Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

Szerda, 1983. március 16. 5 Kortársunk, Marx Ezen a napon... Tudományos emlékülés Szegeden Éppen száz éve, hogy Marx Karoly halott. S ma mégis azért jöttünk össze, hogy az élö Marxra és az élő Marx. ról emlékezzünk. — Ezekkel a szavakkal kezdte megnyi­tóját dr. Kristó Gyula egye­temi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora, azon a tudományos emlék, ülésen, melyet a JATE és a TIT Csongrád megyei szer­vezetének rendezésében teg­nap. hétfőn tartottak az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának dísztermében. Gábor Mikíósné dr.-nak, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola főigazgatójának, . a TIT Csongrád megyei szer­vezete elnökének köszöntője után nyitotta meg az emlék­ülést dr. Kristó Gyula. Be- hogy lapjának, a rieue szédében szólt arrólj hogy nisehe Zeitungnak utolsó vö­Marx élete a nemzetközi nyomású száma első ol­munkásmozgalom történeté- dalán közölte Freillgrath hí­nek szerves ,és elválasztha- res versét, mely megemlé­tatlan része, legfontosabb fe- kezett a még harcoló ma. iezeteinek egyike, Engels gyarokról: , Vonagló gúny Marx halálakor a követke- dacos ajkamon, / Villámló zőképpen vonta meg az élet- kard a kezemben, / Végszóm mű mérlegét: „Pártunk leg• halódva is: .Forradalom!' / hatalmasabb elméje meg. a dicső vég így ért el en­szűnt gondolkodni, a leg- qem, / A porosz meg „ cár erősebb sziv. amelyet valaha sírhelyemet / Örömest szőr­ismertem, utolsót vert... Az ná be sóval — / De a Pfalz emberiség szegényebb lett egy fejjel — elvesztette a s a magyar sortűzzel lemet. / Háromszor felcsatianóvaíl legjelentősebb fejét, amely. Több levelet váltott Marx lyel ma rendelkezett." De Szemere Bertalannal, az nem lehet szólni Marxról 1850—60-as évek fordulóján lapja, a Neue Rheinische nyugat-európai emigrációban Zeitung nélkül, mely 1848— élő. 49-es magyar miniszter­49-ben alcímében viselte: a elnökkel. 1868-ban Kertbeny demokrácia lapja; nem le- Károly magyar- "író és bibli­áét szólni róla a .Nemzetkö- ográfus kérésére papírra ve­zi Munkásszövetség, az I. tette legfontosabbnak vélt Internacionálé nélkül, ö ad- önéletrajzi adatait; kapcso­ta ki a jelszót 135 esztende latot tartott a korai magyar je: Világ proletárjai, egye- munkásmozgalom egyik ve­sül jetek! És nem lehet szól- zetőjével,- Farkas Károllyal ni Marxról korszakos jelen- is. Érdeklődést tanúsított a tőségű irodalmi munkássága, középkori magyar történe­soha meg nem szűnő fórra- lem iránt, tolla alól kikere­daimisága, a nevével fém- kedett egy rövid, de hallat­jelzett és életművéből kisar- lanui érdekes összefoglalás jadt marxizmus nélkül. Tm háizánk zközépWorítrói. " Föl­dós volt, s mint Vallotta: hívta á figyérrhét a" szónok a „a tudományhoz nem visz raarfci életttrff-'fftetftelesének széles országút, s csak azok kardinális kérdésére. Meg­remélhetik, hogy napsütötte állapította, hogy az egyik ormait elérik. akik nem ri- veszély, ha dogmaként adnak vissza attól, hogy kezelik Marxot, ha nem meredek ösvényei . megmá- vesznek tudomást arról. szása fáradságos." Marx po- hogv a konkrét kutatási lihisztor volt, egy sor tudo- eredmények gyakran túlha­mány területén alkotott fna- Iádnak azon a megáltapítá­radandót: filozófus, közgaz- son, amely egy-egy megha­dász, politológus volt. s gaz- tározott kérdésben Marx dág szakirodalmi munkássá- fejtegetéseinek kiinduló­ga során még vágy féltucat pontja, bázisa volt. A mi­tudománvág területén szán- sik- veszély — ez már több tott barázdákat. Nem volt is mint veszély — csak ar­azonban szobatudós. A Tő- ra van tekintettel, amikor ke francia kiadójához írt le- Marxot tudománytörténeti veiében papírra vetette, hogy rekvizítumként kezelik, és „ebben a formában a mii szellemet." hátását kirekesz­megközelíthetöbb lesz a tik a XX. század második munkásosztály számára, és felértek. történetéből. Vége­ez „ meggondolás szemem. z?tuI hangsúlyozta: „We­ben mindennél iontosabb." kunk 'nzt a Marxot kell Ügy akart és tudott tudo- ""icgtalalnujik. aki élö hús­mányt művelni, hogy az temi tanár tartotta A mar­xi eszmerendszer és megva­lósulása napjainkban cím­mel. Bevezetőjében szólt a modern társadalomelmélet lorradalmárjáról, a prole­tariátus teoretikusáról, majd két Kérdést elemzett: a marxi eszmerendszer ki­alakulását, illetve a szocia­lizmuskép marxi előrelátá­sát és gyakorlati megvaló­sulását. Marx életművéről szólva megállapította, hogy a klasszikus források fel­használásával leszámolt az előítéletekkel, s életműve a társadalmi gyökerek feltá­rásán, a történelmi-társadal­mi okainak elemzésén ala­pult. A marxizmus eszme­rendszerének politikai gaz­daságtani, filozófiai és tudo­mányos szocializmusbeli ta­nításai között szoros és köl­csönös kapcsolat létezik. A marxi szocializmusképlet három integráns része: a munkásosztály forradalmi elmélete, és annak integrá­lódása a munkásosztályba; a munkásosztály társadalmi­lag szervezett erővé válása és a munkásosztály politi­kai mozgalmai. Ezek az al­kotórészek, mint a fogas­kerekek kapcsolódnak egy­máshoz, a fejlődés meneté­ben hol egyik, hol a másik erősödik fel. s alakítja Az új filozófiai világképet. Marx volt az — hangsúlyozta az előadó —, aki a társada­lomtudományok elméletét forradalmian megváltoztat­ta, a spekuláció világából a gyakorlati meghatározottság következményévé tette. Munkásságát kérlelhetetlen kritikai szellem jellemezte, mely nemcsak a külső vi­lág, de saját munkássága iránt is megnyilvánult. Életműve nélkül nem jöhe­tett volna létre sem a mai marxista elmélet, sem a szocializmus, mint világmé­retű ideológia* • meghatározó eszmerendszer. Marx szőri a­fegyverré vált a kapitalista társadalom elnyomottai nak kézében harcuk során. Az el. mélet és a gyakorlat, a szó és a tett a legszorosabban vér ember volt. aki számos részletkérdésben tévedhe­de aki épven azért, mert a történelem és a társadalom alavvetö nagy kérdéseiben bizonyítottan, igazoltan nem' tévedett, ha­ósszefonódott Marx életmű- Wa után m évvel is éló vében. Dr. Kristó Gyula tudott maradni." ezután A tudománvos emlékülés Marx és Magyarország kap- plenáris előadását dr. Nagy csolatáról szólt. Fölemlítette, Lajos tanszékvezető egye­ea» lrtnausitépét a kapitalizmus törvényszerűségéből vezeti le, és a kommunizmusba vetíti. Sok mai kérdésre természetes módon nem ad­hat választ és gyógyírt sem, bár eszmei modellje kiin­dulópontja lehet e változá­sokban bővelkedő' világ megannyi problémájának megoldásához. Életművében egységet alkot a tudós és a forradalmár, s munkássá­gának méltó eredménye a ma létező szocializmus —•' fejezte be előadását dr. Nagy Lajos. A plenáris ülést követően — melyen részt vett dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bó­di György, a KISZ megyei bizottságának első titkára és dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára — két szek­cióban folytatódott a ta­nácskozás. A filozófiai szek­cióban öt. a történészszek­cióban hat előadásban ele­mezték Marx életművét, hatását kora és az elmúlt száz esztendő történelmi, társadalmi, politikái mozgá- i saira. [•••••gppBH 135 éve, ezen a napon ko. ra reggel gyülekeztek a Jó­zsef-napi vásárosok a fővá­rosban. Százkétezren éltek Pesten — ahol a megye székelt — és Budán — ahol a helytartótanács működött — bizton számíthattak hát. vevőkre. Arra nem gondol­tak, részesei lesznek egy forradalomnak. Mert Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki talán éppen abban a hajnali órában megyegyezett: a 12 pont tartalmazta követelé­seknek érvényt kell szerezni, bármi áron. A Pilvaxba si­ettek. Jókai ismertette • a pontokat, Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A kiáltványt és a verset viharos tetszés­sel fogadták a kávéházi if­jak. Mintegy 60 fiatal izzó lelkesedéssel indult az egye­temistákat mozgósítani. Mire a Hatvani utcába Landerer nyomdájához értek, már két­ezren álltak készen, hogy foganatosítsák az első pon­tot: „Kívánjuk a sajtó sza­badságát, a cenzúra eltör­lését." „Éljen a nép!" — kiáltották a nyomdászok és lázas sietséggel kezdték szedni a szabad sajtó e'ső •lapjának hasábjait, amelyeden a 12 pont és a Nemzeti dal volt olvasható. Déltájban ezrek kapkodták szét a la­pot. délután 3 órakor már tízezrek gyülekeztek a Nem­zeti Múzeum előtt, s egy emberként zúgták Petőfi után az esküt „Rabok to­vább nem leszünk!" Félre az elunott parlamentarizmussal! Az egybegyűltek bizottságot választottak — vigyék a pon­Petőfi arcmása — Borbás Tibor domborműve —. a ró­la elnevezett városrészünk általános iskolájának falán tokát a városháziak elé. A tanács éppen ülésezett, és nem mert ellentmondani... A gyors siker hatására tu­datára ébredt ereiének a nép — a Helytartótanácsot vette célba. Almásy Móric, a nádor megbízottja elkésett a Pozsonyból hozott jó hírek­kel, kénytelen-kelletlen ma­ga állt a Helytartótanács felé vonuló tömeg élére. Szathmáryné, a Nemzeti Színház neves művésze mö­gött — aki a három színű zászlót vitte, — ott bakta­tott az esőben, szélben a fényes arisztokrata, jelké­pezve azt a tehetetlenséget, amely a forradalom követ­keztében úrrá lett áz el­nyomó hatalom képviselőjén. A tanács mindenbe bele­egyezett. Húszezer ember ünnepelte a vértelen forra­dalom győzelmét, a börtö­néből szabadult Táncsicsét. A vásárról hazatért vidé­kiek magukkal vitték az első híreket szerte az országban. Pesten a győzedelmes nap éjszakáján már a nemzetőr­séget szervezték... * 1848. március 15-i napiá­ról így szól a történetírás krónikája. Csillaga 135 év múltán is ott ragyog nem­zeti históriánk legszebbike között. Az 1848-as polgári forra­dalom és szabadságharc év­fordulóját ünnepeljük ma országszerte. Szegeden * panteon Petőfi szobránál. a» Aradi vértanúk terén. Szőre­gen a csata emléktáblájánál délelőtt 10 .órakor kezdődnek a koszorúzások. Délután fél 4 órakor veszi kezdetét a Klauzál téren az ifjúsági nagygyűlés. Szilágyi János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Számtalan kulturális prog­ram is várja ma az érdek­lődőket Szegeden és a me­gye más városaiban. Délelőtt 10 órától az Ifjúsági Házban a Herkulesfürdői emlék című filmet tekinthetik meg a fiatalok, délután 5-tól a Lúdas Matyi szerkesztőségé­nek munkatársai és a Mik­roszkóp színpad meghívott tagjai adnak műsort. Tápén a Juhász Gyula Művelődési Házban este 6 órakor Mai dalok bemutatása címmel Dinnyés Géza és Nyeső Mária énekes lép fel. Mag Edit Korszerű tavakban jöveÉiinezel halászat Nagy -László felvétele Az emlékülés résztvevői dr. Kristó Gyula bevezetőjét hallgatják. 1 Készülnek á halászati gaz­daságok, szövetkezetek az idei szezonra. Jelentős fela­d'at előtt állnak, hiszen ma­gas a mérce, a cél: a tavalyi rekord haltermés megismét­lése. Csakhogy amíg az el­múlt évben a jó színvonalú szakmai munka mellett a kedvező időjárás is „besegí­tett" a magas hozamok el­éréséhez, addig most eleve betervezik az üzemek a többletmennyiséget, s arra számítanak, hogy jó előké­szítéssel, tókorszerűsítések­kel, újabb vizek bevonásá­val megismételhetik a < 44 ezer tonnányi mennyiség le­halászását. ami 3000 tonná­val haladta meg a meg­előző évét. Az elképzeles szerint 1500 hektár tavat modernizálnak az üzemek. A halastó-felújí­tás ugyan meglehetősen költ­séges vállalkozás, mégis szí­vesen áldoznak rá a gazda­ságok. mert a halászat a jól jövedelmező ágazatok közé tartozik. Az áilami gazdasá­gok, szövetkezetek igyekez­nek új megoldásokat beve­zetni a fejlesztéseknél, ame­lyekkel javulhat a jövedel­mezőség is. Legtöbb helyen a nehéz fizikai munka csökkentését segíti a halki­emelés technológiájának mo­dernizálása. A rekonstrukció során megerősítik egves el­öregedett tavak partfalát, s kimélyítik a medret, hogy azonos felületen ezzel is növelni tudják a halmennyi­seget. A fejlesztéseknél a még kihasználatlan termé­szeti adottságokat is a halá­szat szolgálatába állítják. Elsősorban a geotermikus vizek kínálnak erre jó lehe­tőséget. annál is inkább, mert a melegebb hőfokú vizekben éppen a külpiacon legjobban • értékesíthető hal­fajták nevelhetők jó ered­ménnyel. Az új megoldások közé tartozik a ketreces hal­tartás is, amelynek előnye, hogy a hagyományosnál több hal helyezhető el a vízben, s így a hozamok is nagyob­bak. , • A növekvő haltermelési kedv a piaci kínálaton is érződik. Korábban jobbára szezoncikknek számított a frisg halhús, csupán az év második feíében került na­gyobb mennyiségben a piac­ra. Most pedig folyamatosan szállítják a termelők a ke­reskedelem rendelése szerint. Mégsem épült be még kellő­képpen a hal napi étren­dünkbe, s évi átlagban csu­pán 3 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás. A mér­sékelt kereslet egyik oka. hogy a fogyasztók rendsze­rint a pontyot keresik és a soványhúsú — kitűnő ételek egész sorának alapanyagául szolgáló — busa kevésbé ka­pós. sokan nem ismerik az elkészítés "módjait. Márpedig a piaci kínálat 30 százalékát e fajták adják. Külföldön — elsősorban Közép-Keleten — viszont éppen e halak iránt élénk a kereslet, s az évi 10 millió dollárnyi exportbevé­tel egy része a fehér és a pettyes busából származik. Szerszámgépiizlet Ausztriával Újabb, nagy értékű szer­számgépüzletet kötött a Technoimpex Külkereskedel­mi Vállalat AZ. osztrák Engel céggel. A Szerszámipari Mű­vek esztergomi marógép­gyárában készített nyolcmil­lió schillinget érő, számító­gép vezérlésű megmunkáló­központot alig egy hónapja mutatták be az osztrák cég vezetőinek, s a rendelés már­is megérkezett. A megmunkálóközpont ko­rábban is gyártott család ú j változata, szerszámcserélő és tárolóberendezése 60 műve­let elvégzését teszi lehetővé­Akár 4 tonnás alkatrészek, részegységei megmunkálá­sára is képes. A gép vezér­lőegységét a Siemenstől vet­ték. A magyar szerszámgép­ipar— a Technoimpex köz­vetítésével — mind gyak­rabban köt üzleteket a szomszédos osztrák cégek­kel. Kinőtték az inkubátort az ötös ikrek Kinőtték az inkubátort az ötös ikrek az Orvostovább­képző Intézet szülészeti kli­nikáján. Miként dr. Dobos Anna adjunktus az MTI munkatársának elmondta. mindegyik gyermek egészsé­ges, s egyikük kivételével testsúlyuk elérte, illetve meghaladta a két kilót. Szil­via 2,09 kilogramm, Melin­da 2.35 kilogramm, Hajnal­ka 2,05 kilogramm, Sándor 1,90 kilogramm, Erika pedig 2 kilogramm. Hétfőtől üvegfalú helyiség­ben gondozzák őket. Itt már ágyban fekszenek a csecse­mők a levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint az inku­bátorban vólt, mintegy 30 fok, ám — akár az inkubá­torokban — továbbra is csak pelenkát viselnek. Kétórán­ként 50 gramm anyatejjel és tápszerrel, naponta gyü­mölcslével táplálják őket. Vi­taminokat és vaskészítmé­nyelíet is kapnak. Ha továbbra is jól fejlöd­nek, előreláthatólag hároim hét múlva az érett újszü­lötteknek megfelelő klímájú szobába helyezik őket, azért, hogy hozzászokjanak az ott­honi életkörülményekhez. Az akklimatizálődás néhány na­pot vesz majd igénybe. Vár­hatóan egv hónap múlva mind az öt csecsemőt haza­vihetik a szülők. . Dinnyések A tavasz beköszöntével megkezdődött a hírneves csán.yi dinnyések ..kirajzása" az ország különböző vidé­keire. A mintegy 300 kisebb­nagyobb családi közösség nagyrészt Somogy megyét, « Balaton környéki termelő­szövetkezeteket „szállja' meg.

Next

/
Thumbnails
Contents