Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

4 Csütörtök, 1983. március 17. Építettük 82-ben Építettük, 82-ben címmel beszédében szerdán kiállítás nyílt a Budapesti Nemzetközi Váelmondotta, a kiállítás tükrözi azokat a törekvéseket, amelyekkel az sarváros 17-es pavilonjában, új követelményekhez, a foraz állandó építésügyi be- málódó igényekhez igyekmutató területén. Az immár kilencedik alkalommal szik alkalmazkodni az építőipar. A lakásépítési progmegrendezett seregszemlén ram folytatása (neUctt előcsaknem félszáz építőipari térbe került meglevő értévállalat munkájával tavaly keink, műemlékeink megelkészült 120 új. illetve fel- óvása, történelmi városréújított létesítményt mutatnak be az érdeklődőknek fotók. makettek, rajzok segítségével. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes megnyitó feladatokat. szeink felújítása. A március 27-ig nyitva tartó kiállítás ideje alatt szakmai napokon vitatják meg az építőipar előtt álló Jemeni nöküldöttek Szerdán hazánkba érkezett Fathia Muhammed Abdalla, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének tagja, a Jemeni Nők Általános Szövetségének főtitkára. Kíséretében van Nur Mohammed Baabad, a nőszövetség külügyi titkára. Zárszámadó küldöttgyűlések után Fúrótorony a tanya mellett A fúrótornyot nem a tanyásgazda, hanem a kőolajkutatok telepitettek a domaszéki műút közelébe. Az acélszerkezettől jobbra is, balra is 6zép épületek, körülöttük szolősaertek, gyümölcsösök és természetesen fóliásátrak. A kertekben dolgozó emberek rá se hederítenek a fúrótoronyra, a kompresszor hangog zúgására. Kérdem egy kucsmás embertol. mit szól hozzá, s a torony felé mulatok: — Nem újdonság — válaszolja egykedvűen. Igaza van, nem újdonság a Szeged környéki tanyák között a fúrótorony. Hajdú Imre• fúrómesterrel beszélgettem es fiatal társával. Kovács István olajipari technikussal, aki ugyancsak fúrómesler. Kiderül, hogy a fúrást már régen befejezték, most a vizsgálatokat végzik. Hajdú Imre bihamagybajomi lakos volt, azt mondja: — Majd minden toronynál talál egy biharit. — Évekig ingáztak, majd amikor „beütött" az algyói mező. többBegük letelepedett Szegeden. Hajdú Imre így mondja el rövidJoK ©ályafwí ását.iywuii i w —. ,-ötvenhat trnáV£iú%ában kerültem az olajosokhoz, örültem a munkaalkalomgyobb a Derendezés is. gyor- Hajdú Imre, majd alapos nak. mint ahogyan a bihari- sabbán is haladnak a köllé- szakmai magyarázatba kezd. ak többségé. Vándoroltunk gák. A végeredményt vi- elmondja mit is csinálnak a az Alföldön, de 1968-ban szont mi határozzuk meg. bevizsgálok. A mélyben, már lakást kaptam Szege- Közben beszélgetünk Ko- amikor a cső oldalát kilyugden. és hoztam magammal a vács István technikussal, ho- gatták. maróhatású savat családomat is. örült a iami- gyan. is került ebbe a szép- nyomnak a réteg oldaiál>a. lia. hiszen előtte csak na- séges szakmába. Mondja a Repesztenek, kitámasztanak, gyón ritkán találkoztunk, nacionáléját: oldják a kőzetet, hogy jobb Emlékszem, az algyői 2-es — Szolnokiak vagyunk. A legyen az áramlás. — Ez a volt első vizsgálatunk. családból senki sem dolgo- munka legalább öt hónapig — Ha jól meggondoljuk, zott az olajiparban. Egy eltart, reméljük zavartalanul ma már nem is vándorélet prospektusból „szúrtam" ki és jó eredményekkel záaz olajosok munkája. a nagykanizsai olajipari runk. — Ezek szerint nem any- szakközépiskolát. Édesanyám — S ha nem? nyíra. S bízunk benne, hogy nagyon sajnálta, hogy 350 — Akkor lezárjuk a kutat még húsz évig fúrkálunk kilométerre kerültem a csa- és továbbmegyünk. Különezeri a tájon. Itt különben is iádtól. Végeztem, s azonnal ben a termelőszövetkezetek szeretünk, mert a homok vi- jde kerültem a szegedi me- szakemberei is „figyelnek" lágban nem ragadunk térdig dencébe gyakornoknak. Tud- bennünket. Ök akkor döra sárba. ja. kinél kezdtem a szakmai zsölgetik a tenyerüket, ha A dorozsmai kis mező gyakorlatomat ? Vad Jani mi eredménytelenül zárunk, területén vagyunk. A kuta- bácsinál, az Állami-díjas fő- hiszen a kutat föl lehet tófúrást elvégezték, lemen- fúrómesternél. használni melegvíz-szolgáltatek 3200 méter mélységig, s Azóta Kovács is tösgyöke- tásra. legfeljebb annyit hagytak res szegedivé vált. Letöltőt- Az idősebb mestertől kérhatra. hogy valami van a te a katonaidejét, megnő- dem. hogy voltak-e veszélyföld alatt, lehet olaj, lehet sült. ket kisgyermekük szü- helyzetben, átéltek-e tragigáz. „Olajos nyelven" így letett, kaptak szép lakást a beszélnek"; városban. — Ahol valami ketyeg, ott — s érvényes útlevelem van franciaországi munkákra. — Ez mit jelent? — Ha a vállalatom kiküld, lehetséges, ahol van is vaA torony mellett nekem is dolgozhatom. A franciaorszá- látni, ami kitörjön. Különföltúnik egy magasba nyúló gi munkák mellett most szó- ben biztonságosak a berenberendezés. Szeparátor. A ba került Tunézia is. dezések. eltűrnek 800 atfel hozott anyagot — vizet. — Mit csinálnak Francia- moszféra nyomást is. olajat, gázt — itt nemigen országban, hiszen közismerten A kompresszor hangosan értékelik hanem jön egy magas színvonalú a francia fölsivít, a mesterek fejűkre kutatási technika és lechno- teszik a sisakot, és föllépnek lógia. a, torony „színpadára", hogy — Az igaz, de mi a fővá- tovább végezzék munkájuí-os mellett végeznénk fúrá- kat, vallatván a háromezer sokat meleg víz után, s nem méteres mélységet. Gazdagh István kilyukasztjuk a csövet, mármint az oldalát, behatolunk a rétegbe, s majd onnan jön valami" információ. kus kitöréseket. Érdekes valaszt kaptam: — Mi olajosok nem tartjuk tragédiának a kitörést. A sajátos munka következménye mert kitörés csak ott másik csoport, akik elviszik a laboratóriumokba, s ott alaposan átvizsgálják és mérik, milyen az összetétele. minősége. megváltozott gazdálkodási feltételekhez, a közgazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodás. Az eddiginél szélesebb körben sikerült megvalósítani a termelésben az önelszámoló egységek kialakítását, az eredményérdekelt munkadíjazás rendszerét, s ugyanakkor javult a munkafegyelem és a munkaerő szakmai összetételében is kedvező változás tapasztalható. A FELADATOK teljesítésében számottevő a szocialista brigádok tevékenysége. A brigádok létszáma ma már meghaladja a 10 ezret Javult a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülménye, jobbak már a munkavégzés, a munkába járás feltételei. Az üzemi étkeztetés, s az üzemorvosi ellátás is fejlődött. A szövetkezetekben dolgozni ma már elég vonzó, az állományi létszám, ha szerény mértékben is, de 333mal nőtt, a szövetkezeti tagság — az átlagéletkort tekintve — fiatalodott. Nem feledhetjük azt sem, hogy a kedvező ősz lehetővé tette a zökkenőmentes betakarítást, jelentős energiát, költséget megtakarítva az üzemeknek és a népgazdaságnak. Magas szintről tovább fejlődött a háztáji integráció is, ami egyre szorosabban kötődik a nagyüzemi termeléshez. A küldöttek kritikusan szóltak azokról az akadályozó tényezőkről, gondokról, amelyek tavaly is hatottak, s ezeknek az elhárítása az idei év egyik feladata a biztonságos és hatékonyabb termelés érdekében Elég csak megemlítenünk, hogy nem volt kielégítő a műtrágya- és növényvédőszer-ellátás, az elhasználódott gépállomány cseréje — ellátási okok miatt — a kívánatosnál lassabban haladt és az alkatrészellátásba sem sikerült előrelépni. Egyes termékféleségeknél a teljesítőképességet meghatározza a külpiaci értékesítési lehetőség, például a baromfi, alma esetében, ugyanakkor a megfelelő árufedezet mellett a terítés színvonala sem volt kielégítő. Többlettermelés esetén különösen érthetetlen a felvásárlási és fogyasztói ár közötti szakadék. Szükségesnek tartjuk a felvásárló vállalatokkal való szorosabb együttműködést, a szerződéses fegyelem erősítését, emellett tovább kell bővíteni az értékesítés egyéb lehetőségeit is. A tapasztalatok itt is kedvezőek. A belső tartalékok feltárásával továbbra is első helyre kerül az anyaggal, ezen belül az energiával való takarékosság. Az üzem- és munkaszervezést a gazdaságos termelés céljainak kell alárendelni. Továbbra is szorgalmazni az anyagi ösztönzés még meglevő lehetőségeinek kihasználását. Alacsony színvonalúnak ítéljük a száfbs- és tömegtakarmány-termesztést, s 0 tonru. üdeáitffftkttot- mííÉl?b,i előrelépésre van szükség. Nem megtelelő a kiegészítő tevékenység bővülése sem. Jobban kell élni a termálenergia és az öntözés adta lehetőségekkel. A munka- és az életkörülmények javítását folytatják a közös gazdaságokban. Az üdültetési lehetőségek a fejlődés ellenére még elmaradnak az igényektől, s az országos átlagtól is. Nagyobb figyelmet kell fordítani az idősebb, nyugdíjas szövetkezeti tagok anyagi támogatására, segítésére. Az 1983. évi gazdaságpolitikai céljainkat, amelyeket az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága állásfoglalásának szellemében alakítottuk ki, a küldöttgyűléseken megtárgyalták, reálisnak ítélték és elfogadták. Ezek közül a legfontosabb a termelés 2—3 százalékkal való növelése. Kiemelt program a gabona- és hústermelés, az exportárualap növelése. A SZÖVETKEZETI demokrácia szélesedéséhez. erősödéséhez — úgy ítéljük meg — jó keret a küldöttgyűlési forma. Szövetkezeti tagjaink egyre jobban megtanulnak élni felelősségteljes jogaikkal és ez a közösség hasznára válik. A szövetkezeti mozgalom képes megújulni. A módosított szövetkezeti törvény jól igazodik változó világunkhoz, megteremtve az egyéni és a közösségi érdek összhangját. A MEZŐGAZDASÁGI szövetkezetekben és szakszövetkezetekben januárban—februárban sorra-rendre megtartották a zárszámadó ős tervtárgyaló küldöttgyűléseket. Ez a gyakorlat új a szövetkezeti mozgalom történetében A küldöttgyűlés nem azonos a közgyűléssel, hiszen utóbbinak továbbra is döntéshozatali joga van a legmagasabb rendű kérdésekben, mint például az alapszabály módosítása, a vezetőség megválasztása, mert ez a szövetkezet legmagasabb és legrangosabb fóruma. A Csongrád megyei mezőgazdasági szövetkezetek 1982-ben kiemelkedő, eddigi legjobb gazdasági eredményüket érték el. A kiegyensúlyozott belső ellátás mellett bőven jutott mezőgazdasági termék a külpiacokra, és az évközi többletexportfelhívásnak is sikerült eleget tenni. A mérleg szerinti eredmény meghaladta a korábbi években elérhetetlennek tűnő egymilliárd forintot, az országos átlagnál is dinamikusabban, 11,4 százalékkal nőtt. A kedvező jövedelmezőség — az országosnál mérsékeltebb termelésnövekedés ellenére — a gabonaágazat, ezen belül elsősorban a kukoricatermesztés, egyes zöldségfélék és a szőlő kimagasló hozamainak köszönhető. A pénzügyi hiánnyal gazdálkodó szövetkezetek száma és így a veszteség összege is a minimálisra csökkent. Elértük azt, hogy megyénkben először nem kell a szövetkezetekben veszteségrendezési eljárást lefolytatni, s nem kerül sor szanálásra. A keletkezett pénzügyi hiányt az érintett üzemek saját tartalékaik bevonásával, az MNB és a szövetkezeti mozgalom kölcsönös támogatási alapjának (KTA) segítségével rendezték. Szövetkezeteinkben érvényre jutott a központi keresetszabályozás szigorítása: 1,1 százalékos létszámnövekmény mellett az évközi bérek az országos átlagnál mérsékeltebben, 6.6 százalékkal nőttek, a munkadíj és részesedési adó összege megyénkben nem érte el az 1981. évit. Mindezek mellett kedvezőnek tartjuk, hogy a termelőszövetkezetek minden 100 forint múnkabér után átlagosan 7,75 forint kiegészítő részesedést tudtak fizetni. A közös gazdaságok 381 millió forinttal járultak hozzá az állam költségvetési bevételéhez; 26,2 százalékkal nőtt ezen adótétel a korábbi évhez viszonyítva. Mindenképpen figyelmet érdemlő az is, hogy a szakszövetkezetek fejlődése a főbb mutatók tekintetében meghaladja az átlagot. Néhány növényféleségnél megyei rekord született, így 6 tonna feletti üzemi terrHés;'ftlagot/ ért el ^hektáronként búzából a inaköi Kossúth'l ea., az eperjesit Ifjú Gárda "•f ^FÍttfcbskUli takarítottak be Eperjesen és a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz-ben. Ezek a kimagasló hozamok jelzik további lehetőségeinket, helyünket a világ mezőgazdaságában, és semmiképp sem kisebbíti azok eredményét, akik az adott tájkörzet lehetőségeit jól használják ki, bár az említetteknél kisebb hozamokat értek el. TOVÁBB NŐTT a belvízrendezett és talajjavított terület, a korábban műveletlen, elhagyott tanyák területének hasznosítása. Szélesedett a különböző üzemközi együttműködés köre. Több szövetkezetben kialakult a kölcsönös anyagi érdekeltségen alapuló együttműködés, s az alacsony hatékonyságú üzemek termelésfejlesztésének üteme is kedvezően változott. A száz forint költségre jutó eredménnyel mért hatékonyság alapján az 1976—1980-as évek átlagában 19 tsz, 1981-ben szintén 19, 1982-ben pedig már csak 13 tsz volt alacsony termelési színvonalú, s ért el száz forint költséggel 6 forintnál alacsonyabb eredményt. A differenciálódás tehát az elmúlt évben magasabb termelési színvonal mellett újratermelődött megyénk termelőszövetkezeteiben. ugyanakkor az üzemek közötti indokolatlan különbségek mérséklődtek. A szövetkezetek a munkaés üzemszervezés javításával törekedtek a rendelkezésre álló eszközök — anyaggal, energiával és egyéb költségekkel — takarékos üzemeltetésére, a kapacitások jobb kihasználására. Javult az üzemekben a MOLNÁR LAJOS, a Csongrád megyei TESZÖV elnöke A laikus mit tehet? Butá- egyenes, hanem ferdefúrásnak tűnő kérdésekkel bom- saJ. Ez utóbbi a lényeg, ebbázza. a szakembereket: — ben mi jobbak vagyunk, legLefúrtak olyan mélységbe és feljebb az amerikaiak előznera tudják mi van ott? nek meg. Különben is asze— Persze hogy nem — gedi gyakorlat hozott sok mondták a fúrómesterek — újdonságot a ferdefúrásban. A cső végére cementpakolást — Mikor utazik külföldi adtak Mi 2600 métertől 3200 munkára? méterig tíz egyenlő távol- — Ezt nem tudóim megságban kilyukasztjuk a fúró- mondani. A munkavezetők csövet, s az oldalakból mé- válogatnak, ricskéljük. mi is lehet a Nézem a tornyot és érmélyben. — Ez nagyon ..prózai" munka? — Az. sokkal látványosabb a fúrás önmaga. Nadeklődöm. van-e már valami eredmény? — Az első rétegnél tartunk, még semmit sem lehet mondani — válaszolja Erdők tűzvédelme Az erdők és fásítások fokozott tűzvédelme érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közúti gépjárműveken utaaz erdőkben, a közút és zók figyelmét, hogy égő dovasút menti fásításokban — hányneműt, gyulát az ablakon ne dobjanak ki, mert azzal is veszélyeztetik az erdő faállományát és az út tűzgyújtást és vasút menti fásításokat. a kijelölt tűzrakó helyeken is —, valamint az erdőtől 200 m-en belül, ideértve a gaz- és parlagégetést is, mindennemű Aktívaértekezlet az SZMT-nél A tanácsok szélesítik tömegkapcsolatukat, erősítik együttműködésüket Tegnap, szerda délután dor, az SZMT titkára kő- nácsok a szakszervezetekkel, az SZMT és pártvezetősége szöntötte a résztvevőket, a a KISZ-szel. a népfronttal szervezésében aktívaértekez- vállalatok és intézmények és más szervekkel egvutt letet tartottak. Kovács Sán- szakszervezeti tisztségvise- tudják csak jól alakítani, a lóit. Az elnökségben dr. lakosságot a legfontosabb Ágoston József. az SZMT feladatokra mozgósítani. Ebvezető titkára is helyet fog- ben az ötéves tervben a talalt. nácsok alapvető feladatukSzabó Sándor megyei ta- n_ak tekintik a lakások — nácselnök arról számolt be. fö'°e a családi názak — hogy az elmúlt év decembe- építését, a gyermekintézmérében a Minisztertanács mi- nyek — elsősorban az iskoként értékelte a megyei ta- lai tantermek! — számán"._s végrehajtó bizottsága nak Svarapítását, illetőleg tevékenységéről készített be- az egészségügyi és szociális számolót, a' nem tanácsi ellátás színvonalának megszervekkel kialakított tartását és javítását. A meegyüttmüködést. Hangsú- gyei tanács elnöke szólt a lyozta: a megye lakosságá- korszerűsítési. az ügyinténak életkörülményeit a ta, zést javító teendőkről is. március 18. napjától átmeneti időre megtilt. A MÉM egyben felhívja a vasúton, *