Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

/^ffo 3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJET 73. évfolyam 42. szám 1983. február 19., szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Á KSH jelentése Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei A mezőgazdaság termelő­erői az utóbbi években, s ezen belül 1982-ben is vi­szonylag kedvezően alakul­tak Csongrád megyében is. A nagyüzemekben foglalkozta­tottak fogyása az 1970-es évek végére megállt, s 1981 —1982-ben már kissé — évi 100—200 fővel — nőtt a lét­szám. A növekedést az alap­tevékenységen kívüli tevé­kenységek fejlesztése tette lehetővé. Jelenleg már a nagyüzemekben ledolgozott munkaidő 15—16 százalékát e területeken használják fel. Míg a növénytermelésben évente mintegy 4 százalék­kal csökkent, a nem alapte­vékenységben hasonló mér­tékben nőtt. a ledolgozott munkaidő. Mérséklődött, de továbbra is jelentős a mező­gazdaságilag hasznosított földterület fogyása. A me­gyében a szántó 4 ezer 581, a mezőgazdasági terület 2 ezer 638 hektárral csökkent 1979 óta. Az elmúlt évek fo­lyamán több intézkedés szol­gálta a racionálisabb föld­hasznosítást; a művelési ágak, valamint a növényter­melés szerkezete jobban al­kalmazkodott az ökológiai adottságokhoz. A korábbi éveket megközelítő ütemben tovább bővült a nagyüzemek eszközállománya. Az állóesz­közök bruttó értéke 5—6, a készletek értéke 9—10 száza­lékkal nőtt évente. Az idő­szakban bekövetkezett ár­emelkedések miatt azonban a termelési alapok tényleges bővülése ennél jóval szeré­nyebb mértékű. Az állóesz­közök. különösen a gépek műszaki állapota évTŐl évre romlott. Az állóeszköz-állo­mány 29,5, ezen belül a gép-, berendezés-, járműállomány bruttó értékének 47,7 száza­léka amortizálódott. Felhalmozásra az 1980. évi jelentős visszaesést követően — mindenekelőtt üzemi erő­forrásokból — az előző évi­nél 1981-ben 15, 1982-ben 5—6 százalékkal többet for­dítottak. 1982-ben befejező­dött két nagy kertészeti te­lep építése, jelentősen bőví­tették a terménytároló-kapa­citásokat, számottevő volt az állatférőhelyek bővítése re­konstrukciója is. Az előző évinél több beruházás szol­gálta az energiafelhasználás korszerűsítését. A hiányos kínálat ellenére, főleg az év utolsó hónapjaiban, fokozód­tak a gépvásárlások. Az ül­tetvénytelepítésekre vonatko­zó célkitűzések nem teljesül­tek. A térségi komplex me­liorációs munkák üteme, a korlátozottabb támogatási le­hetőségek miatt, elmaradt a tervezettől. A fejlesztési lehetőségek nagymértékben differenci­álódtak. Például a termelő­szövetkezetek 1981. évi fej­lesztési alapjának közel 60 százaléka a gazdaságok egy­ötödében képződött (ezen belül csaknem egynegyedé­vel három gazdaság rendel­kezett), ugyanakkor a terme­lőszövetkezetek másik ötödé­ben a kedvezőtlen eredmé­nyek egyáltalán nem tettek lehetővé fejlesztésialap-kép­zést. Az üzemek közel egy­tizedében — 1982. évi ered­ményeik alapján — fejleszté­sialap-hiány várható. A gaz­daságok további jelentős há­nyada az esedékes hiteltör­lesztések és a kötelező alap­feltöltések után nem rendel­kezik szabadon felhasználha­tó fejlesztési forrással. Ezen körülmények miatt az el­múlt évben a termelőszövet­kezetek saját fejlesztési esz­közeiknek csak mintegy felét fordíthatták állóeszköz-állo­mányuk bővítésére. Az 1982. évi viszonylag kedvező eredményei ellenére az idén szűkösebbek a fej­lesztési lehetőségek. A sza­bályozó rendszer módosítá­sai az üzemek 1983. évi be­ruházási szándékait erősen korlátozzák, a múlt évinél 10—15 százalékkal kevesebb beruházást terveznek. A le­romlott állapotú géppark cseréje 60k üzemben tovább már nem halasztható, ezért gépvásárlásokra a tavalyinál körülbelül egyötödével töb­bet szánnak, (ami azonban a kedvezőtlenebb ár- és támo­gatási feltételek miatt felte­netően a múlt évinél keve­sebb gép beszerzését teszi csak lehetővé). Egyéb fej­lesztési célokra az előző évi­nél lényegesen kevesebbet terveznek felhasználni. A termelésnövekedés üte­me az 1980—1982. években meghaladta az eszközök, il­letve a ráfordítások növeke­dését, így kissé javult a gaz­dálkodás hatékonysága. Jobb volt az eszközök kihasználá­sa, takarékosabb volt a költ­séggazdálkodás, a korábbi­aknál kedvezőbben alakultak a jövedelmezőségi mutatók. A javuló költséggazdálkodás mellett figyelemre méltó az energiahordozók és a kemi­káliák költségeinek — csök­kenő vagy változatlan meny ­nyiségű felhasználás esetén is — átlagost meghaladó nö­vekedése. A mezőgazdasági termelés volumene az 1980—1982. években átlag 3,5—4 száza­lékkal nőtt évente. 1980­ban 4,2, 1981-ben 1,0 és 1982­ben mintegy 6 százalékkal múlta felül az előző évit. A termelésnövekedés üteme kissé meghaladta a hatodik ötéves terv megyei előirány­zatát, s felülmúlta az orszá­gos átlagot is. A két főága­zat közel azonos ütemben fejlődött. A nagyüzemekben a (folyóárakon mért) üzemi termelési érték évente átlag 12—13 százalékkal nőtt. Ezen­belül a nem alaptevékeny­ségek az átlagosnál gyorsab­ban fejlődtek. A termelés szerkezete az aktuális népgazdasági cél­kitűzéseknek megfelelően módosult, bár nem mindig tudott kellő rugalmassággal alkalmazkodni a változó pi­aci követelményekhez. A két, országosan kiemelt jelentő­ségű program végrehajtásá­ban számottevő eredménye­ket ért el Csongrád megye mezőgazdasága. A gabona­program időarányos felada­tait azonban — részben a búza termésátlagának terve­zettnél lassúbb növekedése, részben a kukorica vetéste­rületének csökkenése miatt — az 1982. évi kiemelkedő eredmények ellenére nem sikerült maradéktalanul tel­jesíteni. (Az 1982. évi 830 ezer tonnányi, az előző évi­nél 8 százalékkal több ga­bonatermés megközelítette a program célkitűzéseit.) A tervezettnél jobbak viszont a húsprogramban elért ered­mények. A vágóállat-terme­lés 5—5,5 százalékkal nőtt évente, 1982-ben ennél is na­gyobb mértékben. Ezen be­lül a vágósertés-, a vágójuh­és a vágóbaromfi-termelés dinamikusan emelkedett, a vágómarha-termelés átmene­ti megtorpanás után csak 1982-ben élénkült meg. Az ágazat magas ráfordításigé­nye, kedvezőtlen jövedelme­zősége fékezi továbbra is a gyorsabb fejlesztést. A többi mezőgazdasági termék termelését a feldol­gozó és forgalmazó vállala­tok által közvetített bel- és külpiaci igényekhez alkal­mazkodva igyekeztek fejlesz­teni a gazdaságok. Az átla­got meghaladó ütemben nőtt többek között a napraforgó­és a tejtermelés, csökkent a fűszerpaprika, valamint a tojás termelése. A termelésnövekedés nyo­mán mind több ágazatban felszínre kerültek, s 1982­ben különösen kiéleződtek az ágazati vertikumokban részt vevő szervezetek eltérő ér­dekeltségéből származó prob­lémák. Legtöbb területen megoldatlan a közös végter­mék-érdekeltségen alapuló együttműködés. Az utóbbi években vi­szonylag legkiegyensúlyo­zottabban fejlődő állatte­nyésztési ágazatokban is mind több jele van az egyen­súlyzavaroknak. Az általáno­san ismert vágóbaromfi- és vágójuh-értékesítési gon­dok mellett a vágómarha­termelés fejlődése lassúbb a várakozásoknál, s újabban a sertéstartás jövedelmezősé­gének csökkenése vetett fel érdekeltségi problémákat. A vágóállat-termelés idénysze­rűségének fokozódása pedig a húsiparban okozott kapa­citáskihasználási zavarokat. A vágóállat-termelés üte­mességében várható elcsú­szás már 1982. év elején lát­ható volt, de elhárítására, mérséklésére csak az év utolsó hónapjaiban történ­tek intézkedések. Ez év elején minden állat­faj állománya nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül a kistermelők szarvasmarha-állománya 3 év alatt több mint 5 ezer darabbal fogyott, a sertésál­lományuk viszont csaknem 35 ezer darabbal múlta fe­lül a tavalyit. A magas ko­calétszám és az állomány kedvező korösszetétele a múlt évinél több és üteme­sebb vágósertés-felvásárlást tesz lehetővé, az év vége tá­ján erősen megnövekedett vágómarha-értékesítés vi­szont az első negyedévben várhatóan jelentősen vissza­esik — állapítja meg a KSH megyei igazgatóságának je­lentése. Exportcikk Keresett exportcikknek ígérkeznek a Villamos Szi­getelő és Műanyaggyárban a kábelszereléseknél hasz­nált. hőre zsugorodó csövek és műanyag akkumulátorhá­zak. Az újdonságok már ta­valy is hozzájárultak ahhoz, hogy a gyár megkétszerezze kivitelét, amely először ha­ladta meg az egymilló dol­lárt. Szovjet gépekkel gyorsítják a lencsehegyi bánya építését Szovjet gyártmányú jö­vesztő- és rakodógépet he­lyeztek üzembe az új len­csehegyi szénbánya építésé­nek gyorsítására, s rövidesen még egy ilyen nagy telje­sítményű berendezést álllíta­nak munkába a lejtős akna kihajtásának a könnyítésére. Március elejére elkészül a szállítópálya is. munkába ál­lítják a mozdonyokat. A 17 millió tonna kitűnő minősé­gű barnaszénkészlet kiakná­zására készülő lencsehegyi bánya építésére az idén a tavalyinál kétszer többet, 5|0 millió forintot költ a Do­rogi Szénbánya Vállalat. n találmány fából lesz Gyufagyári helyzetkép A vártnál jobb évet zár­tunk — mondja Kovács Jó­zsef, a szegedi gyufagyár üzemvezetője —, a tervezett­nél majdnem négymillió fo­rinttal több lett a nyereség, s ennek fele a mi gyárunk­nak köszönhető. A hazai piacokon kevesebb gyufát tudtunk értékesíteni, mint ahogyan terveztük. Csökken a gyufafogyasztás. Hogy en­nek mi lehet az oka? Több az olcsó gázöngyújtó? — Talán. Más ok nincs? — Arra gondolok, hogy folyamatosan csökken a do­hányzó emberek száma, de mégsem gondolok erre, mert a feleségem is és én is szív­juk a cigit. (Az üzemvezető ezt cigattUával a kezében mondja.) Tíz évvel ezelőtt gyufahi­ány mutatkozott. A vállalat csodálkozva vette ezt tudo­másul, s igaz, ami igaz, ne­hezen alkalmazkodott a megváltozott gazdasági kö­rülményekhez. Valami mást, valami újat kellett kitalálni. Először az automatizálást találták fel. Karbantartóik készítettek három olyan gyufagyártó gépet, hogy külhonból is csodájára jár­nak. Egy berendezés mel­lett nyolcan dolgoznak, s nyolc óra alatt (egy műszak) kétszázhúszezer doboz gyu­fát állítanak elő. Tíz éve kétszer annyian dolgoztak a gyárban, .nint most, a jelenlegi termelés viszont másfélszerese a ré­ginek, s az sem megveten­dő, hogy lényegesen jobb körülmények között dolgoz­nak a 125 éves gyár munká­sai. — Folytatódik-e a moder­nizálás? — Az elmúlt évben hét­millió forintot fordítottunk beruházásra. Műhelyünkben termelőgépeket építettünk. Tudjuk, hogy gazdaságunk nehéz helyzetben van, s ezért, amit meg lehet, azt meg is takarítjuk. Ha eze­ket a berendezéseket im­portból szereznénk be, sok­szoros volna a költség. — Hogy jön a láda a gyu­fához? — Értem, hogy mire gon­dol. Közismert, hogy 1982­ben rátértünk (több más mellett) a ládaelemek gyár­tására. Megtudtuk. hogy Szabolcsban problémák vannak az almaexpdrt ügyeiben, kevés a láda. Je­lentkeztünk, s találtunk is Huszonhárom nyári egyetem munkát, ládaelemeket készí­tettünk ... Az érték ötmil­lió forint, mindehhez hat­száz köbméter nyárfát dol­goztunk fel. — Innováció... — A mi gyárunkra az a jellemző, hogy szinte ha­vonta állítunk munkáDa egy-egy új gépet. Ezeket sa­ját magunk gyártjuk. Mit mondjak? Műhelyünk dol­gozói — lehetséges —, hogy nem gondolkodjak az in­novációnak (mint fogalom­nak) a természetrajzáról, de biztos vagyok abban, hogy pontosan tudják: minden gyárnak, gazdálkodó egység­nek szükséges megújulnia, hogy a gazdasági egyensúly helyreálljon, hogy újra tö­retlen fejlődési pályára áll­hassék a magyar gazdaság. A mi mesterembereink nem tesznek mást; teszik a dol­gukat. Hogy miként, azt bárki láthatja, aki ellátogat a szegedi gyufagyárba ... — Beszéltünk már róla, nem fogy elég gyufa ... — Néhányan már vicce­lődnek. nincs elég fogvájó (ezt kezdtük el gyártani, hogy kapacitásunkat kitölt­sük), nemrég a magyaror­szági ügyeletes vicclapban is szó volt erről..., ám meg kell mondanom, hogy a sze­gedi gyufagyár képes ellát­ni a kereskedelem összes igényét! — Akkor? — Amit nem rendelnek meg, azt az iparos nem gyártja. — Mi várható ebben az esztendőben? — Gyártunk háromszáz­negyvenhétmillió doboz gyufát, s amíg' tavaly két­millió, addig az idén há­rommillió doboz fogvájót gyártunk. Növekszik a lá­daelemek részaránya is; csak jellemzésül: ezerkét­száz köbméternyi fából lesz nálunk ládafedő. — Tervek? — Nem mondunk le ar­ról, hogy magunk találjuk ki a saját jövendőnket, öt célgépet magunk konstru­álunk, s gyártunk, kettőt pedig vásárolunk. — Létszámcsökkenéssel számolnak-e? — Nem. Arra gondolunk csak, hogy dolgozóink jobb, az eddigieknél is kedvezőbb körülmények között tegyék, •tehessék a dolgukat. — És ha mindez nem si­kerül, senki sem akarja (ahogy mondani szokás): ki­húzni a gyufát? — Nem tudom, hogy ilyen esetben mit gyártunk majd, de azt tudom, hogy közös munkával fogjuk kimódolni a taktikát. Valamit méghoz­zá valami kelendő cikket fogunk gyártani. És csak annyi biztos, hogy fából lesz. Petri Ferenc Pénteken Hajdúszoboszlón megkezdődött a Nyári Egye­temek Országos Tanácsának kétnapos ülése. Az idei nyá­ri egyetemek előkészítésével, szervezésével foglalkozó ta­nácskozáson Nádor György. a Nemzetközi Kulturális Irv tézet főigazgatója, az Orszá­gos Nyári Egyetemi Tanács elnöke elmondta, hogy ta­valy húsz nyári egyetem működött az országban. ez év nyarára pedig huszonhár­mat készítenek elő. A megnyitót követően a nyári egyetemek vezetői é.c szervezői beszámoltak az 1983-ra tervezett programról. A falemezüzemben W •• I W I w mm | Grozolomeaence epul v isagy László leivetele A Dél-alföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság szegedi fa­lemezüzemében 40 millió forintos beruházással 6 gőzölő­medence épül, amelyben majd a fát lágyítják. Két híd­darupálya szállítja majd a rönköket, a furnérgyártás előtt ugyanis hőkezclni kell a fát. A darupálya alapjait a DÉ­LÉP rakta le, a CSOMIÉP dolgozói végzik a mélyépítési és betonozási munkákat. Képünkön: madártávlatból az épülő medence

Next

/
Thumbnails
Contents