Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 34. szám 1983. február 10.. csiitörtölí Ara: 1,40 forint AZ M SZ M P SZ EGED; VÁ ROS.I I I Z p TTSÁGÁNAK LAPJA a megye mezogazdasaga Feladategyezfető megbeszélés Szegeden A mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatait egyeztető megbeszélést tar­tottak tegnap. szerdán Sze­geden a megyei tanácsházán. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és Csongrád megye vezetőivel egyeztették a mezőgazdaság­ra vonatkozó országos és megyei elképzeléseket. Is­mertették az eredményeket, és körvonalazták a tenni­valókat. Részt vett a megbe­szélésen dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és ott voltak a kö­eö6 gazdaságok és élelmi­szeripari üzemeik képviselői is. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Szabó Jánosné elnök­helyettes ismertette az el­múlt évi gazdálkodás ered­ményeit. Megállapította, hogy a gaz­daságok. az országos célki­tűzéseknek, a pártbizottsá­gok állásfoglalásában közzé­tett útmutatásoknak megfe­lelően alakították gazdálko­dásukat. A megye mezőgaz­dasága fejlődött, a javak gyarapodtak. A tavalyinál több sertés hízott az ólak­ban, és sikerült elérni a négyezer literes egy tehénre (jutó fejési átlagot. Megma­radtak viszont a gondok az alkatrészellátás terén, habár történt némi előrelépés. A gépek állapota sem javult a kívánalmaknak megfelelően, és nem kapták meg a föl­dek a szükséges műtrágyát. A juh- és a vágóbaromfi-ér­tékesítés akadozott, de en­nek ellenére 5—6 százalék­kal több nyereség várható a gazdaságokban, mint 1981­ben. Elhangzott, hogy a többlet nagymértékben a növényter­mesztés hozamainak növeHe­déséből származott. A tartó­san gyengén gazdálkodó szö­vetkezeteket segítették az erasebbek. A veszteségeket áz előlegezett összegezések sze­rint a közösségek a saját ere­jükből némi kollektív segít­séggel rendezni tudják. Po­zitív változást hozott a vá­sárhelyi és a tápéi téesz egyesülése. Csaknem 60 mil­lió forint származott az energiaracionalizálásból. Asotthalmon termalkutat fogták munkára, akárcsak Domaszéken. A tíz élelmiszeripari vál­lalat közül csak a Szegedi Konzervgyárnak sikerült növelnie a bevételét. Főleg az expón piac ingadozása miatt, hátrányba került a piacokon többek között a Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát és a Paprikafel­dolgozó Vállalat. Ez is köz­rejátszik abban, hogy az élelmiszeripari termelés nem érte el a kívánt szintet. A váratlanul jött önállóság, az útkeresés és a valutás pisink megkülönböztető in­tézkedései is akadályozták az élelmiszeripar terebélye­sedését. Az idei tennivalók alap­gondolatai már megfogalma­zódtak az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának tavaly decemberi állásfoglalásában. Ennék okán, a megyei gaz­daságokban beépítik az idei elképzelésekbe a népgazda­ság fizetőképességének meg­őrzését és a belső ellátás színvonalának megtartását. Az eddigi eredmények ala­pot adnak a mezőgazdasági termelés 2—3 szazaiékos emelésére. Kiemelt feladat, hogy a gazdaságok közötti indokolatlan differenciálódás megszűnjék. Ez annál is in­kább sürgető, mert csak a szabályozók változása 150 millió forintos többlet mun­kára sarkallja a gazdaságo­kat Csongrád megye mezőgaz­daságáról tett néhány fon­tos észrevételt dr. Komócsin Mihály js. Említette. hogy sajnálatos módon a mező­gazdaságban romlik az anya­gi-műszaki ellátás színvona­la. Nincs elegendő műtrágya és hazai gép, amelyekkel megfelelően föl lehetne ven­ni a versenyt a drága kül­földi gépekkel. Megkérdője­lezhető a támogatás elosztásá­nak igazságossága is. hiszen éppen oda nem jut ahová feltétlenül kellene. Hangsúlyozta a megyei el­ső titkár, hogy a téli zöld­ségtermesztést ezután is do­tálnia kell az államnak, hogy a beruházások elérjék a céljukat. A termőre for­duló gyümölcsösök termései­nek fogadására időben kell fölkészülni. Fölvetődött a gondolata a jobb értékesí­tésnek, a tartályban tárolt gyümölcslevek árusításának. A mostani, gyakori gyümölcs­utaztatás helyett inkább na­gyobb konzervipari hátteret kellene teremteni, s akkor bizonyára gazdaságosabban lehetne termeszteni nemcsak az almát, de a zöldségeket is. Üjra megfogalmazta dr. Komócsin Mihály, hogy drá­ga fehérjéket hozunk be külföldről, holott ennek je­lentős hányadát hazaival is lehetne pótolni. Csakhogy a kutatók — többek között a Gabonatermesztési Kutatóin­tézet munkatársainak — erőfeszítése kevés. Már ott tartunk, senki nem mondja, hogy haszontalan a szegedi­ek munkája. de előrelépés az eredményeik gyakorlati hasznosítására még eddig nem történt. Nincsen gazdája a homotkkutatásnak sem. és i messzire került a várostól a hajdani hírt hozó paprika­kutatás is. Nem úí keletű az a fölismerés sem, hogy a szénhidrogénre meddő kuta­kat hasznosítani muszáj. Környékünkön csaknem 100 ilyen termálkút pihen, ami­nek termelésre fordítására a gverge téeszek a maguk ere­jéből képtelenek. Ugyancsak e témánál került a megbe­szélendőlc sorába. hogy az olajipari létesítmények miatt szétszabdalt használhatatlan parcellákat ki lehetne oszta­ni a földet művelni szándé­kozóknak. A tegnapi megbe­szélésnek is témája volt a szentesi sörgyár építésének immár lassan három évtize­de húzódó ügye. (Megnyug­tató válasz most sem érke­zett.) Papdi József, a megyei pártbizottság titkára a bőr­ipar készletezési gondjait és a baromfiiparban mutatko­zó érdekütközést emiitette, majd a makói hagymások gondját tolmácsolta a mi­minisztériumnak. (Exportjog, vetőmag.) Csikós Mihály az élelmi­szeriparban dolgozók képvi­selőjeként a vállalatoknál levő alacsony bérszinvonalat nevezte a munkaerő-vándor­lás egyik okának. A tanács képviselői által írásban előre megadott és a tanácskozáson fölvetett kér­désekre Magyar Gábor. a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi miniszterhelyettes, valamint Böjti Zoltán és Redriágel Jenő főosztályve­zető-helyettes válaszoltak. Többek között summázható, hogy a k<yrikrét kérésekre lé­nyegesen kevesebb jut a kö­zös kasszából, mint a ko­rábbi években. A gabona­program segítőinek viszont nyílik lehetőségük, hogy gé­peket vásároljanak és tá­rolókat építsenek. (Hozzáér­tők bizonyára tudják, hogy az erre hirdetett pályázat beadási határideje hamaro­san — február végén — le­jár.) A miniszterhelyettes meg­köszönte a jö gazdálko­dásért tett megyei erőfeszí­téseket, és a tennivalókat vázolva kifejtette; a ki­egyensúlyozott belső ellátás és az exportárualapok nö­velése hatékony, megalapo­zott munkával elérhető. A mezőgazdaság eredményei megalapozzák a reális távla­tot. amely szerint nincs okunk jjúslakodásra. de hur­rázni sem illik. A tennivalók összefogást kívánnak, s jo­gos bizakodást. A megbeszélés Szabó Sándor zárszavával ért 'vé­get. Óvári Miklós Varsóban A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására .szerdán Varsóba utazott Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Kí­séretében van Boros Sándor, a KB agitációs és propagan­daosztályának helyettes ve­zetője, valamint Pataki Ist­ván, a KB külügyi osztályá­nak munkatársa. Elutazása­kor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Övári Miklós szerdán meg­érkezett Varsóba. A repülő­téren Marian Orzechowski, a LEMP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta. Jelen volt Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság var­sói nagykövete. (MTI) Tanácskozás Az Országos Tervhivatal és az Ipari Minisztérium ve­zetői, Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes és Méhes Lajos ipari miniszter veze­tésével megbeszélést tartot­tak, amelyen részt vettek a két intézmény vezető mun­katársai is. A tanácskozás középpont­jában az ipar hosszú távú fejlesztése és termelési szer­kezetének korszerűsítése-állt, ennek keretében megvitatták a távlati fejlődés legfonto­sabb kérdéseit és meghatá­rozták a tervező-szervező munka tövábbi feladatait. Nagy figyelmet fordítottak a KGST-ben megvalósuló együttműködés bővítésére, továbbá az energiagazdálko­dást és a gazdaságos anyag­felhasználást előmozdító programokkal kapcsolatos tennivalókra. Munkaprogra­mot fogadtak el az 1984— 85-ös évek tervező munká­jára, és megtárgyalták az in­tézmények közötti együttmű­ködés további bővítését szol­gáló teendőket. (MTI) Magyar-szovjet egyöitfmakcldés A Csepel Művek tervező­és kutatóintézetének és szov­jet partnereik mérnökei olyan csőgyártó gépsor ki­alakításán dolgoznak, ame­lyek rozsdamentes csöveket ailítanak majd elő. Különö­sen a járműiparban, a szer­számgépiparban a mezőgaz­dasági gépgyártásban és a vegyiparban előnyösen al­kalmazható pontos, tartós, nagyteljesítményű gépsor műszaki dokumentációja rö­videsen elkészül, s a kiviteli tervek alapján a Csepeli Egyedi Gépgyárban meg­szervezik a berendezés soro­zatgyártását. Ezekre a cső­gyártó gépekre az előzetes igényfelmérés szerint nagy a kereslet, elsősorban a szov­jet iparban. A csepeli kutatóintézet és a szovjet társintézmények között immár két évtizedes az együttműködés. A hatva­nas években közösen fejlesz­tették ki • az első komplett csőgyárat. Az Egyedi Gép­gyár már három ilyen üze­met felszerelt a Szovjetunió­ban, s a gyárakban évente egymillió tonna cső kerül le a futószalagokról. A hetve­nes években hosszú távú tu­dományos együttműködési szerződést kötöttek egymás­sal a kutatóintézetek, s an­nak eredményeként kialakí­tották a csőgyártó technoló­gia korszerűbb típusát, az úgynevezett Pilger-rendsze­rűt. Az egyenként 860 ton­nás nagyberendezésből min­den évben rendel a szovjet gépipar a csepeliektől. Áz eddig gyártott és szállított csőgyári technológiákkal el­sősorban olaj- és földgáz­vezetékekhez szükséges csö­veket állítanak elő. A műszaki együttműködés részeként egyre intenzíveb­vá válik a szakembercsere is. 1933-ban négy-öt magyar, illetve szovjet műszaki cso­port utazik egymáshoz, a ku­tató- és a tervezőmunka, a gyártásszervezés és techno­lógia tanulmányozására és egyeztetésére. (MTI) Szakiskolások A Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközép- és Szak­iskola növendékeinek nem kell félniük attól hogy tanul­mányaik befejezése után állás nélkül maradnak Négy-öt munkahely közül is válogathatnak mert ápolónőkre asz­szisztensekre. csecsemő- és gyermekgondr zónőkre mindig szükség van. Az iskola 422 tanulójából — sajnos — csak egy a fiú, pedig a férfi ápolókat nagyon várják egyes kór­házakban, klinikákon, sőt mentőtiszti képesítést is sze­rezhetnek. Képeink a szakiskola oktatótermeiben készül­tek, ahol korszerű eszközökkel gyakorolnak a növendékek. A betegápolásban előforduló egyes vizsgálatok — vérkép, vércsoport, vizelet stb. — gyakorlására, valamint áz anató­mia és kórtan oktatására laboratóriumi szaktanterem áll rendelkezésre, ahol a növendékek a mikroszkóp kezelésével is megismerkedhetnek Súlyos betegek ápolására alkalmas a Medicor gyártmá­nyú funkcionális betegágy, amely a beteg állapotának megfelelően, néhány mozdulattal a kívánt helyzetbe állít­ható. Egyes klinikai és kórházi osztályokon már ilyen ágyakon ápolják a rászorulókat, itt még egyelőre csak élethű babák helyettesítik az igazi betegeket Somogyi -Károlyné felvételei A babák Hollandiából érkeztek, pontosan olyanok, mint az igaziak, de nem lesz semmi bajuk, ha a leendő csecse­mőgondozónők esetleg leejtik őket. Mindenesetre ugyan­úgy vigyáznak a próbababákra, mintha élnének. F.bben az oktatóteremben is minden berendezés megtalálható, ami az egészséges vagy beteg csecsemők ellátásához szükséges 4

Next

/
Thumbnails
Contents