Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

4 Szombat, 1983, március 5. Közérdekben - névtelenül Az elmúlt évek tapasztalata: jelentősen csökken az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, panaszainak száma. Ez a tendencia nemcsak az államigazgatási szerveknél, hanem a helyi NEBnél és az igazságügyi szerveknél is megfigyelhető. A jelenseg alapvető oka feltehetően az, hogv az állampolgárok mindennapi ügyesbajos gondjainak megoldásával foglalkozó államigazgatási szervek, intézmények es egyéb hivatalos fórumok az eléjük kerülő ügyeket a tőrvények, a jogszabályi ren< lel kezesek sze! 1 emében, helyesen intézik el. Annál meglepőbb a városi-járási NEB 1982. évi munkát értekelő jelentésének megállapítása, mely szerint „a névtelen bejelentések aránya az elmúlt évi 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Csökkent az alapos, nőtt az alaptalan bejelentések száma ..." Ez a sommás megfogalmazus több szempontból is elgondolkoztató. Elsősorban azért, mert hazánkban adottak a demokratikus fórumok, melyek lehetővé tesz-ik. hogy bárki elmondja véleményét az országos vagy a helyi, szűkebb közösséget érintő kérdésekről. Másrészt mindenkinek joga és lehetősége van, hogy a személyes érdekeit sértő intézkedések ellen orvoslást keresően, és a hozott határozat ellen, vagy szemben jogorvoslattal, panasszal éljen. Ezen alapvető jogokat — és azok érvényesülését — az állam a törvény erejével Is biztosította. amikor megalkotta a közérdekű bejelentésekről. javaslatokról és panaszokról szóló törvényt. A fentiekben említett NEBjelentés vitájában arra a kérdésre, hogy milyen körben mozognak a névtelen panaszok és bejelentések, továbbá, hogy milyen tartalmúak az alaptalan bejelentések, az volt a válasz, hogy legtöbb esetben a rosszindulatú kellemetlenkedés személyes gyűlölet stb. ilyenkor még érthető a névtelenségbe való burkolódzás, de érthetetlen, amikor ezek a bejelentések igazságot, tényeket tarnak fel. Sajnos, még mostanában is előfordulnak olyan bejelentések, amelyek az előbb említett elvárásoknak megfelelnek, de valahogy megkéstek. Nem véletlen persze, előfordul, hogy a bejelentő maga is vámszedője és haszonélvezője volt a jogtalanságokból származó anyagi vagy erkölcsi előnyöknek, csak azért és akkor panaszkodott, amikor ezek megszűnték. Ezzel el is érkeztünk a lényeghez! A törvény messzemenő és egyértelmű védelmet biztosít a közérdekű bejelentőnek és panaszosnak, ha az igazat, a valóságot mondja el, vagy írja le. A törvény 14. paragrafusa (Íj bekezdése kimondja: ,,ha a bejelentöt — javaslattevőt — munkaviszonya szövetkezeti vagy más tagsági viszonya körében vagy egyébként hátrány éri amiatt, hogy a közérdekkel ^flentétes tevékenységre — mulasztásra — hívta fel a figyelmet, a hátrányt okozó szerv köteles a törvényes állapotot azonnal helyreállítani. Gondoskodni kell arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő elégtételt kapjon, és az ügyből eredő anyagi kárát is „megtérítsék". A törvény lehetőséget ad a bejelentőnek arra is. hogy ilyen esetekben ragaszkodjon ahhoz, hogy személyét az eljárás folyamán ne feddjék fel. Az ügyek gyorsabb orvoslását — elintézését — segíti elő, ha az állampolgárok azoknál a szervekből, intézményeknél élnek az említett jogokkal. amelyek az orvoslasra jogosultak. Amikor hangsúlyozom a panaszok védelmét, nem sa-iretném elhallgatni azt sem, hogy a jogvédelem nem vonatkozik a notórius panaszkodókra — perlekedőkre — azokra, akiknek ügyeit már egész intézményrendszerek — vizsgálják; sem azokra, akik felelőtlenül (nem gondatlanul, mert az más), bosszúból. alaptalan bejelentésekkel ostromolják az egyes szerveket. Még akkor sem, ha ezt a „közérdek" álarcába öltöztetve teszik. Mert nem adhatunk teret a rosszindulatú intrikáknak. amelyek szét tudják zülleszteni a család, a munkahelyi és — esetleg nagyobb — közösségek egységét, amelyek nem kis mértékben megbonthatják a közhangulatot is. A nyilvánvaló rosszindulattól vezérelt bejelentökkel szemben végső esetben jogi eszközökkel is fel kell lépni, és ha indokolt, fegyelmi vagy büntetőeljárást is lehet, sőt kell kezdeményezni. Ismételten szeretném hangsúlyozni; szocialista államunk a reális, tényeket feltáró, helytelen gyakorlatot, vagy egyént, közösséget sértő magatartásokkal, intézkedésekkel, jogerős döntésekkel szembeni panaszjogot még azáltal is biztosítja, hogy az ügyészi szerveknek megadta a lehetőséget, hogy a szocialista törvényesség oldaláról is — panasz vagy bejelentés alapján, felülvizsgálhassák ezeket. Éljünk hát nyugodtan jogainkkal, csak bejelentésünk megalapozott legyen, ne rosszindulat sugallja, a társadalom, a demokrácia fejlődését szolgálja. Ha ez a célunk, nem kell névtelennek maradnunk. ,A Drv1Jiirma^T(ib9f-. Hatvanon túl Gerontológiai sorozat indul a televízióban Hazánk nyugdíjas korú állampolgárainak száma idestova eléri a kétmilliót. 1950-ben csupán egymillió kétszázezren voltak, az ezredfordulóra viszont várhatóan minden ötödik emberről elmondható. hogy már nem az aktív keresők táborába tartozik. Képzeljük el. milyen hatalmas néptömeg ez a kicsiny Magyarországon: az ország lakosságának több mint húsz százaléka. Persze nem hazánk az egyetlen ország a földkerekén. ahol ilyen „robbanásszerű" gyorsasággal sokasodtak meg az időskorúak. Így van ez Európában, de a távoli földrészeken is. Joggal mondható el, öregszik az emberiség. Az egészségügyi és szociális gondoskodás jóvoltából mind több nőnek és férfinak növekszik meg az esélye a hosszú, békés öregkor megélésére. Ez az esély egyre inkább valósággá is válik. A népszámlálási adatok bizonyítják ezt, s a statisztika tényeire mind inkább kezdenek felfigyelni szerte a földtekén. E világméretű, megélénkült érdeklődés magyarázza azt is, hogy tavaly az ENSZ világkonferenciát szervezett Becsben az időskorúak problémáinak megvitatására. A tanácskozás résztvevői megpróbálták behatóan elemezni uz átlagos életkor megnövekedéséből következő társadalmi mérető problémák körét, s valamiféle egységes álláspontra jutni. A gondok halmaza ból természetesen nem lehetett általános érvényű következtetést levonni, de a részt vevő országok képviselői azt mindenesetre közösen vallották, hogy ebben az új helyzetben az idós emberekkel való törőde, nem yehet sem egyedül « maiad, sem egyedid az «MUm. Jfit&tm. Baraaenfofipc is sablonossá vált már a kifejezés: alapvető szemléletváltozásra van szükség, mégpedig társadalmi méretekben. Valóságos jelentőségének megfelelően kell kezelni az öregedés egészségügyi, szociológiai, pszichiátriai — és még sorolhatnánk a szakkifejezéseket — összetett problémáit, s olyan megoldási javaslatokat kidolgozni. amelyek lehetővé teszik a hasznosan és célszerűen eltöltött nyugdíjas korú éveket. A gerontológia szaktudománya lenne hivatott arra a feladatra, hogy számba vegye, s megfogalmazza a megoldásra váró kérdések sorát az állami (és netán magánkezdeményezéseken alapuló) szociális gondozástól, a nyugdíjasokat aktivizáló szervezetek, klubok, otthonok létrehozásán át a speciális szakemberképzés elméletének és gyakorlatának kidolgozásáig. Hazánkban az öregkorral foglalkozó különféle szaktudományok képviselőinek összefogását azonban még meglehetősen kezdetleges állapotok jellemzik. Pedig —, hogy egyetlen példát említsünk — a szociális gondozó intézmények hiányában a költséges kórházi ágyakon fekvő lábadozó időskorúak bizony feleslegesen terhelik meg az állami pénztárcát A Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában március 8-án Induló Hatvanon túl című gerontológiai müsorsorozat szerkesztőinek célja, hogy közreműködjenek a társadalmi méretű figyelem felkeltésében az öregkor iránt. Nem szórakoztató célzattal — ilyen rádiós és televíziós műsorok már szép számban közismertek. Ellenkezőleg, a problémákra kívánják a figyelmet fölhívni, A tnztmyilu erejű statisztikai adatokból következő sok-sok tennivalóra. Az adások során jeles szakemberek nyilatkoznak majd az öregség problémaköréről. Az első műsorban többek között dr. Szcntágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondja el véleményét, a nézők megismerkedhetnek a Gerontológiai Központ tevékenységével és a most megszervezett szegedi gerontológiai tanácsadó szolgálattal. A későbbiekben az időskor lélektanát, életmódját, és számos egyéb konkrét kérdést vitatnak meg a résztvevők abban a hitben, hogy előbb-utóbb mind többen belátják: róluk van szó a szakemberek beszélgetésében. Akár mint „érintett" nyugdíjasokról, akár mint „leendő" 60_on túliakról.. . Hiszen, miként ezt a hetvenéves dr. Szentágothai János professzor is megfogalmazta: „... az már régen rossz, ha csupán az idős ember akar tenni önmagáért valamit." Pavlovits Miklós Uj jogszabályok a szövetkezetekben Egymillió ember ügye A lapok már megírták, a rádióban is hírül adták, hogv január elsejével módosították a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályokat. A híradásokból egyértelműen kiderült, hogy ezúttal olyan átfogó rendezésről van szó, amelyet nemcsak a tsz-jogászok szűk körének kell tanulmányoznia. Sőt, még akkor sem vagyunk pontosak, ha azt mondjuk, hogy az ország egymillió mezőgazdasági tsz-, halászati, illetve szakszövetkezeti tagjának élete, közérzeté lehet és lesz jobb majd a változásokkal, hiszen még a tszek és az ipari szövetkezetek mindennapos kapcsolatait is befolyásolhatják az új rendelkezések. Például azzal, hogy a tsz-tagok újabban már több szövetkezetnek, köztük akár ipari szövetkezetnek is a tagjai lehetnek. E helyütt persze nem lehet célunk a módosítások, az új rendelkezések ismertetése, hiszen — amint említettük — a sajtó korábban ezt már megtette. Ezért — csupán emlékeztetőül és persze röviden — szólunk arról, hogy a tagság előnyére egyszerűbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá válik a tsz-önkormányzat működése. Módosul, fejlődik a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolata, további kedvező lehetőségek nyílnak a tsz-beliek foglalkoztatására. Üj vonás az is, hogv gondosabban gazdálkodnak a háztáji juttatásokkal. Persze itt sem a túlnyomó többség kárára, hiszen ,a«) ő.eddig ki ví vott.yjoguikaj senki sem csorbítja. Csupán arra ügvelnek, hogv a jövőben valóban csak azok juthassanak ingyenes háztáji földhöz, illetve terménvhez. akik tényleges háztáji gazdálkodást folytatnak. A t.sz-tagok társadalmi igazságérzete is azt kívánta, hogy ne részesülhessen ezekből az előnyökből az az ízig-vérig fővárosi ember, aki valamilyen ok miatt Budapesten lépett be egy távolabbi tsz-be. Aligha vélhető ugyanis, hogy érdemleges háztáji tevékenységet folytathat az a személy, aki csak a vonat ablakából lát szántóföldet, vagy tehenet. Már e vázlatos felsorolásból Is kiviláglik, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődése érlelte meg. igényelte azokat a változtatásokat, amelyeket az új jogszabályok tükröznek. A módosítások elmulasztása — vagy ami ezzel egyet jelent: a szövetkezetek mind korszerűtlenebbé váló működési feltételei — ugyanis előbbutóbb az egész tsz-mozgalom kárára váltak volna. Régi igazság: minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak lelűle. A lehetőségek megvannak — szabad a pálya. De hogy a gyakorlatban is érvényre juthassanak az új igények és követelmények, ahhoz arra van szükség. hogy ezeket az átfogó rendeleteket mindenekelőtt a tsz-vezetőség alaposan tanulmányozza és megismerje. Hiszen csak így, ezt követően nyílik módja arra, hogy a tagsággal is megismertesse. Ez már azért is nélkülözhetetlen, mert a jogalkotást széles körű, majd egy esztendeig tartó társadalmi vita előzte meg. Félreérthetetlen jeleként annak, hogy az ágazat, a mozgalom vezetői netn az íróasztal mellett kiagyalt intézkedéseket akgrtak megszövegezni, hanem valós társadalmi igényeket kifejező rendeleteket. Ezt a szellemet, szándékot tükrözi egyébként 'az új jogszabályok keretjellege is. Nem akarnak mindent. „felülről" előírni: nőtt a kapun belül eldönthető kérdések száma. Hogy csak egyetlen mozzanatra utaljunk: a jövőben a tsz-ek ellenőrző bizottsága akár egyes vezetők felelősségre vonására is javaslatot tehet, sőt — indokolt esetben — közgyűlést is összehívhat, ha a tsz-tagság ezzel a széles jogkörrel felruházza. Sokak előtt ismert, hogv ez valóban komoly felhatalmazás, hiszen eddig az ilven esetekben az állami felügyeleti szerveknek kellett kezdeményezniük a közgyűlés összehívását. Visszatérve a rendeletek megismertetésére: már a zárszámadó közgyűlések is kitűnő alkalmat kínáltak erre. Üjabb lehetőseget ad a tervezés, a tervkészítés is, sőt: e munka során már nem is lehet figyelmen kívül hagyni az új rendeleteket. Végső soron a tsz-ek döntik el, hogy milyen fórumokat használnak fel • megvitatásra. Az a fontos, hogy a tagság javaslatai helyt kapjanak, igényei tükröződjenek, hogy az alapszabály módosítását végső soron az egész közösség fogadja el. Hiszen csak így lehet elérni, hogy a helyi sajátosságok is érvényre jussanak, alkalmazkodva a gazdálkodás, a szűkebb közösség konkrét viszonyaihoz. Az agrárszövetkezeteknek június 30-ig kell átvezetniük a változtatásokat. Látszólag még hosszú az idő, ám ne tegyen senkit kényelmessé, ráérőssé ez a néhány hónap. Csak.., akkor lehet elkerülni, a kapkcjjlirit. a felületes munkát, na már most elkezdődnék'" ai"'alkotó jellegű beszélgetések és viták, ha elég idő jut a javaslatok kimunkálására. Így lesznek majd megalapozottak a közös döntések. Dcáki László Munkavállalás a gyes ideje alatt A gyermekgondozási segélyre való jogosultság üjabb feltételeiről érdeklődik V. S.-né szegedi olvasónk. Gyermeke most volt 16 hónapos, eddig nem kapott gyermekgondozási segélyt, mert a megkívánt egy évi napi halórás munkaviszonyt a szülésig njtm tudta megszerezni. A szülési szabadság letelte után visszament dolgozni, de gyermeke gyakran kell egy év. Szeretné tud- rirtt a gyermekgondozá* M» ni, hogy alkalmazhato-e az gélyre a jogosultságot nem uj rendelkezés azokra — szerezte meg. de az új renmint ő is —, akik az el- deletben meghatározott 270 múlt évben szültek. A napi munkaviszonyt a szülemásik kérdése: vállalhat-e tés előtt megszerezte, a gyes mellett munkát, s , ha igen. a rendelet meg- °IVasonk amennyiben az határozza-e a munkában "J röndeletben előírt feltetetnUheto időt és a kerese- lekkal rendelkezik, úgy az tét? esetben jogosult a további időre a gyermek hároméves A múlt év májas Irén ha- kol'áig gyermekgondozási elég ^ilyba lépett 10/1982 .(IV. segélyre. 16.) MT számú rendelet sze- A másik kérdésére megbetegszik, ^ Vmunka^^i>an'Tl- ^TKTK ezért szeretne igénybe ló dolgozo nő akkor jogo- rendelet lehetővé teszi hogy venni a gyermekgondozási sült gyermekgondozási se- a gyermekgondozási ' Pályázat A Textilipari Műszaki Tu- importanyag-tartalma, huldományos Egyesület és a ladékok és másodlagos Kereskedelmi Kamara textil nyersanyagok gazdaságosabb tagozata csatlakozva az hasznosítása válik lehetővé. ..Ésszerű anyagtakarékossag Ugyanakkor fontos követelmeg valósítása" címmel meg- mény, hogy a javasolt meghirdetett országos pályázat- oldások ne veszélyeztessék hoz külön díjat tűz ki. A a termékek felhasználását, textil- és textilruházati ipar nem ronthatják a minőséterületéről olyan gyári, get. vállalati, ágazati lehetősé- A pályázaton egyének és gek feltárását célzó pálya- alkotó kollektívák egyaránt műveket várnak, melyek részt vehetnek. A bírálóbevezetésével csökkenthető bizottság a bevezetésre, az anyaghányad (alap-, il- hasznosításra érdemesnek letve segédanyag), az adott ítélt munkák díjazására 150 anyagból értékesebb ter- ezer forintot fizet ki. A námék állithaló elő, csökkent- lyaművek beérkezési hatarhetó az egyes termékek ideje: 1983. június lő-e. segélyt. Nemrég tudomá- f lyre ,ha a gyermek szüle- lyen lev'ö'an^"a 'gyeímek - teset közvetlenül megelőző másfel eve* ' sara jutott, hogy a jogo- ket éven ^ legalább 270 ^Xröl^t sultsaghoz most mar nem napig 4 óra munkaidejű ael a lehetőseggel a gyermek • munkaviszonyban állt. és ez'ia hónapos kora után élhet a jogviszonya a gyermek A munkavállaláshoz külön születésekor is fennállt. A engedély nem kell. Munkát munkaviszony megszűnése az anva 1sa'át munkáltató., . Janal. de barmelv más muneseten ,s jar a segely. ha a káltatónál is vállalhat Mungyermek a jogviszony meg- kavisz ,nv vagy tag-ág; viszűnését követő 42 napon sz"rn' keretében a gvérmekbelül született. Ez a korláto- gondozási .segélyen levő anya zás nem áll fenn akkor, ha j"lagban "égy az igénylőnek a munkavi- a°Jgozhat' e k«reten szony megszűnése után táp- be'Ul barmely munkaidő-bepénzt. baleseti táppénzt fo- c>sztassal- A munkavégzéslyósítottak, és a gyermek a "ek ez az ldóbeli korlátozó fol.vósítás ideje alatt, vagy sa t,sak a munkaviszony a folyósítás megszűnését kö- '^ásági viszony) keretében vető 28 napon belül szüle- va)ó munkavégzésre vona'tett. kőzik. Egyéb munkaválialá, , , . , , . . si formáknál ilven megkötés A rendelet lehetove teszi. ^ hogv a gyermekgondozási nincs- s a/- elérhető kereset segélyt az is megkapja aki sincs korlátozva. korábba rendelkezések sze- Dr. V. M.