Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

Szombat, 1983. február 19. 3 Mintapéldányok Mikroprocesszor a tejtermelésben . Mikroprocesszor-vezérlésű tej hozaméi!enőraő berende­zés mintapéldányai készül­tek el a nagyszénási Októ­ber 6. Termelőszövetkezet ipari üzemében. Az agárdi Agrokomplex közreműködé­sevei készülő berendezés egyszerre 12—16—24 állású fejőház. illetve háromezres tehenészet hozamainak el­lenőrzésére alkalmas. Mű­ködése nagyon egyszerű. A tehén nyakába helyezett azonosító rádióadó „közli" az ellenőrző berendezéssel a fejőállásba vezetett tehén kódszámát, aztán képernyő­re vetíti, mennyi tejet adott, s ugyanezt az adatot auto­matikusan tárolja is a me­móriaegységben. Az ellenőrzés adatait sok­féleképpen. így többek kö­zött az optimális takar­mányadagok megállapítá­sára használhatják. harisnyában A Budapesti Harisnya­gyárban az idén kulcssze­repet kap a rugalmasság. Nemcsak azért, mert a jó harisnya rugalmasan követi a láb formáját, hanem mert úgy tartják, az ellátás is csak akkor jó, ha rugal­masan igazodik az igények­hez. A harisnya kereslet­kínálat utóbbi esztendőkben megbillent egyensúlyának tapasztalatain okulva a gyár vezetői úgy határoztak, hogy változtatnak eddigi terme­lési és üzleti gyakorlatu­kon. A lépésváltást mind­járt a tervezéssel kezdték, s az idén a korábbiaktól elté­rően nem határozták meg pontosan miből, mennyit és milyen piacra fognak gyár­tani. Ehelyett olyan tervet készítettek, amely több al­ternatívát tartalmaz, az igé­nyek lehetséges változásait figyelembe véve. A külön­böző változatokban elsőbb­séget élvez a belföldi piac, a termékek összetételét és Változatos programok az íiltöroházban A KISZ Szeged városi Bi- Egyik legsokrétűbb. ugyan­zottságának tegnapi, penteki akkor a legtöbb szervezést ülésén többek között a Ba- igénylő terület a szabadidős­lazs Béla Űttörőház 1981— programok összeállítása. A 82-es tanévben végzett mun- különböző sportversenyek, ki­káját értékelték. A tanács- rándulások, túrák, nyári és kozáson Zsivin Lászloné, az téli táborozások, a vízitelepi intézmény igazgatója számolt váltótábor, a hajtás-pajtás be részletesen a vezetőkép- lakótelepi játékdélután, a zés. a szakági és módszerta- hétvégi mese- és filmdél­ni munka, valamint a sza- előttök mind hozzájárulnak badidős-tevéikenység terüle- a város úttörőéletének szin­tén elért eredményekről, a vonalasabbá tételéhez. a megvalósított feladatokról. gyerekek szabad idejének M-ind a városi úttörőelnök- hasznos eltöltéséhez, ség, mind az irányító állami Az úttörőház most átmene­s^ervek véleménye szerint ti jeleggel a Szilléri sugár­kiemelkedő az intézményben úti általános iskola alagsori a szakági munka. Egyaránt helyiségeiben működik, il­jól szolgálja a tehetséggon- letve néhány klub különböző dozást, a pályára irányítást iskolákban. Meglehetősen és a szabad idő hasznos el- mostoha körülmények kö­töltését. A szakkörök közül zött kell dolgozniuk, de vár­a legjobbak: a kerámia. a hatóan ez év negyedik ne­hajó és a repülőmodellező, gyedévében új helyre köl­Nagvon népszerű a néptánc, tözhetneík. a sakk. az asztalitenisz és ^ eredményei alapján figyel- . , . . met keltő fotó bélyeggyűjtő A városi KISZ B.zotteag és tájfutó. Évek óta többszö- ? « 1ut£™ha\mu3^" rös a túljelentkezés különö- Janak ertekeleset kővetően sen egy-egy divatos szakkör meg . a bitó tsa* i ránt. de sajnos anyagi le- f3- évi kóltsegvei«erol a hetőségek meglehetősen kor- 17' ^^ ^ ^ látozzák a foglalkoztatható P^gramteryezeterol. illetve gyermekek számát. Eves a _ munkásfiatalok köreten program alapján dolgoznak, vegzett KISZ-munka feladat­s minden pajtás lehetőséget kap az országos pályázato­kon. versenyeken való rész­vételre, amelyen évről, évre szép sikereket érnek el a szegediek. A hajómodellezők évek óta sikeres résztvevői a különböző szintű versenge­seknefk. a tájfutók pedig az úttörő-olimpiáknak. A bé­lyeggyűjtők országos első he­lyet mondhatnak maguké­nak, a fotósok pedig díjat szereztek a komlói fotópályá­zaton. A szakkörökben folyó magas szintű tevékenység biztosítéka mindenekelőtt a vezetők jó felkészültsége. Részben szakági, részben a szabadidős-tevékenység kö­rébe tartozik a „Bemutatko­zik az úttörőház" című prog­ramsorozat. Másfél év alatt 5 általános iskolában szervez­tek ennek keretén belül 48 bemutató foglalkozást, min­den esetben osztatlan siker­rel. Évek óta egyik fontos te­rülete az úttörőház munká­kájának a vezetőképzés. Kü­lönösen eredményesek — a mindig nagy létszámú — őrsVezető-rajtitkárképző tan­folyamok. Céljuk a segítség­nyújtás az egyéni arcolátú gyerekközösségek kialakítá­sához. játékos ismeretszer­zéssel. A felnőttképzést a Csongrád megyei módszerta­ni intézettel közösen és a megyei úttörőelnökség irá­nyításával szervezi az intéz­mény. tervéről. a mennyiséget azonban nem határozták meg kategoriku­san előre. A rugalmasra ter­vezett termelési program ki­alakításánál figyelembe vették a belkereskedelem által előre jelzett igénye­ket, de saját prognózist is készítettek. A rugalmasság jegyében tárgyaltak az alapanyag-szállítóikkal is, megrendeléseiket a terv­alternatíváik közül a kö­zépváltozatra alapozták. Nyitva hagyták azonban annak lehetőségét, hogy va­lamelyik fonalból esetleg többet, vagy kevesebbet igényelnek. A kereslet ed­diginél pontosabb felméré­sében nagymértékben tá­maszkodnak saját kereske­delmi üzleteikre, főként a múlt év nyarán megnyitott kereskedők áruházára. A budapesti gyár közvetlen szomszédságában levő áru­ház forgalma — az eddigi tapasztalatok szerint — pon­tos képet ad arról, mit ke­resnek, és mit nem keres­nek a vevők. A kereskedők áruházának és a harisnyagyár minta­boltjainak az új termékek bevezetésében is fontos sze­repet szánnak. Különösen azért, mert az idén talán a szokásosnál is több újdon­sággal rukkolnak ki. Már forgalomba is hozták a női harisnyanadrág-választék­ból mindeddig hiányzó tí­pusú, egészen finom fonal­ból készített Léda elneve­zésű finom harisnyanadrág­jukat. amelyet elsősorban alkalmi viseletre fejlesztet­tek ki. A hagyományos szí­neken kívül szürkében, kék­ben, bordóban és rózsaszín­ben gyártják. Tavalyi fej­lesztés eredménye, de ez idén kezdődik meg a gyár­tása a csípőszorítós haris­nyanadrágoknak, amelyeket — ha a tárgyalások sika''tel járnak — Dupont-márkával hoznak forgalomba. Az utóbbi esztendők szinte leg­sikeresebb termékei lettek a harisnyagyár pamut-csip­ke zoknijai, amelyekből az igényeket mindeddig nem sikerült kielégíteni. Mindössze 8—10 géDük al­kalmas ugyanis ezek gyár­tására, a géppark költséges bővítése helyett megpróbál­tak a gyártmányfejlesztők segíteni e gondon. Olyan technológiát dolgoztak ki. amellyel más gépeken is elő lehet állítani a csipke­mintás zoknikat. Így az idén lesz belőlük, elegendő. Ezek minősége ugyanolvan. mint a speciális csipkekötő géne­ken előállítottaké, exnoríra ugyanolyan áron sikerült értékesíteni. n bűnözés visszaszorításáért A legfőbb ügyészi tájékoztató Hétfőn Megkezdődnek a tanácstagi keszöíék A jövő héten kezdődnek a Február 23-án, szerdán dél­tanácstagi beszámolók, ame- után 5 órakor a felsővárosi Iveknek programja a követ- lila általános iskolában kez5- (Gyík utca) a 47-es körzet ,„ lakói találkozhatnak tanács­Február 21-en. hetfon del- íjukkal után 5 órakor az 1MSZMP " . 2 csütörtökön felsővárosi székhazában (Ro- 6.kor az MSZMP ™k.°rU'31 ^iündoioffi tarjani székházában (Cson­lasztokorzet, a kaskundorozs- körzet, dél­Ral tói a'87^es "tató fé 4-kor a DÉGAZ kul­ban (48-as utca tóó a 87 es túrtermében (Pulz u 44 ) a körzet a Mora Ferenc A ta g k déiutón 5 tTa 9'tbkőrzL^MUM. órakor a MÜM 600. sz. Ipa­, . ÍZám„„Wt ri Szakmunkásképző intezete­600. sz. Ipar, Szakmunkás- (Tolbuhin sgt 84) a 98­, as körzet lakói számára tar­kóinak tartanak bSo£ -nak tanácstagi beszámoló­Február 22-én, kedden dél- Február 25-én. pénteken után 5 órakor a szülészeti délután 5 órakor a 9-es vá­klinika tantermében (Sem- lasztókörzet lakói a Csong­melweis utca 1.) a 8-as kör- rád megyei diákotthonban zet lakói, az MSZMP tarjá- (Április 4. útja 26—28.), az ni székházában (Csongor .51-es körzet lakói pedig dél­.. , ,. ,„ „ „ .. . ,„ után 6 órakor a Révai álta­ter) ped1 >í a 47-es körzet la- iskolában (Tarján Za_ kő, hmigatjak meg a tanacs- porkert) találkozhat tanács­tagi előadást. tagjukkal. A Legfőbb Ügyészségen elkészült részletes statiszti­kai összesítés az 1982-ben felderített bűncselekmények­ről és elkövetőikről egésze­ben azt tükrözi, hogy Ma­gyarországon nem változott jelentőien a bűnözés nagy­ságrendje, struktúrája, a társadalomra veszélyességé­nek mértéke. Az adatok, té­nyek és tendenciák egybeve­téséből — miként a Magyar Távirati Irodát tájékoztatva dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész kiemelte — megálla­pítható: hazánkban a köz­rend és a közbiztonság tar­tósan szilárd — annak elle­nére, hogy az utóbbi évek­ben több tekintetben ked­vezőtlenül alakult a bűn­ügyi statisztika. Az összbü­nözés tavaly növekedett, a bűncselekménnyel okozott kár összege — főként né­hány. gondatlanságból tör­tént cselekmény miatt — emelkedett, a bűnelkövetők között sok a fiatalkorú. Töiit) bűncselekmény, kevesebb lettes 1982_ben az országban 139 ezer 795 jeözvádas bűncse­lekmény vált ismertté, s ez a megelőző évihez képest 3,6 százalékos emelkedést je­lent. A nyomozó hatóságok által felderített bűnelköve­tők száma tavaly 77 ezer 147 volt, 0,6 százalékkal keve­sebb. mint 1981-ben. A bűnözés struktúrája — az adatok szerint — azt mu­tatja, hogy változatlanul a vagyon elleni bűncselek­mények jelentik a legna­gyobb csoportot. A második ­helyen a közlekedési bűn­cselekmények szerepelnek. Egyebek között az e terüle­teken felgyülemlett tapaszta­latok — a bűnügyek adatai úgyszintén — érzékeltetik: valamennyi igazságügyi szervvel együtt az ügyész­ségnek is fontos feladata, hogy segítse, szervezze és felügyelje a fellépést a ked­vezőtlen társadalmi jelensé­gek ellen. A társadalomelle­nes magatartások, a bűnözés elleni küzdelemben a mód­szerek és eszközök közé tartozik az ügyészi szerve­zetnél az elkövetési okok feltárása, a feladatok közé pedig az, hogy az ügyészség is segítse a bűncselekmé­nyek eredményes felderíté­sét és differenciált felelős­ségre vonást indítványozzon. Mindebben természetesen az ügyészség folyamatosan együttműködik más szervek­kel. Az ilyen irányú tenni­valókra is utal. hogy az utóbbi esztendőkben emel­kedett — így 1982-ben 39 ezer 400. a megelőző évihez képest 10 százalékkal több volt — azon bűncselekmé­nyek száma, amelyeknek tetteseit az elkövetés után nem derítették fel. A bűnözés visszaszorításá­ért az egész társadalomnak fel kell lépnie — hangsú­lyozta a legfőbb ügyész. Az állampolgárok például véd­jék gondosabban, jobban sa­ját tulajdonukat. A társa­dalmi, az állampolgári jog­tudatot is erősíteni kell: az iskolai oktatásnak, a neve­lőmunkának, a különféle tö­megtájékoztató szervek tevéj kenységének legyen nagyobb ^zerece a bűnözés elleni fel­lépésben. S ez nemcsak a megelőzésre vonatkozik. A becsületes állampolgá­roknak a bűncselekmények felderíté=ében. elkövetőik kézre kerítésében, felelős­ségre vonásában támogatni­uk szükséges a rvompzó ha­tóságokat és a többi igaz­ságügyi szervet. Hogvan? A munkahelven például a va­gyonvédelmi fegvelem és fi­gyelem megkövet--'lésével. A lakóhelyen és közterületen pedig azzal, hogy igyekez- ­nek megfékezni a garázdá­kat, segítik a rendőri mun­kát, a bűncselekmények el­követését elítélő társadalmi légkör kialakítását. Külö­nösen nagy a felelősségük a társadalmi tulajdon védel­mére is hivatot szerveknek, a közösségi vagyon kezelői­nek, illetve a munkájukat felügyelő, irányító és ellen­őrző szerveknek. Dr. Szíjár­tó Károly nyomatékkal hív­ta fel a figyelmet arra, hogy az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az ellenőrzést, amelynek követelményei kö­zé tartozik ~ a lényeglátó szakszerűség, a hibák okai­nak felderítése, a fokozot­tabb bűnmegelőzésre készte­tés. A folyamatosan készülő bűnügyi statisztika legfris­sebb adatait vizsgálva, bizo­nyos értelemben kedvező, hogy a tavalyi mintegy 140 ezer bűncselekmény közül kishíján 100 ezer enyhébb megítélésű vétség volt, s csak a többi a szigorúbb el­bírálású bűntett. Az okozott kar szempontjából — a ko­rábbiakhoz viszonyítva — romlott a helyzet. Ez főként annak „könyvelhető el", hogy mind a társadalmi tulajdon, mind a személyi javak sé­relmére elkövetett bűncse­lekmények száma nőtt: s az előbbiek között tavaly le­lepleztek két olyan — gon­datlanságból fakadt — bűn­cselekményt, amelynek el­követői mindegyik esetben 100 millió forintnál nagyobb kárt okoztak. A magánsze­mélyek sérelmére bűncse­lekményekkel okozott kár 13,8 százalékkal (mintegy 290 millióról 330 millió fo­rihtrá) növekedett. Egyéb­ként a vagyon elleni bűn­cselekmények 55,5 százalé­kának 1000 és 10 ezer forint közötti kar lett a következ­ménye. A bűnügyi kórkép tüne­teinél a ritkábbak közé tar­tozik például a tiltott határ­átlépés. Tavaly 818 ilyen eset fordult elő, s az elkö­vetők csaknem kétharmada nem magyar állampolgár volt. A súlyosabb bűnözési tényezők között kell viszont említeni az alkoholfogyasz­tást. Az ittasan — zömmel a közlekedésben — elköve­tett bűncselekmények szá­ma tavaly nőtt. Évente 7—8 ezer embert kell felelősség­re vonni a — sokszor ita­lozással is járó — munka­kerülő, csavargó, élősdi életvitelével összefüggően elkövetett jogsértések (köz­tük bűncselekmények, sza* bálysértések) miatt. A ti Csökkent a társadalmi tu­lajdont ért kár mértéke az allami iparban — legin­kább a kohászatban, a vegy­iparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban , továbbá az állami építő­iparban és a közúti közle­kedésben. Ugyancsak csók­kenést mutat a statisztika az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények­nél, nemkülönben a gazda­ságiaknál. Legszembetűnőbb az elkö­vetések számának és súlyá­nak csökkenése az állam elleni bűncselekményeknél: az 1981-ben előfordult 79 bűnesettel szemben 1982­ben 57 ilyen cselekmény — ebből 52 izgatás — miatt történt feleiősségre Vonás. Ennek kapcsán a legfőbb ügyész aláhúzta: változat­lan alapelvünk, hogy törvé­nyeink védelme alatt áll mindenki, aki tiszteli azo­kat, nem szegül szembe szocialista rendszerünkkel, alkotmányos rendünkkel, még ha eszmei kérdésekben más nézeteket is vall. Azon­ban az eltérő gondolkodás­móddal szembeni türelem nem jelenti azt, hogy tör­vényeink megsértését is el­tűrnénk. Akik, bármilyen indítéktól vezérelve, törvé­nyeinkbe ütköző cselek­ményt hajtanak végre, azok viselni is fogják e bűncse­lekményük következménye­it. A felelősségre vonásnak sok formáját biztosítja a jog. Például a büntetőeljá­ráson kívül törvényes intéz­kedés a szabálysértési eljá­rás, az elkobzás, a rend­őrhatósági figyelmeztetés. A visszatartás érdekében adott esetben ezek is eredményes­nek bizonyultak. 1982-ben öt esetben indult súlyosabb megítélésű állam elleni bűn­cselekmény miatt büntetőel­járás. teiteí; úriatok A bűncselekmenyek elkö­vetői közül tavaly 26 2ö0-en — valamelyest többen, mint egy évvel korábban — úgy kerültek a vádlottak padjá­ra, hogy előzőleg már vol­tak büntetve. Minden korábbit felül­múlt az elmúlt évben a íia­talkorú bűnelkövetők szá­ma. E korosztályban tízezer, 18 éven aluli közül mintegy 150-en keveredtek a bűn út­jára. A jogi szempontból „fiatal felnőttkorú" (18—21 éves) bűnelkövetők száma 1981-hez képest 5,7 százalék­kal csökkent, 17 816 volt 1982-ben. A bűncselekményt elkövetők között vannak olyanok is, akik — például életkoruk miatt — büntet­hetőséget kizáró ok folytán nem vonhatók felelősségre. Tavaly 3272 gyermekkorú (14 év alatti) tettes volt, 7.9 százalékkal több, mint 1981­ben. A bűnözés között ta­valy nagyjából hatszor any­nyi volt a férfi, mint a nő (66 305, illetve 10 869), az előbbiek száma 0,6. az utób­biaké 0.7 százalékkal csök­kent 19ül-hez viszonyítva. Területi megoszlásban meglehetősen nagy a „szó­ródás" az ország különböző részei között az elkövetett bűncselekmények száma és fajtája szerint. Az 1980— 1932-es összesített adatok — a főváros nélkül — azt mu­tatják, hogy a megyékben 10 ezer lakosra számítva át­lag 112,2 ismertté vált, köz­vádas bűncselekmény tör­tént. Budapesten ez a szám 182,9 — tehát bűnügyi szempontból a „legfertőzöt­tebb" a főváros. A megyék közül Bács-Kiskun, Borsod* Fejér. Komárom, Hajdú-Bi­har, Somogy, Veszprém és Pest bűnügyi fertőzöttsége a megyék átlagánál kedve­zőtlenebb. a többié viszont jobb. A legrosszabb a hely­zet Bács-Kiskunban. ahol 10 ezer lakosra 140,3 bűn­cselekmény jutott: s a leg­jobb Hevesben, itt csak 78,5. A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások a leggyakrabban Komárom, Fejér. Tolna, Hajdú-Bihar megyében és a fővárosban, a legritkábban Nógrád. He­ves, Győr-Sopron és Vas megyében fordultok elő. A szegélyek javait károsító betöréses lopások leginkább Budapesten, valamint Ko­márom. Pest. Fejér és Sc­mnev megvében, legkevésbé pedig Gvőr-Sopron, Vas, Nógrád és B^kés megyeben váltak ismertté. Az évről évre összeállított bűnügyi statisztikának — miként a legfőbb ügyész ki­fejtette — főként az a je­lentősége és rendeltetése, hogy jelzi-jelezze: mely te­rületeken és milyen mér­tékben kell összpontosítani a bűnüldözés és a társada­lom erejét, az igazságszol­gáltatás jogi fegyvertárát a bűnözés visszaszorításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents