Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

79 Szomftat, 1983, február 12: Bővül a határ menti áruforgalom A Dél-alföldi Árucsereforgalmi Társaság tegnap délelőtt Szegeden, a Tisza FÜSZÉRT székházában ülést tartott. A résztvevőket — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye tanácsi, vállalati, kereskedelmi szakembereit — Jankó Imre, a Tisza FÜSZÉRT igazgatója köszöntötte. A megbeszélésen részt vett Szekeres Imre, a Külkereskedelmi Minisztérium államközi főosztályának helyettes vezetője is. Jankó Imre, a társaság Igazgató tanácsának elnöke az 1982. évi munkáról elmondta, hogy jelentősen bővült a három megyében a kishatárforgalom. Ezáltal az érdekelt megyék üzleteiben a korábbinál több jugoszláv termék került a pultokra. Ez jelentősen szélesítette az áruválasztékot konzervfélékből, italáruból, vas-műszaki cikkekből és a ruházati termékekből. Az elmúlt évben 8,1 millió dollár értékű áruért három megyénk ugyanilyen értékű, lakossági fogyasztásra szánt terméket kapott. Idén viszont 10 millió dollár értékű árut küldünk a jugoszláv partnernak, ahonnan ugyanilyen nagyságú tételt kapunk, többek között hús- és szardíniakonzerveket, különböző textilárukat. A DÉLÉP a Szabadkai Építőipari Vállalattal a szakipari munkák j végzésére szerződik, a KSZV szegedi gyára pedig a kenderfeldolgozásban működik együtt jugoszláv partnerrel. Befejezésül dr. Krammer József, a Konsumex Vállalat vezérigazgató-helyettese beszélt az idei kishatár-kereskedelem feladatairól. A termálenergiáról Tegnap, pénteken dr. Petrik Istvánnak, a megyei tanácselnök általános helyettesének vezetésével ülésezett Szegeden a megyei tanács vb mellett működő termálenergia-hasznosítási bizottság. Részt vett a megbeszélésen Czipper Gyula, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője, Dudás József, az Ipari Minisztérium képviseletében, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, s a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet képviselői is. A tanácskozás során értékelték a tavaly megalakult bizottság eddigi tevékenységét, amelyet mezőgazdasági, kommunális és környezetvédelmi területen összegeztek. Majd meghatározták a bizottság ez évi munkaprogramját. Bizakodás - hurrá nélkül Irodát nyitott Szegeden a Magyar Kereskedelmi Kamara Közei 4 ezer gazdálkodó sejt alkotja a magyar gazdaság szervezetét. Tevékenységük koordinálásáról, műszaki fejlődésük, tájékozódásuk elősegítéséről számos egyesülés, szövetség gondoskodik, többek között az 1948-ban alakult Magyar Kereskedelmi Kamara, melynek 1967-ig csak külkereskedelmi vállalatok lehettek tagjai. Az 1968-as gazdasági reform bevezetését követően már más, például termelő. szolgáltató vállalatok és intézmények is felvételüket kérhették. A kamarának jelenleg több mint 500 tagja van, vállalatainak majdnem fele vidéken működik. Hogy egyre bővülő feladatait eredményesen láthassa el a szervezet, az ország különböző részein területi összekötő bizottságokat hoztak létre. Az első bizottság, mely ma már több mint 100 tagvállalat érdekeit képviseli. Szegeden alakult meg. 1970-ben. A szervezet további korszerűsítéseképpen a bizottságok irodát nyitottak a regionális feladatok minél hatékonyabb megvalósítására. Győr, Pécs, Miskolc és Debrecen után Szegeden is létrehozták az irodát, erről tegnap délelőtt sajtótájékoztatón szolgált részletes információkkal a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi összekötő bizottsága képviseletében Szörényi Gyula titkár, a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Igazgatóságán. Ismertette egyebek között a bizottság szervezeti felépítését, aprólékosan taglalta a bizottság szerepét, szolgáltatásait, az ipari vásár területén megnyitott iroda létrehozásával feltárulkozó újabb lehetőségeket a tagvállalatok érdekképviseletében, a különböző gazdálkodó egységek érdekeinek közvetítésében, egyeztetésében. Azoknál a vállalatoknál, melyek tagjai a kamarának, jól ismerik a kamara közvetítő, szervező, tájékoztató tevékenységéből származó előnyöket. Hogy a kívülállók is érzékelhessék, milyen előnnyel jár a kamarai tagság, idézünk néhány példát. Segít a kamara — többek,között — a piackutatásban, az értékesítés feltételeinek feltérképezésében, a kihasználatlan kapacitások feltárásában, a termékek népszerűsítésében, a külföldi partnerek megtalálásában, a határ menti árucsere lehetőségeinek felkutatásában, bővítésében. Ez utóbbi területen különösen szép eredményeket hozott a magyar— jugoszláv együttműködési megállapodás. A két ország közötti határ menti árucsere keretében, melyben pénzforgalom nincs, csak az áruk cserélődnek, tavaly közel 30 százalékkal nőtt a forgalom az előző évhez képest. Az együttműködés további javításához is adottak a feltételek, hallottuk a sajtótájékoztatón Lőrincze Pétertől, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárától és Polák Zoltántól, a dél-alföldi összekötő bizottság export-szaktanácsadójától. Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kapcsolatokat tud kiépíteni működési területén — BácsKiskun, Békés és Csongrád megyében — a bizottság a megyei párt-, állami és társadalmi szervekkel. A kölcsönös előnyökkel járó együttműködés megalapozására tegnap délután, ugyancsak a vásár igazgatóságán megbeszélést folytattak a kereskedelmi kamara képviselői a három megye félelős beosztású vezetőivel. Részt vett a megbeszélésen Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Perjési József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. A vásárlók igényei szerint A ruházati kereskedelem tervei Mintegy 52 milliárd forintot költöttünk ruházkodásra az elmúlt évben. folyóáron mintegy 2 százalékkal többet, a tervezettnél azonban kevesebbet. A hazai ruházati ipar és kereskedelem mennyiségében igen, összetételében azonban nem mindig tudta kielégíteni a fogyasztói igényeket. A vásárlók, akik zsebükön is érezték az ország gazdasági nehézségeit, érthető módon csak azokat a ruházati cikkeket vásárolták meg. amelyekre valóban szükségük volt. s minden szempontból megfeleltek elképzeléseiknek. Márpedig a ruházati termékek szín-, minőség- és fazonválasztékban nem mindig tettek eleget ezeknek az igénveknek. Egyes területeken előreléptek: például érezhetően javult a lakástextil kínálat, s kiváló minőségű hazai fehérnemük kerültek forgalomba. György Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője o ruházati kereskedelem idei terveit ismertetve az MTI munkatársának elmondta, hogv noha a szakma a tavalyinál valamivel mérsékeltebb forgalomnövekedésre számít. alapvető cél, hogy a legfontosabb termékekből 'folyamatos, eqipnletes legyen a kínálat, s ez a korábbinál differenciáltabban igazodjék a keresletbeli különbségekhez. Nagy a jelentősége a megfelelő méretválasztéknak, jobban kell igazodnia a lakosság testméreteihez. Ennek elősegítésére az idén széleskörűen felülvizsgálják a teljes mérettáblázatot, s szükség esetén módosítják. A jó méretrendszer is csak akkor tölti azonban be kielégítően funkcióját, ha a szükséges méretű ruhák megfelelő helyen és időben a vásárlók rendelkezésére állnak. A kereskedelmi vállalatok elhatározásán múlik, létrehoznak-e például olyan üzleteket, ahol zömmel egy bizonyos testalkatra árusítják a ruházati cikkeket, s a vásárló így különösebb utánjárás nélkül beszerezheti a méreteire megfelelő öltözéket. Várhatóan javítja majd a kínálatot, hogy a ruházati kereskedelemben is megkezdődött a nyereségérdekeltségi rendszer bevezetése. Ennek lényege, hogy az üzletekben a vezetők, illetve bolti kollektívák anyagilag nagyobb mértékben érdekelteik abban, hogy az igényeknek megfelelő választékot alakítsanak ki Fokozódik az a már korábban megkezdődött folyamat is. hogy a ruházati iparvállalatok, szövetkezetek saját, illetve közös üzleteket nyitnak, amelyekben szinte a teljes gyári választékot kínálják. Továbbra is lesznek természeteden olyan ruházati cikkek, amelyeket a hazai üzemek — főként az alapanyaggyártók — nem képesek előállítani. Ezekből — például kordbársonyból, ballonszövetből. frottírból — ezután is importra szorulunk. s így továbbra sem lehet számítani -a választék számottevő javulására. M

inden okunk megvan, hogy ne hurrázzunk a mezőgazdaságunk eredményeiről, de arra is: ne szégyelljük miatta magunkat. A minap Szegeden tartott feladategyeztető megbeszélésen — ahol a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői és a megyei tanács vezetői egyeztették az elképzeléseket — mindez határozottan kiviláglott. Mint Magyar Gábor miniszterhelyettes mondta, tetemes részt vállalt a mezőgazdaság a gondjaink enyhítéséből. Földjeink gazdagsága, szakembereink és a szorgalmas tagság helytállása is segítette a belső ellátás szintjének megtartását. A külföldre induló és a piacokon vevőre találó szállítmányok összeállítói közül is egyre többön díszeleg a gazdaságok emblémája. Az sem tagadható viszont, hogy a negatív jelenségek keresője, mégha nem nagyon akarja, akkor is talál magának való témát a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is. Ennek kapcsán hangzott el, hogy a gazdálkodás intenzív szakaszában ez szinte természetes. Az eredmények értékelésekor a kettő egybevetése után szokták megrajzolni a vektorokat. S ha a tényekhez ragaszkodunk, a mostani trendvonal ívelő iránya is megegyezik az előző évekével. Gazdagabbak, vagyonosabbak lettek a szövetkezetek, állami gazdaságok, nem csappant meg a bennük dolgozó emberek jövedelme sem. Ez adja az alapot az idei esztendő gazdálkodásához. A szakemberek között két szélsőséges magatartás kezdett lábra kapni. Egyik a nagy dajdajkodásra okot keresők csoportja, akik szerint a. mostani eredmények világraszólóak és annyira tudjuk mi a dolgunkat, hogy nincs okunk semmi változtatásra, a termelésnek akár négy-öt százalékos emelését is elérhetnénk könnyűszerrel. A másik tábor szószólói éppen az ellenkezőjét állítják, nevezetesen, hogy a mai szint mór szinte túlnőtte önmagát, a jelenlegi anyagi-szellemi bázissal csak visszaesésre számíthatunk. Az ilyen fölfogás szerint nem megalapozott a mezőgazdasági termelés egykét százalékos emelkedése sem. Egyik tábor gondolatmenete sem megalapozott — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, mert túl is, meg le is becsüli a mezőgazdászok eredményeit. Való igaz, hogy a bő termések, a külpiaci sikerek, a nagy nyereséget kimutató házi mérlegek könnyen elbizakodottá, a nagy áldozatokat hozó beruházások hasztalansága pedig pesszimistává tehetné a közösségeket, de mégsem ez a továbblépéshez vezető lépcső. Amint a fölszólalók is megfogalmazták: a szerény, de tiszteletteljes törekvés kifejezője a termelés egy-két százalékos növelése. A megalapozott előrelépéshez van elegendő gép, és az emberek szándéka, kezdeményezőképessége is biztosítéka a fejlődésnek. Amint kiderült, előnnyel jártak a földcserék. Sok helyen fölszántották, bevetették az eddig parlagon heverő földeket. A földvédők bátor föllépésének köszönhetően mindössze 9 ezer hektárral csökkent az ország szántóterülete, lényegesen kevesebbel, mint a korábbi években. Maradt azért tennivaló, főleg az utak melléke, a csatornák partjai még nem hoznak mindenhol hasznot. Öröm viszont, hogy nem kell most már Ausztriát fölhozni példának, mindenki a saját területén is talál követésre ajánlatos példát. Gazdára lelt út menti parcellákat, gondosan művelt, korábban elgazosodott földcsíkokat. A feladategyeztető megbeszélésen vetődött föl az a hangos gondolat, hogy lehetne-e az olajipar szabdalta földeket kiadni gazdálkodni óágyó embereknek. Ennek semmi akadálya nincsen — volt a határozott válasz —, és most már csak idő kérdése, hogy a nagyüzemileg nem nagyon hasznosítható 'földdarabok mikor kerülnek értő gazdák felügyelete alá. Alapul szolgálhat még az eddigi szép sikerek megtartására, ha meglevő gyepeinket gondozzuk, javítjuk. Főleg azért, hogy nagyobb terület maradjon szántónak, ahova gabonát vethetünk az állatoknak szánt takarmány helyett. A VI. ötéves terv céljai között szereplő gabonaprogramot segítené, ha a hozamokkal együtt még a terület is növekedne. A miniszterhelyettes szavai szerint ez nem vágyálom, reális elképzelés. Pontosan kiszámították, mekkora földdarabot muszáj bevetni, és arról mennyi gabonát kell learatni és elcsépelni, hogy meglegyen a kívánt mennyiségű gabona. Ha -van föld, kell hozzá gép is, amivel megmunkálják, bevetik és behordják a magtárakba a termést. A mezőgazdaság gépparkjáról általában elégedetten vélekednek a szakemberek. A nagyobb gondot az elöregedett masinák pótlása jelenti. Szépen föllendült a hazai gép- és alkatrészgyártás, de nem képes lépést tartani az igényekkel. Nem pótolható a hiány a szocialista országokból érkező gépekkel sem, hiszen nem tudnak annyit küldeni, amennyi elegendőnek mutatkozna. MTZtraktorból például összesen is csak annyit kap az ország, amennyit Csongrád megyében igényeitek. Arra se nagyon számíthatnak a gazdaságok, hogy a nyugati országokból sikerül beszerezni a gépeket. Előreláthatóan a nélkülözhetetleneket — a gabonatermesztéshez szükségeseket — előnyben részesítik, de egyre jobban a magyar iparra hátul a szövetkezetek kiszolgálása. Egyik ilyen vállalkozása a győri gépgyárnak, hogy az eddiginél jobban segíti a gazdaságokat. Szerződést kötöttek öt termelési rendszerrel gépeik garanciális javítására, hasonlóan a nyugati cégek máibevált módszereihez. Központi raktárakat tartanak fönh, amelyekben a Rábához használatos alkatrészeket árusítanak — minden gazdaságnak. Negyvenkét ilyen raktár 300 millió forint értékű alkatrészt és tartozékot tart nyilván, amelyről telexen lehet érdeklődni. Fél év után összegezik a tapasztalatokat és a felmerült hiányosságokat pótolják. A miniszterhelyettes bizakodott, hogy a győriek szándéka és a már szépen alakulgató hazai alkatrészgyártás enyhíti a gondokat. Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke a legnagyobb bizakodása ellenére is megemlítette, hogy sok alkatrész van széjjel, és idő kell, míg a jó elképzelésből valóság lesz. Például a mostani traktorokhoz muszáj megvenni az egész blokkot, ha tengelyt akarnak cserélni, mert amit a raktáron kínálnak, az még a régiekhez való. A nyilvántartás szerint stimmel is a tengely, csak a mühelyesek nem tudnak mit kezdeni vele. És ez még, sajnos, általános jelenségnek mondható. A

lapozva a jó földre és a hozzávaló gépekre, a gazdaságokban a termékek értékesítése okoz mostanában sok fejtörést. Néhány új szabály is megjelenik majd az árusítás korszerűsítésére. A cél, hogy a gyümölcsértékesítés menete is a zöldségét kövesse. Mint ismeretes, a több csatorna előnyeivel éltek a gazdaságok. Gyorsabban, biztonságosabban jutott el a külföldi vevőhöz az áru, amikor a rendszerek kínálták azt a külföldi vevőnek. (A miniszterhelyettes a szentesieket hozta jó példának.) Üj szabályozást vezetnek majd be az alma-, a paradicsomtermesztők segítésére, és a baromfitartó gazdaságok helyzetének könnyítésére. Nagyobb teret szeretnének engedni az önálló kezdeményezésnek, a kockázat bátor vállalásának. Mindazért, mert a magyar gazda megtanult jól bánni a modern technikával, tudja használni az eszét a számoláskor,- és remélhetően a külföldi piacon sem vall szégyent, ha rábízzák majd a portékája eladását. M. T. SZOT-üdülők felújítása Tatarozzák a SZOT délbalatoni üdülési igazgatóságának üdülőit. A szezonnyitásra valamennyi megszépül. Hat, eddig III. osztályú üdülő, köztük két balatonföldvári és a boglárlellei, előbbre lép a színvonallistán : a folyamatban levő korszerűsítés során I. osztályúvá formálják. A hozzá tartozó automata tekepályával együtt máris teljesen készen van a boglárlellei „Lelle" klub. Az előbbit már használják is a téli üdülővendégek. A klub szépen parkosított környezetben álló épületében a szezonban zenés irodalmi presszó, söröző és játékterem működik majd. llj távközlési létesítmények Három új. a hazai és a külföldi távbeszélő-összeköttetést gyorsító távközlési létesítménnyel gazdagodott a posta. Budapesten, a helyközi távbeszélő igazgatóságon pénteken avatták fel a csaknem kétezer vonalas észak-magyarországi távközlési kábelhálózatot, amelyet a Budapest, Szentendre, Vác, Balassagyarmat, Salgótarján, Eger nyomvonalon építettek. Ezen a nyomvonalon három megye: Pest, Nógrád és Heves mintegy 50 helységének távközlési igényeit elégítették ki, biztosítják továbbá Szentendre és 14 más helység bekapcsolását a távhívórendszerbe. Pénteken helyezték üzembe a nemzetközi távhívó központot bővítő beruházást is. amellyel 600-ról 1400-ra növekedett a központ vonalainak száma, további 50 speciális áramkörrel pedig lehetőség nyílt — űrtávközlési rendszeren keresztül — interkontinentális távhívásra is. Ezen a napon adták át a belföldi távhívóközpont új 98 korszerű munkahelylyel berendezett kapcsolótermét, amelynek dolgozói a korábbinál jóval kedvezőbb körülmények közölt és gyorsabban végzik el a kézi kapcsolást a helyközi távbeszélő-szolgáltatásban. (MTI)