Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

4 Kedd, 1083. március 29. A ház előtt nagy a porta, iák hozzák gyümölcsüket nyakanként. Egyik kiszáradt, felrebb húzódott, aszottan, reménykedve nyújtja gyökereit a földbe. Szép napokra gondol. Remény nélkül nem élhetnek a fák. Az öregasszony kertjét ássák. Minden tavasszal a, szomszéd család vett be, felibe. Jó emberek, boldogul velük. — Nincs senkije? — Ugy élek, mint az ujjam. egyedül. A fiam odamaradt a második vilaghaboróban. az uram tíz évvel utána halt meg. Pedig akkor szabadult kömüveskent, akker ősszel. Mindjárt vitték ei a németek kulonának, suba se láttam többé. A tyúkokat behajtja, kötőjébe törli a kezét. Ráér. Behív a szobába. A falon ké. pek lógnak, hármukat látni, Kóaepen a katuna. Rég volt. A háborúnak regen vége, -•egyógyuHak a sebek is. Mégis. a háborúnak soha nincsen vége. — Hosszú vonatok jöttek, :JIttB>k a sínek mellett, jó hírt vártunk, apát, fiút, kinek hogy adódott Reménykedni kell a végtelenségig, an miért ne reménykecU hetnék? Minden anya szereti a fiát, életet ad neki, felneveli. En le még mindig várom . — Mindennapos lettem akkoriban az. állomásnál, reggel kimentem és vártam. Este a férjemmel együtt vártain. Evekig minden vonatot láttam, hírt vártam, bizonyosságot Jaj, hányan elfordultak tőlem, a fejükre mutogattak a hátam mögött talán még gúnyolódtak is. hogy mindig, de mindig ot t látnak, nem törődtem velük. Én nem tudtam másképpen elviselni az életemet. Az anyákat nem szabad megölni, öfk hinni képesek a csodákban. — A fiam bajtársa megkeresett. Azt mondta, hogy ne várjam, mert nWK!$ ,ktt vamom. De amikor megkérdeztem. hogy látta meghalni, akkor csak a fejét rázta, mert csak azt láthatta. hogy elesett mellette futás közben. Erzsi néni faháncsot vesz elő, tintaceruzával írott üdvözlet rajta, olyan, mint egy levél. Katonafia küldte. — Még mindig őrzi? — Mig az uram élt. kettőnknek a terhe volt- Most már sokkal nehezebb. Hogy bírtam az egésnet? Nincsen nap, hogy ne gondoljak rá. a szomszédok mondják is, hogy butaság, de az én dolgom az. hogy várjam, amíg elek. Enne jó az én életem, semmi másra. De már nem álmodok vele Pedig az is jó volt, ha másnap sírtam egész nap is. de legalább luttam, még a hangját is hallottam. — Egyszer meg leestem a padlásfeljáróról, összetört a csontom, meggörbültem. Nem hagytam el magamat, nevelek malacot, tyúkokat, beosztással megélek a tsznyugdijamból. Háztáji földemet rokonok kapálják. — Nem vagyok jó alvó, annyit forgolódok, amíg megvirrad. hogy ki se mondhatom. Elgondolom, mennyire másképpen is alakulhatott volna a sorsom, ha nem szól közbe a háború, azt is, miért pont én viselem a keresztjét, meg. hogy egyáltalán minek vannak a háborúk, hogyan engedhetik meg ezt az emberek, ennyi pusztítást, ennyi vért, hát egyszer már el kellene dön. leni. hogy ember az emberre nem emelhet fegyvert. Istenem, olyan egyszerűnek tűnik, és mégis lövöldöznek azóta is, ezen megáll az eszem. az én tanulatlan agyam nem fogja fel. miért lehei az emberéket becsapni, háborúba kergetni, miért kell a fenyegetést, a félelmet terjeszteni, miért nem elég a gyász, a keserűség, en kölcsön adnám az enyémet a háborús izgágáknak, hogy addig térjenek észre, amíg nem késő. A legnagyobb bűnnek én a háborút tartom. istenem, mi mindent megtennék ellene, még az életemet is odaadnám, azt se sajnálnám, és mégsem tudok ellene cselekedni semmit. Hát nem őrjítő ez? Csak imádkozok és sóhajtozok: istenem, többe ne legyen háború... de vajon engem meghallgat-e az Ür? Es ne légyen lövöldözés sem. Akihez bekopogok, jól tudja annak az árat. Özvegy Rima Györgyné elete nagyobb részét bánatban elte le, a tanya és a szegenvscg emlekeivei együtt. A gyedekkor megfakult, A fekete kendős üregaszszony megtörli a széket, hellyel kinál. Arca csupa ránc, barázdatenger. A töppedt ház özvegy Rimánéra hasonlít A fia után járó nyugdíjból rakosgatta össze az árát. — Hany osztályt járt? — Nem jártam iskolába, soha nem tudtam, mi az a betű, a gyerekéim mutogatták néha, amikor már jutott arra is időm. Gondoltam. tanulni kellene, legalább a nevemet írjam le, mint más emberek szokták. Nem sikerült — Négy gyereket nevelni a semmiből, nem könnyű mulatság, cseléd, szolgáló, mosónő, takarítónő, vizhor. dó voltam világéíetemben. Nem bírtunk másként létezni, nyolc helyre voltam bejáró, nem értem rá a betűvetésre. csak gürcöltem megállás nélkül,. inam szakadtáig. Nem érdekelt en. gem senki és semmi, csak ne éhezzenek a porontyaim. Dolgoztam, meg újra kezdtem. Ml mindent megcsináltam volna és megcsináltam egy kis ruházatért, használt cipóért rongyokért, még a húsomból is vágtam volna a gyerekeimnek, csak ne éhezzenek. Végülis útnak engedtem őket és nem lettek hálátlanok. Pista sem, aki a termelőszövetkezetben dolgozott és apja halála után családfenntartónak számított Kedvéért tanultam rHVg az írást olvasást, • ötvehkőt esztendős koromban. — Mikor bemaradt hajtogatta: ki ír nekem levelet, anyáim? Rosszul esett az nekem, mert velem élt s nem volt még menyasszonya sem. Tudtam, várja majd az itthoni híreket, hiányzik a szülői szó. Járták a környéket, kérdezgették, ki próbálkozik tanulással? Jelentkeztem. Nem haladt köny. nyen, elképzelhetni azt, esténként egyenes vonalakat, görbe vonalakat húzgáltunk a papírra, betuvetest tanultunk. hangosan ejtettük a szavakat mint a kisiskolások. Nehezebb volt az, mint a munka. — Amikor bevonult katonának. elküldtem az első irast, oldalnyira sikeredett, de ki.kihagytam a betűket. Minden heten irt az én ci aga jó fiam. Eleinte nem tudtam elolvasni, gyerekek segítettek, óket kertem meg az olvasásra. Megválaszoltam valamennyi levelét, anogy a magamfajtától telik, jól vagyok, meg ilyenek. Ceruzát vesz elő, kisduiub papírt. Lassan, óvatosan. egyenetlenül leírja... „kedves liam". . Többre nem telik az erejéből. Elébem tolja. Fekete kendője csücskével törölgeti szeme alját. Sokáig csendben ülünk. — Szabadságon járt itthon a drága jó fiam, legutoljára a civil ruhájáért. Azt mondtam neki, kisfiam, rossz világ van Pesten, nem jössz te haza sohase, ha most elmész. Nem maradhatnál? Elrejtenélek en a keresők elől. senki meg nem találna. De nem tehette meg, nem olyan fiú volt, elutazott és hősi halált halt ötvenhatban. — Nem ettem, nem ittam, csak sírtam és sírtam. A rádió mondta be a Pistám nevét, de nem hittem, nem akartam. Borzasztó volt Három hónapig mindig ótottak, örökké, orvossággal éltem, és azóta nincs belőlem sehova. A szívem tönkrement, nem tudok semmit se csinálni, meg minek is ? — Pista, páratlan jó fiam volt. Hóttig való nyugdíjat kapok utána, jól megélek. Minden hónapban megkeresem a sírját virágokat viszek, koszorút. Mikor először felmentem Budapestire, már eltemették." S/eiettern volna látni, ha mellé dúlok, akkor is. özvegy Rima Györgyné papírzacskót hoz elő. ollóval vágja az erős cérnát amivel összevarrta. Kitüntetések. „Rima István, alhadnagy a Vörös Csillag Ér. demrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosa'. A tiszta szobába lépünk. Fénykepek a falon... Sz. Lukács Imre Figyelmet kérek, kezdjük! Megszólal a gitár, a bendzsó és a hegedű. A countrymuzsika szárnyán egyszer csak ott találjuk magunkat valahol Amerikában, egy őszfürtű öreg néger házában. Rémusz bácsi békésen üldögél recsegő-ropogó karosszékében, orráról minduntalan leesik a pápaszem. Ám ő csak mesél, mesél. Olyan szépen, olyan szeretettel, hogy azt elfeledni nem lehet. Gyermekkorom tévés meséinek legszebbike elevenedik meg a belvárosi Volán-klub kövér boltívei alatt. Csak itt még élvezetesebb, j még nagyszerűbb Bonanzá' ék ötlete, a mese zenés felI dolgozása telitalálat: a ravasz róka szurokbabát gyúr, az lesz majd a csalétek ... — Kigvűjtöttük a fiatal családosokat — mondja Neparaczki Ferenc, a klub újdonsült vezetője —, az első igazán, gyerekeknek szóló műsorunkra. Azt hiszem jól döntöttünk, mikor a Bonanza együttest és Teszáry Gábor előadóművészt hívtuk meg. — Hány tagja van a khibnak? — A vállalatnál 5000 ember dolgozik ötezerféleképpen. Tavaly 33 tagunk volt, idén most a napokban újítjuk meg a tagsági igazolványokat. Még több tagra számítunk. ... Vidám dallam hallik a színpad felől: a róka azt hiszi, nyúlfogás a legjobb móka. S valóban. A nyúl elkezd pörölni a szurokbabával, vegye le a kalapját, köszönjön. És bumm, cseng a cintányér, a nyúl odaragad a szurokkalaphoz. Ijedtség a nézőtéren... — Hogyan áll össze a heti program? — Hétfő a flljné. Kedden a nyugdíjasok találkoznak. Két diszkós és két rendezvényes napunk van. Benn. a központban tartjuk a „Vezetők válaszolnak" sorozatunkat, rendszeresen jelentkezünk kiállításokkal, a jövő héten indul a Közlekedj okosan című programunk Petress István lesz az első vendégünk. — Nem okoz gondot a kétlakiság? — Hét éve létezik a klub. Mára kiderült, délutánonként. esténként könnyebb a Belvárosba csalogatni a dolgozót, mint ki, a Bakai Nándor utcába. Szeri István, az elődöm, öt éve talált rá a Juhász Gyula Művelődési Központ pinceklubjára. Jól jártunk, hogy bérbe vettük. .. . örül a „róka", kajánul énekel, nyulat eszik vacsorára. Szegény nyúlkoma, az ő élete oda. A döbbenet csendje uralkodik a kicsi teremben, már-már sírásra görbül a gyerekek szája. Még szerencse, hogy kisüt a nap. és felolvasztja a szurkot... — Én voltam az első vezető — magyarázza Szeri István —, és maradtam. Lelkes srácokicai találkoztam, talán miattuk, talán Szeged miatt? Egyszer abba akartam hagyni — végül is papíron jogász vagyok —, de akkor éppen a „csúéson" voltunk. Természetesen maradtam. — A kiváló cím elnyerése a te érdemed is. — Nézd, az szb-titkár 48ban született, a KISZ-titkár mindig fiatal, a vállalati vezetők pedig soha nem voltak szűkmarkúak. Az első perctől arra törekedtem, hogy a klub rendezvényeibői mindenki találjor. magánakvalót. Szakmai körökben úgy mondanák: a rétegigények kielégítése volt a célom. Az is Igaz, soha nem küldtünk el egy idegen vendéget sem. ... Nagv az ünneplés a műsor végén. A szurokbaba elolvadt. megmenekült a nyuszi. Bonanzáék csomagolnak. a volános gyerekek szüleikkel haza indulnak. Szabó Árpád, a vállalat osztályvezetője, három kisgyerekét hozta a klubba: — A feleségem otthon tanul. mi addig itt töltöttük az időt. Figyeltem a gyerekek arcát, úgy láttam, jól mulattak. Az indulók között van Medovorszki Mátyás előadó. Ott volt azok között a fiatalok között. akik klubot akartak a Volánnál: — Nem volt könnyű megszerezni,, létrehozni. Először a kinti munkásszálláson működött. De sokat diszkóztunk annak idején! Aztán másra is vágvtunk. Szeri Pista keresgélt jobb helv után Ide már jobbára a fiammal járok. Mag Edit Családi események HAZASSAG Sípos Ede Zoltán és szécsi Ilolbolyu. Köteles Sándornak és szar aa-Kovacs Aranka Julianna, Papdt János es Barati Ag- nátiuk Mariann, Kormányos Janes Rozália, Tóth Mihály és Bfacsa Katalin, Barálh József és nosuak es Kosa Mariának OI aolya, Zsotér Betérnek és TanaMakal Irén, Vágó József János BZI Mártanak Mária, Savai Beiaés Szenteczki Magdolna, Zöldi Lajos és Kutas Irma, Jurus Jónak es Gombos Erzsébetnek Tamás, Virág Ferencnek és Konzsef és Oláh Jusztina, Bacsa La- koly Zsuzsannának Ferenc, Hajós és Kanton Irén, .lankovics lasz Jánosnak es Kovács KláraIstván és Ördög Magdolna, nak. Agnea, Kádár-Német VtnAgoston István és sibán cének es Gábor Juliannának Katalin, Tamási Zoltán Ist- Bernadett, Boros Jánosnak és ván és Tast Andrea G/Ori Évának Anikó, Bartók Eva, Nagy Tibor és Balázs llo- Sándornak és Erdödt Piroskána. Rajhona Attila és Kelemen nak Katalin, Sas Lászlónak és Zsuzsa .házasságot kötöttek. Horváth-Zstkó Andreának AndSZÜLETÉS ""ÍM, KARTYA TRTNAIYFLHV RES--«ikSzaniszló Antalnak és dr. nicz Arankának Aranka. Török MOszmer Erika Annának Dáni- Sándornak és Kiss Anna Ilonáéi. Kerekes Istvánnak és Fodor nának Mónika Anita. Varés Tréting Rita Katalin. Ferencnek es Fátyol Gizellának Zsolt, Kerekes Ist- ga Sándornak vánnak és Fodor Gizellának Ró- Erzsébetnek bert. Elek Ferenc Istvánnak és solVa Budai Ildikó Máriának Adrienn Erzsébetnek Csiila, KrisztinZsolt. Nagy Zoltánnak és Kaku szi Ildikónak Zoltán, Sebők Vilmosnak és Hus/ka Honának Vilmos Dániel, Szanka Józsefnek és Nyári Juliannának Gabriella, született. Németh Mihálynak és Csurka Juliannának Mihalv Attila, Sári Zoltánnak és Virág Eva Mártának Csaba. dr. Várhelyi Pé- ka. Huszti János. Németh Antalnak és Antalfi Ilonanak Tamás András, Szöilösi Sándornak es Juhász Piroskának Andrea nevű gyermekük HALALOZAS Szilágyi Péterné Krivan AR»nCsonka JáBiológiai acta X József Attila Tudományegyetem biológiai tanszékeinek közös kiadványa az Acta Biologica legújabb kötete a biokémia, a növénytan, növényélettan, az állattan, az antropológia és a genetika szakterületein tevékenykedő 19 szerző 13 angol nyelvű tanulmányát tartalmazza. Egy 55 Celsius-fokon szaporodó baktériumból kivont és a ribonukleinsavat, az élő sejtekben levő nagyon fontos anyagot bontó enzim (speciális hatású fehérje) tulajdonságait elemző négy szerző (Simon Mária, Samu Zsuzsanna. Deér Aranka, Boross László) tanulmányával kezdődik a kötet A következő cikk az ásotthalmi emlékerdő fehér- és szürkenyárfa állományának lassú kipusztulásáról tudósít. A belvízrendezés következményeként fellépett jelenség komolyan veszélyezteti ennek a természetvédelmi területnek a növényállományát. és a szerző (Bodrogközy György) a megmentés fontosságára hívja fel a figyelmet. A növények anatómiájával foglalkozó neves profeszszor. Greguss Pál a homokszilfélék (őszárvatermők) hai sonló jellegű. anatómiai elemzésének eredményeit ismerteti, i A termesztett pillangósvirágú növényfajták közül a i legtöbb nektárt termelőkre hivja fel a méhészek és a mezőgazdasági szakemberek figyelmét) az a munka, amelynek szerzői (Gulyás Sándor, Kincsek Irén) a hazai pillangósvirágú növényeink virágaiban előforduló nektármirigyeket és azok nektártermelését tanulmányozták. Két tanulmány kapcsolódik a nyersanyagkutatáshoz. Ezekben a gesztenyefélék és az ezüstfa virágporszemeinek jellegzetességeiről írnak a kutatók (Kedves Miklós, Párdutz Árpád). További két dolgozat a növények (kukorica, paradicsom) levelének sejt- és kloroplasztisz-szerkezetét hozza kapcsolatba a fotoszintézissel. A szerzők (Maróti Imre, Pataki Szerén) rövid fény- és sötét szakaszok váltakozásával kezelték a növényeket. A vizsgált növények közül azok, amelyek jobban elviselték ezt a kedvezőtlen fénykezelést, illetve a fényt klímakamrában jobban hasznosították. természetes körülmények között is várhatóan több termést fognak hozni. A hársfélék hosszú ideig elfekvő magvainak nyugalmi állapotával foglalkozó kutatók (Nagy Mária. Pataki Szerén. Kéri Ágnes) cikksorozatuk hatodik részeként közlik tapasztalataikat. Tanulmányuk a gibberellinsavas (növényi hormonos) kezelés hatékonyságával foglalkozik. A Kiskunsági Nemzeti Park bugacpusztai gyepterületein élő rovarállomány főbb csoportjainak évszakonként váltakozó mennyiségét mintegy 80 ezer rovar alapján figyelték meg a következő dolgozat szerzői (Móczár László. Győr//y György). A híres természetvédelmi területről ismereteink ezzel jelentősen bővültek. Az antropológiát két tanulmány érinti. Az egyik (Farkas Gyula) az egyetem ásatasokból származó 8700 léiéiből álló, Európa 5—8. legnagyobb történeti antropológiai gyűjteményének régészeti korok és nemek (férfiak, nők) szerinti megoszlását ismerteti. A másik munka 11 500 szegedi leány testméreteivel és biológiai érésével foglalkozik. A szerzők (Farkas Gyula, Szekeres Erzsébet) eredményei a leányok testi fejlettségének megítélésénél és az iskolai szexuális nevelésnél hasznosíthatók. A kötetet záró tanulmány a sejtosztódást gátló anyagok közül a dinitrogénoxid hatásával foglalkozik (Szeles Anna). A daganatsejtek gvakoribb osztódása miatt ennek a kutatási eredménye a gyakorlatban is jelentős lehet. K. Gy. ter Patnak és Németh Izabéllá- nos, Kéri János Vince, SzépíaI nak Georgina, Branylk Zoltán- lus.1 Adamné Szilágyi Mária, I nak és Kothencz Klára Máriá- Balázs Pálné Major Anna. Tóthnak Dénes Péter, Horváth Mi- Gulyás Istvánné Jenei Mária, hálynak és Babö Judit Ilonának Kovács Tibor, Molnár Andrásne Mihály Adám, Besenyői Lajos Árva Ágnes, Bertalan Józaef, Andrásnak és Móró Emma llo- Zsemberi Illés. Vass Ferenc, nának Dorottya. Vastag István- Mesina Gyárfásné Berta Etel, nak és Gera Julianna Piroská- Tóth Sándorné Kovács Erzsenak Julianna, Gyurik Jánosnak bét, Acs Lajosne Takács Hona, és Geregszászi Etelka Margitnak JCrisztin Jenő, Pördi Antalné Péter, Varga Istvánnak és Mi- Fülöp Erzsébet. Eperjesi Ferenchály Irénnek Beatrix, Sényei né Vincze Etelka, Czombos BaTamás Józsefnek és Mihály lázs. Szabó Lajos. Németh KáEvának Gábor Tamás. dr. Wéllinger Károlynak és Csipő Ildikónak Károly, Havjár Tstván Gábornak és Duka M. .-iának Zoltán Gábor. Csiszár Imrének rolyné Kolovics Mária. Kotogány István, rilés Mihály. Nyári József. Faragó-Barát Mihály, Horváth Jenő István. Melnicsek Antalné Galiba-Urbán Veroniés Deák Annanak Angéla ka. Szekeres Istvánné Nagy PiMar'gtt. Kungi Józsefnek és Szi- roska. Szűcs József. Gellért Juli Máriának Zsolt Csaba. Mitvók Hanna. Földi Béla János, Nagy Sándor Józsefnek és Vida Má- Lajos. Berta Mihálvné Szemerériának Gábor. Szögi Lászlónak di Piroska. Bíró Gybrgvné Koés Négvökrii Gabriellának Bet- váes-Sztrikó Rozália, Röfi Jatina. Vajda Sándor Istvánnak és nosné Kőröst Anna. Süle Vilmos Hődör Rozáliának Attila Sán- Ferenc, Ábrahám István, Negydor. Zámbó Józsefnek és Gál ökrü István, dr. Pikó Bélané Zsuzsanna Mártának Katalin, Boros Erzsébet. Csicsely Pál, Koz.a Ferencnek és Matovics Ju- dr. Mátyus Szolan Józsefné OrUannának Róbert, Tisza Jánosnak és SISák Ágnesnek Zsófia, bán Kornélia. Nyitrai Józsefné Nagy Etelka Irén, Szabó László.Tuhász Józsefnek és Tóth Bor- né Nádas Mária, Rózsa Sándor bálának József György. Llppai János. Mohos Károly, Szűcs AnAntalnak és Dékány Ilona Ju- talné ördög Piroska. Mrlják Féllannának Orsolya, Tóth Fcrcnc rrnv. Farkas Lászlóné FfarangoLászlónak és Bicskei nának Viktor. Fábián Zsuzsán- zó Mária. Daróezl Imréné CsaBélának szár F.telka. Nagy-Re-ta Mihálvés Hegedűs Évának Csaba, Ve- ne Balogh Anna. Farkas György, rebes Lőrincnek es Gulyás !<lw- Vásár Dezső. Pópity Lajos, ra Erzsébetnek László György. " Kádár Bélának és Sorálov ÁgSzekeres Julianna. Rácz György, Csanyi Antal. Kuba József Fenesnek Anikó. Szögi Károlynak rencné Patzák Mária. Dudás Jóés Barsi Máriának Mária, Egyházi Lászlónak és Jánk Anna zsefné Gyevi-Varga Hona. Nagy Ferenc, Kiss Tibor. Kasza JóMárlánnk Zsanett. Rebók Jenő zsefné Papp Mária. Nagy AmbJánosnak és Otott Kovács llo- rusné Kazi Rozália. Farkas Fenának Andrea, Valentin József- renc. Bárkányi .lánosné Bőmnek és Puskás Edinának Ale- vita Rózsa, Kovács János. Vexandra Melinda. Szabó Jánosnak csernyés József. Buldos Matvas, és Zombori Erikának Erika, Dócs Komlóssv Klára. Keinéndl ÁndIstvánnak cs Molnár Ildikónak rásné Tóth Mária, Csáki Sándor, Péter. Juhász Andrásnak és Ju- Fogas Istvánné Mózes Ilona, dr. hász Líviának Veronika. Takács jelenfy Szilárd. Kovács KálIstvánnak és Flaman Gyöngyi- mánné Vörös Rozália. Topiczer nek Kata, Tari Sándor Ferenc- Józsefné Szalai Margit, Szélpál nek és Szabó Juliannának Le- Mihály, Cserny-Kuhn Antul, vente. Mlnkó Zoltánnak és Ter- Boszkovics László, Kobida .Kehes Évának Zoltán Krisztián, renc. Győri Józ.sefné Koszka Szalma Jánosnak és Telek Irén- Eszter, Szabó Lajos. Bálint Minek Viktória. Jani Istvánnak és hályné ördög Erzsébet, dr. MeTihanyl Erna Tlonának Gergelv. rényl Mtklósné Nagy Katalin Gulyás András Imrének és Róza. Gyuris Kálmánné Tóth Szombati Zsuzsannanak Zsu- Magdolna. Nacsa Mihály. S/asz z.s»nna. Salamon István Ovörgy- Józsefné Kotróczó Emma, Kakilnék és Kiss Ágnes Évának Ágnes. Rátkv Pálnak és Bonin Juditnak Attila. Kendrella Istvánnak és I.ioeséi Mária Magdolnanak Rglázs Weisner Már- riolna Marta, Wolgárd tonnák es Csíkos Gizellának fclamza Actafti meghált. szi Lászlóné Kőröst Ilona. Rehak Veronika. Varga József, Farkas Sándorné Sehütz Ilona, Mészáros Józsefné Monoki M»cRézső, «