Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

Szombat, 1983, február 12. A Nittyfor-effektus Első beszély, amiben férj megtér a munka frontjáról a családi fészekbe, a komádra pillant, elhűl, kombinálni kezd, később neje jelenik meg, majd a szivárvány is. Grand Alfonz (szellemi szabadfoglalkozású, negyvenes évei elején jár, halántéka Ő6zes, vonásai markánsak, nőügyei — bár lehetnének —, nincsenek, tizenöt éve él barátok és ellenségek által egyképpen irigyelt házaséletet Perez Saroltával, házasságukból egy gyermek született, a kilencéves Kissarolta anyját formázza apja megelégedésére, Sarolta ugyanis szép, bár ez a szó kevés is ahhoz hoev magunk elé képzelhessük Grand Alfonz nejét) kulcsot halászik elő a zsebéből. Belép az ajtón, vállfát vesz ki a szekényből, kabátját ráÍgazítja a művállra (ne feledjük, pedáns férfi!), később papucsot húz, s letelepszik a foteljébe, hogy elolvassa a napilapokat. Tekintete egy pillanatra elkalandozik, a komód felé sandit, s csodálkozva, látja, hogy ott egy gyógyszeres doboz áll Perez Sarolta két nippfigurája között. Grand Alfonz megközelíti a dobozt, kezébe veszi, s pillanat múltán gyöngyözni kezd a homloka. Nittyfor, olvassa, ára: 18,70 Ft, tűzveszélyes, nyílt láng közelében nem tartható, hajszesz. Hajszesz!; mondja a komódnak Grand Alfonz, hangja réveteg, tétova, tanácstalan és némi kétségbeesés is bujkál benne. Hogy kerül ide ez a doboz, teszi fel a kérdést magának (a dobozon levő felirat szerint a 6zer egyaránt alkalmas, — csak nem? Grand Alfonz Perez Sarolta bronzvörös hajzuhatagára gondol, az asszony hetente kétszer mossa, a lehetőséget máris kizárja, de akkor vörösödik a halántéka, mi van akkor? Grand Alfonz mintha capitis csípné, felugrik, odavágtat a könyvszekrényhez, kiválasztja az Új magyar lexikon t-betűs címszavakat tartalmazó kötetét. Megtudja, hogy a Pediculus capitis és a Pediculus pubis okozója lehet a kiütéses tífusznak, a visszatéró, valamint az ötnapos iáznak, amikor azt is megtudja, hogy a Pediculus pubist nemi kapcsolatok útján lehet beszerezni, elhűl, majd magába roskad. Én lejszlolok egész nap .... Sarolta pedig!, nem, ezt én nem élem túl!, mondogatja a gyógyszeresdoboznak Grand Alfonz, ilyenkor csak két eset lehetséges. Vagy ó adja be, vagy én! Amikor Perez Sarolta megérkezik (a boltban járt. Grand Alfonz kedvenc ételeit vásárolta), hősünk a fotelban ül és magában beszél. És hol szerezhette, hallja Sarolta, és kitől? Mit? — kérdezi a feleség, hajának bronzzuhatagát hátravetve, miről beszélsz? Erről, mondja Grand Alfonz, magasba emeli a Nittyforos dobozt, mit tettél, ezt érdemeltem? Egyébként doktor Nullásit bízom meg a válóper vitelével, mondja, hangjában csalódott szomorúság rezeg. Perez Sarolta is elhűl egy pillanatra, miért akar ez az ostoba alak elválni tőle. csak nincs valakije. de Perez Sarolta nő. gyakorlati érzéke sokszorosa szellemi szabadfoglalkozású férjéének, s rájön, micsoda szörnyű gyanú mardoshatja a különben is féltékenységre hajló Grand grandiózusra duzzadt lelkét. Hülye, mondja Perez Sarolta Grand Alfonznak, a lányod szerezte be, azért vettem a hajszeszt, vagy mi a fene is ez a Nittyfor! Pedig mindennap fürdik, tanacstalanodik el Grand Alfonz, Kissaci?, teljességgel lehetetlen ... Megbocsátasz, kérdezi Grand Alfonz Perez Saroltát, meg, mondja az asszony, de tanulmányozd a használati utasítást, mert én kivonulok főzni, neked kell a lányodat kezelni ezzel a nyavalyás csodaszerrel. És akkor megérkezik Kissarolta, később megmutatja Grand Alfonznak a papírba csomagolt hajszálat (az ő fejbőréből tépte ki a tanárnő, mely bizonyságul szolgál a Pediculus capitis létét illetően. Grand Alfonz dörgöli a gyerek fejét, azt mondogatja közben, ezen a lakótelepen minden lakáshoz tartozik egy fürdőszoba, minden lakáshoz, legalább egy, fürdőszoba, fürdőszoba, fürdőszoba, s meglepődve tapasztalja közben, hogy bár házasságának egére visszatért a szivárvány, a fejbőre neki is viszket, egyre jobban ... Második beszély, amiben gyermekét egyedül nevelő apa egyedül nevelt gyermeke megérkezik az iskolából, bemutatja az ttzenőfüzetét, miután az apa patikába megy, majd átmenetileg kínos szituációba kerül, cs végül minden itt is jóra fordul. Ügy, ahogy. — Jövök — bődüli el magát Kündl Ábel, s megy is ajtót nyitni. — Jó kedved van, apa — mondja köszönés helyett Kündl Árpád második oszt. tan. — de szerintem nem lesz sokáig jókedved! Kündl Árpád koraérett kisfiú, gyakran használ felnőttes kifejezéseket, ezeket részben az apjától, részben a nagyapjától, Kündl Ármintól veszi át, ki hétvégeken vigyáz rá, mikor Kündl Ábel a fia jövendőbeli nevelőanyjával, Bullás Melindával mulatja az időt. — Olvasd el az üzenőmet, és van itt egy melléklet is — mondja Kündl Árpád második oszt. tan. — Miii? — A melléklet egy darab hajszál. a fejemből — mondja a legifjabb Kündl (nagyapjától a klasszikus hivatali nyelvet tanulja évek óta). — Hogy azt a... (itt olyan szavak következnek, melyeket a nyomdafesték pirulékonysága miatt, fájdalom, nem idézhetünk) ..., szóval megint, tavaly is. most is! Hol ülsz most, melyik padban? — Onnan már elültetett a tanító néni — jelenti Kündl Árpád —, de hiába. — Akkor is fürdesz, amikor nem vagyok itthon? — Akkor is — mQndja az ifjú Kündl. — Fejet is mosol? — Fejet is . — Taccson vagyunk — mondja Kündl Abel, a hangjában tömény rezignáció. — Megyek a patikába. Mit hozzak? Nittyfor, vagy Ergo? — Nittyfor — mondja Kündl eleddig egyetlen sarja —, az vált be jobban tavaly is. Kündl Ábel megy, beáll a sorba a patikában, sok a náthás, sokan vannak; hogy elüsse az időt, előveszi a zsebéből a Délmagyarországot, s olvasni kezdi. — Két doboz Nittyfort kérek — mondja, hangosan mondja, mert attól tart, a patikusné nem hallja jól az üvegfal mögött. Kündl Ábel fizet, távozik, ballag hazafelé. Bullás Melinda mögötte ballag, de azt csak akkor veszi észre, amikor a nő, mellé érvén, a vállára teszi a kezét. — Mi van, Ábel? Mi a fenétől ilyen „lapos" a kedved? — Mellus, hát te hogy kerülsz ide, éppen a patikából... — Ott voltam — Bullás Melinda hangja vészjóslóra vált — — láttam és hallottam mindent, mondd, kivel csalsz meg, te átkozott ... (ettől a kifejezéstől idegrángást kapna a nyomdafesték, sajna, ezt sem idézhetjük) ... végeztem veled! Kündl Ábel lassan ocsúdik, hebeg. — A gyerek!, egyetlen serkéből (serkéjéből?) újabb négyszáz keletkezik ... szörnyű, Mellus, és már másodszorra, tudod, van két-három gyerek, azok, már tavaly is és Árpi, szörnyű, érted... Bullás Melinda kezdi kapisgálni, — Dehát eddig sohasem beszéltél erről! — Azt gondoltam, hogy amiről nem beszélünk, az nincs is. — Összöveg! — Micsoda? — Az őshazában a magyarok nem merték megnevezni a medvét, féltek tőle, karmos öregnek hívták, meg a fene tudja minek, de medve attól volt, érted? — És a Pediculus capitis? — Az majd elmúlik! — Nittyfon-effektusra? — Arra, de azért gyanús vagy, öregem! Bullás Melinda Kündl Árpád fejét kenegeti a kívánt effektusra várva, de lelke mélyén gyanakszik. Hagyjuk most magukra őket, idővel minden jóra fordul. PETRI FERENC Spanyol táj malmokkal, Szélmalmok A

szélmalomról mindenkinek Don Quijote, Spanyolország vagy a holland táj jut eszébe. Pedig a szélmalmok — országonként változó, speciális formákkal — szinte egész Európát. Közel- és Távol-Keletet behálózzák. A legenda szerint, mint a virágokat úgy ültette el a szélmalmokat görög földön egy óriás. S a görög szigeteken és a szárazföldön ma is 15 ezer szélmalmot tartanak nyilván. Talán az alexandriai Heron, a ragyogó amatőr mechanikus találta fel a szél energiájának speciális hasznosítását az első században — egy orgonát hajtott a szél erejével. Egyes források szerint Kínából, mások szerint Iránból vagy a Tibeti fennsíkról származott Európába a szélmalom. Iránban ugyanis már az írásos források szerint a 9. század óta ismerik a szélenergia efféle hasznosítását. A franciaországi Arles adattárában a 12. században említik először a szélmalmokat, de egy évszázaddal később már egész Frankhonban ismerték. Előbb terjedt el a szélmalmokkal való őrölés Skandináviában, ÉszakEurópában, mint a szélmalom hazájában, Spanyolországban. Dániában. Svédországban vannak a legjobban konzervált, sokszor ma is működő malmok. Csak öland-szigetén 400-at, Skandináviában pedig kétezret őriznek. „A szél megragadja a vitorlákat és játszik velük" — írja egy holland költő, a szélmalom másik hazájából. , Itt már nemcsak őrlésre, de öntözésre, vízemelésre is használták a szélmalmokat — a 15. századtól , kezdve. Egykor 10 ezer malom forgott • Hollandiában, s máig is dolgozik közülük több mint ezer. A Wipmolen típusú malmok feladata volt a tengertől elhódított területeken a csatornák mentén a vizemelők működtetése. A holland malom szilárd kőalapzaton áll, csak a vitorlája forog. A német malmot falábakra építették, a rászerelt egész malomház elfordul a szélfúvás irányába. Ilyenek a gyertyatartónak becézett bretagne-i szélmalmok is. A malmok — ma látványosságul szolgálnak a turistáknak, éttermet. múzeumot rendeznek be bennük, vagy művészek vásárolják meg műteremnek. Sok került szabadtéri múzeumba, skanzenbe. Hollandiában 1923 óta működik egy klub, amely védi, őrzi a régi malmokat és hagyományaikat. A németországi Münster büszkesége az a szabadtéri múzeum, ahol egykor 23 szélmalom forgott. Közülük a legnagyobb 1748-ban épült, s ma is őröl. Ez a malom látható azon a képeslapon, amelyet az agadiri földrengés sújtotta árvák megsegítéséért bocsátottak ki. A malom ma is forog — jó célért: a világ éhező gyermekeinek küldenek a látványért beszedett díjakból adományt. KÁDÁR MÁRTA Effel, a karikaturista 75 éve. 1908-ban született Francois Lejeune, művésznevén Jean Effel francia karikaturista, Európa legnépszerűbb rajzolóinak egyike. Az autodidakta J. Effel sajátos ízű, kissé naiv, de rendkívül szellemes és találó gúnyrajzaival, amelyek haladó szemléletéhez híven a francia baloldali lapokban jelentek meg évtizedeken keresztül, hathatósan hozzájárultak a francia polgárok világnézeti neveléséhez. Több mint tízezer rajza közül — amelyek először a Francé Soir-ban a L'Expressben, a L'Humanitében, a francia Kommunista Párt lapjában és a Les Lettres Francaises-ben láttak napvilágot — sok önálló kötetben is megjelent, világszerte ismertté tette nevét. Mesekönyveket is illusztrált, realista, a naiv művészek elbeszélő modorához közelálló felfogásban. Rajzalbumainak csattanós humorú szövegét is maga írta. A csúfondáros, szkeptikus. mégis lírai előadásmód a velős képaláírással feledhetetlenné teszi munkáit, köztük a nálunk is több kiadásban megjelent Az ember teremtése (1956), Ádám és Éva (1956), A kis angyal (1957), Amikor az állatok beszéltek (1957). Ádám és Éva szerelme című könyveit, melyekben korunk minden hagyományt kétkedéssel fogadó embere számára írta át a Biblia történeteit megértő humorral, feledhetetlen kedvességgel. Kifigurázta a világ teremtését is. Az Isten nagy szakállú öregember képében tudálékosan mondja a két bámészkodó kisangyalnak: „A levegő két rész hidrogén és egy rész oxigén. Ebből közkedvelt koktél lesz. meglátjátok." Az eső teremtéséhez ezt írta: „Ahhoz, hogy a vízből felhőket gyárthassunk, szükségeltetik egy habverő." A bányák úgy jöttek létre, hogy egy földgömbbe vájt feneketlen lyuk előtt az angyalokra ráparancsolt: „A szenet hordjuk le a pincébe gyerekek!" A francia történelmet is átköltötte az 1971-es Képes francia történelem című művében. Fasizmus elleni karikatúra.sorozata a De la Rocque ezredes (1953). Politikai karikatúrái napjaink eseményeit magyarázzák partos állásfoglalással. Munkásságáért a Béke-világtanács 1953-ban aranyéremmel tüntette ki, 1964-ben pedig megkapta a nemzetközi Lenin-békedíjat. Effel 1982-ben hunvt el. <535 V V — Tökfilkó! Hagyod magad kifúrni egv ilyen remek helyről! i