Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

2 Vasárnap, 1983. február (>." Jenkik Hondurasban JUGOSZLÁV PARTMUNKASOK KÜLDÖTTSÉGE HAZÁNKBAN Az MSZMP Központi Bi­Eott&ágának meghívására ja­nuár 31. és február 5-e kö­MDtt Dusán Giigorijevicsnek, a JKSZ Központi Bizottsága • tagjának vezetésével jugo­szláv pártmunkásküldöttség tett látogatást hazánkban. A küldöttséggel, amelyet foga­dott Havasi Ferenc, a Po­litikai Bizottság tagja, n KB titkára, megbeszélést folyta­tott Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. A delegáció ismerkedett az MSZMP-nek a gazdaságpolitika terüle­tén és a napirenden levő gazdasági kérdések megol­dása érdekében kifejtett te­vékenységével. LOSONCZI PAL TAVIRATA Üj-Zéland nemzeti ünne­pe alkalmából Lrwonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte sir Dávid Beattie fökormányzőt. nOL VAN A HÍRHEDT LYONI HÓHÉR? Klaus Barbie (Klaus Alt­mann Hansen) hírhedt náci háborús bűnös péntek éj­szaka elhagyta Bolíviát. A „lyoni hóhér", aki a második világháború idején H váro6 Gestapo-parancsno­kaként legalább huszonötezer ember halálos ítéletét írta alá, és maga is részt vett a francia ellenállási mozgalom harcosainak megkínzásában, az utóbbi években Bolíviá­ban élt. La Pazban néhány nappal ezelőtt — csalásért — letartóztatták. Pénteken éj­szaka jelentette be a bolíviai belügyminiszter, hogy Bar­bie-Altmannt kiutasították az országból. SEGÉLY GIIANAIAKNAK A FAO, az ENSZ mező­gazdasági és élelmezési szer­vezete másfél millió dollár értékű élelmiszersegélyben részesítette a Nigériából ki­utasított ghanai munkáso­kat. A szervezet főigazgató­ja pénteken közölte, hogy a mintegy 5 millió adag éle­lem nagyobb részét a Gha­nába már visszatérteknek juttatják, a kisebb hánya­dot pedig azoknak adják, akik még Bénin területén tartózkodnak. SHULTZ KÍNÁBAN Kínai hivatalos teendői­nek utolsó napján, szomba­ton Shultz amerikai külügy­miniszter találkozott Teng Hsziao-pinggel, a KKP KB PB állandó bizottságának tagjával, a Központi Tanács­adói Bizottság elnökével. A délelőtti órákban megtartott eszmecseréről részletek nem allnak rendelkezésre. NATO-TANACSKOZAS A brüsszeli NATO-köz­pontban péntéken ülést tar­tottak az Atlanti Szövetség tagállamainak a madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozón részt vevő küldöttségvezctől; vizs­gálat alá vették azt. a záró­dokumentum-tervezetet, amelyet a semleges és el nem kötelezett országok ter­jesztettek elő, valamint fog­lalkoztak az emberi jogok témakörében előterjesztett ( módosító javaslatokkal. MEYER NYUGDÍJBA VONUL Ez év június 30-tól'nyug­állománvba vonul Edward Meyer tábornok, az. Egyesült Államok szárazföldi hadse­regének vezérkari főnöke —• közölték pénteken Penta­gon-források. Meyer négy éve tölti be ezt a tisztet és 32 éve áll a hadsereg szol­gálatában. VOLT EGYSZER EGY CARPENTERS... Harminckét éves korában tegnap szívroham következ­teben meghall Karén Car­penter, a világhírű Carpen­lers együttes női tagja. Az együttes főként a hetvenes et ekben ért el nagy sikere­ket. lemezeiből 30 milliót adtak oL Egy hadgyakorlat hétköznapjai A hét 3 kérdése Puerto Lempira kikötő­város környékén az Egye­sült Allamak és Honduras csapatai ötödik napja gya­korolják egv feltételezett „vörös hadsereg" elleni had­művelet fortélyait. Fülsüke­títő robajjal érkeznek és indulnak a C—130-as óriás szállító repülőgépek, porfel­hőt kavarnak a Chinnoks. Blackhawk és Huey heli­kopterek. Ez utóbbiakból 30 érkezett a Pentagon külön­böző támaszpontjairól. Két — ugyancsak ameri­kai — csapatszállító hajó időről időre terepjárók és tábori felszerelések újabb kontingensét hozza partkö­zeibe. A partraszállók egv hídfőállás létesítését és an­nak kiszélesítését gyakorol­ják. A helyszínről érkező tudósítói jelentések szerint az amerikaiak a legkorsze­rűbb radarberendezéseket, a mesterséges holdak segít­ségével való távközlés alál­lomásait telepítették az At­lanti-óceán partján levő ős­erdőbe Egy frissen érkezett ame­rikai úgy nyilatkozik, hogv számára ez csupán egv nyá­ri kirándulás. A hondurasi újságírók egészen másfajta nyilatkozatokkal vannak el­foglalva. A hadgyakorlat nesvedik napján többen kö­zülük éhségsztrájkot akar­tak kezdeni azért, mert az amerikaiak konvháján csak dollárért akarják kiszolgál­ni őket. „Nincsenek dollár­jaink, s ha lennének, sem engednénk meg. hogy elvi­gyék innen a pénzünket" — mondja a hondurasi újság­író .kollégium elnöke. a Tegucigalpában megjelenő La Tribuna igazgatója. A San Pedro Sula vá­rosban megjelenő Tiempo című napilap a közös had­gyakorlatok kapcsán arról írt vezércikket, hogy Hon­duras törvényhozása erede­tileg nem adott engedélyt a Pentagon csapatainak az ország területén való tar­tózkodásra. Néhány nappal később, illetékes helyen „elfelejtették" közölni a saj­tóval. hogy a jóváhagyás megtörtént A nicaraguai határtól 15 kilométerre folyó hadgva­korlat külföldi megfigyelői egymással versengve dicsé­rik a hondurasi katonák harckészültségét és az ame­rikai haditechnikát. Az egy­más ellen a minap még há­borúskodó Argentína és Anglia főtisztjei Honduras­ban egy véleményen van­nak. A chilei dandártábor­nok büszkeségének ad han­got a hondurasi tisztek ma­gas szakmai tudása kap­csán. Hozzáteszi, hogy a Chilében kiképzett hondu­rasiak igazán méltó tanítvá­nyaik mestereiknek. , Még két napig tart a „Nagy fenyő" nevű ameri­kai—hondurasi hadgyakor­lat. amelyen összesen több mint hatezer katona vesz részt. Meruk József Első úticélja: Izrael Habib ismét tárgyal • Bejrut (MTI) Az amerikai közvetítés mellett elkötelezett libanoni vezetés az eddigi kudarcok ellenére nagy várakozással tekint Philip Habib ameri­kai megbízott újabb, hivata­losan is bejelentett közel­keleti küldetése elé. azt re­mélve. hogy a Washington­ból hozott „új elgondolá­sok" révén sikerül kimozdí­tani a holtpontról az izraeli megszálló csapatok kivoná­sáról folytatott tárgyaláso­kat. Bejrútban tartja magát az az értesülés, hogy Habib az izraeli, a szíriai és a pa­lesztin erők részleges vissza­vonásával próbálja helyreál­lítani kormánya hitelét, és egyben bebizonyítani — fő­ként a különalkutói vonako­dó Husszein jordániai ki­rálynak —. hogy az érintett felekben megvan a készség a libanoni válság rendezésé­re. Az amerikai diplomata első úticélja Izrael. Az Amin Gemajel libano­ni államfőhöz közel álló Ca­mille Chamoun. a falangis­ta-liberális pártszövetség el­nöke a helyzet tarthatatlan­ságát jellemezve rámutatott, hogy az amerikai napirendi javaslat elfogadása óta, il­letve azon kívül semmi né­ven nevezendő haladást nem értek el a másfél hónapja tartó izraeli—libanoni tár­gyalásokon. Mindezért izra­elt terhei a feleJösség — tette hozzá —, mert az álta­la támasztott csapatkivonási feltételek sértik Libanon nemzeti szuverenitását. 0 Miért lett az amerikai alelnök villámkörutat Nyugat-Európában? Ha kedd, akkor ez Belgi­um — az amerikai turista­csoport európai cikázásaról szóló szellemes film címe szállóigévé és fogalommá vált. Bush amerikai alelnök esetében, ha kedd, akkor az Hollandia volt, Belgium csu­pán szerdán következhetett. A .teljesítmény és a tempó valóban figyelemreméltó le­hetett; az alelnök tizenkét napos villámkörútja során hét nyugat-európai országot éri nt, látogatást tett a NATO, valamint a Közös Piac köz­pontjában, találkozott Genf­ben a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttségek vezetői­vel, s egy nyugat-berlini ki­térő során felolvasta Rea­gan elnöknek az európaiak­hoz intézett levelét. A Bush-körút legfonto­sabb mozzanatának a Rea­gan-üzenet felolvasását tar­tották. Az elnök csúcstalál­kozót indítványozott And­ropovnak (ezzel látszólag elébe ment a világ keleti és nyugati részén megnyilvá­nult reális óhajoknak), de sajátos feltételek alapján. A Reagan által ajánlott csúcs­értekezlet komoly tárgyalá­sok helyett arra szolgálna, hogy a Szovjetunió fogadja el a „nullamegoldást", ami közismerten elfogadhatatlan számára, hiszen hátrányos helyzetbe hozná, s az egyen­súly megbomlásával fenye­getne. Nyilván az ilyen fel­tételekhez kötött csúcsot ja­vasolni nem más, mint kép­mutatás, felelőtlen dobáló­zás. komolynak tartott kife­jezésekkel. Ismét amerikai lapokat idézve, azok nem tartják véletlennek, hogy amikor az elnök szeret min­den fontosnak vélt lépést maga bejelenteni, s ezzel kellő propagandahatást biz­tosítani, már a közelgő vá-, lasztások szempontjából is, üzenetének tolmácsolását ezúttal alelnökére bizta. Vagyis pontosan tisztában volt annak komolytalansá­gával. Közben Genfben már tel­jes a tárgyalási nagyüzem. Áz eurorakéta-tárgvalások mellett a héten felújította munkáját a genfi leszerelési bizottság (ennek a testület­nek hazánk is tagja, s a bi­zottság több fontos kérdés­ről, például a vegyi fegy­verek eltiltásáról, az atom­kísérletek teljes tilalmáról tanácskozik), valamint a szovjet—amerikai Salart­konferencia is. A stratégiai fegyverrendszerek korláto­zásáról és csökkentéséről szóló megbeszéléssorozaton előterjesztették azt az új szovjet indítványt, hogy a legpusztítóbb harci eszközök felső határa kölcsönösen lbuU—1800 legyen.) A koráb­bi SALT-egyezményekben ezl a plafont 2400-ban, majd 2150-ben rögzítették.) Az amerikai állásfoglalás sze­rint 30—35 százalékos csök­kentést kellene végrehajta­ni, de csak a szárazföldi in­dítású rakéták vonatkozásá­ban. A háttérben az húzó­dik meg, hogy a Szovjet­unió rakétapotenciálja 72, míg az Egyesült Államoké csak 51 százalékban száraz­földi telepítésű. Washington tehát csökkentené a fegy­verzetnek azt a részét, ahol a Szovjetunió vezet, viszont érintetlenül hagyná a nuk­leáris tengeralattjárókra sze­relt rakétákat, valamint a stratégiai légierőt, ahol az amerikaiaké a számbeli fö­lény. Ilyen szándékkal és magatartással azonban ne­héz lesz az álláspontokat közelíteni és megegyezni. 0 Milyen veszélyt jelentenek Japánban a militarizálási törekvések? Miközben Nakaszone, az új japán miniszterelnök be­mutatkozó látogatáson járt Washingtonban és Shultz amerikai külügyminiszter Tokióban kezdte meg távol­keleti körútját, mind több aggasztó hír érkezik a fel­kelő nap országának milita­rizálási törekvéseiről. Az idei esztendőre elfoga­dott katonai költségvetés, az inflációs rátát leszámítva, tiszta 7,7 százalékos növeke­dést irányoz elő. Bejelentet­ték, hogy a következő öt év­ben 18 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordíta­nak korszerű fegyverek vá­sárlására. Tavaly már hét közös japán—amerikai had­gyakorlat zajlott, az év vé­gén sor került az első szá­razföldi manőverre is, a szent hegy. a Fuji tövében. Tizenöt esztendő után min­den bizonnyal ismét befut az első, nukleáris fegyverek­kel is felszerelt amerikai anyahajó a japán kikötőbe, az Enterprise vet horgonyt Sasebóban. Különösen ve­szélyesnek látszik az elkép­zelés, hogy a nukleáris fegyverek hordozására al­kalmas F 16-os amerikai harci gépek számára báziso­kat biztositanak Észak-Ja­pánban — a Szovjetunió máris határozottan tiltako­zott a határaihoz viszonylag közel tervezett, kétségkívül fenyegetésnek szánt lépések ellen. A kép teljességéhez tar­tozik, hogy a fejlett tőkés országok közül még mindig Japán költ legkevesebbet katonai célokra, s a máso­dik világháború után elfo­gadott alkotmány erősen korlátozza a haderő-fejlesz­tési terveket. Most azonban — amerikai nyomásra, a jobboldal tevékeny közre­működésével — széles kórű kampány bontakozott ki az alkotmány revíziójára. Ügy tűnik, hogy a japán nagy­tőke egy' tekintélyes része, amely eddig a békés gazda­sági expanzió (terjeszkedés) eszközeivel képes volt biz­tosítani a maga érdekeit, a gazdasági válság szorításá­ban, a hadiipari vágányok­ra történő átállást tekinti kivezető útnak. Az új kor­mányfő, Nakaszone szemé­lyében pedig olyan politikus áll a kabinet élén. aki meg­alapozta a hadügyminiszté­rium szerepét betöltő nem­zetvédelmi hivatal munká­ját (a rendhagyó elnevezés is az alkotmány tiltásával kapcsolatos), s akit úgy is­mertek. mint a hadsereg­fejlesztés lelkes apostolát. • Mi történik Salvadorban? Furcsa volt hallani, hogy Salvadorban folyik a berlini csata. Meg kellett azonban barátkozni azzal, hogy az amerikai kontinensen a be­vándorlók több települest óhazai nevekre kereszteltek. A salvadori Usulatan me­gyében igy nevezik Berlin­nek a terület második leg­nagyobb, 30 ezer lakosú vá­rosát. A salvadori hazafiak el­foglalták és három napon át kezükben tartották a vá­rost, majd amikor a kor* mánycsapatok összpontosí­tott támadást kezdtek, kité­rőleg visszavonultak. Az esetnek rendkívtfl nagy lé­lektani és propagandahatása volt, annál inkább, hiszen a hazafiak mindenütt kezde­ményeznek, a tizenkét me­gye közül kettő csaknem egészében ellenőrzésük alá került, s több sikeres akciót hajtottak végre a főváros szomszédságában is. Ez a hadihelyzet adott okot, hogy riadót fújjanak Washingtonban. A salvadori juntának felújították és 200 millió dollárra növelik a ka­tonai segélyt (korábban ezt azért függesztették fel, hogy az „emberi jogok" ügyében szalonképesebb magatartás­ra sarkallják salvadori em­bereiket). tengerészgyalogo­sok érkeztek Salvadorba, hogy megvédjék az ameri­kai állampolgárokat, s köz­ben nyomást gyakorolnak Nicaraguára is. Réti Ervin Siklós János: Áz égbolt közepén a hold 6. Már csak azért is, mert a meglátogatott há­rom üzem — parfüm-, textil- és sörgyár — mindegyikében azt fejtegette az igazgató, hogy mivel es hogyan tette, teszi rentábilissá a ter­melést. Mint mondja — a szocializmus sem tud megélni ráfizetésből. leRalábbis Beninben. nem. S amit nem hagytak kj egyik helyen sem a mondanivalóból: az üzemi munkásság föl­vállalt egy-egy vállalatnál 30—50 hektár földet müvelésre: mindhárom cégnél kukoricát ter­melnek. az a legfontosabb termékek egyike A textilesek néhány hektárral nagyobb területet vállaltak, mint amennyit ajánlottak nekik mű­velésre. Milyen módon élnek, gondolkoznak? Ez volt a témája annak a beszélgetésnek, amelyre R. V. Guézonál, a köztársaság alelnökének laká­sán tett látogatásunk alkalmával került sor. Guézo egyben a benini szakszervezeti szövet­ség főtitkára és a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke, az afrikai kontinens képviseletében. A szocialista világrendszer politikai, gazda­sági törekvéseit nagyra értékelik, támogatását élvezik és igénylik. Antiimperialista harcukban, a béke védelmében, a szocialista építésben er­re a világrendszerre nagymértékben támaszkod­nak. De szükségük van minden pénzre, tökére, amelyet politikai lel te telek nélkül megszerez­hetnek. Lépéseik igen meggondoltak és meg­lehetősen sokoldalú tapasztalat húzódik meg mögöttük. Ök államosítottak, de a külföldi — főleg francia — szakembereket a vállalatok élén meghagyták, s melléjük tették a maguk embe­rét. Szakértelem nélkül nem boldogulnak, azt most tanulják. Létrehoztak vegyes vállalkozá­sokat, amelyeknek 51 százaléka saját, 49 száza­léka tőkés érdekeltség, de a vezető szakembe­rek külföldiek, tehát hozzáértők. Nagyarányú olajkutatásokba kezdtek, az első sikertelensé­gek után egy norvég céget bíztak meg a geo­lógiai föltárással, s a próbafúrások elvégzésével — az eredmény a vártnál jobb volt. Idézem: „Nemsokára az olajtermelő országok soraiba kerülünk, néhány hónap múlva kezünkben lesz saját nyersolajunk" — mondta Guézo. A szocialista gazdaság és viszonyok kialakí­tásához minden használható eszközt, tapaszta­latot, módszert igénybe vesznek, és persze tőket is. Vigyáznak a lakosság ellátására, s ennek fejlesztésére. (Ezért nem követték el azt a hi­bát, hogy a kis- és magánkereskedelmet kor­látozzák, megszüntessék, a piacokat — bármi­lyen csatornákon érkező termékekről is legyen szó — támogatják.) Hasonlóképpen a kisterme­lést is a mezőgazdaságban; műveljenek egv da­rab földet és termeljenek élelmet, exportter­mékeket stb. Ugyanakkor láttam hatalmas te­lepítésű kókusz- és pálmaerdőket, banánültet­vényeket, amelyeket állami kezdeményezéssel, irányítással és finanszírozással valósítottak és valósítanak meg. Személy, és teherautó-forgal­muk — ha nern is éri el a miénket — elég erőteljes. Bér- és szociálpolitikájukon érződik, hogy a munkások, a lakosság érdekei messze­menő figyelmet kapnak. S eiTŐl azért már tud a lakosság. Érzi a változás kedvező hatását! Nincs elegendő szakember, sokkai tobb ér­telmiségre lenne szükségük. Tőlünk is azt kérték — elsősorban —, tudnánk-e több em­bert beiskolázni egyetemeinken, a szakszerve­zetek szolidaritási alapjának terhére, vagy más úton, hogyan lehetne a létszámot emelni. Számukra a szakember — létkérdés! Politikai funkcionáriusok képzésében segítünk: rendsze­resen tanulnak nálunk afrikaiak, beniniek is. Megelégedéssel meséltünk Guézonak arról, hogy, egyik este a szállodába benézett két be­nini magyar. Az egyik Szegeden végzett a ter­mészettudományi karon, a másik meg Pesten, a közgazdasági egyetemen. A szegedi „illető­ségű", amikor megtudta, hogy én is oda való születésű vagyok, nyomban fölsorolta a taná­rok nevét, a szabadtéri játékok előadásainak: címét, s a városról lelkesen beszélt; szeretne meg egyszer visszamenni. Igen ám, de hogyan? Hiszen Cotonou Szegedtől majd ötezer kilomé­ter és legalább hatvanezer forint az út oda­vissza. Megkérdezte Guézo. hogv vollunk-e az afri­kalak szemináriumán? Onnan jöttünk. Nyolo afrikai országból tizennégy szakszervezeti •veze­tő tanult nálunk, közöttük volt Diallo. az af­rikai szakszervezeti szövetség egvik vezetője. Igen, ott tanultak. A Friedrich Neums^s (NSZK) alapítvány által épített iskolában, amelynek helyettes igazgatója ott dolgozik, e képviseli az NSZK szakszervezeteit, helyeseb­ben az alapítványt és igazgatja az iskolát. (Egyáltalán nem lenne haszontalan, ha valami­lyen címen egy olyan alapítvány is létezne, amelyet a szocialista országok közössége ho­zott létre és tart fönn Afrikában vagy más földrészen.) Azon a szemináriumon tanul Lisite, a togóá lány is. N (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents