Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 30. szám 1983; február 5-J szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁG Á N A K LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről »• A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltételek mellett is — alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete — a külső feltételek kényszerítő hatására és a belső - erőfeszítések eredményeként — javult A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlettel zárult A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előirányzatoknak megfelelően kismértékben meghaladta az előző évi szintet A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt, mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosítására jelentős intézkedések történtek, amelyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazdasági folyamatok. A vállalatok gazdasági helyzete — piaci lehetőségeik, illetve alkalmazkodási képességeik alapjón — tovább differenciálódott. A termelök és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdasági szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoztatják. 1982-ben a nemzeti jövedelem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2 százalékkal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0.5 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél kevesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emelkedett Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt A termelés növekedése, az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A belföldi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent, és őszszege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásban 16 százalék, kisebb az előző évinél. got, kivéve a fémtömegcikk- lágpiaci értékesítési nehézipart, ahol csökkent a ter- ségek. Ezek közé tartozott a melés. Néhány ágazat ter- kohászat, egyes vegyipari melését különösen kedvezőt- ágazatok, továbbá a ruhálenül érintették a tőkés vi- zati ipar. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSÉNEK ALAKÚ LASA 1982. év 1981. év százalékában 101,4 99,4 100.8 103.7 100,9 101.8 98,4 104,4 102,0 Bányászat Villamosenergia- ipar Kohászat Gépipar Építőanyagipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Ipar összesen A NÉPGAZDASÁG 1982. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI Terv Tény 1981. év százalékában Nemzet! jövedelem 101—1013 101,5—102 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai milliárd forint, folyó áron 98—99 98 102—1023 10Z 98—99 99 104—104,5 105 100—100.5 1003 1003—101 101 178—180 185,4 Az ipar termékszerkezete korszerűsödött, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásfejlesztés intenzitása elmarad a követelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel. 2 százalékkal voit kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett, és az ipar egészében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6.4 százalékkal kevesebb volt, mjnt 1981-ben. Az egy órára jutó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet—magyár földgázvezeték Városföld—Kiskundorozsma közötti szakaszának építése. A Halimba III. bauxitbánya kapacitása 1982-ben évi 440 ezer tonnával nőtt és befejeződött a Bitó II. bauxitbánya építése. A tatabányai szénbányáknál vállalati beruházásként megnyitott Csordakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikettgyártással bővült a tatabányai brikettgyár kapacitása. A veszprémi szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin-akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a• Paksi Atomerőmű r. sz. reaktor blokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár bqrüházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilén fóliagyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salétromsavüzem készült el. Konvertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi Porcelángyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befejezték az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőkapacitását. Építőipar Ipar Az ipari termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportálása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítésen belül a lakosságnak és a termelőfelhasználóknak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra S,9 százalékkal kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vállalatonként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gépés gépiberendezés-ipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlaAz országos épitési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokozták építési teljesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mellett az építési export nőtt. A beruházási építési igények mérséklődésével a kivitelező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények átadásának ütemességében, a munka minőségében érdemleges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett. Az év folyamán 75 550 lakás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épített lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomórészt államilag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet és nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 4 százalékkal nőtt. 1982-ben 14.8 millió tonna gabona termett, 15 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Búzából 25 százalékkal, kukoricából 14 százalékkal többet takarítottak be. A búza termésátlaga (Folytatás a 2. oldalon.) Öregek háza Szegeden, a Tolbuhin sugárúti 110 személyes, garzon jellegű lakásokból álló öregek házát — reméljük — hamarosan elfoglalhatják jogos tulajdonosai. A napokban érkeztek meg a szép és kényelmes bútorok, $ így már kezdődhet az utolsó „simítás'': a lakások belső berendezése. Képünk a márványpadlós társalgóban készült A 10. sz. Volánnál Kevesebb költséggel - nyereségesen A korábbi esztendőkben állandóan emelkedett a fuvarozó vállalatok által elszállított áru mennyisége. A termelés stagnál. jó pár iparágban csökken. Amit nem készítenek el, az szállítást sem igényel, következésképpen a szállítóknak is más mutatót keli keresniük, ha eredményesen akarnak gazdálkodni. Több szállítással nem növelhetők bevételeik, ezért inkább a költségeket veszik alaposan szemügyre: hogyan tudnák minél kevesebb ráfordítással elérni a tervezett nyereséget. Nyereségtervüket 1982ben is teljesítették a 10. számú Volán dolgozói. Mivel a fuvarpiac beszűkülése következtében már tavaly sem tudtak annyival többet szállítani, amennyivel szerettek volna, kénytelenek voltak a költségeket csökkenteni. A vállalat jó eredménye annak köszönhető, hogy ebben viszont túlszárnyalták a tervet. A dolgozók jövedelme 1982-ben meghaladta a bavi 4 ezer 800 forintot. Idén sem tudnak jobbat a tavaly bevált receptnél: azzal a különbséggel hogy bevételnövekedést már nem is irányoztak elő. Fölmérve a nyereség alakulására ható tervezőket az egtres üzemrészek kapacitásának jobb kihasználását tervezik. Csökkentik az autóbuszállományt. A lehetőségek szerint időszakosan korlátozzák a menetrend szerinti járatok számát, és a felszabaduló iárműveíket szabadáras munkákra irányítják át a nyereségnövelés érdekében. Terveikben kiemelt helyet foglal el a nemzetközi áruszállítás. Nem rubelelszámolású forgalmukban 7—800 ezer dolláros nettó devizahozammal számolnak. Különböző szervezési intézkedéseket foganatosítanak: a Tisza-pályaudvari konténerterminál üzembe helyezésévé! biztosítják, hogy a konténer* forgalom a Volán szervezésében bonyolódjék. Üzembe helyezik a Tisza-pályaudvari fedett átrakóhelyet. A Buöalakk-nál csomagolási tevékenységet kezdenek. Huszonkét %-kai csökkentik a benzinüzemű járműállományt, ezzel és néhány más intézkedéssel 8 millió forint értékű üzemanyag megtakarítását irányozták elő. 1982-ben megkezdték a ZIL tehergépkocsik dízelüzeművé való átalakítását: ezt idén is folytatják. Módosítják az anyaggazdálkodós és a forgóeszköz-selejtezés rendszerét. Fokozott figyelemmel kísérik a nem rubelövezetből származó alkatrészek fel használását. Vj RTS gépsorukon, mintegy 10 ezer gumiabroncs újrafutózását tudják elvégezni házon belül. Az önálló gazdasági egységek munkáját is segítik: a piackutatási információkat rendszeresen a rendelkezésükre bocsátják, kidolgozzák részükre az állóeszköz-gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb követelményeket. Az önálló egységek számára ezentúl nem írnak elő kötelező tervezést, és az ottani vezetők belátására bízzák. milyen ösztönzési formákat, üzletpolitikai fogásokat alkalmazzanak. Nagyjából egyetlen követelmény érvényesül: minél hatékonyabban dolgozzanak. A vállalat központi szerepe változik, de nem veszít fontosságából. Kevesebb operatív irányítási feladatot lát el. ugyanakkor viszont táuloti elképzeléseket dolgoz ki, koordináló szerepe is növekszik. A nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is jelent, de teret enged az alkotó energiák érvényesülésének is. T, L