Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

STerda. 1983. fobruár 2. 5 Elhunyt dr. Záperi Dezsstié Szeged közéletének ismert ját női szabóként kezdte alakja volt dr. Zápori De- majd a gyógyszertári köz zsőné Eötvös Júlia, aki 7!) pontban dolgozott. ahol éves korában váratlanul el- 1956-tól 1966-ig nyugdíjba hunyt. 1904-ben született vonulásáig párttitkárként Szegeden. A harmincas évek tevékenykedett, elején már bekapcsolódott Közéleti politikai munkásférjével együtt az illegális sága elismeréseként többek munkásmozgalomba, s 1940. között megkapta a Szociatői volt megszakítás nélkül lista Hazáért Érdemrendet tagja a pártnak. A felsza- a Felszabadulási Jubileumi badulást követően egyike Emlékérmet. az Egészségügy volt azoknak, akik Szegeden »,..,._, megalakították az antifasisz- Klval° Dolgozója címet, vata nőszövetséget. aminek lamint két alkalommal az 1945-ben 1 társelnöke lett. MSZBT aranykoszorús jelvéKésöbb részt vett az MNDSZ nyét. megalakításában es tevé- Temetéséről később törté kenységében. Az ő nevéhez nik intézkedés, fűződik a város első bölcső- MSZMP Szeged városi déjének létrehozása Pályá- bizottsága Plakátok, katalógusok Kedden, a Fényes Adolf teremben kiállítás nyílt amely a Műcsarnok kiadványait, plakátokat és katalógusokat mutat be A kiállítás a Műcsarnok eddig kevésbé ismert tevékenységére hívja fel a figyelmet: az intézmény évente 60—70 kiállításához készíttet nropagandaanvasokat. Ezek célja, hogy a tárlatok jellegéhez kapcsolódóan a leginkább megfelelő módon „reklámozzák", ismertessék az eseményt. A retrospektív jellegű bemutató az első nyilvános, összegző jellegű kiállítás, amelyet az elképzelések szerint ezentúl rendszeresen megrendeznek. Oz írás rögzített mozdii Beszélgetés a pszichografológiáról A személyiséggel foglal- lyen alapvető szempontok fi- landót. A meghatározott terkozó szakemberek megisme- yyelembevételével dolgozik jedelmen túl még többet setési eszközeként alkaima- az írás elemzője? gíl az elemzésben ha többfézott pszichografológiáról be- — Az emberi test felépité- le és több időben keletkeszélgettünk Hass György sehez hasonlóan az írásnak zett írás áll a szakember pszichoterapeutával. is három zónája van. A fel- rendelkezésére. Hasznos — Mindenekelőtt azt kell sö sáv formai jellegzetessé- azoknak a körülményeknek tisztáznunk, mi a különbség gei az idegrendszeri, intel- az ismerete is, amelyekben a kézírás-szakértő és a gra- le^tuális sajátosságokról ad- az írás megszületett. fológus munkája között. nak képet, a középső a szo- — Van-e szerepe az in— Az igazságügyi kézírás- ciális, társas életről tájékoz- tuiciónak a grafológus munszakértő legfontosabb fel- tat. míg az alsó főképp az kajában? adata megállapítani, hogy ember érzelmi-indulali jel- — Nincs nagyobb jelentökét írás szerzője azonos lemzöjéröl nyújt információ- sege a grafológiában, mint vagy sem. Névaláírásoknál kat. A vízszintes kiterjedés általában a tesztek értékepéldául — elegendő minta vizsgálatának alapja az a lésénél, a válaszok értelmeesetén — eldönti, hogy ezek teny. hogy az írás időben zésénél. Bizonyos szinten teegy kéztől származnak-e. zajló folyamat, és irányát te- hát eredményesen használKevésbé ismert, de legalább kintve balról jobbra halad, ható a grafológia, különleilyen fontos feladata a cso- így az írásképben bal felől ges érzékenység nélkül ls. portmeghatározás. Ez azt jelenik meg a múlt, amit el- Kétségtelen azonban, hogy jelenti, hogy a szakértő kö- hagytunk, és jobbra tükröző- érzékenyebb. intuitívabb vetkeztetéseket vonhat le a dik a jövő, ami felé törek- eíemző. gazdagabban árkézírásból , az tillető korára,,, szüpk, illetve az. .írónak nvaU képei alkothat a rendel kezéséro, átló s anyagból. Kiállítási napló enize típusé találkozások TALÁLKOZÁSOK '82 — ezt a címet viseli a szabadkai képző- és iparművészek tárlata, melyet a jugoszláviai város után — a hagyományokhoz híven — bemutatnak Szegeden, a testvérváros Horváth Mihály utcai Képtárában is. Így aztán kettős értelmű ez a találkozó, hisz a harminc, jugoszláviai városban élő és dolgozó alkotó kiállítási találkozása bővül a két testvérváros művészeinek és művészetszerető közönségének randevújával. Ez a művémegfogalmazások híve, Ana Beslic, a konstruktivizmus irányából közelít az. öntörvényű plasztika felé Oto hobo és a fiatal Sava Halugin. A kerámiaművészet edénykultúráját igyekszik megújítani Ivan Jandric, Németh Anna, Irena Toderas és Togyerás József. A figurális kerámiát hárman képviselik, munkáikon fölfedezhető a népi indíttatás: Kalmár Magdolna, Nemes Fekete Edit, Vékony Lajos. A grafikusok között előkelő helyre kívánkozik az aktoszeti kapcsolat — mondhat- kat készítő Petar Sadi, a fonánk rendszeres együttműködés — hosszú évekre tetóel járásokra építő Boros György és a színes szitanyokint vissza, s a képzőművé- rpataival szereplő Janez Boljszeti alkotások cseréje mellett kiterjed színházi vendégjátékokra, televíziós programokra, zenei rendezvényekre. A mostani bemutató anyaga egy jubileum jegyében állt össze: tavaly volt harmincesztendős a szabadkai Veljko Vlahovic Munkásegyetem, mely olyan intézmény, „melynek kapui önzetlenül kitárulnak az alkotók előtt, mely ösztönzi a fiatal művészeket, és azokat is egyaránt, akik mögött gazdag müvek és számtalan önálló kiállítás sorozata áll. ezért a szabadkai művészek idei találkozója igazoltan ka. A festményanyag számomra legmegrázóbb munkája Torok Sándor kombinált technikával készített, jelképes Metamorfózisa. FIATAL ALKOTÓK RANDEVÚJA a tavaly nyáron Mártélyon rendezett országos ifjúsági képzőművész tábor hallgatóinak téli tárlata a November 7. Művelődési Házban. Hangulatkeltő és illúziót teremtő szép akvarellek fogadják a látogatót — Kovács Gábor ihletett munkái fölidézik azt a természeti környezetet, amely több mint másfél évtizede otthont ad a tehetséges ifjú olyan keretbe van foglalva, amatőröknek a találkozásra, melynek érdeme városunk képzőművészeti kultúrájának fejlesztése." A Képtárban jól ismert nevekkel és pályakezdő mümesteráég alapjainak elsajátítására, a kapcsolatok bővítésére. személyiségük gyarapítására. A Holt-Tisza vibráló felszíne, az öreg füzevészek kísérleti alkotásaival sek göcsörtös iái, a parasztnemére* iikolai - végzettségéi ezékhez. frjfó viszóS.yk re stb.,' reszbéit^ formai je- — Nyilvánvaló, hogy az gyek. részben a megfogal- ember hangulata, idegállamazás sajátosságai alapján. pota befolyásolja kézírását. A kézírás-szakértő azonban g- megtévesztő lehet a granem tudja jellemezni az írás fológus számára, hiszen nem mögött rejtőzködő embert a az „igazi" embert tükrözi. maga egyediségében, mégis- — Éppen ezért a kimerítő melelhetetlenségében. A gra- elemzéshez többféle lelkiálfológus éppen az íróra jel- iapotban, időpontban és életlemzö személyiségvonásokat, helyzetben készült írás szükegyeni tulajdonságokat híva- séges. A grafológus egyébtott feltárni. A kézírás-szak- ként akkor is észreveszi azoértés és a grafológia eszkö- kat a jeleket, amelyek idezeiben is eltér egymástól, pességre. kimerültségre, Míg az előbbi munka rend- vagy például alkoholos állakivül aprólékos — mérések- pótra utalnak, ha nem áll a kel és statisztikai számítá- rendelkezésére az illető tersokkal dolgozik —, addig az mészetes kézírása. Az elválirással pszichológiai szem- tozás tehát rányomja a bépontból foglalkozó grafoló- iyegét az írásra is, mint gus különféle személyiség- minden lelki jelenségre. A elméletek felhasználásával grafológus azonban kizáróelemzi a kézírást. A pszi- [ag az írásból nem tudja chografológia csak egy pszi- megállapítani, hogy múló chodiagnosztikai eszköz a idegessegröl. rossz hangulatsok közül, önmagában tehát ról van szó. vagy pedig álnem elegendő az ember pon- )andó stresszröl, esetleg betos és felelős jellemzésére, tegségről. A grafológia csak pszicholó- _ m a heiyzet a szándégiai ismeretek és klinikai koSQn megváUoztalott kéztapasztalalok birtokaban al- írűJ esetében" kalmazható. _ Ha a grafológus jól — A személyiségelmélete- képzett kézírás-szakértő is, ken kivül milyen konkrét akkor mindenképpen íelfemodszerekkel elemez a gra- dezi, hogy az írás torzított, fológus? amit szaknyelven elferdítés— Három fő szempont sze- nek nevezünk. A sok apró rint történik a vizsgálat. Az jel közül csak egyet ragadok egyik az úgynevezett szótár- ki. A torzítás esetében az módszer, amely a kézírás emberek általában a legfelelemzésének' tapasztalatai túnőbb írásjelek használatáelapján lehetővé teszi egyes rak az ellenkezőjével próíi ásjellemzőknek — például bálkoznak. Például, ha az dőlésszög, betűnagyság — illető eredetileg előre dönti valamely emberi tulajdon- a betűket, akkor egészen sághoz való kapcsolását. Ez biztos, az elferdítésnél hátesetben tehát egv-egy jel- rafelé dönti majd. Az apró hez egy-egy jelentés tartó- dolgokban — mint a végzik. Az elemzés másik szem- vonal, ékezet.— azonban pontjának alapja az a felis- megőrzi a saját kézírására mérés, hogv a kézírás rög- jellemző jegyeket, mert zitett mozdulat. Megörökíti ezekre nem figyel. Az írás tehát az illetőnek a sajátos automatikus, az ember fi mozgásmódját; mennyire gyeimé azonban mindig visszafogottan, vagy lendü-' hullámzó, s így a feraítéu letesen, mereven vagv lazán szándék nem valósítható rajzolja a szavakat, betűket, meg következetesen. Ki-kiA harmadik vizsgálati szem- bukkan tehát az eredeti pont ason az elméleten ala- kézírás egy-egy sajátossága, pul. ar-elv azt állítja, hogy — Függ-e a kézíráselemaz írás egyben kép is. Köz- zés pontossága a leírt szöveg ismert nélda erre Napóleon hosszától? aláírásában az éles kard. — Legalább 10—14 sor Valamennviünk kézírásában kell ahhoz, hogv megfelelő ott lappanganak a rajzok, számban ismétlődjenek mint szimbólumok, amelyek- ugyanolyan típusú jelek. | bői a tudat alattira lehet jellegzetességek az írásban, következtetni. s ezekből ki tudjuk szűrni — Ezeken túlmenően mi- az esetlegeset, illetve az álKalocsai Kitalin egyaránt találkozhatunk. A látogató számára egyértelmű. hogy Szabadkán legnagyobb bázisa a kerámiaművészetnek van, ehhez kapcsolódik a szobrászat, és néhány erőteljes grafika, valamint a kissé deffenzivában levő táblakép. A klasszikus házak, tanyák emberléptékű es századokról mesélő világa meghatározó jelentőségű a mártélyi művésztelep tevékenységében. A téli tárlatok a nyári műhelybemutatók után újabb lehetőséget teremtenek a találkozásra is. a megméretésre is. a, leszúrt értékek következetes képvi- eredmények összegzésére is. selője az idős szobrász, Al- . A bemutatott — talán az mási Gábor; a jelképesebb eddigi legszínvonalasabb — Múzsák kézfogója A vízió lauzolt York-i Guggenheim múzeumba. ebbe az építészeti közelmúltban a tele- szakemberek. muzeológu- diszterem festményekkel, A hót műsora elka- sok.. Ahol a munkatársak szobrokkal bélelt, nyitott bennünket a New fantáziája, energiája, ötlet- ajtókkal a sétálókat is magazdagsága és következetes gához vonzó közege ugyan munkája olyan fórumo- nem alkalmas steril koncsodába. A hófehér, spirá- kat teremtett, amelyeket certkörülmények megtelis épület, s a benne föl- nemcsak megszökött. de remtésére, de úgy gondoképzőműveszeti meg is szeretett és ki is lcwn, a cél nem is ez volt. használ szinte minden generáció. A múzeumi matinék sorozata, az októ'oeri halmozott értékek önmagukban is magával ragadják a sok ezer kilométer távolságban vasárnap estéjüket készu- tudományos ülések, a málék előtt töltő nézőket, zeumi kirándulások és a Bennem az irigység kicsiny ördöge azonnal mun- nak bizonyítékai, hogv kához látott, ámulatba ejtett a mű és közönség találkozását építészetileg is támogató nagyvonalúság, praktikusság. áttekintheHanem az, hogy különös, művészeti értekekben gazdag enteriőrben, festmények. szobrok, muzeális értékek közegében megszókoncertek mind-mind an- lal.jon egy másik műfaj, a a talán legszebb muzsika, az Móra Ferenc Múzeum emberi hang. S a nézősenemcsak kinyitotta kapuit reg — erre az alkalomra más művészeti ágak és a érkezők és csak betévedők közönség felé. de megta- — ebben a különös .hangulálta azokat a formákat, latban szerezzenek mura1őség. elegancia. A két és módszereket, amelyek csá- dandó élményeket. Mit fél dolláros belépőt már nem irigyeltem, különösen nem. ha a magyar turisták valutaellátására gondoltam. Mégis napokig foglalkoztatott <ez a nagyszerű objektum: építészet, képzőművészet és közművelődés szerencsés, s távolról igencsak varázslatosnak tűnő'szintézise. Talán érthető mindez. ha arra gondolok. hogy Magyarországon bítják, ismeretekkel gazda- kaptak? Tetten érhették a gílják. élményekkel dúsít- két kórus tagjainak hangják és mee is tartják a kö- jóban, arcán a közös énekzönség széles rétegeit. lés örömének szépségét. S Az utóbbj időben több tetten érhették a kapcsolahétvégén jártam falai kö- tot mely kialakult énekzött. Turistacsoportok is- kar és közönség dal és merkednek régészeti emlékekkel. iskolások térképezik föl. hogyan éltek nagyszüleik, apukák vezetik ámuló gyerekeiket a természet csodái között, szefelszabadulást követően relmespárok ke-esik saját műalkotás között. Reneszánsz vokális művek, vonósnégyessel kísért Mozart-darab Bartók- és Kodály-alkotások képezték a program gerincét. S a „hivatalos" műsor után az mindössze két, eredendően múzeumi célókat szolgáló épület született, az egyik Salgótarjánban a másik a vonásaikat a festményeken, éneklés az aula léDcsősorán főiskolások jegyzetelnek a Buday-emlékszobában. idős hölgvek nosztalgiáznak a szomszédban, Makón. De századforduló patikaemléhát hol vannak ezek a Guggenheim-alapitvánvbői varázsolt spiralcsodához?! Aztán eszembe jutott a folytatódott az Ifjú Zenebarátok és a közönség közös örömére. Köszönet érte a múzeum munkatársainak, a módszertani közDonl szakembereinek, az Erdős János vezette két énekkar tagjainak. A múzeum ismét méltó volt homlokára írott feladatához. A köz kei között. De akik az elmúlt vasárrao délelőtt ott voUak a múzeum dísztermeben a kóruskoncerten, ennél is többet kanták. A „múzsáknak szentelt liget" mi múzeumunk. Az, mely- etrú+tal valóban a múzsák művelődését szolgálta ezen nek homlokán majd száz találkozóhelye volt. a vasárnapon a múzsák esztendeje áll programja: A Juhász Gyula Tanár- , . - ... A közművelődésért. Amely- képző Főiskola 1. számú tartalmas, szép keziogojunek igazgatói székében Tö- gvakorió iskolájának hí- valmörkény és Móra ült, res-neves Bartók gve*-mek- Hazafelé menet inkább melynek gyűiteményeit i-ara ée pp"->k fest--é-kó- csodáltam mint szerettem hatványozott erőkkel és energiákkal teremtették meg az elmúlt száz esztendőben a stafétabotot egymásnak átadó kutatók. lő^ési Központ égisze al^tt műkadő. s az iskolából kinőtteket. összefogó Ifjú Zenebarátok léptek föl. A és irieyehem a milliomos Guggenheim impozáns New York-i múzeumát. Szívem a szegediét T. L. anyag tulajdonképpen három csoportba osztható. Az elsőbe a tanulmányrajzok, műhelygyakorlatok tartoznak, t i ismerkedés dokumentumai. Atkári Katalin és Kakuk Tünde például a természeti formákat analizálja, Fehér Erika és Barka Ferenc az emberi test megjelenítési lehetőségeit kutatja. Mészáros István és Paseczki Zsolt a felülethatások variációit keresi, Kránicz Andrea a díszítő jellegű törekvések között keresgél. A második csaportba olyan alkotások sorolhatók, melyeknek készítői már birtokában vonnak azoknak a fogásoknak, eszközöknek, azaz annak a mesterségbeli tudásnak, mely elengedhetetlen a mű megszületéséhez. ök keresik önkifejezési lehetőségeiket, próbálkoznak a meglevő ismeretek birtokában sajátos hangot megütni. Ide sorolom Farkas István hangulatos, emberi kapcsolatokat kutató festményeit, Kováts Gábor rusztikus, a természeti formákból építkező ólom érmeit. Józsa Gábor a szürrealizmus és naturalizmus elemeit hatásosan keverő festményeit, Kristó Béla, Németh Gyula, Zsigóné Horváth Hermina grafikáit. Szabó Attila, Lőrincz Róbert, Juhász Márton és Bányai Béla festői kísérleteit. S vannak már müvek is — igazi értékek. Ilyenek Buczkó Katalin textilbáb életképei, melyeken szellemesség, humor, irónia ötvöződik; ide sorolom Varga György precízen megmunkált, nonfiguratív fémkompozícióit es Horváth László nagyfokú rajzi biztonságról árulkodó rézkarcait. A mártélyi tábor hallgatóinak szegedi téli tárlatát az is jellemzi, hogy ilyenkor kamarajellegű bemutatkozási lehetőséget kap olyan fiatal művész is, aki a Holt-Tisza partján kapta pályája első impulzusait. Akinek munkái, s a velük való találkozás inspirálhatja a mostani fiatalokat. Wieszt József Derkovits-ösztöndíjas grafikusművész finom tónusú, látomásos, szinte romantikus és míves lapjai például szolgálhatnak a mesterségbeli felkészültségre éppúgy, mint az alkotói alázatra, a precizitásra. A KIÁLLÍTÁST TERVEK KÖZÖTT még néhány érdekes találkozás ígérkezik. Ügy tűnik, folytatódik a tavaly spontán módon elkezdődött randevúsorozat a környék, a tájegység művészeivel, műhelyeivel. 1982-ben Békéscsaba és Békés megye vendégeskedett gyakorta Szegeden. A mostani elképzelések között figyelmet érdemel. hogy végre — fennállásának több mint évtizede után — bemutatkozik a makói Maros menti művésztelep városunkban — igaz, hogy nem az előre elképzelt helyszínen, hanem a SZOTE kollégiumi napjainak keretében az oktatási épület aulájában. Mégis fontos találkozó elé nézünk, hisz egyáltalán nem lehet mindegy, milyen a kapcsolat Csongrád megye székhelye és az alig 25 kilométerre levő makói művésztelep között. Annál is inkább, hisz a Maros part ián nyaranta a magyar grafika válogatott csapata dolgozik — a kapcsolat és együttműködés gyümölcsei akár a jövő évtől két évenként megrendezésre kerülő nyári tárlatokon beérhetnek. Szükséges lenne a csongrádi művésztelep fiatal alkotóinak is rendszeres bemutatkozási fórumot biztosítani Szegeden. Arra már van jelzés, hogy a kecskeméti nemzetközi zománcművészeti alkotótelep anyagát a tavaszszal láthatják az érdeklődők: városunkban. Jó volna, ha ezek az események nem kipipálandó protokolláris programok lennének, nem felszínes látogatások, hanem tartalmas és gyümölcsöző találkozások. Tandi Lajos