Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

0\<oO ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73 évfolyam 47. szám 1983 február 25., péntek Ára: 1.40 forim AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Béke, biztonság, társadalmi haladás Az országgyűlés külügyi bizottságának állásfoglalása Csütörtökön a Parlament­ben tanácskozott az ország­gyűlés külügyi bizottsága. Az. eszmecserén — melyet Gye nes András. a bizottság elnöke vezetett — Nagy Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkár tájékoztatta a kép­viselőket a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. Ezután Darvasi Istvánnak, a bizottság titkárának előter­jesztésében megtárgyalták és elfogadták a testület idei munkatervét A vitában felszólalt: Rusz Márk Csongrád megyei kép­viselő is. A Szovjetunió fennállásá­nak 60. évfordulója alkal­mából kidolgozott szovjet leszerelési javaslatokkal kap­csolatban a bizottság az alábbi állásfoglalást fogad­ta el: A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bizottsága teljes egyetértését fejezte ki azzal a békefelhi­tvással. melyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága a Szovjetunió megalaku­lásának 60. évfordulója al­kalmából intézett a világ parlamentjeihez, kormá­nyaihoz. politikai pártjaihoz és népeihez. A külügyi bizottság osztja azt a felfogást, hogy a mos­tani nemzetközi helyzet szé­leskörű összefogást sürget a békét fenyegető veszélyek elhárítására, a nemzetközi biztonság erősítésére. Támo­gatja a Szovjetunió erőfe­szítéseit. hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelés előmozdítására. Üdvözli a Szovjetuniónak azt a kötelezettségvállalását, hogy lemond a nukleáris fegyverek elsőként történő alkalmazásáról és elvárja, hogy hasonló lépést tegyen az összes olyan nukleáris hatalom, amely eddig ezt nem tette meg. Támogatja a nukleáris fegyverkészletek szintjének befagyasztására, a nukleáris fegyverkísérle­tek általános és teljes betil-, tására. az ilyen fegyverek újabb fajtái gyártásának megakadályozására, a vegyi fegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló konkrét javaslatokat. A fel­hívással összhangban állást foglal a hadászati fegyver­zetek korlátozásáról és csök­kentéséről, valamint az eu­rqpai . nukleáris fegyverek csökkentésérői és korlátozá­sáról folytatott szovjet— amerikai tárgyalások ered­ményes befejezése mellett. A magyar nép őszinte bé­kevágyával összhangban a Magyar Népköztársaság kül­politikai törekvéseinek kö­zéppontjában is a béke, a nemzetközi biztonság, a tár­sadalmi haladás szolgálata, a, nyugodt, békés jövő meg­teremtése áll. Az egész ma­gyar társadalomnak létfon­tosságú érdekei fűződnek olyan nemzetközi viszonyok kialakításához, amelyek ked­veznek az alkotó munkának, a világ népei széles, gyü­mölcsöző, kölcsönösen elő­nyös együttműködésének. Ezt szolgálja a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének politikája. Ez a politika a hetvenes években Európa és a világ más or­szágai és népei számára szá­mos kedvező eredményt hozott. A szovjet emberek­kel együtt az egész magyar nép meggyőződéssel vallja, hogy ha az államok és a népek egyesítik erőiket. le tudják győzni a háborús ve­szélyt, meg tudják őrizni a világ békéjét, az emberek jogát a békés élethez. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bizottsága teljes felelősség­gel ajánlja a világ vala­mennyi parlamentjének, kormányának, hogy népeik érdekeiből kiindulva fogad­ják kellő figyelemmel a Szovjetunió felhívását és tegyenek meg mindent a béke védelmére. A Magyar Népköztársaság továbbra is kész minden tőle telhető erőfeszítést megtenni a bé­két fenyegető veszély elhárí­tására. a világ békéjének megóvására. (MTI) Tanácsülés Sándorfalván Sándorfalva nagyközségi közös tanácsa tegnap, csü­törtökön tartotta idei első ülését. A testület először megvitatta és elfogadta a szabálysértési ügyintézésről szóló beszámolót. A tanács megállapította, hogy a tár­sadalmi tulajdon védelmé­nek érdekében még több erőfeszítést kell termi. Érté­kelte a testület a nem taná­csi szervekkel kötött együtt­működési megállapodások tapasztalatait is. A népfront­tal való közös munka több évtizedes múltra tekint visz­sza. és a népfront hozzájá­rult ahhoz, hogy még több embert sikerüljön megnyer­ni a községépítő, -szépítő mozgalomnak, a társadalmi munkának. Igen sokat fejlő­dött a lakóhelyen a nép­frontaktivisták területi mun­kája. A KISZ-esekkel kötött együttműködés többek kö­zött azt eredményezte, hogy sikerült megnyerni a tizen­és huszonéveseket a sport­pályaépítéshez. A falugyűlé­seken tanácsi tisztségviselők a fiatalok vezetőivel közösen elemzik, hogy miként alakul az ifjúság helyzete. hogy változnak életkörülményeik Sándorfalván, valamint a társközségben Dócon. Értékelte a tanács, hogy a nagyközség gazdasági egysé­gei. a helyj vállalatok, üze­mek milyen anyagi támoga­tást nyújtottak ? községpoli­tikai célkitűzések megvaló­sítása érdekében. Itt elmond­hatjuk. hogy ezen a terüle­ten is figyelemre méltóak az eredmények. Jelentős össze­get fizettek például az ön­kéntes tűzoltó-egyesületnek és ebből a támogatásból pó­tolták a hiányzó felszerelése­ket. Az áfész a citerazene­kar működését finanszírozza. A Szeged járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet Pető­fi szocialisita brigádja az egyik óvodát patronálja. Több szocialista brigád az öregek napközi otthonát tá­mogatja. Az áfész dolgozói ajándékokkal kedveskednek, hasonló módon segítik az öregeket a ruházati szövet­kezet a Magyar—Lengyel Barátság Tsz, a Háziipari Szövetkezet kollektívái. Fel­mérte a testület, hogy a kü­lönböző vállalatok, szövet­kezetek milyen társadalmi munkát végeztek az elmúlt évben. A közösség érdeké­ben a legtöbbet a Magyar— Lengyel Barátság Tsz tett. — társadalmi munkájának értéke meghaladja az 1,6 millió forintot. De dicsére­tes az áfésztől kezdve a HÓDGÉP helyi üzemegysé­géig a többi gazdasági egy­ség közhasznú tevékenysége Tanácskozott az SZMT elnöksége Gazdasági munkaközösségek Társadalombiztosítás Ülést tartott Szegeden teg­nap délután az SZMT el­nöksége, Piros László elnök vezetésével. A testület első­ként az új gazdálkodási for­mák tapasztalatairól szóló előterjesztést vitatta meg. A vállalati munkaközös­ségek iránt kezdetben igen nagy volt az érdeklődés, szinte túljelentkezéstől kel­lett tartani. Azonban mi­helyt a gyakorlati kivitele­zésre került sor — megis­merkedtek a feltételekkel, a szabályozókkal, az adózással —, sokan visszaléptek. A megye építőiparának terüle­téről példa, erre a DÉLÉP, ahol az ezer jelentkezőből csupán hat csoport, azaz munkaközösség alakult, 61 fővel. Így hasonlóképpen a CSOMIÉP-nél, a CSOMI­TERV-nél, a FÜTÖBER csongrádi gyárában, a Tisza Bútoripari Vállalatnál stb. Az építőiparban összesen 23 munkaközösség alakult 235 fővel. A közösségek közül csak hat olyan csoport van, amelynek tagjai fizikai dol­gozókból áll. A közösségeket minden esetben a vállalatok irányít­ják, munkájuk szorosan kö­tődik a vállalati tervek vég­rehajtásához. „Mellékkerese­tük" nem lebecsülendő. Van olyan munkahely, ahol a munkaközösségben az embe­rek a hivatalos napi átlagos „órabérük" másfél, kétsze­resét megkeresik. Ez főként a teljesítményben dolgozók­nál figyelhető meg. Mivel a csoportok összetétele bizo­nyos kiválasztódás alapján alakul, így a legjobb mes­terek, szakemberek kerülnek a közösségekbe; ezzel is ma­gyarázható a csoportok na­gyobb teljesítménye és a jobb kereset. Természetesen ott alakíta­nak gazdasági munkaközös­ségeket, ahol az üzemi négy­szög és főként a gazdasági vezetőség ezt hasznosnak, in­dokoltnak tartja. Említésre méltó még a CSOMIÉP új gazdálkodási formának is ne­vezhető leányvállalata, ahol a vártnál felül is nagyobb az érdeklődés és a tervezett létszámfelfutás. Jelenleg 320-an dolgoznak ott és az erre az évre tervezett nye­reségük 18 millió forint. Vonzó volt a kínálat is, amikor' az építőiparból el­vándorolt szakmunkásokat visszahódítandó, évi 84 ezer forint bérszínvonal elérésé­nek lehetőségét hirdették meg. A tanácsi vállalatok közül jó példaként szerepelt az el­nökség ülése előtt a vásár­helyi Fémtechnikai Vállalat, ahol 13 gazdasági munkakö­zösség alakult 65 fővel. Ezek a közösségek is a termelési feladatok végrehajtásában, a közvetett exportra való ter­melésben vesznek részt. Csak azok dolgozhatnak a közösségekben, akiknek a napi, havi teljesítményük — a hivatalos munkaidő alatt — eléri a kívánt normát. Idejüket is szabályozták, kü­lönböző, de hasznos gyakor­lati szempontokat figyelem­be véve. Az általános tapasztalat az, hogy a gazdasági munkakö­zösségek tevékenysége túl­ságosan sok adminisztrációs, számviteli, könyvviteli mun­kával, ügyintézéssel jár; ezt hasznos lenne csökkenteni. Az SZMT elnöksége előtt szereplő másik fontos téma volt á Csongrád megyei Tár­sadalombiztosítási Igaigató­ság e/műlt évi bevételeinek és kiadásainak alakulásáról szóló előterjesztés. A dolgo­zó embernek nagy biztonsá­got jelent az a tény, hogy ha bármikor beteg lesz, bal­eset éri vagy gyermeket ne­vel, nyugdíjba megy, szá­míthat a társadalom anyagi segítségére. Országosan 1981-ben nyug­díjra, táppénzre, családi pót­lékra, gyermekgondozási se­gélyre és egyéb társadalom­biztosítási ellátásra 90,8 mil­liárd forintot; 1982-ben pe­dig 7,2 százalékkal többet, 97,4 milliárd forintot fordí­tottak. Megyénkben ezek a kiadá­sok — részletesebb taglalás nélkül — az elmúlt évben 3 milliárd 894 millió 921 ezer forintot tettek ki. Az 1981-es évhez képest tavaly 21 mil­lió 517 ezer forinttal növe­kedett a táppénzekre kifize­tett összeg. Az igazgatóság 188 dolgo­zójára nem kis munka há­rult az ügyintézések során. Az SZMT elnöksége elfogad­va az előterjesztést, elisme­rését és köszönetét fejezte ki a kollektíva eddig végzett tevékenységéért. (N. - * 1 I f Ilit / jf • : • t ** Ifi Pv- /ff lg A ifflfff # > ér , 1 >, - v' r'. • ' ft m X. jy ' r .i "^sá&ssfisb^tÉs ^ <j % m ' A • l^l -TV ' ^"•hihuaMk J pl, mMTBLyMp. ...'. ' V • . t . ? • . ' Kisebb építöbrígádok, nagyobb vállalkozás Bővült a házilagos építőipar termelése Mérik, csomagolják az asszonyok a téli szalámit a szegedi szalámigyarban. Abban a helyiségben, amelynek a szomszédságában néhány nappal ezelőtt tűz ütött ki és eléget­te a födémet. Mint arról iabunkban beszámoltunk, az átadás előtt álló raktárépület­ben azonnal megkezdték a helyreállítást a gyári brigádok a csomagolóban pedig ugyanúgy dolgoznak most is, mint azelőtt Hazánkban az építési mun­kának átlagosan 28 százalé­kát az építőipari ágazaton kívül álló szervezetek, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, vízgazdálkodási és más vál­lalatok, szövetkezetek elkü­lönült építési részlegei bo­nyolítják le. Ennek a mun­kának sokféle részletét, ösz­szefüggését összegezi a KSH új kiadványa. Egyebek között kitűnik belőle, hogy mintegy 3400 ilyen házilagos építési szervezet 171 ezer dolgozót foglalkoztat, tehát több mun­kást és szakembert, mint a kivitelező építőipari vál­lalatok és szövetkezetek. Az utóbbi években szerepük és termelésük is növekedett, mert rugalmasabban alkal­mazkodtak az ország építési igényeinek változásaihoz. A MÁV és a posta tízezer, illetve ötezer építőmunkásán kívül még 11. házilagos szer­vezet — főként mezőgazda­sági termelőszövetkezet — 1 foglalkoztat ezernél több épí­j töipari dolgozót. Túlnyomó többségük kis egység, amely­ben átlagosan alig 50-en te­vékenykednek, s ezért köny­nyebben mozgósíthatók a változó feladatokra. Éppen szervezetük szerény nagysága növefi érdekeltségűket a ki­sebb építési megbízások el­fogadására, amit sok nagy építőipari vállalat még gyak­ran elutasít. A házilagos szervezetek mind nagyobb számban vállalnak megbízá­sokat anyavállalatukon kí­vüli megbízók részére, s most már a négy évvel ez­előttihez viszonyítva , összes munkájuknak 42 helyett 52 százalékát fordítják ilyen megrendelések teljesítésére. Vállalkozásaik kiterjesztéséra ebben az időszakban több mint 10 ezerrel növelték épí­tömunkásaik számát, s ta­valy már az 1978. évi 43 milliárd helyett majdnem 51 milliárd forint értékű mun­kát végeztek el. Így az or­szágban. a múlt évben át­adott 6075 — kétmillió fo­rintnál értékesebb — létesít­ményből 1673-at a házilagos szervezetek építettek fel. Az utóbbi "négy évben az ága­zaton kívüli építési szerve­zetek 9,6 százalékkal bőví­tették termelésüket, pe­dig 1979 után az építési igények mérséklődése miatt csökkenésre számítottak. A legdinamikusabban a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek. valamint a város- es községgazdálkodási vállala­tok építési részlegei növel­ték termelésüket, főként az épületfenntartási és -korsze­rűsítési munkákkal. ame­lveknek aránva eb^en az időszakban 25.5-ről 35.7 szá­zalékra emelkedett. A lakosság részére éven­te 600—900 millió forint értékű építési munkát végez­nek. A korábban tervezett­nél több segítséget nyújtanak a lakásépítőknek is. Tavaly már 3367 új lakást adtak át, s ezzel megközelítették az építőipari szövetkezetek tel­jesítményét. A budapesti, a Pest és a Csongrád megyei házilagos szervezetek építési tevékenysége szinte az egész országra kiterjed, s a Zala megyeiekkel együtt tavaly már az országhatáron túl is mintegy 210 millió forintér­tékű exportmunkát végez­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents