Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI B IZOTTSÁGÁN A K LAPJA 73. évfolyam 36. szám 1983. február 12.; szombat Ára: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? A közelmúltban a város vezetői a szegedi vállalatok, intézmények. üzemek igazgatóival, szövetkezetek elnökeivel ér. tékelték a társadalmi munkaakciók eredményeit. Megállapították, hogy az egyre nehezedő gazdasági körülmények között a településfejlesztést segítő társadalmi összefogás fontos szerepet játszott a várospolitikai célok megvalósításában. Az elmúlt esztendőben a hagyományos feladatok mellett — mint a gyermekintézmények támogatása, közművesítés, parkosítás — jelentős célkitűzés volt, hogy megnyerjék a város lakosságát a műjégpálya és a munkásmozgalmi múzeum létesítéséhez. Az 1982. évi akciók szép sikereket hoztak, amit forintban, kilométerekben, négyzetméterekben is ki lehet fejezni. A közvagyont gyarapító összefogás eredménye 76,6 millió forint volt, ami több mint 13 millió forinttal haladja meg az 1980. évit A városban működő vállalatok, intézmények dolgozói 243 alkalommal szerveztek kommunista műszakot, amelyekből 9,2 millió forint jött össze. Ebből szociális otthon, gyermekintézmények fejlesztésére, öregek napközi otthona részére, a műjégpálya és a munkásmozgalmi múzeum építésére 3,3 millió forintot fizettek be. A város lakossága 11,6 kilométer gázhálózat önerős kiépítéséhez 2,6 millió forinttal, valamint egymillió forintot meghaladó közös munkával járult hozzá. A szegediek társadalmi munkavégzésének tételei közül kiemelkedik a járda-, a csatornaépítés, a parkfenntartás, Üj játszótereket létesítettek Baktóban, Petőfitelepen, a Rókusi és az Északi városrészben. Az Egy üzem, egy park mozgalomban 138 vállalat, intézmény szocialista brigádjai vettek részt játszóterek karbantartásában. Kiemelkedő volt még a tavaly tavaszi lomtalanítási akció, amikor is a lakosság segítségével 1480 köbméter szemetet gyűjtöttek öszsze és szállítottak el. A városépítő és -szépítő társadalmi akciókat az idén is folytatják, és a szervezők a következő felhívást adják közre: Felhívjuk Szeged város lakosságát, hogy részvételével ez évben is járuljon hozzá városunk szépítéséhez, gazdagításához. Ennek érdekében — a városi párt-, szakszervezeti, KISZ. és népfrontaktivistáival, a gazdasági egységek vezetőivel folytatott tanácskozás aiapján — március 26án a lakókörnyezet szépítése és a város pihenőparkjainak rendbe hozására, október 29-én pedig környezetvédelmi és fásítási munkára társadalmi akciót hirdetünk. A közérdekű fejlesztések érdekében két kommunista műszakot szervezünk április 9-én és szeptember 17-én. A kommunista műszakból befolyt összeget — a műszakok bérének lehetőleg a felét — kérjük befizetni a műjégpálya építésének segítésére. Akik a kommunista műszakban nem vesznek részt, további téglajegyek vásárlásával járuljanak hozzá, hogy a műjégpálya mielőbb elkészüljön. Célkitűzéseink között szerepel, hogy az üzemek, szövetkezetek, szocialista brigádok az eddigiekhez hasonlóan támogassák az óvodákat, bölcsődéket, iskolákat és szociális intézményeket. Számítunk továbbá a szegediek közreműködésére a lakóhelyeken szervezendő hasznos hulladék gyűjtésére áprilisban, és az ősszel sorra kerülő lomtalanítási akcióban. Közös programunk sikeréhez várjuk lakosságunk aktív, kezdeményezőkész hozzájárulását. MSZMP Szeged városi Bizottsága, Szeged megyei városi Tanács, Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, Hazafias Népfront Szeged városj Bizottsága. KISZ Szeged városi Bizottsága Számadó szövetkezetek Halászok jó éve Enyhén szólva nem volt sikeres az elmúlt év, ha a halgadálkodás exporttevékenységét nézzük. így aztán különösen szembetűnő, ha egy halászattal foglalkozó közös gazdaság — a Szegedi Tisza Halászati Termelőszövetkezet — közgyűlésén ennek ellenére' az eredményekről beszélnek többet, mint a gondokról. Pedig a problémák nem csupán az előbbiekből, hanem abból is adódtak, hogy a hagyományos élővízi halászat fogási eredményei is szerényebbek voltak a korábbi esztendeinél. Míg 1981-ben nyolcszor áradtak a Tisza halászati szövetkezet kezelésében levő folyók, addig tavaly egyetlenegy áradás nem volt, amely az úgynevezett kisszerszámos-, hálós-, varsás-, horgos-halászatnak kedvezett volna. Ennek „eredménye", hogy a múlt évben 40 tonnával fogtak kevesebbet a nyílt vizeken, mint 1981ben. A Tiszából, Marosból, Körösből zsákmányolt hal fele-fele arányban volt minőségi. illetve másodosztályú áru — mondta beszámolójában Pelle László elnök. A Tisza HTSz munkáját jellemzi, hogy a tavalyelőttinél kisebb területen kellett gazdálkodniuk, miután a csanyteleki tó elkészülte után „leadták" az Atkái HoltTisza ágat. s helyette „belépett" ugyan a bokrosi víztározó munkagödör, a vízterület azonban így is 77 hektárral lett kevesebb, A Serház-Tisza nevü holtágban pedig benne maradt mintegy 80 tonnányi ponty, miután nem volt hol eladni, így kifogni sem volt érdemes az „exportból visszamaradt" árut. „Panasznap" helyett viszont a biztató tények: a tavalyelőtti ágazati rekordot megtartották, miután ismételten ezer tonna fölötti mennyiségű halat adtak a népgazdaságnak — kisebb terület ide, piaci nehézségek oda. A ponty ugyan itthonmaradt, a növényevő halat viszont a korábbinál is jobb pénzügyi feltételek mellett tudtak értékesíteni a közelkeleti (közelebbről iraki) exportban. Az 1022 tonnás „terméseredményhez" nagymértékben hozzájárult a szövetkezet csanyteleki tógazdasága. amely 448 tonnát hozott. A gazdaságosságot nézve is van mivel dicsekedni ebben a gazdálkodási egységben. mert az országos tógazdasági átlag 1100—1200 kilogramm hektáronként, Csanyteleken viszont 2019 kilogramm volt a tiszta „termésátlag". A szövetkezet nyeresége 11 és fél millió forint volt, ami egyben azt jelentette, hogy minden dolgozóra ebből 34 ezer forint jutott. A halászati szövetkezet eredményét meghatározó halászat mellett jól dolgozott a műanyagüzem is, amely 1,2 milliót hozott az elmúlt esztendőben, viszont kevésbé volt sikeres a vendéglátó ágazat; a szegedi halászcsárda jó gazdálkodását lerontották a gondokkai küszködő vidéki csárdák. A megyében és a szegedi járásban tegnap is folytatódtak a közös gazdaságok zárszámadó gyűlései. Altalános tapasztalat volt. hogy a szövetkezetek az előzőnél jobb gazdasági évet zártak — tisztes nyereséggel. Tegnap. pénteken tartotta közgyűlését a szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz. a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a domaszéki Szőlőfürt és a bordányi Előre Szakszövetkezet, valamint az ásotthalmi Alkotmány Mezőgazdasági Szakszövetkezet. Púja Frigyes hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter pénteken befejezte párizsi látogatását és hazaérkezett Budaoestre. A magyar külügyminiszter pénteken Pierre Joxeszal. a szocialista párt nemzetgyűlési csoportjának elnökével folytatott megbeszélést. majd Pierre Joxe ebédet adott tiszteletére. Az ebéden részt vett dr. Bényj József párizsi magyar nagykövet és Jacques Lecompt. budapesti francia nagykövet. A különböző politikai pártok képviseletében ott voltak a nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnökhelyettesei. Púja Frigyes délután Jean-Louis Biancó nál. az Elysée-palota főtitkáránál tett látogatást. Nemzetközi hidrológiai tanfolyam A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot szervezett, amelyet pénteken nyitottak meg az UNESCO és a nemzetközi hidrológiai program magyar nemzeti bizottsága, valamint az Országos Vízügyi Hivatal és a TESCO képviselői, A tanfolyamon neves egyetemi tanárok és tudományos kutatók 17 ország hidrológusszakembereit" tájékoztatják a vízgazdálkodásban meghonosított legújabb tudományos és műszaki fejlesztési eredményekről. A tanfolyam hallgatói az angol nyelvű foglalkozásokon túl hazai és külföldi tanulmányutakon gyűjthetnek további gyakorlati tapasztalatokat. , A továbbképző tanfolyam az UNESCO nemzetközi I hidrológiai programjához i kapcsolódik. Fontos célja, | hogy növelje azoknak a tudományosan is jól felkészült hidrológusoknak a számát, akik a nemzetközi munkamegosztás és összefogás kiterjesztésével több segítséget nyújthatnak nagy térségek vízkészletének közös feltárásához, tervszerű hasznosításához, a világ növekvő ivóvízigényeinek kielégítéséhez. E célok szolgálatában Magyarország eddig 13 továbbképző tanfolyamot rendezett, amelyen 45 országból összesen 209 egyetemi végzettségű hidrológus gazdagította szakismereteit. A mQst megnyitott 14. tanfolyamon újabb négy ország: Mauritánia, Peru, a Szovjetunió és Venezuela szakembere is bekapcsolódott a továbbképzésbe. Skála-áruház épül Veszprémben Veszprém bevásárlóközpontjában megkezdték egy üj — a Skála-Coop lánchoz tartozó — nagyáruház építését. A jövőre kaput nyitó üzletközpont kétszázmillió forintba kerül, boltjainak alapterülete összesen hatezer négyzetmétert tesz ki. Földszintjén ABC lesz, az emeleten vas-műszaki, barkács, ruházati, cipő, lakástextil, autó-, motorápolási, játék, sport- és kempingcikMézes zserbót gasztrofol A gyorsfagyasztott, félkész ételek, a gasztrofol k&. szítmények egyre kedveltebbé válnak valamennyi háztartásban. A Tiszántúl nagy részét az Alföldi Vendéglátó Vállalat látja el a gasztrofolkészífcményekkel. Újszegeden, az egyetemi étterem épületében cukrász-, húselőkészítő és gasztrofol üzemet is működtet á vállalat. Képeink a korszerű ételek „boszorkánykonyhájában" készültek. A cukrászüzemben naivan féle süteményt készítenek. Naponta 8—10 ezer darab kerül ki innen, főként menzáknak szállítják. Üj termékük is van: a kalóriaszegény mézes zserbó. A húselőkészítő üzem az üzemi konyhák számára készíti elő a húsárut, de ők látják el a gasztrofolüzemet is. kékből válogathatnak a vásárlók. A veszprémi áfész — amely az ellátás javítására a közelben egy diszkont áruházat is létrehoz — a választék bővítésére társulást alakított öt budapesti és dunántúli nagykereskedelmi vállalattal, s megkezdték az eladószemélyzet felkészítését. Az áruház avatásáig száz .fiatal szakmunkást képeznek ki kereskedelmi szakmunkásnak. Nagy László felvétele) A gasztroíolüzemben 22-fcle ételt készítenek. A korszerű táplálkozás egyik kelléke a csak gyors melegítést igénylő készétel. Naponta mintegy 8 ezer dobozzal készül belőle Üjszcgeden.