Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

6 Kedd, 1983. február 8. Történelmi krónika Kádár János gyűjteményes kötetéről Párt, szakszervezetek, szocializmus. Ez a címe a Kádár János válogatott beszédeit és felszólalásait tartalmazó gyűjteményes kötetnek. amely az 1982-es esztendő utolsó napjaiban jelent meg. Huszonöt er terméséből valogattak a kötet szerkesztői. Huszonöt olvan esztendőéből. amely ma már türteoelmu jelentőségű. Az első felszólalas az újjászerveeett párt ideiglenes Központi Bizottságának első titkárától, akkor még egyben a forradalmi munkásparaszt kormány elnökétől 1957 januárjából való. Abból az időből, aimikor a néphatalom hű fiai olyan hősies, nagy erőfeszítést igénylő forradalmi tettet hajtottak vegre, amellyel sikerült úrrá leinni az 1956-06 fegyveres ellenforradalmon, s újra elindítani hazánkat a szocializmus útján. Sok megtévesztett ember voLt esz. időszakban hazánkban. akik nehezen tudtak eligazodni az eseményeken. A tisztánlátáshoz nagy segítségét adtak Kádár Jáno6 szavai: „Követeléseket összeállítani a világ legkönnyebb dolga. Csak egy nagyon kicsi szakszervezeti jártasság kell. hozzá, hogy egy hatalmas költeégvetéslistát össze lehessen állítani. A követelések realizálása, a megvalósítása már egy kicsit nehezebb ... r/épjünk sztrájkba ! Sztrájkba lépni lehet... Volt itt olyan sztrájk, amelyet a világ soha nem látott: összkomfortos sztrájk, házhoz szállított ellátással Ha ezt. kapítti lista orszagban csinálják, úgy hívják, hogy politikai sztrájk, harc a hatalomért. Ha a proletárdiktatúrában csinálnak ilyesmit, akkor is ugyanaz a tartalma: politikai harc. harc a hatalomért, de akkor a munkásosztály hatalma ellen ...". A megtévedt emberek biralmatlansaganak a falát — olyanokét i6, akik részt vettek a különböző sztrájkokban — az új forradalmi vezetes nyílt, őszinte szóval hamar áttörte. Úgyannyira, hogy 1957. május 1-én a budapesti dolgozók Hősök téri nagygyűlésén a párt első titkara mar azt mondhatta; „A magyar nrpnek. — az önzetlen és áldozatkész segítséget nyújtó Szovjetunió támogatásával — sikerült megvédelmezni a szocializmus ügyét és így a magyar proletárdiktatúra. annak munkás-paraszt állama a Magyar Népköztársaságé!... A munkásihatalom erös . .. Az ellenforradalom tüzében újjászületett a magyar nep vezető ereje, a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt.. Ugyanebben a beszédében már azt is kijelenthette: „ ... nagy eredményünk a népgazidasug elemi rendjének és rendes vérkeringéseinek helyreállítása. Az ipari és banyászati termelés, úgyszintén a mezőgazdasági termelés. a közlekedés és a kereske.% lem munkája alapjaiban a rendes kerékvágásba került." Az élet, hogy viszonylag rövid idö alatt rendes kerékvágásba került hazánkban — mint Kádár -János akkori szavaiból is megállapítható —, sok összetevője volt. Olyan történelmi tanulságokat hordoznak ezek a tapasztalatok, amelyeket napjaink politikai munkájában is érvényesítenünk kell. A most megjelent gyűjteményes kötetre támaszkodva, hadd időzzünk a párt gazdasnesrervezö munkájánál. Mégen feltárt Igazság, hogy a társadalom fejlődései döntően kél tényező határozza meg.: a politikai hatalom es a gazdasági alap. Ebből következően, amfkor a munkásosztálynak és szövetségeseinek politikai hatalma újra sziláid lett 1957-ben, a további társadalmi kérdések megoldása, az életszínvonal emelése, a kultúra fejlesztése is a gazdasági munka eredményeitől függött. Ez az összefüggés adta és adja a párt gazdaságpolitikájának alapvető elemét. A gazdaságpolitika az általános politika része, amely meghatározza a gazdasági fejlődés célját, irányát és ütemét, valamint a célok megvalósítását szolgáló eszközöket és módszereket. A gazdaságpolitika kialakítása a párt központi vezető szerveinek feladata. A főbb gazdaságpolitikai elveket és célokat a párt központi szerveinek határozatai rögzítik, A politikai döntések alapján állami, kormányzati intézkedések születnek, amelyek a végrehajtás folyamatát szabályozzák és szervezik. De, hogy a gazdasági feladatok megoldása sikeres legyen, az egész társadalom céltudatos erőfeszítésére van szükség. Ennek szervezéséaz a tudat, hogy fejlődésünk 26 esztendeje töretlen, népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével történelmi jelentőségű vívmányokat hozott létre. Olyan pártunk var^ amely saját magára kötelezőnek tartotta es tartja, hogy elméleti és gyakorlati munkájában mindenkor es egyidejűleg vegye figyelembe a marxizmus—leninizmus általános érvényű törvényszerűségeit, saját munkásosztályunk és népünk történelmi tapasztalatait, országunk adottságait, a nemzeti sajátosságokat. Igyekszünk tanulni a testvérpártoktól, különösen nagy jelentőségűnek tartjuk a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait" — mondotta Kádár János, a KMP megalakulásának 60. évfordulóján rendezett ünnepi ülésen. Pártunk országépító munkájában nincs egyedül. Harcostársként pártunk mellett ál] hazánk 4,5 millió szervezett dolgozója, akik a különböző szakszervezetekben képviselik és segítik megvalósítani a párt elképzeléseit Ügy, ahogyan pártunk vezetője 1980 decemberében a szakszervezetek XXIV. ben, az erők mozgósításában kongresszusán elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: igen nagy feladatot vállalnak magukra a szakszervezetek. Hogyan is mondta Kádár János 1963 májusában. a szakszervezetek XX. kongresszusán? „Az osztályharc fő frontja a jelen szakaszban — a szocialista világ biztonságáról való gon,.Magyarországon a szakszervezetek hagyományosan erős szervezetek. Alapjaikat még a monarchia idején rakták le, s a régi társadalmi viszonyok között is igazi harcostársai voltak a munkásosztály forradalmi pártjának. Ml. kommunisták, mindoskodas oielieU — , duiU,„dig támaszkodtunk a szaktóen a termelés, mert ha a termelés, a munka termelékenysége nem emelkedik, akkor elosztani sem . lehet többet." Munkásosztályunknak, pártunknak az elmúlt negyed század alatt sok olyan segítője volt, amelynek köszönhette a jobb munkát. Például a szakszervezetek vezette szocialista munkaverseny és brigád mozgalom. E verseny állandóan ható és jelentős tényezője volt. és ma is az gazdasági építömunkánknak, a szocialista viszonyok fejlesztésének. Mozgósító erővel hatot t az ötéves tervek teljesítésére, a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósításának ^széles körű társadalmi bázisát jelentette. Számos területen érzékelhető eredményeket hozott a minőség és a hatékonyság jelentőségének felismerése, a versenyszervező munka színvonalának az emelésével számottevő anyag- és energiamegtakarítást lehetett elérni. A munkaverseny-mozgalom — mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom — kedvezően befolyásolja a szocialista tudat és magatartás erősödését, a közéletiséget, a munkásműveltség színvonalának emelését. A szocialista brigádmozgalom napjainkban a társadalmi. gazdasági fejlődés meghatározó tényezőjévé vált. és amint azt Kádár János 1977. áprilisában, a szocialista brigádmozgalom V. országos tanácskozásán kijelentette: „E mozgalom már nem csupán tömegeket fog át, hanem — ki merem jelenteni! — valóságos népmozgalommá vált. ... a dolgozóknak mintegy fele ma már szocialista brigádtag. Jelenleg szinte minden állami és szövetkezeti munkaterületen dolgoznak szocialista brigádok .. . Nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nöjön ez az aránv minél tovább! Nem kell félni attól, hogy túl sokan leszünk." A szocialista munka versenynek. a szocialista briRádmozgalomnak. a/. egész Levekenyse&ünknek erot ad szervezetekre mind a munkásosztály történelmi céljaiért folyó harcban, mind a szocialista forradalom győzelméért vívott küzdelemben. Ma is építünk rájuk az új. a szocialista viszonyok fejlesztésében. A szakszervezetek szocialista társadalmi rendünk keretei között is nagyon fontos, nélkülözr hetetlen funkciókat töltenek be." Kádár János beszédeinek és cikkeinek új gyűjteménye átfogó képet ad ezeknek a funkcióknak a gyakorlati érvényesüléséről, a párt és a szakszervezetek közötti egészséges együttműködés, politikai munkamegosztás fejlődéséről, a párt eszmei irányításával munkálkodó, de önállóan cselekvő szakszervezetek társadalmi súlyának, közéleti szerepének növekedéséről. A kötet történelmi hitelű krónikája az MSZMP harcainak, népünk negyedszázados szocialista építőmunkájának, alkotó küzdelmeinek. Fodor László Tanulmányok ' Másodízben jelent meg az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának Közleményei című k.advány, amely kétévenként kerül kiadásra. Az időszaki folyóiratban olvasható cikkek szerzői az SZKP Politikai Főiskolája és az MSZMP Politikai Főiskolája megyei hallgatói, illetve azok, akik már befejezték tanulmányaikat ezekben az oktatási intézményekben. A kiadvány tanulmányainak másik részét azok a záródolgozatok képezik, amelyeket az oktatási igazgatóság új rendszerű továbbképző formáján részt vett önálló tanulók készítettek. Az írások a párt politikájának, a gyakorlati pártmunkának igen sok és fontos területével foglalkoznak. Oláh Miklós a szövetségi politika lenini elvei megvalósításának 1956—1958 közötti néhány magyarországi tapasztalatát elemzi, Horváth Lajos a népfront újjászervezéséről és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a megyében végzett tevékenységéről ír. Olvashatók tanulmányok a pártfegyelmi munka, a politikai képzés tapasztalatairól, az emberi munka tartalmáról a műszaki-tudományos forradalom korában, a háztáji és kisegítő gazdaságok, a mezőgazdasági integráció szerepéről, az üzemi és a szövetkezeti demokrácia, a szocialista demokrácia fejlesztéséről, az eszmei-politikai, a világnézeti nevelőmunka helyzetérőit. L 21 A tanulmányokat Szeaa4fl címmel azoknak a szak- és záródolgozatoknak a bibliográfiája zárja, amelyeket 1078—1982 között az SZKP Politikai Főiskoláján, az MSZMP Politikai Főiskoláján, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem speciális továbbképző tanfolyamain végzett hallgatók és az újrendszerű önálló tanulásban részt vevők készítettek. Emlékezés Grünwald Bélára Nyolcvanéves lenne, ha élne Grünwald Béla, a munkásmozgalom elismert harcosa. 1903. február 7-én Bártfán született, szülei szereny jövedelmű emberek. Édesapja villamos-jegykezeló volt, de törődő gondoskodását a család hamar elvesztette. Ekkor Béla fia 7 éves, s ettől kezdve a legidősebb fiútestvére jelentette a férfi, a nevelő apa szerepét. A családban hat gyermek volt. Tizenkét évesen, hat elemivel a háta mögött kőműves mellett segédmunkásként dolgozik. 1917-ben Budapestre kerül családjával együtt. Innen műköves- és kőfaraRószakmájával bejárja „Stájerországot" is, s a hosszú vándorút végén — kényszerből — 1927-ben Kassára kerül. A Horthy-korszak kezdeti éveiben — tüntetések és sztrájkok szervezésében való részvétel miatt ugyanis — Magyarországról kiutasították. így Kassára érkezése az otthon keresését is jelentette. Bekapcsolódik a munkásmozgalom ottani szervezésébe 1930-ban házasságot kötött feleségével, aki mindvégig kitartott mellette. Ekkor már nyilvántartott mozgalmi szervező. 1930 decemberében az elbocsátások ellen szervezett tüntetés közben Kassán letartóztatják, s hatheti börtönre ítélik 16 társával együtt. 1931-es szabadulása után is Kassán marad, s 1945-ig itt fejt ki illegális kommunista tevékenységet. Tagkönyve bejegyzése szerint 1936—38. között tagja Csehszlovákia Kommunista, Pártjának. 1943-bán .i Sátoraljaújhelyen bebörtönzött politikai foglyok lázadását kintről segítette. Munkásmozgalmi elkötelezettségét a hatóságok ismerve, állandóan figyeltették. 1945—47 között a Szlovák Kommunista Párt tagja. Közben 1946 végétől a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságon dolgozott a Csehszlovákiából áttelepülő magyarok ügyeit intézte A sok utazással járó. egyébként sem egyszerű feladat kikezdte egészségét, s 194;. őszétől gyomorbetegsége miatt nem tudta vállalni az ilyen megterhelő, komoly energiát igénylő munkát. Családjával — ekkor már két fia van — az áttelepítéskor Nagytétényben telepednek le. 1949-ben négyhetes. 1950-ben hathetes pártiskolát végez. 1949-től 1954-ig a Földalatti Vasút építkezésén művezető, s annak pártbizottsága fegyelmi bizottságának tagja. 1952-ben Földalatti emlékeremmel tüntették ki. 1956. ban november 8-tól a karhatalmi I. század alapító tagja Budapesten, a Mosonyi úti laktanyában 1958-ban Szegedre költözik családjával. Komoly gyomorbetegsége miatt ekkor már aktív munkát nem tud végezni. Újszegeden vesz kertes házat, s itt él haláláig. Üj lakhelyén az újszegedi pártszervezetbe iratkozik át. Ettől kezdve önkéntes rendőr is. 1960tól portási szolgálatot teljesít a Védőnőképző Intézetben. 1964. szeptembere óta nyugdíjas. A pártszervezetével és a közbiztonsági szervekkel továbbra is folyamatos a kapcsolata. Társadalmi tevékenysége elismeréséül 1965-ben a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát, 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrendet. 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. 1971-ben Tízéves önkéntes réjjdjriíf töjréüenysúgódrt kitüntetést kap. Ületének utolsó szakaszát családja körében és kedvelt kertjében tölti. — Így raizolódile ki előttünk a7 életút a hozzátartozók emlékezéséből, s a náluk őrzött dokumentumokból. Ezt támasztják alá más hiteles, archív anyagok is. A szorgalmas, jóindulatú ember — emlékezik rá szomszédja — 1974. június 24-én végezte be mozgalmas, helytállást tanúsító életét. Tóth István HAXASSÁO Virág László és Demc Melinda Erzsébeti Bodócsi László Mihály es Farkas Annamária Erzsébet. Fekete János és Kovács Krisztina Erika. Ménesi István és Bercsényi Erika. Balint Péter és Kürthy Ilona, Mészáros Tibor József és Fazekas Gabriella Ágnes, Lippal János és Oláh Erika házassagot kötöttek. SZÜLETÉS Antal Lászlónak és Répás Dorottyának Zoltán. Erdélyi Jánosnak és ökrös Valériának Edit Judit. Juhász-Dóra Gábornak és Hajdók Erzsébetnek Bettina, Dobó Gézának és Papp Gizella Máriának Krisztina. Molnár Jánosnak és Berta Juliannának Dániel János, Módra Lászlónak és Bagdán Eszternek László. Busa Dezsőnek és Cziriák Katalin Erzsébetnek Gabriella Katalin, Herédi Zoltán Jánosnak és Bernáth Katalinnak Piroska, Szolnoki Antal Lászlónak és Takács Máriának Eva Tünde, Tácsi Károly AndDohányzás - statisztika Az amerikai Dohánykutató Intézet jelentése szerint minden felnőtt kanadaira 10,2 font (egy font = 45,36 dekagramm) dohányfogyasztás jut. A második helyen az USA polgárai állnak 10,1 font fogyasztással. A harmadik helyet a hollandok foglalják el 8.7 fonttal. A jelentés megjegyzi, hogy Hollandiában a pipadohány-fogyasztás a világ ranglistájának első helyén áll. minthogy ebben az országban a dohányosok nagy része pipázik. Ami a cigareltázast illeti. e tekintetben az USA vezet. egy-egy felnőttre évente 3860 cigaretta jut, Kanadában 3450, Angliában 2830 darab. Ezek az adatok csak a gyárilag előállított cigarettára vonatkoznak, nincsen bennük a házilag sodort vagy töltött cigaretták száma. Érdekes, hogy a tubákolás (a dohánypor orrba szippantása) is jelentós tényező a dohányfogyasztásban. Ez a divat az USA-ban a legelterjedtebb. így egy év alatt 280 900 000 font tubákot adtak el. A második legnagyobb tubák fogyasztó India, 9 500 000 fonttal. harmadik helven Svédország áll 5 500 000 fonttal. rásnak és Horváth Erzsébetnek Zsanett, Tanács Laszlo tmrenek és Ábrahám Glzellanak Ildikó. Kiss Gyulának es Salamon Erzsebet ldanak Tamas, dr. Valaczkal Lászlónak és Benüe Anikónak Ervin. Bodó Ferenc Jánosnak es Bojas Erzsébetnek Edina, Bozoki Istvánnak és Szél] ldanak Viola. Ternyalt Tibor Sandornak es Konya Ágnes Uoivanak Tibor, Gajdacsl Tibornak es Sövényházi Ágnesnek Ágnes, Börcsök Lászlónak és Király Magdolnának Erika Katalin, Balassa Istvánnak és Kalapacs Katalinnak Gábor. Kovács Péter Józsefnek es Kónya Magdolnának Judit Adrienn, Straub Csaba Mihálynak es Katona Évanak Bruno. Deák Ernőnek és Krauszky Katalinnak Nikolett Diána. Tóth Gyulanak es Juhász Ilonának Anikó. Malaehowszky Györgynek és Bozo Valériának Dóra, Savanya Imrének és Borka Ilonának Zsuzsanna, Kollár Lászlónak és Pécsies Mária Juliannának Rita. Nagy-György Imre Istvánnak és Tamás Etelka Zsuzsannának Zoltán, Gilicze Lászlónak és Rácz Irénnek László, Deák Józsefnek és Szabó Ibolyának Jusztina, Juhász-Dóra Mihály Sándornak és Nagypál Erzsébetnek Tünde. Kató Sándornak és Illés Krisztina Gabriellának Krisztián Viktor, Rakonczat Gábor Lászlónak és Mészáros Ágnesnek Enikő, Deák Lászlónak és W1t.t Brigittának Edit. Deák Tiborinak és Dobó Irénnek Diána, Román Latosnak és Pap Eva Erzsébetnek Péter Attila. Bálint Jánosnak és Papp Erzsébetnek Nor1 bert. Beretka Józsefnek es SzélPál Juditnak Nikolett, Bagi Lászlónak ee Berek) Evanak Péter, Mártonnál Jánosnak ét Péti Magdolna Juditnak Árpád, badv. ly] .u iák es Tusz Klárának Krisztián, Bálint Ernőnek és nauutsz Araivnanak Ernő, Budi Jánosnak es Susanszki Ildikónak Ildikó, dr. Cseh Jozsenuak es dr. Szöllősy Editnek Barbara. Balázs LajosnalC es Hamva th Tünde Ilonunak Lajos. Filyo Györgynek és Horváth Eizsebet Juditnak György, Sirkó Jánosnak es Kovács E/a Lrénmek .János. Renesár Zoltánnak es S/takó Ildikó lbolyanalc Román, dr. Zombori Gabornak és dl'. V'lncze Kaial innak Zoltán. Kenderest Sándornak és Tóth Erikának Nikolett Nóra. Szepesi Ferencnek és Hunyadi Juditnak Gabriella. Nagyapati Balázsnak és Tóth Zsuzsannának Ágota. Forral Kálmánnak és Soós Rozáliának Gábor Kálmán, Enyhig Nándor Gáspárnak és Molnár Évának Csaba Zsolt. Bacsó Károly Antalnak es Pavllk Erzsébetnek Anita, Farkas Vincének és Bognár Erzsébet Ibolyának Szabolcs Tanvas, Varga Imrének és Tóth Sárinak Péter. Ürge Jánosnak és Török Honának Norbert. Rajnai Ferenc Józsefnek és Bárkányi Katalinnak Mark Zoltán. Toroezkai Józsefnek es Gondos plinska Máriának Piroska. Bábi Fenenenek és Ocskó Ildikónak Péler Ferenc nevü gyermek 'k született. HAI.AI.OZAS Sajtos Lajosné Falta Vtktonu. Tari István. Illés JOzselné Száraz Veronika, Fapp Andor. Szekeres Imire, Varíja Györgyné Fogas Gizella. Redenczki János, Deák Erzsébet Terézia, Simon Lstvánoé Czimkoczi Anna. Antal Mihály, Nagy Antal, Majláth István,, Pörtli Jánosaié Frlsch Bmima Melánia, Kókal Józsefné Faragó Veronika, Rusz Szvetoz.ámé Tucziaikov Julianna. Blczó Györgyné Ella Rozália, Zsadányi Gáspár. Balog! Kálmán, Raffai József. Major Kálmánná Oraftsik Margit, Vet ró Sándor, Terhes István, Üveges István, szües Lászlóné Kovács Rozália, Behány Matyásné Gvovai Ilona, Kelemen Lászlón,* Gsokasi Eiel, Árva Ferenc. Katona Lajos, Bogdán Tibor. Gábor Perenc*i4 Dudáé Franciska meghalt. k