Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

Csíiforfok. 1983. február 10. 5 Lehetőségek, ellentmondások Építőművészek a humánusabb környezetért A hazai építészet igencsak reflektorfénybe került az utóbbi időben. Elismerő és bíráló szavak kereszttüzében, egyre nehezedő körülmények között dolgoznak az építőművészek. Az elmúlt ev májusában a Magyar Építőművészek Szövetségének közgyűlése Borvendég Béla Ybl-dijas építészt, a DÉLTERV főmérnök-igazgatonelyettesét választotta elnökéül. Tőle kérdeztem, a szövetségnek ' milyen tervel, lehetőségei és esélyei vannak a mind gyakrabban fölmerülő ellentmondások föltárásara. a nézetek ütköztetésére, a feladatok megoldására, építeszet és társadalom párbeszédének elősegítésére? — A Magyar Építőművészek Szövetsege az egyetlen társadalmj szervezete a hazai építészeknek és a magyar építészetnek. Nem tömegszervezet, tagíelvetelet színvonalas szakmai tevékenységhez köti. Igy aztán az országban dolgozó, mintegy 5 ezer építészmérnökből 1200 tagja van a szövetségnek. igaz viszont, hogy a tervezőépítészek száma kétezer. tehát ma.id minden második tagja szervezetünknek. A MÉSZ sokirányú szakmai munkát végez, lé-' szint a szakbizottságokban, részint a vidéken tevékenykedő helyi csoportok keretein belül. Az idők folyamán szoros szakmai együttműködést építettünk ki számos külföldi társszervezettel. A tavalyi közgyűlésen sok fölszólaló bírálta a jelen helyzet visszahúzó erőit, s a határozatok tükrözik szakmánk meggyőződését, hogy alapvető fordulatot kell elérni építészet és társadalom viszonyában, lényeges javulásnak kell bekövetkezni a szak.ma gyakorlati feltételrendszereben. Szükség van az építészképzés reformjára. Módot kell találni, hogy a mind nagyobb számban nyugdíjba vonuló, de még alkotóképes építészek tudása közkinccsé válhasson. Nem utolsósorban meg kell oldanunk építészeti örökségünk óvását, megőrzését. A szövetség, mint társadalmi szervezet természetesen nem vállalhatja magára az említett gondok megszüntetését. de körültekintő javaslataival. alkotó támogatásával és aktív közreműködésével sokat tehet megoldásukért. A változó gazdasági környezet például elkerülhetetlenné teszi a tervezés intézményrendszerének korszerűsítését, szükségessé vált, hogy a tervezési jogosultság — miként a járművezetés esetében— személyre szóló legyen: fontos a tervezők közötti egészséges versenyszellem, de ennek etikussága, tisztasága fölött tényleges hatalomnak kell őrködnie; biztosítani kell a tervezőt megillető jogok — nem utolsósorban a szerzői jog — érvényrejutását, nemcsak az egyének, de az alkotások tekintetében is. Ilyen döntéseket vagy szervezeteket a MÉSZ nem hozhat létre. de javasolhatja, hogy segít előkészítésükben, fölkészíti és továbbképzi a szakembereket. Építészet és társadalom párbeszédének rendszeressé tétele érdekében szorosabbra kell fúzni kapcsolatainkat egyéb szakrrjai és művészeti szövetségekkel. mindenekelőtt a Hazafias Népfront országos és helyi szerveivel, fórumaival. A társadalom látás- és környezeti kultúrájának emelése olyan közös feladat, amelyben partnerünk lehet a sajtó, a rádió, a televizió. Végül is a szövetségnek nem lehet fontosabb feladata, minthogy segítse az építészeket abban, hogy jó épületek szülessenek és szorgalmazza az ehhez szükséges körülmények • megteremtését. Ez hosszú, távoli és állandó cél. amely minden esetben meghatározza a részletes; rövidtávú és helyi feladatok sokaságát. A Magyar' Építőművészek Szövetségének szegedi csoportja a Békés és Csongrád megyében dolgozó építészeket fogja össze. Harminchét tagja közül egy a BEKÉSTERV munkatársa, n többiek Csongrád megyei alkotók. A csoport nemregiben választott új elnököt Novak Istvánnak. a CSOMITERV tervező-építészének személyében. A MESZ szegedi csoportjának tevékenységéről, feladataikról a következőket mondta: — A ml kollektívánk tevékenysége egyrészt kapcsolódik a Magyar Építőművészek Szövetsége általános elképzeléseihez, de minden esetben a terület adottságaiból indul ki és a helyi feladatokra koncentrál. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk Csongrád megyében, hogv az itteni építészek már kivívták rangjukat, részesei az itteni kultúrának, ha még ezt országos viszonylatban nem is mondhatjuk el. Pedig Lukács Györgyöt idézve: „Csak az építészet tudja egy .kornak általános társadalmi létét direkt módon kinyilvánítani." Történelmi fejlődésünk ellentmondásaiból adódóan megszakadt a társadalmi érdek és az építészet kapcsolata. A magánerős építkezés jórészt közösségi ellenőrzés nélkül folyik, s ha arra gondolunk, hogy a VI. ötéves terVben a megyében épülő lakasok több mint 80 százaléka magánerőből készül, akkor egyik legfontosabb feladatunknak kell tekintenünk a környezetkultúra javitasának ügyét. Az építészek sokat tehetnek az építészeti kultúra fejlesztéséért előadásokkal, városnéző séták vezetésével, kiállítások szervezésével, de részt vállalnak a Magántervezői Szakértő Bizottság munkájában is. Az országos helyzettől eltérően Csongrád megyében évek óta jól működő kapcsolat alakult ki a megyei tanács, a különböző művészeti ágak képviselői és az építészek között. Több megvalósult létesítmény bizonyítéka ennek. Érdemes volna ezt a kialakult modellt szélesebb körben is alkalmazni. Megtörtént az építészet és a társművészetek újszerű kapcsolatfelvétele, sajnos, még nem sikerült legalizálnunk az építészekkel együtt dolgozó társművészek folyamatos együttműködésének anyagi és erkölcsi feltételrendszerét. A MÉSZ szegedi csoportja a képzőművész-szövetség területi szervezetével közösen rögzíti elképzeléseit az együttműködés továbbfejlesztésére. Mindezeken túl fontos feladatunknak tartjuk egy-egy jelentősebb terv közös megvitatását, a szövetségbe tömörült építészek folyamatos szakmai tájékoztatását, demokratikus fórumok teremtését. Ebben az átmeneti korban az építészek és az építészet is keresi helvét, változó funkcióját, lehetőségeit. A szegedi építészeik különböző generációinak képviselői eddig is bizonyították felkészültségüket. s meggyőződésem, hogv közös erővel ezután i<? egy humánusabb és emberibb környezet megteremtéséért fáradoznak. Tandi Lajos Szakszervezeti eszmecsere A SZOT vendégeként hazánkban tartózkodó háromtagú nyugatnémet szakszervezeti delegáció tegnap délelőtt Szegedre érkezett. A küldöttséget — amelynek vezetője dr. Heinz Schafer, a Majna menti Frankfurtban megjelenő „Nachrichten" című gazdasági és szociálpolitikai folyóirat főszerkesztő-helyettese — a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székházában dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára fogadta. A kölcsönös ismerkedést követően a nyugatnémet vendégeket dr. Ágoston József tájékoztatta megyénk életéről, és a szakszervezeti mozgalom munkájáról, soron levő feladatairól. Csongrád megyei látoga tásuk részeként tegnap délután a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben ma. csütörtökön pedig a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát központjában tesznek látogatást a nyugatnémet szakszervezeti vezetők. Mindkét üzemben elsősorban a szociálpolitikai rpunkával, a helyi szakszervezeti szervek ilyen irányú tevékenységével ismerkednek a küldöttség tagjai. A delegáció ma este utazik j vissza Budapestre. Együttműködési megállapodás A kereskedelmi kamara a tanácsi munka segítéséért Két éve már, hogy fontos változások történtek a Magyar Kereskedelmi Kamara munkájában és szervezetében egyaránt; jelentősen kibővült tevékenységi köre. Fő feladata, hogy elősegítse a vállalatok nemzetközi kereskedelemfejlesztő tevékenységét. hozzájáruljon a tagvállalatok közös gazdasági munkájának javításához. A kamara minisztertanácsi rendelet és alapszabálya szerint érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti feladatokat lát el. A tagvállalatok telephely szerinti testületei a területi összekötő bizottságok, így a dél-alföldi is segítik a helyi gazdasági irányító szerveket. gazdaságpolitikai feladataik megvalósításában, az exportlehetőségek feltárásában és a határ menti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Szerdán délelőtt a megyei I tanács székházában együttJ működési megállapodást írt alá Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és Juhász Géza. az MKK dél-alföldi öszszekötó bizottságának elnöke. A megállapodás értelmében a jövőben együttműködnek a hosszú és középtávú, valamint az éves tervezési munkában a területfejlesztési feladatok végrehajtásában. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben előzetes tájékoztatást nyújtanak, hogy az állásfoglalások, konkrét javaslatok az észrevételek figyelembevételével kerüljenek kidolgozásra. A kamara összekötő bizottsága javaslataival segíti a tanács munkáját, tolmácsolja a vállalatok véleményét és támogatja nemcsak a vállalatfelügyeleti, az operatív gazdaságszervezői tevékenységet, hanem felkérésre közreműködik a feladatok ellátásában. Viszont a tanács szakkérdések megtárgyalásakor kéri az össze-' kötő bizottságot, hogy működjön közre a testületek, a munkabizottságok tevékenységében. Az együttműködési megállapodás aláírása alkalmával kifejezésre juttatták azon meggyőződésükét, hogy tovább erősödik és eredményesebbé válik a tanácsok, s a kereskedelmi kamara öszszekötő bizottságának közös munkája. Talpra, Győző! Több helyt mint pályázd Főleg a kórházakban várják a kezdő orvosokat Február közepén teszik közzé az orvostudomány egyetemeken a pályakezdő orvosoknak szánt munkahelyek jegyzékét. Mikélit dr. Lukáts Jenő. az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, u; egészségügyi ' intézmények az -íltalánoj orvosoknak csaknem 900 állást hirdetnek. nintegy 20 százalékkal többet, mint amennyi a pályázó fiatalok száma. Az a'talánös orvost karokon ugyanis az idén mintegv .ion magyar hallgató fejezi oe tanulmányait, közülük azonban 150 társadalmi ösztöndíjas. nem vesz részt a pályázaton, mert már megkötötte a munkaszerződést. Főleg a kórházakba várjak a végző fiatal orvosokat és a tavalyi pályázok közül azokat, akik még nem helyezkedtek el. Az 1981 — 82-es tanévben végzett csuk nem ezer orvos közül ugyanis mintegy 40 még nem vállalt állást, bár egy évvel ezelőtt, is jóval több volt a megpályázható hely, mint amennyi a pályázó. Sokan ragaszkodtak a belg\ ogyász, a gyermekgyógyász. a szülész, a sebészorvos szakmához, mivel azonban ezekben nem kaphat tak helyet mindannyian, nem érték be más szakmával. igy több mint 300 áliás — köztük 65 budapesti — betöltetlen maradt. Az ifjú fogorvosok 77.5 százaléka helyezkedett el. huszonötén nem kezdték meg pályájukat. miközben 80 munkahelyre hiába várták a fogorvost. .4z. idén végző és tavaly óta várakozó 128 pályázatra jogosult fogorvosnak 150 állást ajánlanak — főleg vidéken. Budapesten és Pest megyében csak néhányat. Az érdekeltek március 4-ig fontolgathatják, melyik munkahelyet válasszák, azután pályázhatnak — egyszerre több helyre. Az intézmények a pályázók tanulmányi eredményét, -az egyetemek ajánlását figye fentbe véve döntik el: kit vagy kiket alkalmaznak. A pályázatok elbírálása ne tt csekély feladat — mondotta a főosztályvezető —, hiszen azokba az intézményekbe, ahol. belgyógyász, gyermekgyógyász/ szülész, sebészorvos állást kínálnak, akár nyolcvanan is jelentkezhetnek. Azokat az állásokat, amelyeket a pályázattal április végéin nem töltenek be, újra folyamatosan meghirdetik november 30-ig. A helyi tanácsok anyagilag támogatják a pályakezdő orvosókat: letelepedési segélyt, több helven lakást: a kiváló tanulóknak az .átlagosnál több fizetést adnak. A gyógyszerészek álláspályázata ebben a hónapban fejeződik be: 190 hely közül válogathatnak a végzők, akik jelenleg az államvizsgát megelőző gyakorlaton vesznek részt. • Azok a gyógyszerész-hallgatók, akut az idén kezdik meg államvizsgás gyakorlatukat, szeptemberben ismerhetik meg az ajánlott, munkahelyeket. A tapasztalat szerint az ifjú gyógyszerészek valamennyien időben elhelyezkednek. Színes magyar film. írta: Sükösd Mihály, fényképezte: Jankura Péter. Zene: Tamássy Zdcnkó. Rendezte: Szörény Rezső. Főbb szereplök: Helyey László, Vajda László, Bodnár Erika, Temcssy Hédi. Azt álmodtam, hogy két macska voltam és játszottam egymással — Karinthy Frigyes e híressé lett mondata (a forrás megjelölése nélkül) el is hangzik a film legelején. Vélhetjük netán programnyilatkozatnak? Az első félóra láttán alig: szürrealisztikus játék, a manapság oly divatos polgárpukkasztó alaphelyzettől indíttatva, közhelybástyákrá építve, a szólamokat és a tipikus vagy annak vélt élethelyzeteket karikírozandó. Azután növekvő erővel kibomlik valami — ami tünet' regisztráló jelzésnek, társadalmi szimptóma-gyűjteménynek. tágabb értelemben a mai magyar értelmiség átfogó igényű megmérettetésének is fölfogható. Igencsak nem mindegy tehát — mindez milyen minőségi előjellel. [ Szörény Rezső — BUEK i című filmje óta tudjuk — I ama, még fiatalnak számító rendezők közé tartozik, kiknek' nem csekély szerepe | van abban a munkában, melynek eredményeként j Európa-szerte a mai magyar i filmet a radikális önvizsgá- i latot folytató körép-európai ' művészetek között tartják i számon. Szörény most is az értelmiséget szemléli, e réteg „proletárjainak" ürügyén. Két macska groteszk játékának briliánsán gazdag eszköztárával, a látomásos világtól a játékos villanásokon át történelmi realizmus igényét tükröző jelenetekig. Ennyi műfaji elemet egyetlen módon lehetséges koherens alkotássá tömöríteni: a mondandó koncentrált fölmutatásával. Hogy a zavarosnak ható képegyvelegből hatásos és logikus végső üzenetet halljunk meg mind-annyian. Szó se róla: mindez sikerül is. Győző és Gábor (Helyey László és Vajda László szemlátomást nagy játékkedvvel megformált jelképfigurái) egyetlen, „az" 'értelmiség metaforájának nevezhető, térben-időben többszörös síkon egymásba úsztatott-szétválasztott macskákként játszadoznak. e fantáziasorozat azonban gondolatilag egyre egyértelműbb lesz: a mai negyvenéveseknek az 1945-től máig tartó magyar történelem véresen komoly stációin megedződött-megröthadt lehetséges közérzetmodelljeit példázzák. Ezt járja körül a film. ügyes, egyre feszesebb és gyorsuló tempójú ütemekben. És egyre gyanúsabban. Mert lehet itt beszélni kérem mindenről, mi ma sznob értelmiségi körökben decens: értékvesztettségröl és stílus talán ságról. történelmileg meghatározott devianciáról és tipikusnak vélhető életmodellekről, szalonképesen megfogalmazott Rákosikritikával, hatvanas évekbeli zavaros Guevara-mítosszal és kommunaalakitással — a sor (stílusosan) éjszakákon át folytatható, ajánlott ital a fővárosban whisky vagy francia konyak, vidéken cseresznye vagy házipálinka S e ponton kerülünk veszedelmesen közel a manipulativ blődlihez: ahhoz a blöffhöz. ami mindent lesajnáló, minden komolyan veendő ü <;.Te legyintő, ügyesen analízisnek látszó megközelítést takar. Valójában pedig — veszélytelen üresség tátong a komoly társadalmi vizsgálódás igénye mögött. Ne bőgjön és ne hőbörögjön — éneklik végső tanulságként a befejező képsorokon. Lecsúszott operaénekes és szerencsétlen biztosítási ügynök kettőséből. lám, imigyen lehet újjfelemelő nagybácsis jó tanácsot adni a (mégiscsak) igen sok mindenre hivatott mai magyar értelmiségnek. Ráadásul a jelmondat még csábító is lehet: valóban, sem búsmagyarkodva bőgni, sem hőbörögni nem kell. Hanem tenni. „erőnk szerint a legnemesbekért". Naivak hihetik: a film is errefelé mutat. Milyen kár. hogy nem igaz. Domonkos László Q fogyasztók érdekében Együttes ülést tartott tegnap, szerdán délelőtt a megyei tanács székházában a Csongrád megyei tanács ipari, kereskedelmi és szolgáltatási bizottsága, valamint a Hazafias Népfront Csongrád megyei Elnöksége mellett működő Fogyasztók Csongrád megyei Tanácsa. A Keresked e 1 m i Minőségellenőrző Intézet Csongrád megyében végzett vizsgálatának tapasztalatait vitatták meg a jelenlevők a % forgalomban levő fogyasztási cikkek minőségéről és a fogyasztói érdekvédelemről. Az írásban is közzétett anyaghoz dr. Cserny Ferenc, a KERMI igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a vásárlók jogait népszerűsíteni szükséges. Többen javasolták: a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok fordítsanak nagyobb gondol dolgozóik képzésére, ne fordulhasson elő például, hogy a bolti eladok csak vallukal vonogatják, amikor egy-egy árucikk használatáról, minőségéről érdeklődik a vevő. Az összejövetelen határozat született, miszerint a fogyasztók tanácsának társadalmi aktivistái valamenynyien megkapják a kereskedelem általános üzleti szabályzatát, hogy ellenőrizhessék a fogyasztói érdekvédelmet szolgáló előírások betartását. A vizsgálat tapasztalatainák összegzése után döntöttek így, ugyanis (jóllehet Csongrád megyében meglehetősen 'szép eredményeket hoztak a vásárlók érdekvédelmét szolgáló, rendszeres és tervszerű intézkedések) még mindig előfordul. hogy első osztályú áron értékesítenek alacsonyabb kategóriába tartozó árukat — többnyire gyümölcsöt —, hogy nem mellékelnek az iparcikkekhez kezelési utasítást vagy nem tüntetik fel egyértelműen és olvashatóan az élelmiszereken a gyártás, illetve a szavatosság időpontját.