Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

Kedd, 1983. február 22. 40 Jól bevált a lignitpernye padozat Egyre fogynak az Inotal Hőerőmű hosszú évek során felhalmozódott lignitpernyehegyei. A könnyű, szemcsés anyagot az állattenyésztő nagyüzemek szakemberei fedezték fel. Jelenleg hetente már 10—15 vagonnylt szállítanak belőle állattartó leiepeikre, ahol télen-nyáron jó\ használható, ideális padozatot készítenek belőle a jószágnak. A szilárd, s mégis rugalmast szikkasztó hatású lignitpernye alkalmazásával az agárdi Agrokomplex szakemberei próbálkoztak meg elsőként. Másfél évvel ezelőtt készítették az első lignitpernye . padözatot, és a tapasztalataik nagyon jók. Ezek alapján a jövőben nemcsak a szarvasmarha-. hanem a sertéstelepeken is alkalmazzák. Uszty-llimszk Sátortető Uszty-llimszk szibériai városban megkezdték az ország egyik legnagyobb garázsának építését. Eredetisége abban rejlik, hogy az épület köralakú lesz. A tetejét több tucat fémlemezszektorból összeszerelendő, 200 méter átmérőjű óriási sátorból alakítják ki. A lemezt tekercsekben szállítják az építkezés színhelyére. Palántázás, kertek és az A technikusképzés föltámadása (3.) Követni a fejlődést Köztudott, hogy a mezőgazdasági növények fejlődése és a várható terméseredmény igen nagy mérlékben az időjárás függvénye. Ezért nem kis jelentősége van annak. hogy bizonyos mezőgazdasági munkák összhangban legyenek az előttünk álló időjárás alakulásával, aminek révén például a fagykárok vagy az aszálykarok jelentősen csökkenthetők, adott esetben pedig teljesen elkerülhetők. Az időjárás alakulásának törvényszerűségeit már elég régóta kutatják. de még mindig igen sok a nyitott kérdés, pedig ezek megválaszolása — különösen napjainkban. amikor évTŐl évre nőnek a termelési költségek — felbecsülhetetlen lenne a mezőgazdasági termelés szempontjából. Ezek körzé a nyitott kérdések közé tartozik a téli utolsó fagy elmúltának Ideje, a tavaszi fagyok jelentkezése és egyes évjáratú esztendőkben — mint ez évben is —* a májusi fagy fellépése, valamint a tenyészidöben várható időjárás alakulása Is. Ezen ismeretek hiányában a mezőgazdaság sem a kora tavasszal jelentkező fagyokra. sem az aszályos esztendőre nem tudott kellőképpen felkészülni és nem tudott. kellő előrelutással dol-. gozni a minél kedvezőbb termeeeredmenyek eléréséért. Az évek hosszú sorén történt megfigyelés alapján mindannyiunk számára közismert. hogy ót terméskategóriájú esztendő van, úgymint; l. rekord. 2. Jó, 3. közepes, 4. megfelelő es 5. gyenge. Azt viszont eleddig nem ismertük, hogy az egyes terméskategóriájú esztendők hogyan követik egymást, de a tárgyévek elején még azt sem tudtuk, hogy milyen terméskategóriájú év előtt állunk. Nos, ami az idei esztendőt illeti: jó lermőkategóriájú évben vagyunk. tehát a mezőgazdaság szempontjából ez az esztendő feltehetően az egyik legjobb termésű' lesz — ránk is fér. Ez az év csaknem olyan, mint az 1964-es volt, de közelebbről hasonlít az 1972-es és az 1975-ös esztendők terméseredményéhez is — pontosabban: a kettő között leszj ugyanis az előbbi 68,5 százalékban. az utóbbi pedig 80.5 százalékban, míg az ez evi 74.3 százalékban csapadékos. Azonban, mint minden esztendőben — váltakozó időben — előfordul, úgy ez az év sem lesz mentes a különféle természeti „csapásoktól". Ezek közül néhányat azonban ki tudunk „védeni". Ez évben a téli utolsó fagy március 23. és április 2. között várható, ezen belül is az a valószínű, hogy az időszak második felében lesz. Éppen ezért nem tanácsos a káposztaféléket a téli utolsó fagy elótt szabadföldbe palántálni, mert n fotoszintézis gyorsulását — ami a Uili utoluu Lágyul Jó lenne előre tudni — ' különösen a mezőgazdaságban dolgozóknak —. milyen lesz az idő, mit mikor tanácsos elvetni, kiültetni, hogy a lehető legkisebb kárt tegyen benne az időjárás. E cikk íróía — tapasztalati tények alapján — erre tesz kísérletet. Nem vagyunk szakemberek, sem mellette, sem ellene nem tudunk állást foglalni. Közzétesszük hát: bárki majd ellenőrizheti a leírtakat, s eldöntheti, várható-e eredmény tőle. (A szerk.) megelőzően lesz. a természetes kiválogatódás első formájaként — nem lehet büntetlenül kihasználni! A tavaszi fafty pedig április fi. és 18. között lesz úgy. hogy a periódus első felében várható. Ezért a napraforgó és a cukorrépamag vetését úgy ütemezzük, hogy a kelésük április 20-a körül legyen. Mint emiitettük, ebben az évben a májusi fagy is fellép. (Mivel ezt csak előtte két héttel lehet megtudni. hogy melyik napion lesz. ezért erről most nem tájékoztatunk.) Ennek figyelembevételével a krumplit, a babot és a helyrevetett fűszerpaprika-magot úgy vessük el, hogy a kelésük május 15-e után legyen; úgyszintén a paprika- és a paradicsompalántákat is csak ezt követően rakjuk ki a szabadföldbe. Mivel a ten.vészidő igen csapadékos lesz — melynél még egyéb jelenséget is figyelembe kell venni, ezért különösen csapadékosnak mondható, az időjárás trópusias lesz. hetenként, gyakran többször is esik; az uralkodó széljárás (mintegy 70—80 százalékban) délies, vagy óceáni irányú lesz. tehát nevelő hatású. az évelő kultúrák is és az egynyári növények is jól fejlődnek —. ami különösen az ország keleti felére lesz jellemző, ezért Szegednél a Ti6za vízállása is több alkalommal 820—870 centiméter között várható. Mindezek figyelembevételével a görögdinnyét ne rakjuk laposabb, vízállásos területre, mert a gyökértörzs elrothad, ami a lehetséges terméseredmény rovására megy: a krumplit ugyancsak no vessük vízállásos területre, mive) fennáll a rothadás veszélye. Május 25-től a hó végéig különösen csapadékos lesz az időjárás, ezért a széna első kaszálását úgy ütemezzük, hogv erre az időre a behordást is el tudjuk végezni, különben hagyjuk ..látíon". még mindig jobban janink, miután augusztus 20-va) is nagy esőzóna érkezik, ezért erre az időpontra a vöröshagymát, u fokhagymát és a babot szedjük fel, hogy károsodás ne érje öket. Az ezirányú segítségnyújtást még tovább lehetne sorolni, de úgy érzem, hogy a mezőgazdaságban dolgozók így is tudják, miről van szó. Lz az Czztendu várhatóan „bővelkedik" jégverésben is, azonban a jégkár az ország nyugati felében lesz súlyosabb. Mindezek alapján a terméseredményt nem helyileg. hanem országosan kell figyelembe venni. Az elmondottakból ki-ki a magának legjobban megfelelő jót is és a kevésbé jót is ki tufFa szúrni. De úgy érzem, hogy a jót még jobbá tudjuk tenni, a kevésbé jót pedig elkerülhetjük. Erre az esztendőre még csak annyit: kora őszi, szeptemberi fagy még akkor sem várható, ha a hajnali hőmérséklet egykét napon nulla Celsius-fok körülire süllyed. Miként a jó sakkjátékosnak több lépéssel kell előrelátnia. úgy a mezőgazdasági dolgozónak is legalább három évre kell előre tudnia az időjárás alakulását, hogy az optimális vetésforgót ki tudja alakítani. Ezért a következő. vagyis az 1984-es esztendő várható jellemzője: ez az év az 1976-os esztendőhöz lesz hasonló, ami 84,(j százalékban aszályos (!) esztendő volt. tehát az 1984 is gyenge kategóriájú lesz, zord. kemény és hosszan tartó téllel, míg az 1985-ös év. az ideinek megfelelő, vagyis jó termökategóriájú lesz. Kovács Gyula — 1985-től vezetik be országosan a nappali tagozatos technikusképzést — tájékoztat dr. Sódar Mihály, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. :— Az országosan elfogadott koncepció egy kissé eltér a Dériben alkalmazottól. Szegeden 2+2+1-es rendszerben oktatnak, az országos terv 2+3-as formát tartalmaz. — Mi a különbség? — A 2+3-as formában a második év elvégzése után eldől, hogy ki készül technikusnak. — Mi szól emellett? — Így a harmadik-negyedik tanévben jobban meglehet alapozni a technikusvizsga szaktárgyait. — Mi szól a 2+2+1 mellett? Dr. Perévyi János, a Déri Miksa Szakközépiskola igazgatója : — A nagyobb rugalmasság és a megbízhatóbb kiválasztás. Itt ugyanis az ipar mindenkori igényeinek megfelelően lehet szabályozni, hogy melyik szakra hány jelöltet vegyünk föl. Rendelkezésünkre állnak az érettségi és a szakmunkásvizsga eredményei, az ott nyújtott teljesítmények alapján ki tudjuk válogatni, hogy a jobbak, a vezetésre alkalmasabbak kerüljenek a technikusképző osztályba. — Mi lesz azokkal, akik sem felsőoktatási intézménybe nem tudnak, vagy nem akarnak menni, sem technikusképző osztályba? — Érettségizett szakmunkásként helyezkedhetnek el. Egyes cégek, például a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat anyagilag is támogatják a technikusképzés felújítását. Pontosabban azokat a szakiskolákat, amelyek nekik is képeznek szakembereket. Ungi János, a DEMASZ személyzeti és oktatási főosztályvezetője mondja: — Korábban ezek az iskolák az egyes szaktárcákhoz tartoztak. A Déri például a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz, a szentesi Pollák Antal Erősáramú Szakközépiskola a Nehézipari Minisztériumhoz. Ez jó is volt, meg rossz is: kissé kilógtak az oktatás egységes rendszeréből. ugyanakkor a szaktárcák anyagi lehetőségei nagyobb támogatást tettek lehetővé. Később a Művelődési Minisztérium hatáskörébe, de tanácsi felügyelet alá kerültek. A tanácsok költségvetésből gazdálkodnak, kevesebb pénz jut egv-egy Iskolára. A szakmai oktatás viszont rengetegbe kerül: egy programvezérlésű eszterga több mint 2 millió forint. Korszerű gépek nélkül nem lehet eredményes a műszaki oktatás, s ha a tanácsnak nincs erre pénze, hát a vállalatoknak kell a pénztárcájukba nyúlni. Az utóbbi három évben három iskola patronálására 1,6 millió forintot költöttünk. Ez nem jótékonyság, hanem kényszerűség nekünk. — Minden vállalat fölismeri ezt? — Sajnos nem. Villanyszerelőre rengeteg munkahelyen szükség van a gyáraktól a termelőszövetkezetekig. A DÉMÁSZ-nál. ahogy mondani szokták, a csillagos ég a műhely, a munkakörülmények nem a legjobbak. Sokan, és főleg a tehetségesebbek ugródeszkának használják a vállalatot. Egy gyári karbantartó csuk akkor dolgozik, ha fennakadás van. Télen melegen lehet, nyáron hűvösön, egy csavarhúzóval a zsebében sétál le-föl. A többi vállalat nem sokat foglalkozik a villanyszerelőképzéssel. Kinéznek nálunk egy ügyesebb embert, ráígérnek 300 forintot az itteni bérére és már viszik is. HAZASSAG Tóth Péter és Delehín Zsuzsanna. Surcuu Maro Jean es Nógrádi Beáta Sára. Kovács tidon es Módra Erzsébet. Gajdacsi György és Palócz GyöiRyl Zsuzsanna. Ocskó József es Lakatos Elelka. Miklós-Balog Tibor és Pakai Ilona Piroska, Szabó l.ajos és Fodor Mária, Nagy Mihály es Terhes Ilona. Palatinus Dezső László és Lázár Katalin. Becsey Károly András és Balasko Zauzsaama, Bodó Antal és Varga Katalin Veronika, Gyémánt István és Nagy Katalin, Simon Illés Béla és Czabán Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Sebők Lászlónak és Czirok Zsuzsannának Máté, Zakar Mihálynak és Acs Máriának Zsolt, Szűcs Sándornak és Vajda Évának Péter, Sohajda László Imrének és Bicskei Irén Gizellának László István, Besenyel Sándornak és Farkas Ágnesnek Nóra Ágnes, Rucz Józsefnek és Torma Annának Emese, Ábrahám Antalnak és Csúcs Emíliának Anita, Varga Wárolynak és Horváth Ilonának Tímea, Restás Istvánnak és Nagy Annamáriának Róbert. Hegedűs Tibor Zoltánnak és Sóvári Magdolnának Gábor Zoltán. Kucsera Zoltán Lászlónak és Fehér Annának Krisztina. Szőke Bélának és Csánvi Katalin Annának Béla Krisztián. Csűri József Sándornak és Tóih Margit Gyöngyikének Attila József, Hegedűs Jánosnak és Makal Franciska Máriának Andrea, Dobos Ferencnek és Rende Zsuzsannának Tamás. Tánczos Ferencnek és Török Hannának Hanna. Tánczos Ferencnek és Török Hannának F.nikfl. Nagy Lajos Istvánnak és Huszka Ágnesnek Gábor, Papp Vilma Jenőnek és Hágner Erzsébetnek Gábor. Csányt Nándor Jánosnak és Szedlacsck Ágnes Rózsának Lívia Éva. Koroknál Jánosnak és Kozma Irénnek Alex Roland Urbán Istvánnak és Badlts Erikának Attila András. Kotogány Zoltán Miklósnak ás Sebők Klárának Zoltán. PaHk Istvánnak és Herczeg Éva Rnzáűának .Zsuzsanna. Dobronyal Fod-ének és Gyuris Julianna Katalinnak Krisztién. Rác? Lasztó Mihálynak és Kárpáti Máriának Klaudia Tünde. Kakuszi József Ferencnek és Mojzes Klárának Klára Judit. Szabó Bélának es Szabó Teréznek Norbert, Kendereid Andrasnak és Fodor Emília Katalinnak Péter, Ordögh Józsefnek és Vörös Ágnesnek Attila, Toppantó Józsefnek és Dobó Piroskának Katalin Piroska, Mihály Jánosnak és Fundák Erikának Nóra. Csányl Györgynek és Frank Mariénak György. Csányl Györgynek és Frank Máriának Gábor, Szabó Mihálynak és Szél Erzsébetnek Péter. Punker Lajosnak és Fácán Gizella Zitának Lajtai. Kiszin Jánosnak es Szabó Évának Zoltán Zsolt, Micsik Istvánnak és Barta Rozáliának Tamás, Kőhegyi Andrásnak és Szakái Juditnaik Árpád. Duba István Györgynek és Martonosi Beatrixnek Zsolt. dr. Csapó Benőnek és Tóth Vilma Margitnak András Benő. Gyuraskó Lászlónak és Tóth Zsuzsanna Ka'allnnalt Zsuzsanna. Kovács Lászlónak és Tóth Ágnes Katalinnak Éva. Szanka Sándor Józsefnek és Kovács Katalinnak Zsuzsanna Katalin, Savanya Lászlónak és Kokoveez Márta Juditnak Gergely Tamas. Benkő Sándor Bálintnak és Bácsi Ildikónak Sándor. Lázár Istvánnak és Dobat Erzsébetnek Csaba István, Jójárt Jánosnak és Sindulár Mária Magdolnának Lajos. Velcsov Istvánnak és Pintér Klára Margitnak Zsuzsanna Katalin, Póta Gábor Elemérnek és Sebestyén Mariának Teodóra. Zsórl Lászlónak és Nagy Juliannának Gergely. Dénes Jánosnak és Vidács Magdolnának Nóra. Molnár Bélának és Tóth M.jrgitnek Róbert Béla. szazl Mihálynak és Visy Mcltndu Máriának Norbert Hiehárd, dr. Dömötör Ivánnak és Nsgy Erzsébet Arankának Judit. Kalmár Józsefnek es Vöneki Márta Juliannának Barbara Julianna, Oltványi Sándornak es Kesztyűs Ilonának Dávid nevű gyermekük született. HAI AI.O/AS Balog Andrásné Kádár Julianna. Farkas Sándor, Takács Pálné Tapodi Ilona. Szilágyi Imre, SZŰCS Balázs. Kiss Antal, Garal Ilona. Gábor Istvánná Borsos Mária. dr. Vávkonyi Nándor. Boti Lászlóné Nóvák Zsuzsanna, Műnnov Sarolta. Zentai Lászlóné Elekes Éva. Forró Antal. Juhasz Vilmos. Fehér Mihály Györgyire Ábrahám Etelka, dr. Slmop Józsefne Szilágyi Mária Anna. össy-örley Zoltán, Balog Józsefné Tóth-Buzdur Erzsébet. Jaksa Pálné Sípos Marta. Csóré István. Molnár Józsefne Bózsó Mária. Rózsa István, Kónya Simon, Kása tzivánné. Mihályi Jo. so. Katona Antalné sári Mária. S-ögi Sándor. Juhász Mihályné Mözer Maria. Csurgó János. Tari Józsefné Molnár Viktória. Szabó Katalin. Szécsi Istvánná Rutai Ilona. Hódi János. Csikós Pálné Bogdény Julianna. Volka András. Németh Sándor. Apró János. Kocsts-Saványa Istvánné Toppantó Piroska. Ankner Mihály. Kovács István. Nagy Józsefné Jáger Rozália. ^ Farkas József. Kovács Lajosné' Varga Maria. Lakatos Andrásné Szili Rozália. Moldován Pálné Virág Elelka. Bánszki I András. B inda István Henrlkné i K-tkas Mária Terézia. Tanács j Vince. Hégert Mihály, Nagy Fo- | renené Dörmő Anna. Tóth Mihály, Kiss Fenencnó Szemérédl I Erzsébet. Polgár Kálmánná Juhász Eszter meghalt. — Mit vár a nappali tagozatos technikusképzés újraindításától? — 1972-től 1985-ig, amikor beindul országosan a képzés, 13 esztenplő telik el. De nyugodtan hozzászámolhatunk még egy évtizedet, mire az első évfolyamok végeznek a nem kísérleti jellegű iskolákban is, és egységes szemléletűvé válik az oktatás. Akkorra óriási hiányok lesznek a műszaki középvezetők körében. Ezt a hiányt kell először pótolni, a későbbiekben pedig a termelésnek erre a szintjére folyamatosan megfelelően képzett embereket biztosítani. Élihez, jó tankönyvek, egységes szemléletű, jól képzett tantestületek kellenek, a fejlődést ugyanis csak. ilyen feltételek mellett lehet követni az oktatásban is. Amit a legsúlyosabb gondnak latok: csak a csúcstechnikával fölszerelt iskolák tudnak megfelelő szakképzést nyújtani, ehhez pedig rengeteg pénz kellene. Dr. Perényi János: — Most például kaptunk egy programvezérlésű esztergát. Nemcsak oktatási célra használjuk, hanem bérmunkát is végzünk vele, így a befektetés többszörösen megtérül. — Mi lesz a tanfolyami jellegű technikusképzéssel? — Egy ideig még fönntartjuk, hiszen akik nemrégen végeztek, és szeretnének technikusi oklevelet szerezni. azoknak meg kell adnunk a lehetőséget. Ugy tervezzük, hogy a nappalin vegzelt technikusok kiaramlasával párhuzamosan az estin is szigorítjuk a követelményeket, így pár éven belül a tanfolyami képzés visszaszorul, illetve közben létrejön a nappali tagozatos technikusképzés esti és levelezös változata. — Hogyan dőlt el. melyik iskola vállalja az úttörő szerepet? Dr. Sódar Mihály: — Mindenképpen olyanra van szükség, ahol a tárgyi és személyi feltételek adottak. Ahol tehát komoly iskolai műhely dolgozik, jó szakemberek vannak. — A próbára, kiserletczesrc vállalkozóknak milyen érdekük fűződik hozzá, hogy ók lépjenek először? — A tantestületnek azok a tagjai, akik részt vesznek a kísérletben, kapnak ugyan csekély összegű térítést, da azt hiszem, nem ezért teszik. Mindig voltak, vannak újat kereső, jobbításra törekvő, a haladást elősegítő emberek. Érzik ennek a felelősségét, szépségét, ezért vállalkoznak, hogy a társadalom fejlődését munkájukkal előmozdítsák. Tanács István Tutaj Mesterséges malachit A szverdlovszki Uralszkije került előállítani. TuladonSzamocvetü vállalutnál be- ságait tekintve semmiben fejezték a mesterséges ma- sem különbözik a természelachit első ipari sorozatának tes malaehittól. Az új ékelőállítását. A ragyogó zöld szerek, kőfaragások dísze kövei kristály hiziuiaaúal &*- lesz. az ocoanon Ezidáig kizárólag folyókon úsztattak lát a Szovjetunióban. Most. elsőként, a Fehértengeren is megkezdődik a faús/.tatás. A' Pecsoru folyó körzetében folynak a kísérletek — a folyó torkolatától a tutajok a tengeren keresztül az Észak-Dvina folyó torkolatáig úsznak. A bonyolult feladat megoldásához nagy teljesítményű műszaki berendezésekre van szükség. A nehéz útvonal végrehajtásához a tudósok különleges szilárdságú tutajokat javasollak. Ezek szerkezeti felépítése olyan, amely folyón és tenaeren egyaránt biztonságos úsztaUtói ietu. lüüeUuvc.