Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

h\MO VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROS I BIZOJTS Á GÁNAK LA mmmam, 73. évfolyam 45. szám 1983. február 23., szerda Ára: 1,40 forint P m Kádár János és Jouko Kajomoja találkozója Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden dél­előtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Jouko Kajanojá­val. a Finn Kommunista Párt elnökével. A szívélyes elvtársi lég­körű találkozón vélemény­cserét folytattak a nemzet­közi élet. mindenekelőtt az európai béke és biztonság megőrzésének, a fegyverke­zési hajsza elleni küzdelem kérdéseiről. Foglalkoztak to. vábbá a kommunista és munkásmozgalom aktuális témáival. Megerősítették, hogy az MSZMP és a Finn KP továbbfejleszti interna­cionalista kapcsolatait. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Irina Lindeberg. a Finn'KP kül­ügyi osztályának munkatár­sa. (MTI) KGST-ülésre Berlinbe utazott Faluvégi Lajos Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kedden Berlinbe utazott, a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának 30. ülé­sére. (MTI) A gabonaprogram jegyében es a a termesztők fölvásárlók mérlegünk és felada • A miniszter sajtótájékoztatója A külkereskedelem elmúlt termelésben, a járműiparban, lődő országokban sikerült a évi alakulásáról és az idei a mikroelektronikában és az leggyorsabban — 14,5 szá­feladatokról tájékoztatta az atomenergetikai iparban ki- zalékkal — növelni kivite­újságírókat kedden, a Parla- emelten gyorsan fejlődött. Az lünket, és gyorsan bővült mentben Veress Péter kül- európai szocialista orszá- — 17,3 százalékkal behoza­kereskedelmi miniszter. gokkal folytatott külkeres- tálunk is. Kedvezően ala­Mint mondotta 1982-ben kedelemben kivitelünk a ter- kult az export áruszerkezete, rendkívül nehéz külső kö­veknek megfelelően alakult, a gépek és berendezések rülmények között végezte a ^zalaiunk pedig 3 szá- részaránya 36 százalékról 46 külkereskedelmünk a mun- ^kkal meghaladta az elo- szazalekra emelkedett, ugyan­káját. A nemzetközi gazda- iranyZOttaL ?kkor a konjunktura erze­sági helyzet kedvezőtlenül A konvertibilis külkereske- ken)r ®gu alakult, a recesszió elhú- delmi forgalomban a kivitel rcszJfedfse százalékra zódott, a várt megélénkülés 0 százalékkal bővült, míg c a múlt esztendőben még nem a behozatal 2 százalékkal A külkereskedelmi mi­kezdődött el. Exportcikkeink csökkent. Ennek eredménye- niszter hangsúlyozta, hogy jelentős részénél a világpia- ként 1982-ben szerződéses pa- idén a külpiaci helyzet nem ci árszínvonal csökkent. Kii- ritáson 733,4 millió — a ígérkezik kedvezőbbnek a lönösen érzékenyen érintette fuvarköltségeket leszámítva tavalyinál. A feladatokat vál­ez a népgazdaságot a búza-, 516 millió — dolláros ak- tozatlanul nehéz feltételek a marhahús-, a vágómarha-, tívummal zárult a külkeres- mellett kell teljesíteni. To­a nyers növényiolaj-, a kedelmi mérleg. Kedvező, vábbra is fontos, hogy a nitrogénműtrágya-, az alu- hogy a fejlett tőkés orszá- szocialista országokkal kö­míniumalapanyag- és a hul- gokkal lebonyolított árucse- tött megállapodásokat ma­ladékexportnál. Az év köz- rében is sikerült javítani az radéktalanul teljesítsük, ben végrehajtott gazdaság- egyenleget, a magyar export Ugyanakkor a népgazdaság szervező intézkedések hatá- 1982-ben 6,7 százalékkal volt fizetőképességének fenntar­sára mégis sikerült külke- magasabb az előző évinél, tása érdekében lényeges a reskedelmi feladatainkat tel- míg az import 7 százalékkal konvertibilis forgalomban az jesítenünk; a konvertibilis visszaesett. Bővült a mező- aktívum további növelése, elszámolású forgalomban je- gazdasági gépek, erőművi be- mégpedig elsősorban az ex­lentős aktívumot értünk el. rendezések, közúti járművek port fokozásával. A minisz­Mindez, nagyban hozzájá- és acélszerkezetek kivitele, ter rámutatott, hogy pa­rult ahhoz, hogy a gazdálko- az átlagosnál gyakrabban nö- rancsoló szükségszerűség az dás normális menete fenn- vekedett a mezőgazdasági és exportkapacitások jobb ki_ maradjon, es a lakossagi el- élelmiszeripari cikkek ex­látásban ne keletkezzenek je- portja. használasa, a kivitel ute­lentősebb feszültségek. Veress péter a továbbiak. késségének javítása, a bel­Veress Péter hangsúlyozta, ban beszámolt arról, hogy so kooperációk gyermekbe­hogy nemzetközi gazdasági 1982-ben számos fontosabb tegségének megszüntetése, stratégiánkban továbbra is kereskedelempolitikai meg- valamint a termelés és a meghatározó a gazdasági állapodást is kötöttünk, ame- küikereskedelem zavartala­együttműködésünk elmélyí- lyek elősegítik a következő , , .... tése a KGST-tagországokkal. időszakban a tőkés árucse- nabb egyuttmukodese min­A jelenlegi bonyolult nem- re további bővítését. Egye- den téren, a termékek ter­zetközi feltételek mellett a bek mellett Svédországgal vezésétői kezdődően egészen KGST-n belüli két- és sok- diszkriminációmentes elbá­oldalú együttműködés sta- nást biztosító, hosszú lejá­bilizáló szerepet tölt be or- ratú kereskedelmi megálla­szágaink gazdasági fejlődé- podást írtunk alá. Ausztriá­sében. Ezért minden erőnk- val egyezményt kötöttünk a kel törekszünk a szocialista két orszáS számára fontos integráció továbbfejlesztésé- cikkcsoportoknál a vámok az értékesítésig. A gabonatermesztő gazda­ságokban bizonyára fölléle­geztek egy kicsit, amikor a kedd hajnali hó beterítette a határt. A sjmminél minden­í képp többet ért — szokták | i„.müaiii az otegeDUei-,. ^ pár centis csapadék, ha so­kat nem is, de valamicskét javít majd a kalászosokon. A fölmérések szerint az ed­digi tél nem okozott nagy kárt a vetésekben. A szokat­lan időjárás ellenére jól fej­lődtek a gabonák. Erre való tekintettel a gazdaságokban egész télen szórták a búza-, a rozs- és árpatáblákra a műtrágyát. A napokban a szatymazi Homokgyöngye Tsz-ben a betonút melletti gabonaföldekre küldték a műtrágyaszóró gépeket. Ha­sonlóan cselekedtek a járás többi homoki szövetkezetei­ben is. A Csongrád megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalatnál — mint az köz­tudott — minden időben a gabonával dolgoznak. Most, február vége felé a kenyér­nek való búzát szállítják a malmokba. Előbb gondosan megtisztítják a léhától, sze­méttől, s csak aztán kerül a zsákokba. Amint azt Kiss Tibor igazgatóhelyettes el­mondotta, a szegedi Tisza­malomban például havonta 1400—1500 tonna búzát zsá­kolnak a garatokhoz. Más munkálatok is adnak elfog­laltságot a magtárakban, raktárakban dolgozóknak. Fertőtlenítik, forgatják , a terményt, hogy a moly, a zsizsik meg a hasonló kár­tevők ne üssenek tanyát benne. A gépjárművek naponta többször is fordulnak a gaz­daságokban spájzolt gaboná­hoz. Folyamatosan hordják a városi raktárakba a bérbe vett tárolókból a kukoricát, rozsot, borsót, lóbabot. Hét­főn például Makóról búzát hoztak Szegedre, a deszki Maros és a szatymazi Ho­mokgyöngye Tsz-ből pedig kukoricával megrakott pót­kocsik érkeztek a keverőhöz. A szőregi Tisza—Maros Szög Tsz-ben levő szerfás épület­ből a nagy hengeres tároló­hoz vitték a búzát a teher­autók. Kisteleken vagonok­ba rakták a rozzsal teli zsá­kokat. Az egyezmény szerint ebben a negyedévben 1300 tonnányi árut küldenek a megrendelőknek. A Tisza magas vízállása miatt egye­lőre uszályt nem tudnak pa­kolni. ezért a gabonások is várják a kedvező időjárást. Tavaly a beígért exportga­bonánál negyven százalékkal Műtrágyát szórnak a szatymazi téeszben többet indítottak útnak, s a vállalatnál szeretnék, ha az idén se lenne másként. A vegetáló baromfipiac érezteti hatását a táp- és ta­karmányboltok forgalmán. Majdnem a tizedével keve­sebb takarmány fogyott ja­nuárbán, mint' általában szo-: kott.' A gyors összegzés sze­rint 12 ezer tonna tápot és takarmányt kevertek s küld­tek szét a saját és a szövet­kezetek boltjaiba. A gazdaságokban is tud­nak a gabonások idei elkép­zeléseiről, hiszen az üzlet­kötők gyakori vendégei a körzeti megbízottaknak. Kö­tik a szerződéseket, honnan, mennyi gabona várható majd az idei aratás után. A Csong­rád megyei Malomipari és Gabonáforgalmi Vállalat 173 ezer tonna kalászos termelé­sével számol áz idei ,tervek összeállításakor. A szegedi és a járási gazdaságok eb­ből már megígértek 43 ezer tonnát. re. a két- és sokoldalú kap­csolatok bővítésére. A ru­belelszámolású forgalom az éves államközi megállapo­dásokhoz viszonyítva ösz­szességében kedvezően ala­kult: a kivitel 7,4 száza­csökkentéséről. Valamennyi magyar vállalat ellen foly­tatott antidömping-eljárás 1982-ben.. illetve 1983. ja­nuárjában számunkra ked­vező módon zárult. . A fejlődő országok jelen ­lékkal. a behozatal 10,4 szá- tősége hazánk külgazdasági zalékkal bővült. A legna- kapcsolataiban tavaly tovább gyobb KGST-partnerünkkel, növekedett —, mondotta Ve­a Szovjetunióval folytatott ress Péter — annak ellené­árucsere a múlt esztendőben re. hogy ebben a térségben 12 százalékkal növekedett, és egyre élesedő verseny ta­értékben megközelítette a 7 pasztaiható, és egyes olaj­milliárd rubelt. Az. együtt- exportőr országok gazdasá­működés néhány területen, gi gondjai megszaporodtak, többek között az élelmiszer-: A múlt esztendőben a fej­Magyar-lengyel megbeszélés * Lázár György, a Minisz- Lengyel Népköztársaság bu­tertanács elnöke kedden hi- dapesti nagykövete, vatalában fogadta Stetan A lengyel diplomácia ve­Olszowski lengyel külügym-i- zetője ezt követően Szent­nisztert. aki hivatalos, bará- endrére látogatott: a műem­ti látogatáson tartózkodik lék város nevezetességeivel hazánkban. A szívélyes lég- — a Ferenczv Múzeum. a körű találkozón áttekintet- Szentendrei Képtár és a ték a két ország kapcsola- Barcsav-gyűjtemény állan­taipak alakulását és a nem- dó kiállításaival — ismerke­zetközi helyzet időszerű kér­déseit. A megbeszélésen ielen volt Púja Frigyes külügy­dett. Este Stefan Olszowski a KTSZ Központi Művész­együttesének műsorát tekin­miniszter, valamint Garam- tette meg a társulat Rotten­völgyi József, hazánk var- biller utcai székházában, sói és Tadeusz Pietrzak. a (MTI) Korszerűsítés a selyemiparban Szigorú takarékossági in­tézkedésekkel kezdték ' az évet az idén a Magyar Se­lyemipar Vállalatnál: a ter­melés költségeinek csökken­tésével 80 millió forintot meghaladó megtakarítást kí­vánnak elérni. Jól tudják azonban, hogy a gazdálko­dást javító intézkedéseik egy része csak rövid távú eredményt hozhat. Ezért folytatják a már megkez­dett termékkorszerűsítést is. amelynek alapja a svájci Hepatex céggel korábban megkötött kooperációs meg­állapodás. Az idén két termékük, a lakástextiliák és a nyak­kendők megújítására készül­tek fel. A lakástextíliák iránt ugyanis mind külföldön, mind belföldön megnőtt a kereslet, de a Magyar Se­lyemipar Vállalat főként sö­tétítő. úgynevezett másod­függönyei nem mindig áll­ták a versenyt. A Hepatex cég már elküldte az első termékmintákat, emellett a vállalat saját gyártmányfej­lesztőinek pályázatot is ki­írt. A több mint 30 pálya­művet a képző- és iparmű­vészeti lektorátussal közösen bírálták el. közülük 10—15 fajta szövethatású, méret­tartó. jój mosható típust az idén már gyártani ' fognak.. Ez azt jelenti hogy az idei évre tervezett 10 millió négyzetméternyi lakástextil­termelésük választékát tel­jesen átalakítják. Nyakkendőt eddig csak selyemből, és csak a hazai piacra készítettek, az idén . újabb . alapanyagokkal, gyapjú- és terjedelmesített fonallal bővítik a választé­kot Éíznak abban, hogy kor­szerűbb lakástextíliáik és nyakkendőik versenyképe­sek lesznek a külföldi pia­con is. így bővíthetik velük exportra gyártott termékeik körít. Terveikben ugyanis az export mintegy 20 száza­lékos növelését tűzték ki célul, amit a termelés meny­nyi séeének növelése nélkül kívánnak elérni. Ennek ér­dekeben a termelésük csak­nem telét kitevő bélésgyár­tásban a szintetikus bélések arányát növelik. Felsőruha-szöveteiknél a gyártmányfejlesztés fő irá­nya az, hogy a szintetikus alapanyagból készült termé­kek a termés-'eteshez ha­sonló tulajdonságokkal ren­delkezzenek. A magas sod­ratú illetve te: .iedelmesitett fonalból előállított zsorzsett és más. hasonló típusú anyagok ugyanis «egyre ke­resettebbek a világpiacon. Az exportnövelés hosszabb távú megalapozására egy svájci fonal kereskedelmi céggel közös vállalat alapí­tásáról kezdtek tárgyaláso­kat. A Duna cérnázógyár kof-szerűsitésével. közös tő­kebefektrvAsc.n maeas szin­téi automatizált cérnázóii met akarnak létre hozni, amelyben évente 800 tonna olyan fonal gyártását veze­tik be. amelyeket jelenleg külföldről szereznek be. «

Next

/
Thumbnails
Contents