Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

Vasárnap, 1983. március 13. 33 Luxem&urg grófja Lehár-operett a Zenés Színházban Szabady József (René) és Király Levente (Sir Basil) jele nete Operettben mindig a má­sodik felvonás a legnehe­zebb. Éppolyan hosszú, mint az első, csak nemigen megy előre. Aztán jön a harma­dik menet, amelynek viszont fergeteges előnye, hogy rö­vid, az esetek többségében suta összefércelése egy za­kónaK, amit már előbb meg­varrtak. Itt, a Luxemburg grófjában speciel teljesen szükségtelen, a darab-a má­sodik felvonással — miután a nem tudott dolgok is tu­dottá válnak — gyakorlati­lag véget ér. Csak persze akkor mi lenne Lehárral? Elragadó számaival. temperamentu­mos és behízelgő muzsiká­jával, népszerű melódiáival? Ez ígérne dramaturgiai föl­adatot; beléölteni, elvasalni abban a textusban, amely még testreszabott, ahonnan es ameddig a tényleges cse­lekmény tart. Sir Basil, Uga­randa kormányzója belésze­ret az ünnepelt énekesnőbe, Angélába. Am ahhoz, hogy feleségül vehesse, a nőnek rangot kell szereznie (meza­liansz!), ezért látszatházas­ságra invitálják Renével, aki meg vagyon nélkül örö­költe Luxemburg grófjának _ szépen hangzó titulusát, 'hogy aztán csak elváljanak, s Basilunk immár grófnét emelhet magához. Az eske­tési ceremónián paravánok választják el Renét és An­gélát. Luxemburg grófja így a későbbiekben saját felesé­gébe szeret, s amint ezt megtudja, esze ágában sincs válni. Márpedig megtudja, kellete-korán, s ettől fogva nincs értelme a darabnak tovább, hisz Angéla viszont­szereti. a harmadik felvonás válópere ügyetlen szószapo­rítás. A .fiatal Korcsmáros György rendezői ambíciói szűkösnek érzik a Zenés színház minivizor-szinpadát, ezért gyakran küldi le sze­replőit a nézőtérre. hogy jobb kedvre hangolják a tisztelt publikumot, mely máskülönben is tiszteletre méltó hajlamot tanúsít rá. Az egyik táncos csoport szerpentineket. konfettit szór a fejünkre, a farsangi Mtözetű hölgy idesűgja, az­tán ió kritikái kérünk ám. Legyen. Csanádi Judit szín­padképe ugyancsak kívülre törekszik a rivaldán. tiikrös­üvegfalos megoldásai azon­ban olykor betekintést en­gednek a kulisszák mögött jelenésre várakozó zsufiiá­ra. A jelmeztervező Ék Er­isébe? fantáziáját inkább a wök öltöztetésére pazarolja, nem kevés leleménnvel. szí­nekkel és vonalakkal, ami még mindig szerencsésebb változat, m'nt fordítva, s a férfiakat divato'ná. Hanem a színészi lelí^sitménvek kőzött néhány* kellemes men­lenetés akad. Hármath And­rea (Angéla) például megta­»«tt ó átívelni. A primadon­na szerepköréből eddig csak eme apróság hagyott nála kívánnivalót: dekoratív kül­leme változatlan, kecsesen mozog, őszintén játszik, s hogy hangja is kinyílt, im­már hosszú időre garantál­hatja színházunk ebbéli gondját Szabady Józsefnél pont fordított a helyzet. 0 énekelni mindig is tudott, nem csoda, operista, csak hát ez a René többet beszél a kelleténél, így aztán alig várja az ember, hogy be­intsen neki a karmester, rá­kezdjen a zenekar. Kelemen Márta FJeury-je cinkos, egészséges, fölszabadult ala­kítás, és mellette említeném mindjárt (rendhagyó módon, hisz a műsorlap alján, a futottak még rovatban tün­tetik föl) jachinek Rudolf röpke karakterfiguráinak bravúros sorozatát. Anya­könyvvezetőből közjegyző­vé, közjegyzőből lakájjá majd főpincérré öltözget át, s lám, ilyen a színház, nin­csenex kis szerepek, Jachi­nek élettel tölti meg ezek­nek az epizódalakoknak szürke kis világát. Már a megjelenésével vi­haros sikert arat Király Le­vente. Visszatérése a bohé­mek és pillangók lokálvará­zsába, az őt sokáig agyon­foglalkoztató, elmerevítő, betokosito operettek parfő­mös színpadára üdítő dolog, láthatóan neki is. a közön­ség meg falja, azt ne mond­jam, zabálja. Király nefn is . titkolja, Feleki Kamillra ve­szi 'a figurát, az ő felejthe­tetlen Sir Basiljára („Szí­vem szevet, valóság ez. nem álom"). Árnyékában Herczeg Zsolt (Lanchester), Bagó László (Winchester) és Sza­bó István (Worchester) lord­hármasából Herczegé a prímszerep, jópofán csinál­ja. Kevesbé tetszik viszont tíéczey Éva (Juliette) és Bognár Zsolt (Brissard) ro­mánca. egysíkúak, a dara­bot egyébként is túlterhelő szóviccek Bognárnak ráadá­sul rosszul is állnak. És Szántó Lajos törvényszéki elnöke sem igen tud mit kezdeni a fölösleges harma­dik felvonással. Messze nem utolsósorban kell emlí­tenünk a Pethö László ko­reográfiáját táncoló balette­sekel, köztük is Baráth Ibo­lyát, akir, úgv látszik nem fognak az évek: éppoly vir­gonc. attraktív, iskolázott ,és bájos, mint egykoron (nem, mondom meg mikor) meg­ismertük a szegedi színház­ban. A Lehárnál mindig fontos küldetésű. igényes zenekari hangzást Nagy Imre pálcája garantálja. A fiatal, tehet­séges dirigens érzékenven iigvel a színpad és orches­ter arányaira, ugyanakkor belátó és tekintettel van a szereplők különböző éneke­si kvalitásaira. Nikolényi István A tavasz első sugarai ki­csaltak bennünket az utcá­ra, s ilyenkor önként adó­dik a lehetőség, hogy a ko­rábbinál is jobban szemügy­re vegyük szűkebb-tágabb környezetünket, szemet szúrjon, amit a borongós i napokon kevésbé vettünk észre, s hogy aztán erről eszünkbe jusson az oly frappáns utcai plakát: „Nem bántja a szemét a szemét." Környezetvédelmünk min­dennapi gondjai mellett az ——————————— utóbbi időben egyre több hat zátonyra futna igyeke- hogy mind a jelzés érkezett szerkesztőse­günkbe — környezetünk hi­giéniájával ugyancsak ösz­s'zefüggően — kóbor állatok ügyében. Még ha megkísé­"relnénk is véletlen egybe­esésnek tekinteni az ezzel foglalkozó szegedi panaszo­postaláda társszerzőnk az olvasó idős olvasónk levele, mely felemlíti azt a régi jó gya­korlatot. mely szerint Sze­gedről gz újszegedi part­fürdőre kishajó közlekedett. Hogv ezt újítsák fel. külö­nösen azzal indokolja, hogy a strandra járni igen nehéz lesz, a régi híd lezárása mi­att. Kolumbán Tamásné is 50 társa soraiból viszont az elkeseredés és felháborodás hangja sugárzik. A Tarján ————— 206-os épület liftje régóta környezetvé- r°esz. Ho' megjavítják, hol „,_ «»=_,. levélírónk Otthagyták a bódét Dr. Veress Sándor szemét be tettek egy deszkabódét bántja az a szemét, amelyet és oda járnak... Ha majd az újszegedi MAV-rendelő- végleg elvonul a vállalat. intézet előtti téren a csator­zetünk, mert bizony a m delem, mind az energiata- flromlik- ^mt . gyár sajtóban többfelé is rékosság célkitűzéseivel egy- közli már olyan is elofor­találkozni hasonló gondokra bevág, ha közlekedik a do- dul hogy naponta kétszer rozsmai villamos. Sőt, kéri, romlik el — vagy ha szeb­hogv legyen mielőbb kétvá- ben akarnank mondani a gányú ez a pálva is, leírva szolgáltátok szempontjából: ennek előnyeit — melyet mi naponta kétszer is megja­sem vitatunk. Kár, hogv vítják. Nincs rendben ez a .,., „ „ lift, de valahogy nincs nem ennyin rnuiiK a meg- rendben máig sem- a szege- ­valósítása. di liftek javításának ügye. Nem is annyira panaszt. Jó lenne ebben már komo­mint javaslatot jelent egy Ivabb lépéseket tenni. utaló cikkekkel. Erre a kér­désre a későbbiekben bő­vebb írásban majd vissza­térünk. naépitök hagytak maguk után, de nem is annyira ez, mint inkább az immár fö­löslegessé vált lakókocsi és más „íelvonulási kellék", mely rendeltetését tekintve betemetik, fölötte ismét ki­nő a fő — szebben. Ha ál­talános iskolai esztétikát ta­nítanának. ezt a képet (és Sorokban A 20 fillér ls pénz, ezt hogy nem tudja, a gyere* vallja K. I.-né, de hát'végül hiányzása miatt visszaadott ezt a gyakorlatot) igazi el- is ezt valljuk mi is. És nem pénz miért nem annyi, mint lenpeidár.ak kellene felven- tartjuk egyenértékűnek a amennyit ő az esedékes na­ni a tankönyvbe. Hogy mi- két dolgot, miszerint helyes pókra befizetett. Bizonyo­szék -ugyan, de nem az iga- ért? Meri ráadásul mindez volt a vasútnak az az intéz- sak vagyunk benne. hogy zi. Mondhatnák, önmagának egv egészségügyi intézmény kedése. hogy a menetjegyek senki nem ezen akart meg­csak árnyéka. Megalkotásé- előtt van. Talán a közegész- árát le-, illetve felkerekitet- gazdagodni, legföljebb a par nak módiáról a szerző ígv ségügyi szemlélet hiányossá- . te. hogy ne kelljen fillérez- forinttá! elszámolták ma­ír; „Ástak egy gödröt, fölé- gát hirdeti?" Ühüm! Szemétdomb az udvarban I Hogy a témánál marad- hasztalan. A szemétdomb junk. 12 aláírás hitelesiti miatt nem tudják az udvart azt a levelet, amelyet a Pá- rendbetaitani, még a lég­rizsi körút 28. számú ház szükségesebb mértékben lakói címeztek szerkesztő- sem. nemhogy majdan ele­ségünkhez. Miután — a le- get tudjanak tenni a más vél tanúsága szerint — már házakon jogosultan kint le­több fórumot is megjártak, vő „Tiszta udvar. rendes Gondjuk, hogy jókora sze- ház" tábla követeimenyei­métdomb van az udvaron, nek. Mit mondjunk? Nem amelyet régóta szeretnének hisszük, hogy nincs meg­eltakaríttatni. Mindeddig oldás. me. Ez azonban ne jelentse gukat. Megkerülhet az még, azt. hogy aki mondjuk az „Eletet az éveknek" jel­1 forintot 5 darab 20 fillé- igére üzenjük, hogy levelét resben fizeti, visszautasítha- továbbítottuk a vélemé­tó legyen. Olvasónk ugyanis nyünk szerint illetékesebb ígv járt az IBUSZ-nál. és intézkedési jogkörrel ren­K. Z. a szőregi új állalá- delkező igazgatási osztály­nos iskolába járó kislánya ra, a városi tanácshoz, ügyében írt. kérdezvén kié B. F. deszki olvasónk le­lesz az iskolatej ára. Kétke- veiét a Szeged és Vidéke dő kérdését arra alapozza, Áíészhez továbbítottuk. Válaszol az illetékes Ünnep és közlekedés Juhász Gyula és az eszperantó Tölgyesi Béla, a Szeged osztóvezeték nem ágaztatha­megyei városi tanács építé- tó le. A Bérkert utcában le­si es közlekedési osztályá- fektették a gázvezeté­nak vezetője adott választ ket..." Jelenleg azonban két korábbi, Postaládánk- még üres, hivatalosabban ban megjelent olvasói le- fogalmazva a műszaki felte­.. _,, _ , , , ., . , ,, vélre. A Tanács utcában la- telek méc nem adottak a Nyugdíjas tanarnő kedves adott „népdalhangverseny- kók kérdezték, miért nem Tanács utcai gázvezeték levelet hozta nemreg a pos- nyel' viszonozta a gyerekek építik a gázveZetéket felé- építéséhez. A Tanács utca ta, s a sorokbol szinte átsüt ajándékát. jük 1S A válasz. ^ Tanács gázellátását a városi tanács az a szeretet es boldog meg- Közlekedünk. Közieked- utca két oldalról látható el tavaly megrendelte, a ter­elegedes, amely a gyerekek jünk. Három levél egy cso- gázzal a Bérkert utca. 11- veket'a DÉGÁZ most készí­tariaimaj szorakozasa lát- korban, három közlekedési letve a P.ózsa Ferenc sugár- ti. „A szűkös kivitelezői tan töltötte el a „munkajo- eszközről tudósít. Nagy Je- út felöl. A Rózsa Ferenc kapacitás miatt a vezeték­guag katedratol eltávolod- nő (Torontál tér 4.) egy ko- sugárúti gázvezeték úgyne- építés 1904-re várható." Yf: lelekc>en ">a » ott rábbi levelünkre válaszolva vezett nagyközépnvomású, összeállította: elo idos asszonyt. A szegedi leteszi voksát amellett erröl a lakosság részére el- Igriczi Zsigmond táncház tanart kara az ál­talános iskolás táncosok ré­szére rendezett farsangi jel­mezes mulatságot. Zsoldos Ildikó tanárnő „fővezérle­te" alat,. Kedves szavakkal emlékezik meg színes leírá­sában olvasónk a jelmezek felvonulásáról, a sziporkázó ötletekről és a halk, diszk­rét zene mellett megtartott fegyelmezett estéről, külö­nösen figyelemre méltó és kedves dolognak ítéli meg azt. hogy a gyermekek mi­lyen természetes módon jár­ták nemzeti táncainkat, s a, látottakat példának tekinti arra. hogy a néptánc és diszkótánc megfér egymás­sal. A zsűri értékelése' a szo­kásos módon ugyan megtör-­tént. de hála a jó szerve­zésnek és a nyomán kiala­kult jó hangulatnak — s annak, hogy apró jutalmak­kal mindenki fáradozását elismerték — mindenki si­kerélménnyel teli távozott, s alighanem sok szülő hall­hatta ezer. az estén kioirult arcú gyermeke szájából amit ..főállású nagvmama­ként" hallott nyugdíjas ol­vasónk: — Mamikám, imá­dok táncolni' Két levelet is kaptunk arról a nem kevésbé kelle­mes és sok vidám nercet hozó összejövetelről. ame­lyet a minap a Hazafias Népfront béketelepi bizott­sága rendezett. A körzet nyugdíjasainak jó hangula­tú. színes műsorral kedves­kedett a szervező bizottság. Rab Istvánná (Galgóczi u. 8/A) sorai azt bizonyítják, hogy a nyugdíjasok vala­mennyien a szeretet és meg­becsülés jelének értékelték az említett estét. Az ottani általános iskolások, a béke­telepi iskola kisdobosai Ma­sa Gézáru vezetésével szó­rakoztatták az idős embe­reket, s a jó hangulatot fo­kozta még. hogy a nyugdí­jasok is kitettek magukért, mert citerakíserettel elő­Juhász Gyula születé­sének századik évforduló­ját ünnepli Szegeddel együtt egész Csongrád megye, és a költőt ünnep­lő magyar társadalom. A mai, nyelvi nehézségekkel küszködő világban ugyan­úgy elhallgatjuk Juhász Gyulának, a kommuniká­cióval kapcsolatos véle­ményét. miként azt meg­cselekedtük ' Ady Endré­vel. a magyar jövendőbe látó költő centenáriumi ünnepsége során. A költő munkásságát méltatok egy szóval sem emlékeztek meg Adynak az eszperan­tóval kapcsolatos Írásai­ról. Pedig, ha a magyar társadalom megfogadta volna Adynak a Budapes­ti Napló 1906. évi szep­tember 4-i számában „Egv magyar probléma" című cikxében foglalt tanácsait, úgy az ENSZ-nek nem kellett volna az 1983-as évet a kommunikáció évének nyilvánítania. Ady cikkének egyetlen sora megvilágítja a közös nyelv fontosságát: „Ha Magyarországon divat vol­na az intellektuális kul­túra, száz tudós írmj na­ponként az eszperantóról." És ha ezek az intelmek nem maradtak volna pusz­tába kiáltott szavak, úgy ma nemcsak a közös nyel­ven beszélők tömege, ha­nem a több nyelven be­szélők tízezrei állnának a magyar népgazdaság, a nemzetközi kapcsolatok, valamint az idegenforga­lom szolgálatára. És ez nem utópia, hanem té­nyekkel és számokkal bi­zonyítható valóság. Ady cikkének a megjelenése idején az eszperantó szó­állománya a következő képet mutatja: latin 3601, francia 3808, olasz 3703, spanyol 3620, portugál 3648. angol 3718, német 3118. orosz 2213. Ezek a szavak több nyelvben azo­nosak, amely tény még emth az eszperantó nyelv alaoozó jelentőségét. A nyelvészettel foglal­kozók "előtt világos, hogy ezek a számok a kétszere­sére növekedtek az eszpe­rantó és a nemzeti nyel­vek fejlődése következté­ben. Például az általános iskolák részére kiadott orosz—magyar szótárban háromezer szó található, amelyet az eszperantóul ertö megismer és megért. A nyelvenként több ez­res szóállomány bizonyít­ja, . hogy az eszperantó nyelv oktatásával reáli­sabb cél lehne a több­nyelvűség is. Juhász Gyu­la felismerte a világnyel­vekből összeállított eszoe­rantó nágv pedagógiai ér­téket, s őt az idő igazolta is. hiszen 1977-ben ma­guk a világnyelvet beszé­lő angol nép szakszerve­zetei javasolták minden ország szakszervezetének a könnyű és demokratikus eszperantó nyelv haszná­latát a nehéz angol nyelv helyett. A magyar szak­szervezetek is egyetértet­tek ezzel, és a 40 ország­ban megjelenő Hungara Vivo (Magyar Élet) című eszperantó lapban is kö­zölték csatlakozásukat az angol javaslathoz. Az 1980-bar. Manilában tar­tott idegenforgalmi világ­konferencián maga a ma­gvai kormányküldöttség* javasolta az eszperantó használatát a világturiz­musban. A javaslatot a jelenlevő -107 ország dele­gációja egyhangúlag elfo­gadta. Ez azt bizonyítja, hogy más országokban sem bővelkednek idegen nyelven beszélő tömegek­kel. És ami szintén lénye-' ges. Az ENSZ az 1983-as esztendői a kommunikáció évének deklarálta. Az .idén Budapesten összeülő eszperantó vi­lágkongiesszus egyik fő témaköre a kommuniká­ció l?sz. ameljn kapcsoló­dik az 1975-ben Helsinki­ben jegyzőkönyvben rög­zített javaslathoz, hogy a népek fiait a nyelvtudáson keresztül kell közelíteni egymáshoz a béke-megőr­'zése erdekében. Mi. esz­peranlisták azzal emléke­zünk Juhász Gyulára, hqgy felidézzük a Délma­gyarország 1925. szeptem­ber 29-i számában Re­mény címmel, a munkás­eszperantisták eszperantó kiállításáról írt , cikkét. Ez a cikk ismerteti, hogv a — Juhász Gyula által munkás testvéreknek ne­vezett — szegedi dolgozók háromhenapos nyelvtan­folyamokon elsajátítot­ták a' eszperantót, hogv pailamenti győzelem ese­tén legyen a munkáskor­mánynak kellő • számú, nyelvileg is művelt gár­dája. Gondoljunk csak arra. hogv ma már létezik az egykor álomnak tűnő munkaskormány. azonban hiányzik a nyelvileg is művelt munkásfők soka­sága. Korsós Lajos Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents