Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

Csütörtök. 1983. fehritnr 24. Műszaki kutatás és fejlesztés Koordinációs bizottság a megyében Régóta koztudott. hogy Magyarorszagon az extenzív tejlesztes tartalékai kimerültek. hogy — íoként a mai világgazdasági helyzetben csakis úgy vagyunk képesek megtartani életszínvonalunkat, vagy fejleszteni azt, ha a korábbinál jobban kihasználjuk legfőbb tartalékunkat: szellemi tőkénket. Azaz az emberek tudásában, szakértelmében rejlő lehetőségeket. Mindehhez természetesen meg kell teremteni a szükséges szervezeti kereteket és föltételeket is, azokat az információs csatornákat, amelyek elősegíthetik a megszülető eredmények mihamarabbi. s minél több helyen történő alkalmazását. S egyúttal befolyásolhatják a kutató-fejlesztő munkák irányát, hogy azok valóban gyakorlati (úgy is mondhatnánk: piaci) célokat szolgálhassanak. A megyében működő szerrezetek közül a Műszaki és Természettudományos Egyesület megyei szervezete eddig is sokat tett a célok érdekében. Az MTESZ azonban most még tovább kíván lépni, tekintetbe véve a Politikai Bizottság 1981. augusztus 4-i határozatát, az MTESZ XIII. közgyűlésén elfogadott álláspontot, valamint az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gazdaságés szövetkezetpolitikai bizottságának állásfoglalását, amelyek szerint az egyesület munkájának középpontjába a gazdasági feladatok megoldásának segítését kell állítani. Ezen belül is az a legfontosabb feladata az MTESZ-nek, hogy segítse elő a termelési struktúra fejlesztését és a hatékonyabb gazdálkodást szolgáló műszaki kutatási és fejlesztési tevékenységet a megyében. E célokat figyelembe véve döntött úgy az MTESZ megyei szervezetének végrehajtó bizottsága, hogy műszaki kutatásfejlesztési koordinációs bizottságot hoz letre. A bizottság elsőrendű célja a megyében folyó műszaki kutatási és fejlesztési tevékenység fellendítése, koordinálása, és hatékonyságának növelése lesz. Mindebben támaszkodni kívánnak az MTESZ tagegyesületemé a vállalatokra és az MTESZ szakértői hálózatára. A bizottságnak megalakulása után mindenekelőtt a jelenlegi helyzetet kell elemeznie. Fölmérnie, hogy a megyében jelenleg végzett kutató-fejlesztő munka milyen fő irányokban folyik, mennyiben felel meg az országos célkitűzéseknek. A helyzet alapos föltárása közben egyúttal az elképzelések szerint a bizottság kapcsolatot alakítana ki az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal és a Szegedi Akadémiai Bizottsággal. Általában az lenne a testület feladata, hogy segítse a megyében levő kutatóhelyek és a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak jobb kiépítését. módszerbeli segítséget nyújtson a kutató-fejlesztő munkához, s hozzájáruljon a legújabb tudományos-műszaki eredmények jobb megismertetéséhez. Gyakorlati munkáiéban a bizottságnak föl kell majd karolnia a megszületett kutatási eredményeket. azok mihamarabbi bevezetését elősegítve, szükséges támogatnia a vállalatoknál fölmerülő gyakorlati kérdések megoldását Egyetemisták iskolai gyakorlaton Elutazott a román ifjúsági küldöttség Tanácskozás az együttműködésről Festhetnénk szebbet is Mayára marad a könyvtáros El tudják képzelni egy vállalatigazgató arcát? Abban a pillanatban, amint szakszervezeti aktivistak győzködik, hogy adjon helyet és embert az üzemi könyvtárnak ? Vagy a tiszteletdíjas •könyvtárosét, amint terelgeti a munkásokat: válasszanak olvasnivalót abból a pár száz könyvből, ami egy szekrénybe van bezsúfolva? Aki a szakszervezeti könyvtárhálózat ügyeivel ismerkedik, bizony láthat egynéhány „meggyőződés nélküli" arcot. A gazdasági vezetőket termelésközpontű gondok foglalkoztatják, a „társadalmi munkában-könyvtárost" kudarcok kisérik. az „egyszerű dolgozó" örül. ha ellátja a munkaját és a csaladját. Ha kinek-kinek olvasási ingere támad, a nagyvárosban talál r.agykönyvtárakat, az üzeminél jobban ellátott területi fiókokat ... Ez persze egyféle kép, szándékos túlzásokkal. Festhettünk volna szebbet is, fölemlegetve a nagyüzemek látogatott, sokkönyves önálló könyvtárait, függetlenített, hozzáértő könyvtárosait. Az igazság azonban megint valahol középütt, a két véglet között van. Pontosabban az az igazság, hogy a szakszervezeti könyvtárhálózat egy-egy üfemi vagy intézményi részlegének működése a helyi gazdasági es szakszervezeti vezetők ambícióján múlik. Ha az a meggyőződésük, hogy olvasó munkásokra van szükség, jobb s. könyvtáruk. Ha úgy hiszik, az olvasás-művelődés — szolidan szólva — nem tartozik a dolgozók létminőségi mutatóiho?: — könyvtár legföljebb van. de nem hasznaijak. Vagy tul kevesen. Efféle általanos és örökzöld témákról is beszélgettünk Nóvák Ákossal, az SZMT Központi Könyvtárának vezetőjével, aki január elseje óta tölti be ezt a lisztet és ismerkedik a központ és a hálózat ügyeivel-bajaival. És természetesen beszéltünk az ő, valamint 5 munkatársa terveiről. melyek — általánosságban — azt célozzák, hogy minél főbb könyv forogjon, minél több kézben. Az örök könyvtárosi törekvésnek itt persze sajatos helyzeti adottságok• szabnak kereteket. A központ munkatársainak dolga a há- tudná, hogy helyes kultúrházat irányítása; a gyakor- politikai célokhoz nem a mulatbar. a Könyvek megrende- tatás statisztikák és a nyíllese, a feldolgozás munkája, vánvaló álmegoldások visza letéti állomány folyamatos nek közelebb. cseréje, s bizonyos módszertani segitsegíiy.ujtás... is., leköti erőiket- Hogy olvassáK. használják-e az üzemi könyvtárak köteteit vagy sem — rajtuk nem muliK. Tapasztalataik szerint egy idö után még olyan munkahelyeken is magára marad a könyvtáros, ahol a gazdasági vezetők kezdetben segítették . .. Megfigyelték, hogy saját, jó szakkönyvtárral rendelkező intézményekben a közművelődest szolgálni hivatott könyvtár csak sínylődik. Mostanában még a korábban kellő látogatottságnak örvendő vállalati könyvtárak forgalma is csökkent, s a jövőjük úgyszólván kiszámíthatatlan. A gazdaságban elkezdődött változások következményeként „mobilizálódott a munkaerő", az átcsoportosítások, a kilépések-belépések, új munkaformák kialakulása — mindennapos. A nagyobb mozgás, a fluktuáció a könyvtárak nagyobb csöndjét hozta. Ha új munkahelyre vagy csak új munkakörbe kerül valaki, nem valószínű. hogy másnap rohan az üzemi könyvtárba . . . Ahonnan éppen a legismerősebb arcok hiányoznak újabban. Hiszen a legnyitottabb, l'egérdeklődőbb emberek, tehát az eddig legaktívabb könyvtárlátogatók egyszer csak fogják magukat, és kisvállalkozók lesznek, társulnak, nagyobb pénzért máshova mennek. A könyvtári statisztikából valószínűleg nem fognak hiányozni, mert szakkönyvekre, információkra nagyobb szükségük lesz, mint valaha. De az adott üzemi közművelődési fiókkönyvtár kereshet helyettük mast, ha élni akar. Mert bizony — mondjuk ki végre — az égvilágon semmi értelme fönntartani olyan letéti könyvtárakat, melyeket csak megszokásból nevezünk így, hiszen valójában 2—300 kötetet rejtegető, ritkán kinyitott szekrényekről van szó. Altalaban kis létszámú munkahelyeken. S ha ráadásul a környéken nagyobb közművelődési könyvtár is működik', gáncs nem érheti a gyári szekrények fölszámolóit. Hiszen ki ne A célravezetőbb megoldásokát~kUtaiják a" központi könyvtárban, s' a jó, kereskedők példáit sem tartják megvetendőnek. Azt tudniillik, hogy a hazafelé tartó és időhiánnyal küszködő dolgozónak útjába essen a könyvtár, akár a Közért. Hogy a szellemi táplálékért se kelljen sokat talpalnia, mert akkor százszor is meggondolja . . . Hogy ne csak tudja. vannak könyvek, hanem lássa is; olyan környezetet kell teremteni, amely hívogató, csábító, mint egy profi módon berendezett kirakat. Aztán, ha már bejáratos valaki a könyvek birodalmába, lehet mutatni az utakat, vezetni, mondjuk a krimitől a regényig, a kötelező olvasmánytól az olvasás gyönyörűségéig. Sulyok Erzsébet Ebben az évben másodízben szervezte meg a József Attila Tudományegyetem végzős, tanar szakos hallgatói számára a külső iskolai gyakorlatot. A tanárjelöltek február 7. és 26. között Sze- | ged egy-egy szakközépiskolájának vagy szakmunkásképzőjének életével ismerkednek. Az első hét óralátogatásokkal telt el. A második és a harmadik héten már az oktatási munkába is bekapcsolódtak az egyetemisták. A háromhetes gyakorlat, haszna, hogy a közeljövőben tanári oklevelet szerző hallgatók nemcsak a gyakorló iskolák légkörét ismerhetik meg egyetemi éveik alatt, hanem betekintést kapnak más iskolatípusok tananyagába ®s követelményrendszerébe. Tapasztalatokat gyűjthetnek arról, hogy az egyetemen és a gyakorló iskolákban elsajátított oktatási módszereket hogyan kell módosítani a szakközépiskolások es a szakmunkástanulók között, Közben a régebben tanító tanárok, a fogadó intézmények vezetői vázlatos képet kaphatnak új kollégáik szakmai és módszertani felkészültségéről. B. I. A Csongrád megyében tartózkodó román ifjúsági delegáció tegnap. szerdán Hódmezővásárhellyel ismerkedett. A küldöttséget a KISZ vásárhelyi városi bizottságán Csende Katalin szervező titkár fogadta. Rövid tájékoztatást adott a város életéről, ifjúsági mozgalmának helyzetéről, a feladatokról. Ezt követően a román Vendégek meglátogatták a mártélyi ifjúsági és úttörőtábort. A délelőtti órákban a küldöttség a METRIPOND Mérleggyárat is felkereste, ahol Fótos József vezérigazgató, Szabó István párttitkár és Avar László, a gyár KISZ-bizottságának titkára fogadta őket. Megyénk vendégei átfogó ismertetést hallhattak a vállalat gazdasági, társadalmi és politikai életéről, majd a vendéglátók kalauzolásával üzemlátogatáson vettek részt. A delegáció háromnapos programja Szegeden, a KISZ politikai képzési központjában fejeződött be. Az itt megtartott zórótárgvaláson a megyei KISZ-bizottságot Bódi György, a KISZ K3 tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Turcsikné Süli Mária és Szentgyörgyi Pál titkárok. Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnök és Horváth Miklós, a képzési központ igazgatóhelyettese képviseltek. Előszói Stanica Coman, a Román Kommunista Ifjúsági Szovetseg Temes megyei bizotlsaganak titkára, a küldöttség vezetője tartóit részletes tajekoztatót a Temes megyei fiatalok életerői. a román ifjúsági szövetség munkájáról, idősze-. rü feladatairól. Ezt követően a két megye ifjúsági szervezetei közti, tovaboi együttműködés lehetőségeit tárgyalták meg. A iátogatas első napján elhangzóit Csongrád megyei javaslatokat — újítsák fel az úttörők csereüdültetését; kerüljön sor épitőtábori csoportok cseréjére; a mártélyi amatőr képzőművész tábor szívesen fogad román művészeket; alakítsanak ki együttműködést a KISZ politikai képzési központja aa a temesvári ifjúsági haz között: valamint azt, hogy a romániai néptánccsoportot megyénk fogadni tudná a szegedi ifjúsági napok alatt — a román küldöttség tagjai támogatták. Megállapodtak abban, hogy az együttműködés részletes kidolgozására további egyeztetések után kerül sor. A román fiatalok küldöttei tegnap a késő délutáni órákban elutaztak Szegedről. Noé bárkái új filtr Színes magyar film. Irta és rendezte: Kollányi Ágoston. Kíscröszövcg: Lázár István. Fényképezte: Vancsa Lajos. Zene: Darvas Ferenc. Narrátor: Szabó Sándor és Lukács Margit. Kollányi Ágostonról tudjuk, hogy Homoki Nagy Istvánnak. gyermekkorunk egyik nagy ábrándihletőjének legméltóbb — s tal in egyetlen — mai követője. Miként a Cimborák, a Hegyen-völgyön és a Vadvízország alkotója, úgy ő is mintha a sajátos varúzsú Fekete fstuán-regényfek tájait és hangulatait elevenítené meg, persze a Tüskevár és a többiek dramaturgiai töltése nélkül — viszont azonos ügyet képviselve az egyik legjobb magyar Pályázat Pályázatot hirdetett a Művelődési Minisztérium és a Magyar Képző- es Iparművészek Szövetsége a Derkovits Gyula ösztöndíjra. A kiírás ertelmében az ösztöndíj célja, hogy támogassa a tehetséges, es már önálló művészi tevékenyseget folytató fiatal művészeket. A pályázók el btralasa eddigi munkásságuk, művészi, emberi magatartásuk es az ösztöndíj idötartamara szóló művészi célkitűzéseik megismerese alapján történik. A fiatal művészeknek olyan feladatot kell maguk elé tűzniük, amellyel a szocialista' tartalmú és igényű művészet előbbre haladását szolgálják. A kiírás feltételei szerint Derkovits Gyula-ösztöndíjra pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola után önálló művészi alkotómunkát végzett. Kivételes esetben olyan alkotó is megkaphatja az ösztöndíjat, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj összege húrom évi időtartamra havi 3 ezer forint, a díj odaítéléséről a művelődési miniszter dönt. A pályázati feltételek között szerepel, hogy az ösztörulíj idején a művészeknek marxista továbbképzésben kell reszt venniük. és legalább hat hónapot kell el tölteniük szocialista termelökozösségekben. Az évenként megrendezett munkabemutatókon az ösztöndíj bizottság értékeli tevékenységüket, s a legkiválóbb eredményt felmutatók egy éven keresztül az ösztöndíj összegén t'eüli ezer forint értékű nívódíjat kaphatnak A pályázati kérelemhez mellékelni keli a pályázó eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését, önéletrajzot. főiskolai végzettségei igazoló irat fotókópiáját, az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi célkitűzéseket. a szakmai ideológiai továbbképzés programját és a művészi munkásságot dokumentáló 4—5 alkotást. A pályázati kérelmeket a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályára postán kell eljuttatni 1983. március 15-ig (1363. Budhpest Pf. 69.) A műveket 1983. április 5-én és 6-án 9—16 óra között várják a Műcsarnokban. ifjúsági szerzővel és a nalhatatlan emlékű Homoki Nagy Istvánnal: a magyar tájak szeretetét és védelmét — s párhuzamosan mindezzel a természetvédelem általános érvényű kérdéséit szintén taglalva* Noé • bárkái manapság mindazok az eszközök, eljárások, megoldások, amelyek vidékeink élővilágát, a ritka, már-már kipusztulóban levő egyedeket megőrizni igyekeznek. Kollányi új filmje ezt a kérdéskört mutatja föl, igen komplex módón: a civilizáció következményeit részben az állatok életmódját veszélyeztető helyzetekben, részben a ritka fajok sorsát önmaguk nagyszerűségében és mentésre szoruló, olykor elképesztő kiszolgáltatottságában szemléltetve. A nemtörődömség és ezzel szemben a látszólag „érdekmentes" élővilágvédelem így kettős megközelítésben tárul elénk: érzelmi és gazda sági-ökológiai szempontok • szerint egyaránt. Az állatok válaszolnak című Kollánvi-fitmből ismert csodaszép, olykor bravúros felvételek (ezúttal is Vancsa Lajos munkáját dicsérik). az állatvilág igényes, mély, felelősségteljes és humánus ábrázolásmódja, együtt a mondandó kezdetben ugyan kissé eklektikusnak. szétfolyónak tűnő, ám a film végén frappánsul, hatásosan összefogott fölmutatásával — íme, nagyjából a Noé bárkái summázata. És fölfedezhető még egyféle érdekes „tartalmi mögöttes" is ebben a másfel órányi, hangulatos szépsegözönben és (időnként) kétségbeesett fölkiáltásban: valami, ami magyarázza például azt. miért és milyen ember is képes vajon mondjuk három gyengéd kedves mondatot szólni egy, az utcán véletlenül megpillantott kiskutyához, vagy bármilyen ártatlan, kedves és kiszolgáltatott élőlénvhez. A humánum egvik búvópatakja ez, s miként a film legvégén hallhattuk, az ember önmagát minősiti azzal. Ingván bánik hazája állatvilágával. Nem árt néha er.e is gondo'ni. Domonkos László Történelem, irodalom, film Finnországról A József Attila Tudományegyetem finnugor tanszéke az év elejétől havonta vetít filmeket — a finn filmművészet megismertetése céljából — a budapesti finn nagykövetség támogatásával, A sorozat következő vetítése március 1-én lesz, a film: Az ismeretlen katona. Minthogy Vainö Linna azonos című regénye alapján készült, s a könyv már magyarul is megjelent, az érdeklődőket — a film megtekintése előtt — olvasásra szeretnénk buzdítani. A könyv 1954-ben jelent meg. hatalmas sikere volt, s azóta is a legolvasottabb finn művek közé tartozik. Eddig 26 kiadást ért meg. már 16 nyelvre lefordították; magvarra Berczki Gábor, s a Finn Irodalom Könyvtára sorozatban 1982. nyarán a Magvető kiadványaként került a boltokba. A regény cselekménye a második világháború idején játszódik; bemutalja a finn közkatonak hangulatai a háború kitörésekor. a régi keleti határ átlépésének ideién és a visszavonulás keserves útján. A könyvben mégis jelen van a humor is — hiszen a katonák oly sokfélék. Bar Az ismeretlen katona'realista krónika a háborúról, a katonák érzelmeinek, gondolatainak, félelmeinek megjelenítése a hangsúlyos benne. A népszerű műből készült kétrészes film legalább olyan sikeres. mint maga a regény. Az 1956-os berlini fesztiválon díjat nyeri. Az Ady téri Auditórium Maximumban a német feliratos változatát vetítik majd. elsején, kedden délután 3-kor.