Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

12 Szombat, 1983. március 26. MAGAZ A Dugonics Társaságban T

ömörkény szerette a társaságot, de legjobban szerette azt, amelyet Dugonics nevére és emlékére alapítottak. Szeged első irodalmi társasága, amely hosszú vajúdás után 1892-ben született, Lázár György, a nagy polgármester lelkes buzgósága révén, már bölcsője mellett ott találta Tömörkényt, aki mint a Szegedi Napló ifjú munkatársa az első irodalmi díját nyerte el, a novellára kitűzött kétszáz koronát, A leány játszik cimú elbeszélésével, amelyet 1894-ben mutatnak be a Társaság ünnepi ülésén. Hamarosan rendes taggá választják, sűrűn jelenik meg a felolvasó asztalnál, elbeszélésekkel, rajzokkal és Békefi Antal után 1904-ben ő lesz a Dugonics Társaság főtitkára. Mindig a legnagyobb buzgalommal és odaadással vezeti a Társaság ügyeit, amelyek szívügye neki. Mindig ünnep volt az, amikor komoly alakja föltűnt; és gordonkahangja megszólalt a díszes teremben, a puszták szabad levegőjét, a vadvirágok illatát és a vadgalambok bugását idézve föl, és ilyen ünnep igen gyakran került sorra, hiszen, hacsak a Dugonics Társaság 1904 elejétől vezetett naplókönyvét nézzük, akkor is tizenhat olyan alkalom kínálkozott, hogy a lelkes es megértő szegedi irodalomkedvelők hallgathatták ót és gyönyörködhettek e ragyogó elme és meleg szív délibábos és szivárványos .megnyilatkozásában. 1905. február huszonhatodikán a véletlen összehozta egy felolvasó ülés keretében Ady Endrével. aki Tömörkény Rajz a népéletböl című munkájanak fölolvasása utón néhány új versét mutatta be a szegedi közönségnek. Nincs róla emlékezés, hogy e két nagy magyar hogyan és miképpen találkozott, de az bizonyos, hogy nem sokkal később a Vér és arany költője ezeket írta A magyar Pimodán című megragadó vallomásában. „Az, aki Szegeden, sőt Szögedében, ugyanazt csinálja a tanya-nyelvvel s tanya-gondolattal, mint a városival és raffinálttal a legváresibb, legraffináltabb és legbetegebb író-zseni, 6 is az én emberem és tanúm." Tömörkény főtitkári jelentéseit azzal a szeretettel és gonddal irta mindig, amellyel mindenféle írói munkáját végezte. Érdekes fölolvasó volt Tömörkény. Szinte szabódva, önmagaA bohóc Színes vásári forgatagban mulató népség bámulta a nyurga csepűrágót. Szörnyen bolondos arcot vágott a tömeg előtt és a nehéz igyekezetben csorgott festett arcáról a piros verejték. Egyszerre szemügyre vett a sokadalomban egy bűvös arcú. szőke leányt, aki édes kacajjal jutalmazta a szegény komédiást. A bohóc azon vette észre magát. hogy egeszen rajta felejtitekintetet a gyönyörű alakon. Este, amikor a filléreket megszámlálták, a kövér igazgató odaszólt neki: — Te bolond, máskor ne vágj oly savanyú pofákaf, mert az üzletemet rontod! Másnap ugyanígy történt. A bohóc egyszerre átváltozott, szép sötét szemei végtelen szomorúsággal simultak a szőke leány életörömtől sugárzó tekintetéhez. Este falhoz vágta a csörgősipkáját, széttépte a piros bugyogójat és azt mondta, hogy ö többet nem játszik. Ezután szomorú lesz. ezután komoly lesz, ha éhén hal is bele. val ellenkezve, kezdett bele az első mondatokba, úgy tetszett, mintha zsörtölődne, vagy duruzsolna. de ez a hang lassacskán kellemes zsongásba olvadt, cirógatni kezdte a sziveket, magához vonta az érdeklődést, egy ember hangja volt, aki sokat tapasztalt, vox humana volt. amely kis dolgokról is nagy szeretettel beszél. A végén szinte sajnálta a hallgatóság, hogv nincs tovább, olyan szívesen elrinaatóztak volna még e hang hullámain. Utolsó szereplése a Dugonics ' Társaságban és utolsó nyilván.* föllépése az életében 1916. januá'r 30-án volt, amikor a Lázáremlékünnepen Emlékezések az Alsótanyáról címen a nagy podesztával töltött szép napokat idézte föl derűs borongással. Halála után a Dugonics Társaság mindig nagy hálával és kegyelettel gondolt reá és kultuszát állandóan ápolta és terjesztette. Emlékezetének szentelte 1918 áprilisi felolvasó ülését, amelyen Szalay József, Szávay Gyula, Balassa Ármin és Móra Ferenc versben és prózában idézték alakját és szellemét, 1921. április 24-i ülését, amelyen Szalay József elnök megragadó bevezető beszéde után Erzbrucker Aladár kegyesrendi tanár Tömörkény stílusát és nyelvét méltatta. 1922. április 30-án dr. Branner János Tömörkény néprajzába vezette be hallgatóit, 1927. április 24-én, halála tízéves fordulóján Szalay József elnök nagyérdekű bevezető beszéde keretében bemutatta a nagynevű kortársak levélbeli hódolatait Tömörkény nagysága előtt, Juhász Gyula fölolvasta Tömörkény művészetéről szóló tanulmányát, és az elnök bemutatta Móra Ferenc Steingassner a poszton című megindító emlékezését, Maga Tömörkény is megszólalt, legszebb dolgaiból néhányat tolmácsolt Banner János, és ezek a remekművek olyan elevenen, olyan frissen hatottak, mint maga a múlhatatlan élet. 1906-ban a Petőfi Társaság is tagjai sorába választotta a magyar népiesség prózai Petőfiét, de a székfoglalóján kívül, amelyet tartozó kötelességének tekintett, nem szerepelt a fővárosi irodalmi társaság ülésein. Még a székfoglaló bankettről is megszökött, sietett ki a .vonathoz, nehogy ráesteledjen és a sötétben eltévedjen a mozdony. — Bolond! — mondta az igazgató. (Szeged és Videke. 1905. augusztus 13.) Donászy Kálmán karikatúrája Juhász Gyuláról József Attila versei elé A

legnagyobb készséggel és örömmel vállalkoztam arra. hogy József Attila első verses könyvéhez előszót írjak. Ez a nagyon fiatal és nagyon tehetséges költő a legteljesebb mértékben megérdemli, hogy a figyelem feléje forduljon, hogy igaz szeretettel, és reménységgel fogadja a magyar olvasóközönség, és hogy a kritika se menjen el mellette közömbösen vagy ellenségesen és ne elégedjék meg vele szemben a nyomtatásban megjelenőknek rendesen kijáró vállveregetéssel. József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani, és nagy fiatalsága olyan ígéretekkél teljes, amelynek beváltása — és ez nem csak és nem mindig a költőn múlik egészen — őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni. Ez a most serdülő és még iskoláit járó költő már eddig is sokat és mélyen szenvedett az élettől és az emberektől, hordozta a kietlen nyomor és elhagyottság keresztjét. árván és nincstelenül vándorolt és dolgozott és tanult, egyetler/ vigasztalása az a jótékony és áldott géniusz volt, amely Csokonait és Petőfit — dicsőséges elődeit nyomorban és küldetésben — a cudar és átkozott nélkülözés kőpárnáin és szalmavackán se hagyta cserben. Ma költőnek lenni megint áldozat és mártirium egy kicsit, szegény költőnek lenni — bár ez talán pleonazmus — különösen az. De József Attilának van még egv irigvlésre méltó kincse, a költészet adománya mellett — ifjúsága és az a tudat, hogy előtte a végtelen lehetőségek holhapi birodalma. Ám a fiatal palántát szeretni, gondozni és ápolni kell, mert különben nem fog égbe nőni. (Ezt úgy se igen engedik meg nálunk az emberek és viszonvok, akár Petőfiről van szó. akár Adyról.) • Nem ismerek bölcsebb és igazabb fajvédelmet, mint a valódi tehetség. az ígéretes fiatalság megbecsülését, pártolását, okos és szerető felemelését. Emberek, magyarok. íme a költő, aki indul. magasba és mélybe: József Attila. szeressétek és fogjátok pártját neki! Ennek a szegény, csonka országnak egyetlen meg-. maradt és el nem rabolható kincse kultúrája, és ennek a kultúrának reménységei közül való ez a József Attila, akit nem én. de a múzsa avatott pappá a szépség és igazság magyar templomában. (1922. december) Előadásvázlat Madáchról Madách. Bevezetés... A jövő esztendő Petőfi születésének százados évfordulója lesz. Ünnepeljük a szabadság és szerelem nagy magyar énekesét és vele és benne ünnepeljük a magyar nemzeti érzés és gondolat örökkévalóságát is. De a következő év egyúttal Madách esztendeje is lesz, aki egy évben született Petőfivel, és az iden lesz hatvan éve. hogy a magyar költészetet és egyúttal az egesz világirodalmat megajándékozta a legmélyebb értelmű drámai költemények egyikével, az Ember tragédiájával, amely méltán foglal helyei Goethe Faustja mellett. Egyetemes eszméket fejez ki nagy müvében Madách, de a magyarság tragikus sorsa volt az, amely remeke írására ösztönözte. A nemzeti műveltség egyik legszebb kincse ez a hatalmas dráma! költemény, amely bármely nemzet irodalmában számottevő, örökkévaló értek volna. Mi, magyarok, különös gonddal és szeretettel olvassuk azokat a mély és magasztos igazságokat, amelyekkel Madách vigasztal és fölemel bennünket, a történelem tanulságaival hirdetve, hogv a küzdelem a sorsunk e földön, egyéneknek és nemzeteknek egyaránt, és hogy eszmények nélkül nincs szépség és nincs boldogság, amely a kitartó és bízva bízó törekvés gyümölcse. Madách drámai költeménye a nő valódi hivatását és igazi jelentőségét is megragadó művészi erővel mutatja be. Tárgyalás vázlata. A nő az Ember tragédiájában. Madách a férfit. a küzdelem, a harc emberének ábrázolja, cselekvő hősnek, míg a nőt az önfeláldozás, a türelem, a hit, a hűség, a hitvesi és anyai érények teszik igazán emberré, hőssé. Valahányszor ezek az erények kivesznek Jaelőle. lealaosonvul és elveszti emberi méltóságát. Az első álomképben, az egyiptomi színben, mint rabszolga férjének hűséges asszonya jelenik meg. aki milliók nyomorán kesereg és a fáraó szívét is részvétre indítja. A második álomképben, az athéni színben a hős Milíiades melleit híven kitart, a római színben, a mély erkölcsi süllyedésből a hit ereje emeli föl. a kereszténység megérzése és elfogadása A bizánci képben erkölcsi tisztására megtisztítja a vad harcos lelkét, míg a prágai színben a fénvűzés elvakítja egy ideig, de azért férje. Kenler jóságának megértése mégis visszatartja a gonosztettől. A francia forradalom képében mindkél areat megmutatja az örök nő: mint eszménvekért életét áldozó rrárkinő és mint, elvadult és eldurvult bestia jelentkezik. A londoni szín valóságos apoteózisa a női erénvnek és költőiségnek, amely átlépi az elmúlás örvénvét és megdicsőül. A fa'anszter nőjében az anya ébred föl. és a szeretet és szerelem nevében tiltakozik a lelketlen és esztelen „józan ész" rideg rendszere ellen. Az eszkimójelenet asszonya legmélyebb süllyedésében mutatja be az örök Évát. míg az utolsó színben az ő anvasáeának tudata tartja vissza Ádámot az öngyilkosságtól. Mikor a férfi lelkében elnémul az ..égj hang", akkor a nő szívében tovább zeng az. és a férfit is, megváltja és fölemeli. Ez a legszebb tanulsága az Ember tragédiájának. • ..-AróWr-/ ^ ét Cscrrát/Laz/ a fü&Aófeu aÁx /rutó din, ui&'ACfc ácL aá. ééeA áo+i' jtle^JA^lAcJL tó C^J^L^JL mu^^WtóoW. 71 r- */>' . CL. - /. -f Aű e a/Mut-' asUltU*. fJh&i. a W L* k^eU^té, Adód* AefytCrJtzt c'cL tówyi{L* tffa*-' lA ov+Jt rruri ' tM-Aí e* Crrtuja^ Afittt IA -jejMjcjZe a w<' i-tcrtsísroí^i <"/•<<" Vr. Itt , «i f-jd LfwM huh dJC.