Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

Péntek, 1983. március 25-' Emlékezés Fülöp Bélára Születésének 80. évfordulója alkalmából elevenítjük fel Fülöp Béla küzdelmes életútját, mozgalmi tevékenységét. Elete, sorsa öszszeltapcsolódik a XX. századi Magyarország történelmének sorsfordulóival. 1903. március 25-én Orsován született. A papucsos segéd édesapa az akkori körülmények között nem tudott gondtalan életet, biztosítani n család számára. Még kisgyermek volt. amikor'szüleit elvesztette, korán megismerte a nehéz árvasorsot. 1916-ig árvaházban nevelkedett. Tizenhárom eves, amikor nevelőszülei kivették az árvaházból, inasnak adták es kereskedelmi szakmát tanult. Serdülő ifjúként szemtanúja az őszirózsás torradalom, majd a Tanácsxötztarsaság szegedi eseményeinek. Életre szólóan emlékezetébe vésődnek azok a márciusi napok, amelyek — ita nagyon rövid időre is — de alapvető változást hoztak az inasok életében. Ezen események, es oszályhelyzetének tudatosulása nyomán kerül kapcsolatba a munkásmozgalommal. Részese volt az Ifjúmunkások Országos Szövetsége által szervezett mozgalomnak. E munkája útján aktívan részt vett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének harcaiban. A 20-as évek számára is nélkülözést, munkanélküliséget, olykor alkalmi munkát jelentettek. Csak 1928-ban sikerült tartósan elhelyezkednie az egyik szegedi nagykereskedőnél. ahol 20 éven at segédként dolgozott Részt vett az 1925 áprilisában megalakított Magyarországi Szocialista Munkáspárt fiatal munkásosztálya szegedi csoportjának megalakitaséert folytatott agitációs munkában, melynek egyik irányítója Lőwy Sándor volt. A 30-as évek elején kapcsolódott be ismét aktívan a munkásmozgalomba. Házi agitációs tevékenységet fejtett ki, rendszeres résztvevője volt a Munkásotthon rendezvényeinek. 1935 szeptemberében belepett a Szociáldemokrata Pártba. Ugyanebben az évben tagja lett a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szakszervezetének (KÁOSZ). Aktívan vett részt a különböző baloldali megmozdulásokban. akciókban. Az akkor már egyre erősödő fasiszta ideológia és annak különböző gyakorlati megnyilvánulásai érlelték rheg benne az ellene Való fellépés szükségességét, az éllene harcoló erőkhöz való csatlakozás gondolatát, önéletrajzában így ír erről: „Gondolván, eggyel többen leszünk, ahol harcolunk a gonoszság ellen". Munkájából adódóan sokat kellett utaznia, sok emberrel érintkezett az üzletben is, s így módja, alkalma volt agitációs munkát kifejteni. Más esetekben a tájékoztató, felvilágosító munka volt a feladata. A felszabaduláskor Szegeden tartózkodik, és már 1944-ben kérte felvételét az MKP-ban. Nagy energiával, tenniakarással kapcsolódott be mind a városi helyreállítási munkákba, mind pedig a politikai megmozdulásokba. Először az igen fontos szerepet betöltő üzemi bizottságok megszervezésében. létrehozásában vállalt jelentős feladatot. Ezt követően az „Igazoló Bizottságok" nem könnyű, nagy határozottságot igénylő munkája jelentett számára erőpróbát. .A sorra-.kerülő 1945-06, 1947-es országgyűlési választások, később pedig a tanácsi választások lebonyolításában, mint a szavazatszedő bizottság elnöke, illetve tagja működött közre. Kezdeményező szerepet vállalt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének helyi újjászervezésében, és vezetőségi tagként, hoszszú ideig fejtett ki lelkiismeretes. eredményes munkát. A két munkáspárt egyesülése után a Belvárosi V—VI. pártalapszervezetben különböző tisztségeket töltött be; volt titkár, szervező titkár. Sokat fáradozott a szocialista kereskedelem megteremtése érdekében, melynek elismeréseként az 1948. december 13-án megalakult Csongrád megyei Népbolt Vállalat ellenőrzési osztályának vezetője lett. A kiskereskedelem ekkoriban lezajló államosítása felelősségteljes feladatot jelentett mindazok számára, akik abban a munkában részt vettek. Az 1956-os ellenforradalmi események idején munkásmozgalmi elveihez hú, osztálytudatos magatartást tanúsított, munkahelyén becsülettel dolgozott. 1963-ban vonult nyugdíjba, s ekkor is aktív pártmunkát végzett. Munkásmozgalmi tevékenységének elismeréseként 1968-ban a „Szocialista Hazáért Érdemrend" kitüntetésben részesült. 1969. szeptember 13-án. 66 éves korában hunyt el. A munkásmozgalom ügyének hú, odaadó szolgálatót, a szocialista Magyarország építésében kifejtett fáradhatatlan tevékenységét példaként őrizzük. Harangozó József Nyolcszáz éves Szentgotthárd Alapításának 800. évfordulóját ünnepli az Idén Szentgotthárd. A nevezetes jpbileum ünnepségeinek sorát március 31-én nyitják meg a nagyközség felszabadulásáról megemlékezve. Májue 22-én avatják fel Szentgotthárd alapítójának, III. Béla királynak szobrát. Gömbös László szobrászmúvesK alkotásét. A jubileumi nagygyűlést augusztus 20-ón tartják. E napon adják át az emlékplaketteket azoknak, akik a legtöbbet tették a település fejlesztéséért, miután ünnepi tanácsülésen értékelik a „800 percet a 800 éves Szentgotthárdért" társadalmi munkaakció eredményeit. Az évforduló alkalmából számos kiállítást nyitnak. Április 29-től várja a közönséget. a nemzetiségi és helytörténeti gyűjteményből összeállított állandó bemutató. Május 4-től 20-ig tekinthető meg a szentgotthárdi gyűjtők bélyegkiállítása — a megnyitóra a jubileumot köszöntő kétforintos címletű bélyeget bocsátanak ki —, május 17-én nyílik a településtörteneti kiállítás. A kulturális rendezvények közül kiemelkedik a szombathelyi szimfonikusok május 21-i hangversenye, itt hangzik majd fö] először Balázs Árpád Liszt-díjas zeneszerző kórusműve. amit az évfordulóra írt. Pályázati (elhívás SZOT-ösztöndíjra A Szakszervezetek Országos Tanácsa pályázatot hirdet SZOT irodalmi, képzőés iparművészeti ösztöndíj elnyeréséré. Kz ösztöndíj célja, hogy segítse a valóságunkat szocialista szellemben ábrázoló, a művészet és a közönség kapcsolatát erősítő, valamint az amatőr művészeti mozgalmak repertoárját gazdagító új irodalmi művek, képző- és iparművészeti alkotások létrehozását. Azok az írók, költők, képző- és iparművészek pályázhatnak, akik eddigi műveikkel, alkotásaikkal már bizonyították tehetségüket, és vállalják az ösztöndíj céljaival megegyező művek létrehozását- A pályázat életkorhoz nem kötött. Képző- és iparművészeti ösztöndíjra egyének és kollektívák is jelentkezhetnek. Az ösztöndíj elbírálásánál előnyben részesülnek azok az írók, költők. valamint képző- és iparművészek, akik közvetlen kapcsolatot tartanak üzemekkel, munkahelyekkel, valamint amatőr művészeti csoportokkal és szakkörökkel. Továbbá azok a képző- és iparművészek, akik a pályázat évében alkotói munkásságukat bemutató egyéni kiállításra készülnek vagy műveikből üzemi, munkahelyi tárlatot rendeznek. A pályázat kiírói a készülő irodalmi pályamüvek első kiadási jogát fenntartják maguknak, kötet, illetve antológia megjelentetése céljából. A pályázat ideje alatt készült képző- és iparművészeti alkotásokból a SZOT kiállítást rendez. Az irodalmi, képző- és iparművészeti ösztöndíj havi összege 5000 forint, időtartama egy év. ^"A pályázati0' kéMméket lejjfcé-'Őbb 1983. május a SZÓT kulturális, agitációs és propagandaosztályára (1415 Budapest. VI. Dózsa György út 84 B) lehet benyújtani. A pályázati kérelemhez csatolni kell a pályázók önéletrajzát, írói munkásságának részletes ismertetését, illetve képző- és iparművészeti alkotói tevékenységé1 nek eddigi dokumentumait, j (fotó, katalógus, tervrajz, ; stb.) az ösztöndíj időtartaj ma alatt megalkotandó mű-. I re vagy művekre vonatkozó tervét.. Kivitel - kiküldetés Franciaországi jegyzetek 7

Boecierc úr irodájában • többféle üléslapot lát1am: többek között hongkongit, lengyelt, románt, spanyolt. jugoszlávot, olaszt. Vevőnknek az volt a véleménye, hogy a mienk hasonlít a franciához, vagy ugyanolyan. mint az eredeti francia volt. A többi eltér attól. Bár ez a vevőnk több eve tőlünk vásárolja meg szükségletének nagy részét, kisebb tételekben más országoktól is szokott venni, hogy a termékválasztékot bővítse. Ar. olcsóbb székekbe a gyengébb minőségű üléslapokat használta fel. Egy időben megjelent a piacon a műanyag üléslap. Vevőnknek az volt a véleménye. hogy az nem fog elterjedni. A franciák évtizedek óta nem mondanak le a teimészetes anyagból font széküléslapokról. Azok között is elsősorban a szalmást tartják alapvetőnek. Templomokban, éttermekben, és az otthonokban is ezeket .szeretik. Azt tanácsolta, ne térjünk el mi sem ettől, ne engedjünk a divatnak. Székgyártó dinasztiához tartózik, evtiaedek óte ismeri a hely-. zetet. Valamikor sok széküléslapot készítettek Franciaországban. Ma már erre nem lehet embert találni. A bútorüzemekben 15—20 frank az órabér, külföldről 45—50 frankért kész üléslapot lehet vásárolni. Ez a beszélgetés újra Igazolta az én álláspontomat Tudniillik, idehaza többször felmerült a kérdés, érdemes-e széküléslapgyártásra hosszú távra berendezkedni. Illetékes szervek azt tartották, hogy ez divatcikk, ennek fejlesztésére nem kell nagyobb összegeket költeni. A helyzet azt mutatja, hogy érdemes. Szövetkezetünkben 13 éve gyártunk széküléslapot, s az igény egyáltalán nem csökken. 1980-ban termeltünk és értékesítettünk 502 ezer darabot. A nemzetközi piacon a legjobb helyezést vívtuk ki magunknak, s ha nem követünk el baklövéseket, ezt a mennyiséget év'ente tovább növelhettük volta. Sajnos, a külkereskedelmi vállalat volt vezetői nem tartották fontosnak ezt a terméket, és a francia partnerben jobban bíztak, mint mibennünk. Létrehozták a Lrancia—rmagyac kö; zÖ6 vállalatot, de szövetkezetünk nélkül. A francia partnernek még nagyobb lehetőséget adtak a gazdagodásra. Pedig ez az ember már a szó szoros értelmében milliomos volt. Szabad kezet,, sőt, kizárólagosságot adtak neki a múltban, s a közös vállalat létrehozása után kezdett visszaélni mindennel. Mór csak a vezérigazgatóval tárgyalt, velünk legfeljebb az elosztást, a kiszállítási határidőket beszélte meg. Ha kimentünk Franciaországba, flegmáskodott. Vagy eljött a vevőhöz, vagy nem. Éreztette velünk, hogy 6 az úr, nélküle nem megyünk semmire. A helyzet kezdett elviselhetetlenné válni. Egy esetben. amikor már két napot töltöttünk tétlenül Carvnben, megkérdeztem tőle, mikor indulunk. Azt a választ adta, hogy ne sürgessem, neki fonlosabb tennivalói is vannak, a felesége beteg. Megmagyaráztam neki, hogy nekem ennél fontosabb munkám nincsen, és 1300 széküléslapfonó asszony ügyében jöttem. Sajnálom, hogy a felesége beteg, de ha nem indulunk, megyek haza. Dühében otthagyott, aztán egy jó óra múlva csak elindultunk a Mercedessel. ha el is jött, a vezérnél kötött ki. Ha pár percre leült velünk, lediktálta, amit akart, és ment tovább. Nemegyszer félnapokat vártunk rá. Kínos volt nagyon. Ha veié jött a felesége, néhány ember a külkereskedelmi vállalattól csak körülötte forgolódott. Kiszolgálta mindenki. Egyre jobban távolodtunk egymástól, pedig üzletet csak a széküléslap értékesítéséből csinált. A francia—magyar közös vállalat, amely kizárólag bútorértékesítésre jött létre, jóformán egy darab bútort sem tudott eladni. Ezek után az illetékesek arra kényszerültek, hogy az üléslap eladását a közös vállalatra bízták. Személyi gondok is nehezítették a munkát. A közös vállalat tevékenysége egyre rosszabb lett Ennek a hatását nyilván mi éreztük a legjobban. 1981-ben kivitelünk csökkent, és komoly pénzügyi problémáink is voltak. Közben a külkereskedelmi vállalat élére új vezérkar került, és elkezdte a hibák felszámolását, a mi érdekeink figyelembe vétele nélkül. Most már csak az a kérdés, hogy ez a helyzet meddig tárt, és milyen következteléseket vonnak le a kertbarátoknak Mikor és miért kell permetezni? Kiküldetéseim ezután kis- 1" éves tevékenységről. sé formálissá váltak. Partnerem sem járt el most már pendsgeg&ben Budapestre, S Bernül* Mihály Oiese4 A kiskerltulajdánosok és a nagyüzemi gazdaságok menetrend szerint végzik a szőlő-, gyümölcs-, zöldségnövények különböző kemikáliákkal történő permetezések melyhez a szakirodalomban, tájékoztatókban és propagandaanyagokban megtalálható útimutatókat használják fel, melyek, ha betartják őket. biztonságos védelmet jelentenek, de az esetek többségében indokolatlanul is védekeznek a termelők. Ez (a többletkiadáson túl) felesleges növényvédőszer-pocsékolás, a természet szennyezése és saját magunk mérgezése is. Az ésszerű növényvédelem alapvető feltétele, hogy a növényi kórokozók és kártévők alapvető élettanát ismerjük, tudjuk azt, hogy mikor van a rajzás vagy a fertőzés ideje, mikor tudunk ellenük eredményesen védekezni. Ebhez próbálunk segítséget nyújtani. Isimertetö.,kben a védekezéshez szükséges növényvédő szerről nem írunk, mivel a forgalomban levő szerek rendszeiesen változnak, és ezekről az illetékes szaküzletek megfelelő tájékoztatást adnak, s a napi sajtó, információja is segítséget nyújt kiválasztásukhoz. Előszót az alma kártevőiről és kórokozóiról szólunk. A nyugalmi idaszakban a rovarok és gombák kár-tételét ól nem kell tartani, azonban a védekezést ekkor is folytatni kell, mégpedig mechanikai úton. Á kalíiarniai pajzstetű fertőzése a magas fákon, az ágvégeken szokott erősebb lenni, ezért a téli időszakban a metszés alkalmával ezeket a fertőzött részeket. valamint a lisztharmattól fertőzött ágakat és a almafamonilia telelését biztosító gyümöksimúmiákat távolítsuk el. A metszés alkalmával jól láthatók a galag anya pille vagy az aranyfarkú pille hernyóit tartalmazó nagy hernyófészkek, valamint a gyürűspille tojásait tartalmazó, tartó vékony ágak. A hernyófészkek már távolról könnyen felismerhetők, de a gyűrűspille tojásai is jellegzetesek, a galylyakat több sorban. gyűrű alakban veszik körül. Ezeket a metszés és törzstisztítás alkalmával könnyedén eltávolíthatjuk. Az összegyűjtött hernyófészkeket és tojásokat el kell égetni, vagy egyéb módon meg kell semmisíteni. Ha a telen nem tudtunk megfelelő mechanikai védelmet biztosítani, az áttelelő, illetve a tojásból kikelő hernyók májusban a lombot károsítják. Ha a fertőzés nag\-mértékű — ami megfelelő mechanikai védekezés esetén nem fordul elö — vegyszeres védekezést kell a megjelenésük idején alkalmazni. Egy nemzedékük van, tehát csak a következő télen lesz velük ismételten munkánk. Alapvető fontosságú. hogy a törzstisztogatás alkalmával lekapart kéregtörmeléket gyűjtsük össze és égessük el. A március elején elvégzett lemosó permetezéssel tulajdonképpen az alimakártevőknek, kórokozóknak áttelelő alakjait jelentős mértékben gyéríteni tudjuk. A kaliforniai pajzstetű lárva állapotban telel át, és május végére ivarérett. Elevenszülő. Évente két nemzedéke van, mivel a nőstények sokáig élnek és folyamatosan ellenek, a két nemzedék nem válik el szorosan egymástól. a kártétel június első felétől késő őszig tart tehát a védekezésnél egész évben figyelemmel kell lenni rá. Felismerni nem nehéz, mert általában telepeket alkot.. a fa kérgébe, illetve a fiy úotoküöt: aaergeá - juUaW amitől a törzs elhal,, a gyümölcsön piros folt keletkezik. A lemosó permetezés alkalmával és megjelenése esetén védekezni kell ellene. A bimbólikasztó jelenjeiéről a ki nem nyílt bimbók tanúskodnak, melyek kupola alakban a vacok fölé borulva szennyessarga színűre száradnak. A lárva a teljes virágkezdeményt kirágja. A bimbólikasztó kifejlett állapotban a kéregrepedésekben, füves, bokros helyeken, vagy moha alatt telei át és korán tavasszal, amikor » nappali hőmérséklet 14 fokot eléri, a nőstény 30—50 tojását 6—16 nap alatt rakja le a rügyekre. A lárva 5—10 nap alatt kikel, és befúrja magát a bimbóba, 14—16 nap alatt fejlődik ki teljes nagyságúra, amikor hossza eléri a 7 millimétert; sárgásfehér, megérintve élénken ficánkol. Még a kirágott bimbóban bábozódik és 8— 8 nap alatt kifejlődik a bogár. és különböző helyeken bújik meg áttelelésíg. Nem tartozik a veszélyes kártevők közé. alacsony egyedszáma miatt, védekezni csak felszaporodása esetén kell ellene. Sodróm oly néven sok. kártevőt tartunk nyilván, CZOK. hernyóállapotban » gyümölcsfák leveleit szövik öszsze, ezek közül almánál a leggyakoribb kártevő az aimailonca. melynek hernyója 12—18 milliméter hosszú, vijágos sárgászöld, evente három nemzedéke van, de hosszú ősz esetéan még egy negyedik is kifejlődhet. Komolyabb kárt először a virágzás kezdetén okoznak, amikor az éppen nyíló bimbócsomóba veszik be magukat, és ott a kocsányok tövét rágják le. Az alrnailonca második és harmadik nemzedéke a termést is károsítja. Hernyóalakban telelnek át. az első rajzás majusra esik, melyet júniusban követ a második, ós júliusban a harmadik. A kora tavaszi megjelenés miatt a tavaszi lemoeó permetezéssel eredményesen védekezhetünk ellen. A vértetű jelenlétére a törzsön, ágakon, vesszőkön megjelenő fehér, gyapjas váladék hívja fel a figyelmünket, szétnyomva olyan lesz a kezünk, mintha véres volna. Hazánkban évente több nemzedéke van. hímje nincs, tehát szűznemzéssel szaporodik. az év minden szakában megjelenhet. Megjelenése esetén ecseteléssel vagy vegyszeres kezeléssel védekezhetünk ellene, de a tavaszi lemosó permetezés is kedvező hatású, főleg, ha azt gyümölcsíaolajjal, vagv Agrollai végezzük. A levéltetvek különböző színűek, lágy testű szárnyas vagy szarnyatlan rovarok, amelyek a gyümölcsfák hajtasain. vagv levelein szívogatva okoznak kárt, azokon elszí. neződést. zsugorodást, torzulást okoznak. Almán leggyakoribb a levél pirosító alma. fa-levéltetű. amely hamvasszürkészöld, tojása lak ban telel át. kikelve, az első nemzedék az almán szívogat, a levél hosszában begömbölyö. dik, feltűnő meggypiros színűvé válik. A többi nemzedéke a nyár folyamán aa emyősvirágzatúakon élősködik. Több levéltetűfaj károsít még az almán, de azok. ró] bővebben az őszibaracknál írunk. Védekezni csak észlelésük esetén szükséges ellenük. Dr. Tóth Mihály r axsxei iokerteáz fc i