Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

8 Szerda. 1983. február Ifi. A szép Sokan fogtak össze, hogy idős emberek szép társalgó­ban és ebédlőben tölthessék napjaikat a petőfitelepi szo­ciális otthonban. Régebben két csoportban tudtak csak ét­kezni, szűk kis- helyiségben, ezt bővítették ki 160 négyzet­méteresre, és itt most olvashatnak, beszélgethetnek. s néz­hetik a tévét is. A társadalmi segítség több vállalattól ér­kezett. A gyufagyár szocialista brigádjai évek óta vállal­nak társadalmi munkákat az idősekért, most is, ők adták a legtöbbet, de kivették részüket a Tisza Élelmiszer-Vegyi Nagykereskedelmi Vállalat, a Nívó szövetkezet, a beruhá­zási vállalat, a DÉLTERV és az egészségügyi állomás dol­gozói is. Képünk a szép, új társalgóban készült. T Segítség, építkezőknek Díjmentesen - Jobb kapcsolatot Egy éve alakult, működik Szegeden az Ingatlankezelő Vállalat építési szolgálata, a Csongrádi sugárúton. Sze­repéről elnevezése is árul­kodik; célja az építkezni szándékozók segítése. Tekint­ve. hogy nagy fába vágja fejszéjét, aki manapság saját hajlékot akar teremteni ma­gának, a szolgálat dolgo­zói a legkülönbözőbb té­mákban adnak felvilágosí­tást. ötletet. Adnak — ha igénylik — típusterveket, s újabban még más segítsé­get is, díjmentesen. De előbb a már bejáratott, sokak ál­tal igénybe vett formákról szóljunk! A szolgálat irodájában (az 5-ós, 6-os trolibusz Rózsa utcai megállóhelyének köze­lében található) mindenki számára hozzáférhető táb­lán tájékoztatják az érdeklő­dőket, éppen hol vannak l Szegeden beépítésre váró tel­kek, hol esedékes és mikor a szanálás? Pontos, napra­kész információkkal szolgál­hatnak, mivelhogy rendel­keznek az egész várost érin­tő rendezési tervekkel. is­merik a tanács VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó fej­lesztési elképzeléseit. De nemcsak arról értesítenek, hol lehet építkezni, a^ adott terület beépítésének módjá­ról is tájékoztatnak. A há­zilagos kivitelezésre vállal­kozóknak ezentúl (a szaksze­rűséget garantálandó) fele­lős műszaki vezetést és hely­színi művezetést biztosíta­nak. az ügyes-bajos teen­dők. anyagbeszerzések, hi­vatalos ügyintézések meg­könnyítése végett a szolgá­lat együttműködési megál­lapodást kötött a VIDIÁ­val. az OTP-vel és a TÜ­ZÉP-pel. Az eddiginél is eredmé­nyesebben tölthetné be funk­cióját a szolgálat, ha a meg­levőnél szorosabb, élőbb kapcsolatot alakíthatna ki a lakossággal. Ekkor pedig az szükségeltetne, hogy mind­azok. akik lakásépítést ter­veznek. bejelentenék eszán­dékukat az irodában. Miért? Egyszerű a magyarázat; a felekigények, a lakásszámok ismeretében a tanács ide­jekorán fel tudna készül­ni a telekalakításra, az in­formációk birtokában megj alapozottabban tudnának dönteni, hol kellene példá­ul új utcát nyitni vagy fel­gyorsítani a szanálási eljá­rásokat, biztosítani a köz­művesítést. Mert, az alap­vető szempont nyilvánvaló­an: ojt segíteni az épít­kezést, ahol arra igény van. Ezért kérik, az érdekeltek közül lehetőleg minél töb­ben keressék fel az irodát, töltsék ki a szolgálat által felkínált kérdőíveket. me­lyeken — egyebek között — arra kérnek választ, ki, hol szeretne építkezni, mijyen lakóépületet tervez, és hány szobával. Tévedés lenne kérésük mö­gött felesleges hivatalosko­dást. netán oktalan bürok­ráciát gyanítani. Az előze­tes tá jékozódás elsősorban a lakosság érdekeit szolgálja. Tavaly, év végén például ötven telekigénylés futott be a szolgálathoz Tápéról, ösz­szegzásüfcet követően már várható m ez' év • harmadik negyedévében elkezdődhet a telekosztás Tápén, a volt Víz­torony téren, és környékén. (A rendezési terv erre a te­rületre már elkészült, je­lenleg a geodéziai terveket várják, s megkezdhetik az alapvető közművek kiépíté­sét.) Bizonyára sokakat érde­kel. jelenleg hol kínálkozik a legjobb lehetőség Szegeden a lakásépítkezésekhez. Miként a szolgálattól megtudtuk, el­sősorban Hattyastelepen éá Mihályteíeken, Hattyason rö­videsen megkezdődik a te­lekosztás, itt huszonöt lakás építésére van mód. Mihály­teleken ugyancsak az idén, várhatóan az első félév vé­gén porciózzák fel a beépít­hető, de közművesítetlen te­rületet, ahová hatvan-nyolc­van lakás emelhető. A köz­művesítésről a leendő tu­lajdonosoknak kellene gon­doskodniuk', közműtársulás­ban. Hasonló társulás már alakult Szegeden, ponto­sabban Tápén, miután a ta­gok befizették a közműve­sítés költségeit, a tanács meg­rendeli a kivitelezést. Az építési szolgálat hét­főn és pénteken 10-től I2-ig, szerdán és csütörtökön 8-tól 15 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. Az utóbbi két napon déli 12-től 1 óráig ebédszünetet tartanak. Tele­fonszámuk: 12-578. l Hétköznapi hazafiság V an-e szó a nyelvben, 'amely szeb­ben hangzanék a hazaszeretetnél'' Van-e szavunk, amely előbbre vaió volna a hazánál, amelyet mégis oly rit­kán veszünk ajkunkra? Hányan vannak, akik nem tudnak mit kezdeni vele, s hányan, akik a haza szó hallatára gyana­kodva kapják föl a fejüket? Megannyi visszafojtott avagy megválaszolatlanul hagyott kérdés. Mintha hazáról, hazafi­ságról csak az egész nemzetet érintő sors­fordulók időszakában volna ildomos be­szélni, vagy piros betűs ünnepek szónok­lataiban. Pedig a hazafiság hétköznapi érzés, mindennapos, mint a szülői-gyermeki sze­retet. Kölcsey Ferenc a Parainesisben alaposan végiggondolta, mit jelent a haza a magyarság számára. Éppen egy nagy politikai váltazást érlelő korban intett arra, hogy a haza nemcsak „az atyák ál­tal épített oltár", hanem „ház, hol az élet első örömeit ízleléd; föld, melynek gyü­mölcse feltáplált; szülőid, hitvesed, gyer­mekeid, barátaid, rokonaid s . polgártár­said: egytől egyig csak egészítő részei annak". A haza a mi hétköznapjaink valósága: országunk, népünk, szocializmusunk. Nincs igazuk azoknak, akik fanyalognak e szó hallatán; akik ilyenkor nevetséges maradiságról óbégatnak. Nincs igazuk, sőt: horkolást érdemelnek. Hazánk szocialista ország — történel­mileg kialakult, sajátos nemzeti keretek­kel. Több mint ezer éve élünk itt, a Kár­pát-medencében, államiságunk is az ezer év felé közeledik. E hatalmas idő fő jel­lemzője: népünk szakadatlan küzdelme a szabadságért és a megmaradásért, ezért hulltak el „legjobbjaink a hosszú harc alatt". Napjainkban a szocialista hazafi­ság megbonthatatlan egysége hagyomány­nak és jelennek, folytonosságnak és jö­vőnek, munkásosztálynak és nemzetnek. Ifjúságunk — telve romantikus lobo­gással — gyakran panaszolja, hogy a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában nem nyílik mód hazafias tettekre, közös­ségi cselekvésre. Mint például a márciusi ifjaknak 1848-ban. Mit feleljünk nekik? Semmi esetre sem dörgedelmeket, ha­nem hívjuk meg őket egy kis történel­mi csevegésre, hadd pillantsanak be' a sorsdöntő csaták, a nagy események közti monoton évtizedek történetébe, a réges­rég lepergett hétköznapok világába. Ta­nulságos lesz számukra, hogy — Illyés Gyula szavával — „bármennyire is vité­zek népe nemzetünk, a magyar nép min­dig a béke korszakaiban tudta megmutat­ni, képes-e igazán az életre és a szabad­ságra: a küzdelemre. A béke tehát ró ránk annyi feladatot, mint a harcok ide­je. Ha nem többet!" Tettekben és nem szólamokban nyilvá­nul meg az igazi hazafiság. A szocialis­ta hazaszeretetnek lényeges jegye a min­dennapi építőmunka; csak az lehet alapja nemzeti felemelkedésünknek. Lehet-e egyáltalán hazaszeretetre nevel, ni? — kérdik nemelyek. Természetesen lehet é§ kell is, de nem puffogó szóla­mokkal, hanem mindenekelőtt .személyes példával — a családban, az iskolában, a munkahelyen. Mert a haza megszeret­tetése gyerekkorban kezdődik — észrevét­lenül. apróságokkal: szeresse a gyerek a házat, ahol született, az- iskolát, ahol a betűvetést megtanulta, a társakat, az em­bereket, akik fogják az" ő s egymás kezét, a tájat, ntely táplál bennünket. Tisztelni kell nemzetünk múltját és azo­nosulni vele. Nem igaz, hogy a mai fia­talok serege az ország múltja iránt érzé. ketlen nerhzedék volna. A pedagógusok a megmondhatói, hogy a történelmi szemé­lyek példája mennyire lelkesíti tahulóif­júságunkat. főleg kisiskolás korban. A hősök példája, áldozatos harca mindig vonzó, de még a bukásuk is imponáló ta. nulóink előtt. Nem véletlen, hogy a gye­rekek olyan történelmi személyiségeket választanak példaképül, akik önfeláldozók, hazaszeretők voltak. Más kérdés, hogy később ez az érzés sok embernél miért "kerül a lélek perifériájára. Olyan virág a hazaszeretet, amelyet gondosan kell ápolni, olyan érzés, amely­nek nem szabad mély álomba szenderül­ni. Serkenteni kéli, táplálni, a dicső múlt példáival és a jelenkor országépítő mun­kájának eredményeivel. A hazaszeretet­től nem idegen az önérzet, a nemzeti ér­tékek megbecsülése. S van mire büszkének lennünk ma is. A felszabadulás óta eltelt évtize­dek nem fognak könnyűnek talál­tatni a történelmi megméretésnél. Aczél György mondotta a januári országos agi­tációs, propaganda, és művelődéspolitikai tanácskozáson: „Nemzeti önérzetünk ma méltán fakad abból is, hogy sikeresen épí­tünk egy minden korábbinál szabadabb és demokratikusabb társadalmat, hogy olyan gazdaságot hoztunk létre, amelyről ellenségeink is kénytelenek elismerni, hogy kiállta a próbát Szocialisfa fejlődé­sünkkel az egyetemes haladás nagy ára­maiba kapcsolódtunk bele." K. S. NEB-ülés Szegeden Kevesellj a közérdekű bejelentés, több a névtelen panasz A Szeged városi és szege­di járási népi ellenőrzési bi­zottság tegnap, kedden tar­tott idei első ülésén a múlt évi munkát értékelte. A ta­nácskozás résztvevőit — töb­bek között a városi pártbi­zottság képviseletében dr. Könyvkiadás Az elmúlt évben 7845 könyv jelent meg több mint 95 mil­lió példányban — derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztőit Egyesülése bibliográfiai osztályának na­pokban elkészült gyorsmér­legéből. Bár a kiadott köny­vek száma 75-tel kevesebb volt, mint 1981-ben, a pél­dányszám csaknem egymil­lióval nőtt, így az átiagpél­dányszám 11 900-ról 12 200­ra emelkedett. ­A könyvek jelleg szerinti megoszlása, azt mutatja, hogy a szépirodalmi, vala­mint az ifjúsági és gyer­mekirodalmi könyvek kivé­telével csökkent a kiadött müvek példányszáma. Míg 1981-ben az összes megje­lent könyv 94,5 millió pél­dánya kö<tül a szépirodalmat 18,9 százalék képviselte, ad­dig tavaly 21,7 százalékkal szerepelt. Az ifjúsági és gyermekirodalom aránya 16.3. százalékról 19,5-re nőtt. Külön statisztika készült a szépirodalom műfaji meg­oszlásáról, s az élő és a nem élő alkotók műveinek megjelenéséről. Eszerint 1982-ben 122 verses mű lá­tott napvilágot: közülük 84 volt kortárs, 38 pedig nem élő szerzők alkotása. A mai magyar Színműveket 15 szer­ző képviselte, s 6 olyan szerzőtől is közreadtak a dráma műfajában írt kötete­ket, akik már nem tartoz­nak az élők sorába. A meg­jelent 191 regény, elbeszélés írója közül 147 még élő al­kotó. Győri Imre látogatása Csongrád megyében Tegnap, kedden délelőtt megyénkbe érkezett Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Or­szágos Közművelődési Ta­nács elnöke és a szentesi járási pártbizottságra látoga­tott. A vendéget Puskás László. a járási pártbizottság első titkára, valamint dr. Remzső József, a szentesi járási hivataj elnöke fogad­ták és megbeszélést folytat­tak a járás időszerű köz­művelődési problémáiról, a fejlesztési feladatokról és lehetőségekről. A délelőtt folyamán Nagy­inágocsra látogatott a köz­művelődési tanács elnöke, ahol Derényi Ferenc a nagy­községi pártbizottság titkára és Nagy Józsefné tanácsel­nök fogadták, s bemutatták neki a helyi művelődési há­zat, könyvtárat, óvodát, a Hazafias Népfront székhá­zát. az általános iskolát, va­lamint az új egészségházat. Délután Árpádhalmon, a helyi Árpád Tsz-ben tett rövid látogatást az Országod Közművelődési Tanács el­nöke. • Az ott folytatott meg­beszélésen és az azt követő programon részt vett dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára. A termelő­szövetkezetben tett látogatás után megtekintették a ven­dégek az idén létesülő ár­pádhalmi szabadidő-központ már megkezdett munkála­tait is. Délután a nagymágocsi pártszékházban aktívaülésre került sor, ahol Győri Imre időszerű ideológiai és köz­művelődési kérdésekről adott tájékoztatást a helyi propa­gandistáknak. közművelődési aktivistáknak munkahelyi vezetőknek. A késő délutáni órákban Győri Imre vis'szautazott Budapestre. Csonka István osztályvezetőt, valamint Prágai Tibort, a városi tanács elnökének ál­talános helyettesét — Kal­már József NEB-elnök kö­szöntötte. A testület megál­lapította. hogy a téma és célvizsgálatok alapvetően a hélyi párt-, tanácsi és más társadalmi, ellenőrző szer­vek munkájához, a lakossági érdekvédelemhez képcsolód­tak. A NEB-ellenörzések hozzájárultak ahhoz, hogy gazdasági, társadalmi célki­tűzéseink zökkenőmenteseb­ben valósuljanak meg. A ta­nácskozáson foglalkoztak a múlt évi vizsgálatok megál­lapításaival és kiderült, hogy az egyes területeken bekö­vetkezett pozitív változások­hoz a népi ellenőrzés is hoz­zájárult munkájával. A testület elemezte, mi az oka annak, hogy a közérde­kű bejelentések száma a ta­valyihoz képest némileg csökkent, ugyanakkor a név­telen panaszok aránya emel­kedett. Kevesebben vettek elő papírt, ceruzát olyanok, akik az ipar hiányosságait tűzték volna tollhegyre. Többen voltak viszont, akik az egészségügy, illetve a ke­reskedelem mulasztásaira panaszkodtak. Visszatérő gond, hogy a lakóházak ke­zelésével, karbantartásával és a felújításával nem min­dig elégedett a lakosság. Többször is előfordult, hogy a bejelentők rosszindulatból vagy irigységből „leveleztek". Gyakran nem is egy helyen panaszkodtak és így fölösle­ges munkát adtak a társa­dalmi szerveknek, gz ellen­őrzésnek. Ami figyelemre méltó jelenség: évek óta nem csökken a lakásbeázá­sok és a fűtés elégtelensége miatt érkező észrevételek mennyisége. Felmérte a testület más társadalmi és állami szer­vekkel való együttműködé­sének helyzetét. Szorosabbá vált a kapcsolat a vá.oái ta­nács, illetve a szegedi járá­si hivatal szakigazgatási szerveivel. Igen gyümölcsöző az együttműködés a népfront szegedi bizottságával is. Több vizsgálatban vettek részt a népfrontaktivisták, össze­gyűjtötték a lakosság véle­ményét, ankétokat szervez­tek. Továbbá mélyült a mun­kakapcsolat más társadalmi és politikai fórummal, szer­vezettel is. A minőségi követelmény a NEB munkájában is megha­tározó. Ezért a testület úgy döntött, hogy az idei vizs­gálati program végrehajtá­sában jobban támaszkódnak a felügyeleti és társszervek segítségére és még inkább figyelembe veszik, hogy a lakosság közérzetét alapve­tően befolyásoló területen milyen jelenségek fordulnak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents