerveket arra készteti, hogy az intézmény­hálózat működésének zavar­talan biztosításával még többet törődjenek. Az 1981— 82-es tanévre előirányzott 78 új tanteremmel szemben 84 készült el, s ezen felül át­meneti megoldásokkal to­vábbi 83-mal bővült a ter­mek száma. Eredményként könyvelhető el az is, hogy az iskolákat az új tanterv kö rclmériyci nek megfelelő oktatási segédeszközökkel látták el a tanácsok. Jelen­tős mértékben — 13 száza­lékkal — emelkedett a' pe­dagógusok száma, s az sem érdek telén, hogy tovább nö­vekedett • a napközis ellátás­ban és a szervezett étkezte­tésben részesülők aránya. Szó volt a tanácsülésen ar­ról a közvéleményt foglal­koztató kérdésről is, hogy a demográfiai hullámra gon­dolva a következő években miképp teremtik meg a kö­zépiskolai képzés feltételeit. Mint kiderült, már most tö­rődnek a tanácsi szervek azzal a kérdéssel: hogy az általános iskolákat mi­képp tegyék alkalmassá a későbbi középiskolai kép­zésre. Alapvető a lakásépítés Egyértelmű megállapítás, hogy 1982-ben is javítani tudták a betegellátást. Az éves tervnek megfelelően hat orvosi es öt védőnői körzet szervezésével, valamint a szakorvosi és üzemorvosi rendelői órák növelésévei lett jobb az egészségügyi helyzet. Üzembe helyezték a KÖJÁL új székházát Sze­geden és így a korszerű fel­tételek között az eddigieknél hatékonyabb munkára nyílt lehetőség. Bár az idén feje­ződött be. mégis az elmúlt evi fejlesztés számlájára ír­ható a sz.egedi 110 személyes szociális otthon. A tanácsi költségvetés terhére a házi szociális gondozottak száma tovább növekedett és min­denütt 'figyelmet fordítottak arra is, hogy a szociális se­gélykeretet felhasználják. Növelték a segélyek összegét és a támogatásban részesül­tek arányát. A fejlesztésnél továbbra is első helyen a lakásépítés áll, társadalompolitikai jelen­tősége miatt. A 743 célcso­portos lakás átadásával az éves előirányzatot közel 13 százalékkal teljesítették túl. Az állami lakásokból 522 Szegeden épült. Foglalkozott a testület az állami lakás­építés mellett a magánlaká­sok helyzetével is, amelynek üteme elmaradt a tervtől. A felszólalók is hosszasan ele­mezték : ennek mi lehet az oka. A beszámolóból az de­rült ki, csak 1983-tól várha­tó a magánerős lakásépítke­zés felgyorsulása, a kedve­zőbb hitelezési feltételek mi­att. A magánosok építési kedvét a telek- és az építő­anyag-ellátás alapvetően meghatározza. A múltban és a jövőben az intézkedések elsősorban azt a célt szolgál­ják, hogy a helyi tanácsok érdemi lehetőségeket teremt­senek, biztosítsanak a lakó­házak építésére. A közigaz­gatási szervek felelős és ösz­szehangolt ..munkájúval min­den lehetőség megvan arra, hogy á középtávú tervben előirányzott lakás megépül­jön. Az otthonteremtésnek egyik feltétele a közműellá­tás és ezért is elemezte a testület ezt a helyzetet, örömmel állapította meg a tanács: sikerült az állampol­gárok anyagi hozzájárulásá­val, társadalmi munkájával a gáz-, víz-, elektromos há­lózatot bővíteni. A tanács elismerését fejezi ki a me­gye lakosságának ezért az erőfeszítéséért. Néhány számadat még a tavalyi eredményekről: az óvodai hálózat 297 hellyel lett több. Közel 20 kilomé­A költségvetés vitájában először Molnár lmréné (Nagytőke) kért szót. Tol­mácsolta a tanácstagi cso­portjának véleményét, fel­hívta a figyelmet a kapaci­tásgondokra, amelyek az építőiparban továbbra is megmutatkoznak, és az eb­ből adódó határidőcsúszások­ra. Javasolta, hogy a gyer­mekintézmények helyzetét tovább kell javítani. Dr. Kutiván Rezső (Szeged) örömét fejezte ki, mert az _ alapellátási szinvonalat si­került tartani, sőt egyes te­rületeken javult a helyzet. Ügy summázta véleményét, jó évet zártak a tanácsok annak ellenére, hogy gon­dok is jelentkeztek, mert továbbra is zsúfoltak a böl­csődék, óvodák. Elismeréssel beszélt a lakosság anyagi hozzájárulásáról a kommu­nális fejlesztéseknél. Hang­súlyozta, hogy a telekellá­tás és az építőanyag-ellátás hiányosságai elvehetik a magánépítők kedvét. . Sokan szeretnének Szegeden ma­gán- vágy társasházat fel­húzni, de a telekhiány ter­vüket meghiúsítja. Kiss De­zsőné (Csanádpalota) ismer­tette a Makó környéki köz­ségekben végzett társadalmi munka eredményeit. Üt, járda épült lakossági össze­fogással, és jól alakult < a belvízrendezés élső üteme is. Dr. perjési László (Sze­ged) a lakásépítés helyzeté­vel foglalkozott hosszasan felszólalásában. Elmondta, hogy a lakossági igények változnak, és ehhez jobban kellene igazodni a kivitele­zőknek, tervezőknek egy­aránt. Rámutatott arra, hogy milyen népszerű a fiatalok körében az ifjúsági garzon — több száz jelentkező len­ne erre az „építési módra". Élénkké vált a lakáspiac, egyre többen cserélnek la­kást. Az OTP 500 lakást vett vissza a megyében, és érté­kesített újra. Pillanatnyilag jó a magánépítők vállalko­zói kedve, öt-hatszorosára emelkedett táboruk, csak az építőanyag- és a telek­ellátás vetheti vissza a je­lenlegi mozgalmat szűkebb pátriánkban. Szóvá tette, hogy a magánépítkezőket még az is gátolja, hogy nem elegendő a kivitelezői kapa­citás. Mcndebaba Rádo (Szeged) tanácstag társaihoz hasonlóan a társadalmimun­ka-akciókkal, a lakosság anyagi hozzájárulásával fog­lalkozott. Megemlítette, hogy Szegeden sok az üres lakás, véleménye szerint javítani kell a lakáskiutalásnál az adminisztráció munkáját. Dudás Kálmán (Üllés) kér­te, a megyei támogatást Forráskúton a vezetékes'gáz építéséhez. Dr. Komócsin Mihály fel­szólalásában utalt azokra az országos gondokra, amelyek meghatározzák Csongrád megye mérsékeltebb ütemű fejlődését. A gazdálkodási nehézségek ellenére sem le­het okunk panaszra. Rámu­tatott, hogy a megyei gazda­sági politikában központi feladat, hogy szűkebb pát­riánk is kivegye részét az országos gondok enyhítésé ból. Kedvezőnek ítélte a költségvetési kiadás elő­irányzatainak a felhasználá­sát, ami jobb a korábbinál. A lakóházak és középületek felújítása is eredményesebb, mint néhány évvel ezelőtt, igaz egy-két kivétel akad, mint például a makói kór­ház rekonstrukciója. A me­gye fejlődését segíti elő, hogy a lakosság anyagi hoz­zájárulásával és tarsadalmi munkájával bővíti a gáz-, víz- és villanyvezetékek hosszát. Ám az emberek ak­kor is hajlandók adakozni, ha nemcsak a saját, hanem a közösség érdekében kérik őket. Jó példa erre: a szen­tesi járásban öt tanterem készült társadalmi összefo­gással. Javasolta, a megyei tanács ismerje el munkáju­kat. örömmel beszélt arról, hogy a tanácsok 5 millió fo­rintot fordítottal: a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására. Emlékeztette a tanácsta­gokat, hogy 7 'az or.siáfiban Csongrád megye kezdemé­nyezte elsőként a vezetékes gázszolgáltatás lakossági erőből való bővítését. Fel­szólalásában foglalkozott az üres lakásók helyzetével is, ami a közvéleményt érdek­li. Szegeden intézkedést tett a tanács, hogy a nyilvántar­tást pontosabban vezessék, gyorsabb legyen az ügyinté­zés, s így kevesebb az üres lakás. De rámutatott arra, hogy olyan városban, mint Szeged, valamennyi tartalék­lakásra mindig szükség lesz. Végül a magánépítés hely­zetéről beszélt. Mint mon­dotta, erre nem készültünk fel idejében eléggé. Ezért kell most gyorsabb ütemben javítani a telekkínálatot, és minden módon segíteni a magánépítkezőket. Megem­lítette, hogy a megyei váro­sok között Szeged élenjár a magánerős lakásépítésben. De ennek ellenére jelentős a tennivaló ezen a terüle­ten. Végül a múlt évi ta­nácsi gazdálkodást így sum­mázta : a nehézségek • és fo­gyatékosságok ellenére az eredmények alapján 1932 azoknak az éveknek a sorá­ba tartozik, amelyekben me­gyénk dinamikusan fejlő­dött. A felvetésekre dr. Petrik István es Szabó Sándor vá­laszolt. A tanács határozatá­ban a teendőiket többek kö­zött igy foglalta össze: az egeszsegiigyi és szociális, va­lamint a kulturális alapellá­tás biztonságát és terv sze­rinti fejlesztését változatla­nul az első helyen keli ke­zelni. Javítani kell a lakás­építés feltételrendszerét, a felújítások helyzetét, és job­ban számon kell kérni el- ! lenőrzéssel a teljesítménye-1 ket. A megyei tanács vég- I rehajtó bizottságának múlt j évi munkája értékelésénél i szót kért Balogh László { (Csongrád), Kiss Horváth i Sándorné (Szentes), dr. j Varró Vince (Szeged). A NEB tevékenységének érté­kelése után pedig dr. Pet­ri Gábor országgyűlési kép­viselő szólalt fel. A jugoszláv államfő látogatása Székesfehérváron Js*** Petar Sztambolics jugoszláv államfő Székesfehérvárott, a VIDEOTON számítástechnikai gyáregységében. (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — Telefotó — KS) Petar Sztambolics. a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke — aki hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban — szerdán reggel Székesfehérvárra látogatott. Útjára elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Roska István külügy­miniszter-helyettes. A vendégeket a Videoton Elektronikai Vállalat köz­pontjában Takács Imre. az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának első titkára, Zá­vodi Imre„ ar megyei tenáos elnöke,- Gábor András ipari miniszterhelyettes, valamint a város és a Videoton veze­tői fogadták. Papp István, a vállalat vezérigazgatója tá­jékoztatást adott* a 18 ezer dolgozót foglalkoztató nagy­üzem munkájáról. A vezérigazgató elmondta, hogy a vállalat termékeinek mintegy 70 százalékát kül­földön értékesítik, s a kon­vertibilis forgalomban Jugo­szlávia a legjelentősebb part­ner. Déli szomszédainkkal a vállalat folyamatos kapcso­lata 1977-ben kezdődött, amikor a Videoton képvise­letet létesített Belgrádban. Abban az évben a forgalom értéke 400 ezer dollár volt, tavaly pedig már meghaladta a négy és fél millió dollárt. A nagymértékű növekedés főleg a kooperációs kapcso­latoknak köszönhető: a Vi­deoton a perifériák gyártá­sában a horvátországi Iva­sim vállalattal, a számitó­gép-rendszerek készítésénél pedig az Agrovojvodina— Ncvkábel cégekkel alakított ki együttműködést. Petar Sztambolics — meg­köszönve a tájékoztatást — imponálónak nevezte a be­számolóban felvázolt képet. Elégedetten nyugtázta, hogy á magyar és a jugoszláv vállalatok között jól fejlődik az" együttműködés, és to­vábbi sikereket kívánt a Vi­deoton kollektívájának. Ezután a vendégek megte­kintették a vállalat számíT tástechnikai gyárának szere­lőcsarnokát. A magas rangú vendégek vidéki látogatása a székes­fehérvári Vörösmarty Ter­melőszövetkezetben folytató­dott. Petar Sztambolicsot és Losonczi Pált itt Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes és Tqke Efuenc,, 3400 hektáron < gazdálkodó üzem elnöke köszöntötte. Petar Sztambolics és kísé­rete, valamint magyar ven­déglátóik a déli órákban visszaindultak Budapestre. Délután Petar Sztambolics és kísérete a fővárossal is­merkedett. Verőfényes nap­sütésben, a Halászbástya mellvédjéről gyönyörködtek az eléjük táruló panorámá­ban. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, mint­ha ..élő térkép" előtt állt •volna, úgy magyarázta, mu­tatta az elmúlt évtizedek fej­lődésének eredményeit, a távlati' elképzeléseket. •• Rövid séta után beléptek a Mátyás templomba, ezt követően a jugoszláv állam­fő és kíséretének tagjai gép­kocsikba ültek; s megtekin­tették a kelenföldi lakótele­pet. Ütjük ezután a Rózsák te­rére, a szerb-horvát általá­nos iskolába és gimnázium­ba vezetett. A tanári szobá­ban Vujity István igazgató szerb-horvát nyelven adott tájékoztatást az intézmény munkájáról. A jugoszláv államfő és kí­sérete este megtekintette a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének műsorát az együttes székházában. Hitelszerződés BJ| Szuperfoszfát granulalo üzem létrehozására kötött hitelszerződést a Peremar­tonj" Vegyipari Vállalat és a Magyar Nemzeti Bank. En­nek értelmében a korsze­rűbb termék előállításához 2z9 millió forintos hitelben részesül a dunántúli gyár: a fejlesztés összköltsége 280 millió forint lesz. A hazai műtrágya-gyártó üzemek közül már egyedül csak a Peremartoni Vegy­ipari Vállalat állít elő por alakú szuper-foszfátot. Ame zőgazdnság ezt a terméket, korszerűtlennek minősítette, mivel ' a granuláltnál — szemcsézett készítménynél — kisebb hatékonysággal és jelentős veszteséggel tudja csak hasznosítani. Éppen ezért a vegyi gyár évi 27U ezer tonna szuperfoszfát­gyártó teljesítményével szemben csak 40—50 tonná­nyit használ fel a mezőgaz­daság. Most új technológiá­val űj terméket állítanak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents