Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

Vasárnap, 1983. március 13. 33 Luxem&urg grófja Lehár-operett a Zenés Színházban Szabady József (René) és Király Levente (Sir Basil) jele nete Operettben mindig a második felvonás a legnehezebb. Éppolyan hosszú, mint az első, csak nemigen megy előre. Aztán jön a harmadik menet, amelynek viszont fergeteges előnye, hogy rövid, az esetek többségében suta összefércelése egy zakónaK, amit már előbb megvarrtak. Itt, a Luxemburg grófjában speciel teljesen szükségtelen, a darab-a második felvonással — miután a nem tudott dolgok is tudottá válnak — gyakorlatilag véget ér. Csak persze akkor mi lenne Lehárral? Elragadó számaival. temperamentumos és behízelgő muzsikájával, népszerű melódiáival? Ez ígérne dramaturgiai föladatot; beléölteni, elvasalni abban a textusban, amely még testreszabott, ahonnan es ameddig a tényleges cselekmény tart. Sir Basil, Ugaranda kormányzója belészeret az ünnepelt énekesnőbe, Angélába. Am ahhoz, hogy feleségül vehesse, a nőnek rangot kell szereznie (mezaliansz!), ezért látszatházasságra invitálják Renével, aki meg vagyon nélkül örökölte Luxemburg grófjának _ szépen hangzó titulusát, 'hogy aztán csak elváljanak, s Basilunk immár grófnét emelhet magához. Az esketési ceremónián paravánok választják el Renét és Angélát. Luxemburg grófja így a későbbiekben saját feleségébe szeret, s amint ezt megtudja, esze ágában sincs válni. Márpedig megtudja, kellete-korán, s ettől fogva nincs értelme a darabnak tovább, hisz Angéla viszontszereti. a harmadik felvonás válópere ügyetlen szószaporítás. A .fiatal Korcsmáros György rendezői ambíciói szűkösnek érzik a Zenés színház minivizor-szinpadát, ezért gyakran küldi le szereplőit a nézőtérre. hogy jobb kedvre hangolják a tisztelt publikumot, mely máskülönben is tiszteletre méltó hajlamot tanúsít rá. Az egyik táncos csoport szerpentineket. konfettit szór a fejünkre, a farsangi Mtözetű hölgy idesűgja, aztán ió kritikái kérünk ám. Legyen. Csanádi Judit színpadképe ugyancsak kívülre törekszik a rivaldán. tiikrösüvegfalos megoldásai azonban olykor betekintést engednek a kulisszák mögött jelenésre várakozó zsufiiára. A jelmeztervező Ék Erisébe? fantáziáját inkább a wök öltöztetésére pazarolja, nem kevés leleménnvel. színekkel és vonalakkal, ami még mindig szerencsésebb változat, m'nt fordítva, s a férfiakat divato'ná. Hanem a színészi lelí^sitménvek kőzött néhány* kellemes menlenetés akad. Hármath Andrea (Angéla) például megta»«tt ó átívelni. A primadonna szerepköréből eddig csak eme apróság hagyott nála kívánnivalót: dekoratív külleme változatlan, kecsesen mozog, őszintén játszik, s hogy hangja is kinyílt, immár hosszú időre garantálhatja színházunk ebbéli gondját Szabady Józsefnél pont fordított a helyzet. 0 énekelni mindig is tudott, nem csoda, operista, csak hát ez a René többet beszél a kelleténél, így aztán alig várja az ember, hogy beintsen neki a karmester, rákezdjen a zenekar. Kelemen Márta FJeury-je cinkos, egészséges, fölszabadult alakítás, és mellette említeném mindjárt (rendhagyó módon, hisz a műsorlap alján, a futottak még rovatban tüntetik föl) jachinek Rudolf röpke karakterfiguráinak bravúros sorozatát. Anyakönyvvezetőből közjegyzővé, közjegyzőből lakájjá majd főpincérré öltözget át, s lám, ilyen a színház, nincsenex kis szerepek, Jachinek élettel tölti meg ezeknek az epizódalakoknak szürke kis világát. Már a megjelenésével viharos sikert arat Király Levente. Visszatérése a bohémek és pillangók lokálvarázsába, az őt sokáig agyonfoglalkoztató, elmerevítő, betokosito operettek parfőmös színpadára üdítő dolog, láthatóan neki is. a közönség meg falja, azt ne mondjam, zabálja. Király nefn is . titkolja, Feleki Kamillra veszi 'a figurát, az ő felejthetetlen Sir Basiljára („Szívem szevet, valóság ez. nem álom"). Árnyékában Herczeg Zsolt (Lanchester), Bagó László (Winchester) és Szabó István (Worchester) lordhármasából Herczegé a prímszerep, jópofán csinálja. Kevesbé tetszik viszont tíéczey Éva (Juliette) és Bognár Zsolt (Brissard) románca. egysíkúak, a darabot egyébként is túlterhelő szóviccek Bognárnak ráadásul rosszul is állnak. És Szántó Lajos törvényszéki elnöke sem igen tud mit kezdeni a fölösleges harmadik felvonással. Messze nem utolsósorban kell említenünk a Pethö László koreográfiáját táncoló balettesekel, köztük is Baráth Ibolyát, akir, úgv látszik nem fognak az évek: éppoly virgonc. attraktív, iskolázott ,és bájos, mint egykoron (nem, mondom meg mikor) megismertük a szegedi színházban. A Lehárnál mindig fontos küldetésű. igényes zenekari hangzást Nagy Imre pálcája garantálja. A fiatal, tehetséges dirigens érzékenven iigvel a színpad és orchester arányaira, ugyanakkor belátó és tekintettel van a szereplők különböző énekesi kvalitásaira. Nikolényi István A tavasz első sugarai kicsaltak bennünket az utcára, s ilyenkor önként adódik a lehetőség, hogy a korábbinál is jobban szemügyre vegyük szűkebb-tágabb környezetünket, szemet szúrjon, amit a borongós i napokon kevésbé vettünk észre, s hogy aztán erről eszünkbe jusson az oly frappáns utcai plakát: „Nem bántja a szemét a szemét." Környezetvédelmünk mindennapi gondjai mellett az ——————————— utóbbi időben egyre több hat zátonyra futna igyeke- hogy mind a jelzés érkezett szerkesztősegünkbe — környezetünk higiéniájával ugyancsak öszs'zefüggően — kóbor állatok ügyében. Még ha megkísé"relnénk is véletlen egybeesésnek tekinteni az ezzel foglalkozó szegedi panaszopostaláda társszerzőnk az olvasó idős olvasónk levele, mely felemlíti azt a régi jó gyakorlatot. mely szerint Szegedről gz újszegedi partfürdőre kishajó közlekedett. Hogv ezt újítsák fel. különösen azzal indokolja, hogy a strandra járni igen nehéz lesz, a régi híd lezárása miatt. Kolumbán Tamásné is 50 társa soraiból viszont az elkeseredés és felháborodás hangja sugárzik. A Tarján ————— 206-os épület liftje régóta környezetvé- r°esz. Ho' megjavítják, hol „,_ «»=_,. levélírónk Otthagyták a bódét Dr. Veress Sándor szemét be tettek egy deszkabódét bántja az a szemét, amelyet és oda járnak... Ha majd az újszegedi MAV-rendelő- végleg elvonul a vállalat. intézet előtti téren a csatorzetünk, mert bizony a m delem, mind az energiata- flromlik- ^mt . gyár sajtóban többfelé is rékosság célkitűzéseivel egy- közli már olyan is elofortalálkozni hasonló gondokra bevág, ha közlekedik a do- dul hogy naponta kétszer rozsmai villamos. Sőt, kéri, romlik el — vagy ha szebhogv legyen mielőbb kétvá- ben akarnank mondani a gányú ez a pálva is, leírva szolgáltátok szempontjából: ennek előnyeit — melyet mi naponta kétszer is megjasem vitatunk. Kár, hogv vítják. Nincs rendben ez a .,., „ „ lift, de valahogy nincs nem ennyin rnuiiK a meg- rendben máig sem- a szege- valósítása. di liftek javításának ügye. Nem is annyira panaszt. Jó lenne ebben már komomint javaslatot jelent egy Ivabb lépéseket tenni. utaló cikkekkel. Erre a kérdésre a későbbiekben bővebb írásban majd visszatérünk. naépitök hagytak maguk után, de nem is annyira ez, mint inkább az immár fölöslegessé vált lakókocsi és más „íelvonulási kellék", mely rendeltetését tekintve betemetik, fölötte ismét kinő a fő — szebben. Ha általános iskolai esztétikát tanítanának. ezt a képet (és Sorokban A 20 fillér ls pénz, ezt hogy nem tudja, a gyere* vallja K. I.-né, de hát'végül hiányzása miatt visszaadott ezt a gyakorlatot) igazi el- is ezt valljuk mi is. És nem pénz miért nem annyi, mint lenpeidár.ak kellene felven- tartjuk egyenértékűnek a amennyit ő az esedékes nani a tankönyvbe. Hogy mi- két dolgot, miszerint helyes pókra befizetett. Bizonyoszék -ugyan, de nem az iga- ért? Meri ráadásul mindez volt a vasútnak az az intéz- sak vagyunk benne. hogy zi. Mondhatnák, önmagának egv egészségügyi intézmény kedése. hogy a menetjegyek senki nem ezen akart megcsak árnyéka. Megalkotásé- előtt van. Talán a közegész- árát le-, illetve felkerekitet- gazdagodni, legföljebb a par nak módiáról a szerző ígv ségügyi szemlélet hiányossá- . te. hogy ne kelljen fillérez- forinttá! elszámolták maír; „Ástak egy gödröt, fölé- gát hirdeti?" Ühüm! Szemétdomb az udvarban I Hogy a témánál marad- hasztalan. A szemétdomb junk. 12 aláírás hitelesiti miatt nem tudják az udvart azt a levelet, amelyet a Pá- rendbetaitani, még a légrizsi körút 28. számú ház szükségesebb mértékben lakói címeztek szerkesztő- sem. nemhogy majdan eleségünkhez. Miután — a le- get tudjanak tenni a más vél tanúsága szerint — már házakon jogosultan kint letöbb fórumot is megjártak, vő „Tiszta udvar. rendes Gondjuk, hogy jókora sze- ház" tábla követeimenyeimétdomb van az udvaron, nek. Mit mondjunk? Nem amelyet régóta szeretnének hisszük, hogy nincs megeltakaríttatni. Mindeddig oldás. me. Ez azonban ne jelentse gukat. Megkerülhet az még, azt. hogy aki mondjuk az „Eletet az éveknek" jel1 forintot 5 darab 20 fillé- igére üzenjük, hogy levelét resben fizeti, visszautasítha- továbbítottuk a vélemétó legyen. Olvasónk ugyanis nyünk szerint illetékesebb ígv járt az IBUSZ-nál. és intézkedési jogkörrel renK. Z. a szőregi új állalá- delkező igazgatási osztálynos iskolába járó kislánya ra, a városi tanácshoz, ügyében írt. kérdezvén kié B. F. deszki olvasónk lelesz az iskolatej ára. Kétke- veiét a Szeged és Vidéke dő kérdését arra alapozza, Áíészhez továbbítottuk. Válaszol az illetékes Ünnep és közlekedés Juhász Gyula és az eszperantó Tölgyesi Béla, a Szeged osztóvezeték nem ágaztathamegyei városi tanács építé- tó le. A Bérkert utcában lesi es közlekedési osztályá- fektették a gázvezeténak vezetője adott választ ket..." Jelenleg azonban két korábbi, Postaládánk- még üres, hivatalosabban ban megjelent olvasói le- fogalmazva a műszaki felte.. _,, _ , , , ., . , ,, vélre. A Tanács utcában la- telek méc nem adottak a Nyugdíjas tanarnő kedves adott „népdalhangverseny- kók kérdezték, miért nem Tanács utcai gázvezeték levelet hozta nemreg a pos- nyel' viszonozta a gyerekek építik a gázveZetéket felé- építéséhez. A Tanács utca ta, s a sorokbol szinte átsüt ajándékát. jük 1S A válasz. ^ Tanács gázellátását a városi tanács az a szeretet es boldog meg- Közlekedünk. Közieked- utca két oldalról látható el tavaly megrendelte, a terelegedes, amely a gyerekek jünk. Három levél egy cso- gázzal a Bérkert utca. 11- veket'a DÉGÁZ most készítariaimaj szorakozasa lát- korban, három közlekedési letve a P.ózsa Ferenc sugár- ti. „A szűkös kivitelezői tan töltötte el a „munkajo- eszközről tudósít. Nagy Je- út felöl. A Rózsa Ferenc kapacitás miatt a vezetékguag katedratol eltávolod- nő (Torontál tér 4.) egy ko- sugárúti gázvezeték úgyne- építés 1904-re várható." Yf: lelekc>en ">a » ott rábbi levelünkre válaszolva vezett nagyközépnvomású, összeállította: elo idos asszonyt. A szegedi leteszi voksát amellett erröl a lakosság részére el- Igriczi Zsigmond táncház tanart kara az általános iskolás táncosok részére rendezett farsangi jelmezes mulatságot. Zsoldos Ildikó tanárnő „fővezérlete" alat,. Kedves szavakkal emlékezik meg színes leírásában olvasónk a jelmezek felvonulásáról, a sziporkázó ötletekről és a halk, diszkrét zene mellett megtartott fegyelmezett estéről, különösen figyelemre méltó és kedves dolognak ítéli meg azt. hogy a gyermekek milyen természetes módon járták nemzeti táncainkat, s a, látottakat példának tekinti arra. hogy a néptánc és diszkótánc megfér egymással. A zsűri értékelése' a szokásos módon ugyan megtör-tént. de hála a jó szervezésnek és a nyomán kialakult jó hangulatnak — s annak, hogy apró jutalmakkal mindenki fáradozását elismerték — mindenki sikerélménnyel teli távozott, s alighanem sok szülő hallhatta ezer. az estén kioirult arcú gyermeke szájából amit ..főállású nagvmamaként" hallott nyugdíjas olvasónk: — Mamikám, imádok táncolni' Két levelet is kaptunk arról a nem kevésbé kellemes és sok vidám nercet hozó összejövetelről. amelyet a minap a Hazafias Népfront béketelepi bizottsága rendezett. A körzet nyugdíjasainak jó hangulatú. színes műsorral kedveskedett a szervező bizottság. Rab Istvánná (Galgóczi u. 8/A) sorai azt bizonyítják, hogy a nyugdíjasok valamennyien a szeretet és megbecsülés jelének értékelték az említett estét. Az ottani általános iskolások, a béketelepi iskola kisdobosai Masa Gézáru vezetésével szórakoztatták az idős embereket, s a jó hangulatot fokozta még. hogy a nyugdíjasok is kitettek magukért, mert citerakíserettel előJuhász Gyula születésének századik évfordulóját ünnepli Szegeddel együtt egész Csongrád megye, és a költőt ünneplő magyar társadalom. A mai, nyelvi nehézségekkel küszködő világban ugyanúgy elhallgatjuk Juhász Gyulának, a kommunikációval kapcsolatos véleményét. miként azt megcselekedtük ' Ady Endrével. a magyar jövendőbe látó költő centenáriumi ünnepsége során. A költő munkásságát méltatok egy szóval sem emlékeztek meg Adynak az eszperantóval kapcsolatos Írásairól. Pedig, ha a magyar társadalom megfogadta volna Adynak a Budapesti Napló 1906. évi szeptember 4-i számában „Egv magyar probléma" című cikxében foglalt tanácsait, úgy az ENSZ-nek nem kellett volna az 1983-as évet a kommunikáció évének nyilvánítania. Ady cikkének egyetlen sora megvilágítja a közös nyelv fontosságát: „Ha Magyarországon divat volna az intellektuális kultúra, száz tudós írmj naponként az eszperantóról." És ha ezek az intelmek nem maradtak volna pusztába kiáltott szavak, úgy ma nemcsak a közös nyelven beszélők tömege, hanem a több nyelven beszélők tízezrei állnának a magyar népgazdaság, a nemzetközi kapcsolatok, valamint az idegenforgalom szolgálatára. És ez nem utópia, hanem tényekkel és számokkal bizonyítható valóság. Ady cikkének a megjelenése idején az eszperantó szóállománya a következő képet mutatja: latin 3601, francia 3808, olasz 3703, spanyol 3620, portugál 3648. angol 3718, német 3118. orosz 2213. Ezek a szavak több nyelvben azonosak, amely tény még emth az eszperantó nyelv alaoozó jelentőségét. A nyelvészettel foglalkozók "előtt világos, hogy ezek a számok a kétszeresére növekedtek az eszperantó és a nemzeti nyelvek fejlődése következtében. Például az általános iskolák részére kiadott orosz—magyar szótárban háromezer szó található, amelyet az eszperantóul ertö megismer és megért. A nyelvenként több ezres szóállomány bizonyítja, . hogy az eszperantó nyelv oktatásával reálisabb cél lehne a többnyelvűség is. Juhász Gyula felismerte a világnyelvekből összeállított eszoerantó nágv pedagógiai értéket, s őt az idő igazolta is. hiszen 1977-ben maguk a világnyelvet beszélő angol nép szakszervezetei javasolták minden ország szakszervezetének a könnyű és demokratikus eszperantó nyelv használatát a nehéz angol nyelv helyett. A magyar szakszervezetek is egyetértettek ezzel, és a 40 országban megjelenő Hungara Vivo (Magyar Élet) című eszperantó lapban is közölték csatlakozásukat az angol javaslathoz. Az 1980-bar. Manilában tartott idegenforgalmi világkonferencián maga a magvai kormányküldöttség* javasolta az eszperantó használatát a világturizmusban. A javaslatot a jelenlevő -107 ország delegációja egyhangúlag elfogadta. Ez azt bizonyítja, hogy más országokban sem bővelkednek idegen nyelven beszélő tömegekkel. És ami szintén lénye-' ges. Az ENSZ az 1983-as esztendői a kommunikáció évének deklarálta. Az .idén Budapesten összeülő eszperantó világkongiesszus egyik fő témaköre a kommunikáció l?sz. ameljn kapcsolódik az 1975-ben Helsinkiben jegyzőkönyvben rögzített javaslathoz, hogy a népek fiait a nyelvtudáson keresztül kell közelíteni egymáshoz a béke-megőr'zése erdekében. Mi. eszperanlisták azzal emlékezünk Juhász Gyulára, hqgy felidézzük a Délmagyarország 1925. szeptember 29-i számában Remény címmel, a munkáseszperantisták eszperantó kiállításáról írt , cikkét. Ez a cikk ismerteti, hogv a — Juhász Gyula által munkás testvéreknek nevezett — szegedi dolgozók háromhenapos nyelvtanfolyamokon elsajátították a' eszperantót, hogv pailamenti győzelem esetén legyen a munkáskormánynak kellő • számú, nyelvileg is művelt gárdája. Gondoljunk csak arra. hogv ma már létezik az egykor álomnak tűnő munkaskormány. azonban hiányzik a nyelvileg is művelt munkásfők sokasága. Korsós Lajos Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 1.